Hatalmas változás a büntető-eljárásoknál:a vádlottnak nem kell elmennie a tárgyalására

Július 1-től a vádlottnak nem kötelessége, hanem joga, hogy megjelenjen az ellene folytatott tárgyaláson, amiről szabad akaratából lemondhat. Több ponton is változott július 1-jével a büntetőeljárási törvény.

Azért ajánlatos elmenni….
Varga Eszter, a Budapest Környéki Törvényszék Büntető Kollégiumának megbízott vezetője szerint mindez egyszerűsítheti és felgyorsíthatja a büntető-eljárásokat – mondta az InfoRádiónak Varga Eszter, a Budapest Környéki Törvényszék Büntető Kollégiumának megbízott vezetője.

A parlamentben tavaly nyáron megszavazott törvény egyik újdonsága az előkészítő eljárás, amely egyfajta előzetes felderítés a nyomozás elrendelése előtt, de már a büntetőeljárás keretein belül a bűncselekmények gyanújának megállapítása vagy kizárása érdekében.

Úgy fogalmazott:
“Lényeges változás, hogy minden ügyben kötelező előkészítő ülést tartania a bíróságnak, amelynek a vádirat kézbesítésétől számított három hónapon belül meg kell történnie. Az előkészítő ülésen kötelező a vádlott és a védő jelenléte is”

Ezen az ülésen a vádlott beismerheti bűnösségét,
lemondhat a tárgyaláson való jelenlét jogáról, és ha a beismerést a bíróság elfogadja, akkor akár már az előkészítő ülésen ítéletet hozhat. Ha nem történik ilyesfajta beismerés, vagy csak részben, akkor az előkészítő ülésen előterjeszthetik a bizonyítási indítványukat a felek, itt rögzül a bizonyítási kör, s ezt követően tárgyalást tűz ki a bíróság – mondta a megbízott vezető.

“Ezen a tárgyaláson már nem kötelező a vádlott jelenléte, ha lemondott arról. Ennek feltétele, hogy legyen védője és a védő egyben kézbesítői megbízott is, tehát rajta keresztül szerez tudomást a vádlott a tárgyalásról. Ítéletet is hozhat a bíróság a vádlott távollétében és azt is a kézbesítési megbízott útján fogja megkapni”

– hangsúlyozta Varga Eszter.A bizonyítási indítványokat az előkészítési ülésen terjesztik elő a felek, viszont ha a védő a tárgyaláson újabb bizonyítási indítványt ad be, akkor nyilatkoznia kell, hogy erről a bizonyítási eszközről korábban nem tudott. Ezzel korlátozható, hogy az eljárást a bizonyítási indítványok folyamatos benyújtásával elhúzzák – vélekedett a megbízott vezető.

Sokkoló dolgok derültek ki a halálkamion ügyében

Folytatta vádbeszédét az ügyész csütörtökön a “parndorfi ügyben” a Kecskeméti Törvényszéken. Schmidt Gábor azt mondta, a 71 migráns halála az első-, a másod-, a harmad- és a negyedrendű vádlott “szándékegysége miatt következett be”. Az is kiderült az ügyész szavaiból, hogy a főnök azért nem akarta, hgoy megálljanak a fuldokló menekültekkel megálljanak levegőzni, mert ha nem ér célba időre a szállítmány, 100 ezer eurót bukik, ez több, mint 30 millió forint…

A vádirat 26 vádpontot, az embercsempészek 33 szállításának leírását tartalmazza, ezek közül a 25. a parndorfi tragédia. A perben 14 ember ellen emeltek vádat, közülük a parndorfi eset miatt négy embert minősített emberöléssel vádolnak. A vádlottak közül tizenegyet letartóztattak, a hetedrendű, a tizenkettedrendű és a tizennegyedrendű vádlott szökésben van.

Schmidt Gábor ügyész csütörtökön vádbeszédében elmondta: az embercsempész bűnszervezet tagjai – a tizenegy bolgár, két afgán és egy bolgár-libanoni állampolgárságú vádlott – 2015 februárja és augusztusa között 31 alkalommal összesen 1200 embert juttattak illegálisan Nyugat-Európába. 

A vádirat szerint a bűnbanda 2015 júniusától napi rendszerességgel csempészett embereket Németországba és Ausztriába, személyszállításra alkalmatlan, zárt, levegőtlen furgonokba zsúfolva.

2015. augusztus 26-án hajnalban 71 embert zártak be egy belülről nem nyitható, sötét, szellőzés nélküli hűtőkamionba. A Kecskemétről a határra tartó hűtőkocsiban az 59 férfi, 8 nő és 4 gyermek még magyar területen, gyötrelmes körülmények között megfulladt. A határt Hegyeshalomnál lépték át az embercsempészek, majd Parndorf közelében megálltak, és a hűtőkamiont hátrahagyva távoztak a helyszínről.

Az ügyész közölte: kezdetben 4-5 tagú csoportokban folyt az emberek csempészése, ezzel a vádlottak fejenként akár 3500 eurót is bezsebelhettek, de a pénzéhség, a kapzsiság egyre nagyobb csoportok összeállítására ösztökélte őket, végül ez vezetett a tragédiához.

A vádirat szerint a Lajosmizsén vásárolt használt hűtőkamion eleve alkalmatlan volt emberek szállítására. A négy fő vádlott, köztük az afgán bandavezér mindezzel tisztában volt, mégis útnak indították a kocsit.

A betuszkolt emberek hiába dörömböltek a zárt rakodótér falán, levegőért kiáltva, a főnök telefonos utasítására a kocsi nem állt meg, így az indulás után néhány órával szörnyű szenvedések közepette mindannyian megfulladtak. 

Ennyit ért az életük:

A bandavezér és a sofőr között lezajlott telefonbeszélgetés szerint a főnök leszögezte: 100 ezer eurót “bukik”, ha megállnak és nem ér célba a szállítmány – mondta az ügyész.

Hozzátette, a vádlottak igyekeztek egymásra hárítani a felelősséget, de bebizonyosodott: tisztában voltak azzal, hogy emberek élete forog veszélyben. Cinizmusukra jellemző, hogy a halottakkal teli kamiont magára hagyva elmenekültek, és ezután még két fuvar szervezését indították el, a végrehajtásra azonban már nem volt idejük. 

A per eddig 156 millió forintjába került a magyar államnak (tolmácsok, ügyvédek, nyomozási munka, szakvélemények, igazságügyi elmeorvosi vizsgálatok).

Jádi János bíró az MTI-nek elmondta: a védőbeszédek után, várhatóan június 14-én hirdetnek ítéletet.

Forrás:Blikk

Bőnyi rendőrgyilkosság – Ártatlannak vallotta magát Győrkös István

Ártatlannak mondta magát az emberölésben a bőnyi rendőrgyilkossággal vádolt Győrkös István szerdán a Szombathelyi Törvényszéken, az ügy elsőfokú tárgyalásán.

A 78 éves férfit, aki a hungarista Magyar Nemzeti Arcvonal nevű szervezet alapítója, emberöléssel és lőfegyverrel visszaéléssel vádolja az ügyészség. A vádlott egyelőre nem tett vallomást, viszont azt kérte a bíróságtól, hogy a helyszínen, vagyis bőnyi házában tartsanak tárgyalást.
Ezután a tanácsvezető bíró ismertette a férfi korábbi vallomásait, amelyekben Győrkös István következetesen tagadta, hogy ő lőtte le a rendőr őrnagyot 2016. október 26-án. A nála tartott házkutatáskor csak azután húzta meg véletlenül a ravaszt, hogy őt lövés érte – állította.
Ennek azonban a tárgyaláson meghallgatott tanúk vallomásai ellentmondtak, szerintük a vádlott lőtt először, a rendőrök csak viszonozták a tüzet.
A bíróság tanúként hallgatta meg azt a három rendőrt, akiknek feladatuk volt, hogy a rendőr őrnagy vezetésével házkutatást végezzenek a vádlott lakásán.
A rendőrök elmondták, hogy a vádlott nem engedte be őket a házba, arra hivatkozott, hogy előbb az ügyvédjét akarja a helyszínre hívni. Ők közölték vele, hogy a házkutatást ügyvéd jelenléte nélkül is végrehajthatják, mire Győrkös István azt mondta, ha az engedélye nélkül belépnek az udvarára, rájuk uszítja német juhász kutyáját, amelyet nem volt hajlandó megkötni.
Később mégis hátrament a kutyával, de nem tért vissza, ezért a rendőrök úgy döntöttek, hogy bemennek a házba. A bejárathoz közeledve összetalálkoztak a férfi feleségével, aki arra hivatkozva, hogy a férje ideges, nem akarta őket beengedni, azt kérte, várjanak, “különben baj lesz”. Az asszony végül aztán mégis bekísérte őket.
A tanúvallomások szerint a vádlott eközben magához vette az egyik szobában egy szekrényben tartott, betárazott és csőre töltött gépkarabélyát. A rendőrök a félhomályos helyiségbe belépve észrevették, hogy a férfi kezében van valami. Az őrnagy megkérdezte, mi van a kezében, a vádlott erre azt felelte: “ugyanaz, ami maguknál!” Ekkor az egyik rendőr felkapcsolta a villanyt és lövések dördültek.
Mindhárom rendőr egybehangzóan azt állította a tárgyaláson, hogy Győrkös István lőtt először, három lövésből álló rövid sorozatot adott le, a rendőrök pedig viszonozták a tüzet, maroklőfegyveikből összesen kilenc lövést adtak le. Nyolcat lőtt az egyikük, egyet pedig a másikuk, míg a villanyt fölkapcsoló rendőrnő és a lelőtt őrnagy nem használta fegyverét.
Bírói kérdésre az egyik rendőr azt mondta: nem látta pontosan, hogy mire lőtt, nem célzott, inkább “csípőből tüzelt” abba az irányba, ahol előzőleg a vádlott állt.
A védelem a tanúkat kérdezve vitatta, hogy Győrkös Isván lőtt volna először, a rendőrök viszont azt mondták, a gépkarabély és a maroklőfegyverek hangját meg tudják különböztetni egymástól.
Pálvölgyi Péter őrnagyot fejlövés érte, életét azonnali orvosi beavatkozással sem lehetett volna megmenteni.
A vádlottat a tűzharcban hasba lőtték, ekkor összecsuklott, de továbbra sem tette le a fegyvert. Kérte, hogy hívjanak mentőt hozzá, de azzal fenyegetőzött, ha meglát egy rendőrt, azt “kinyírja”. Csak két órával később, a Terrorelhárítási Központ munkatársainak adta meg magát.
Győrkös István ügyvédjei a tárgyalás szünetében újságíróknak nyilatkozva azt mondták: álláspontjuk szerint nem bizonyított, hogy védencük fegyveréből származott a rendőrtisztet ért lövés. Az ügyben tett tanúvallomások megfogalmazásuk szerint “dinamikusan változnak” és az ügyészség által eddig beszerzett szakértői vélemények is ellentmondásosak.
A bíróság szerda délután és csütörtökön további tanúk meghallgatásával folytatja az ügy tárgyalását.

 

Szitává lőtték egy férfit a bíróságon – videó

Tárgyalása közben támadt rá egy tanúra ügyvédje tollával egy 25 éves férfi a Salt Lake City-i bíróság tárgyalójában, négyszer lőtt rá közvetlen közelről egy marshallhelyettes.Az eset még 2014-ben történt, a megrázó jelenetről készült videó azonban csak most vált publikussá – derült ki a 24.hu cikkéből.

Mint írták, Siale Angilau a Tongan Crip banda tagja volt, egy 17 fő elleni per vádlottjaként állt bíróság elé, a bandatagokat bűnszövetkezetben való részvétellel, rablással és fegyveres bűncselekményekkel vádolták.

Angilau a tárgyalása közben egyszer csak felkapta ügyvédje tollát, és rárontott a valló szemtanúra, aki szintén a banda tagja volt. Mielőtt azonban elérhette volna, egy mashallhelyettes négy lövéssel leterítette. Angilau-t kórházba vitték, de életét már nem lehetett megmenteni.

A férfi családja perre vitte az ügyet, szerintük ugyanis a szemtanúnak nem esett volna bántódása, a magatartására adott reakció túlkapás volt, a bíró azonban nem így látta az ügyet a most hétfőn megtartott tárgyaláson.

Egy Biztos, így soha nem jutunk közelebb az Európai fizetésekhez, holott némely árak már jócskán felette vannak idehaza!!

Úgy néz ki, hogy a Bértárgyalásokon ismét mindenki a saját zsebét melengeti a BKV -nál,és a többi cégeknél! A beígért pénzek nem a Kisbérűek zsebét gazdagítják majd, sőt az újonnan belépők és a régebbi dolgozók közötti szakadék elmélyítése a cél! Igaz, hogy lesznek olyan dolgok is amik rég feledésbe merültek, de igaznak látni azt az infót, mi szerint cél már itt is a Cafeteria felé bólogatás! Persze némely személyek azt fogják mondani, hogy örüljünk ennek is!
Egy Biztos, így soha nem jutunk közelebb az Európai fizetésekhez, holott némely árak már jócskán felette vannak az ottaninak!Neked mi a véleményed?

Mérget ivott és meghalt az ítélethirdetés alatt Slobodan Praljak

Az ítélethirdetés közben a vádlottak egyike, Slobodan Praljak felállt, és kiivott egy, állítása szerint „mérget” tartalmazó üveget, mire az ülést berekesztették, és orvost hívtak.

Elhunyt Slobodan Praljak a horvát média nem hivatalos értesülései szerint.

horvát média nem hivatalos értesülései szerint meghalt Slobodan Praljak volt boszniai horvát tábornok, aki mérget vett be szerdán ítélethirdetéskor a hágai Nemzetközi Törvényszék tárgyalótermében. Hivatalos forrásból és Hágában ezt egyelőre nem erősítették meg.

A boszniai horvát védelmi tanács (HVO) egykori tábornoka az ítélethirdetés alatt bejelentette, hogy mérget ivott, miután az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló bíróság jogerősen 20 év szabadságvesztésre ítélte.

Az ülést berekesztették, mielőtt az ügy három másik vádlottjának ítéletét is kihirdették volna.

Az N1 horvát hírcsatorna és Nova Televízió nem hivatalos értesülésekre hivatkozva bejelentette, hogy Praljak valamivel 14 óra után  halt meg kórházban.

Háborús bűncselekményekkel vádolták a férfit

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a háborús bűncselekményekkel vádolt volt boszniai horvát vezetők ügyében délután folytatták az ítélethirdetést a hágai Nemzetközi Törvényszéken, miután a szerda délelőtt kezdődött ülést fel kellett függeszteni, mert az egyik vádlott állítólag „mérget” ivott.

Az ítélethirdetés közben a vádlottak egyike, Slobodan Praljak felállt, és kiivott egy, állítása szerint „mérget” tartalmazó üveget, mire az ülést berekesztették, és orvost hívtak.

Nenad Golcevski bírósági szóvivő azt közölte, hogy Praljak orvosi kezelés alatt áll, de életben van. A férfi ügyvédje pedig elmondta, nincs információja védence állapotáról.

Az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló törvényszék megerősítette korábbi ítéletét a hat vádlott közül három ügyében, a másik három verdikt kihirdetésére azonban csak most fog sor kerülni.

 

Börtönbüntetésre ítélte a bíróság Galambos Lajost

Öt év börtönre ítélete Galambos Lajost a bíróság csütörtökön, első fokon, így az ítélet nem jogerős.

A Gyurcsány-kormány volt titkosszolgálati vezetői és az Egymásért, Egy-másért Alapítvány kulcsfigurája állt bíróság elé. Galambos Lajos 5 évet, Gyarmati György 3 évet, Jakubinyi Róbert 4 évet kapott – írja a Magyar Idők.

A Gyurcsány-kormány egykori Nemzetbiztonsági Hivatalának főigazgatóját, az ügy másodrendű vádlottja volt Galambos Lajost. A vezérőrnagyot folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette és államtitoksértés miatt marasztalták el, a börtön mellett nyolc évre eltiltották a közügyek gyakorlásától, valamint 150 millió forint vagyonelkobzásra is ítélték.

A titkos ügyben az alapítvány állítólag hévekig a titkosszolgálatok kifizetőhelye volt.Sajnos egyik munkatársunk a legendás Lagzi Lajcsi fotóját tette közzé a cikkhez,ezért bocsánatot kérünk a művész úrtól!A hibát azonnal korrigáltuk!!