Katasztrófa vár a negyvenesekre!!

TV-ben, interneten, de a rádióban is, mellébeszélés nélkül közlik velünk a nyugdíjkatasztrófa súlyos részleteit!
A nyugdíj nem adomány a nyugdíjast nem kell eltartani a nyugdíjas több évtizedes munka után fizette a járulékokat volt sok aki csak fizetett és sose kapott vissza mert nem élte meg a nyugdíjas éveit az államnak felelősséggel kellene kezelni ezt a hatalmas összeget ami befolyik a közösbe és akkor kapna mindenki tisztességes nyugdíjat de ehhez az kellene hogy hozzáértő emberek kezelnék a kasszát ! A másik miből tegyen félre valaki? 2004-óta tagjai vagyunk a nagy EU-nak most 2018-at írunk és a béreink nem érik el az uniós átlag negyedét az árak meg ugyan ott vannak mint Ausztriában akkor miből tegyenek félre? Nem a politikusok milliós fizetését kell emelni hanem akinek kevés a fizetése és megoldódik a nyugdíjkérdés de a mindenkori kormányok csak a nyugdíjkorhatárt akarják emelni lassan a munkahelyről a temetőbe visz az út ha igy folytatják sajnos!

Fordulat jöhet a nők nyugdíjazásánál – ezt nem látták előre

A magyar nyugdíjrendszer kissé torz mivolta miatt jobb nőnek lenni, ha az öregségi ellátásról van szó. Igazságos-e így, és hosszabb távon milyen hatásai lehetnek a nyugdíjrendszerre, illetve mit lehet majd tenni, amikor a társadalom elöregedése miatt változtatni kell? A novekedes.hu igyekezett megválaszolni a kérdést.A döntéshozók nagyjából 10 évvel ezelőtt néztek szembe a nagy létszámú Ratkó-korosztály nyugdíjba vonulásának következményeivel, és fokozatosan felemelték a nyugdíjkorhatárt mindkét nem esetében 65 évre, úgy, hogy ezt a szintet csak 2022-ben érjük el. Ezt követte a nem öregségi nyugdíjak leválasztása a kasszáról, ami által ki is alakult volna az egyensúly, de akkor jött a Nők 40 program

Kezdetben nem mérték fel, hogy hány jogosult lesz, és mi lesz, ha ők mind a nyugdíjat választják. Már az akkori 62 évhez képest is nagy eltérések adódhattak, hisz a 70-es években 14 éves kortól lehetett dolgozni, és akkor voltak, akik az általános iskola után rögtön dolgozni kezdtek. Így 54 évesen is öregségi nyugdíjas lehet valaki, ami 8 év az akkori, 11 év a 2022-től érvényes nyugdíjkorhatárhoz képest, ez meglehetősen soknak tűnik – olvasható a portálon.

A többség igen fiatalon állt munkába

Az a korosztály, aki 40 éve 17 évesen kezdett dolgozni, már sokkal nagyobb létszámú, hisz az általános iskolások bő harmada három éves szakmunkásképzőben folytatta tanulmányait, így 17 évesen kezdett dolgozni. Még nagyobb azok aránya, akik érettségiztek, de nem tanultak tovább, ők 18 évesen kezdték a munkát. A lakosság 70-75 százaléka tehát 18 éves koráig munkába állt, így a hölgyek esetében 58 évesen nyugdíjba mehetnek, feltéve, ha a rendszerváltás után nem estek ki időlegesen vagy végleg a munkaerőpiacról.

Akik a felsőoktatásban továbbtanultak, 3-6 évvel későb álltak munkába, így 21-24 évesek voltak, a hölgyek tehát 61-64 évesen mehetnek nyugdíjba. Azt mondhatjuk, hogy ez már reális szám a 65-höz képest, az 57-58, vagy pláne az 54 igen korainak tűnik. Az eddigi adatok alapján az átlagos nyugdíjba vonulás 58 évesen történt a Nők 40 programban, ez kezdetben csak 4 év volt a normál nyugdíjkorhatárhoz képest, 2022-ben már 7 év lesz.

Nemek aránya a nyugdíjasok között

A novekedes.hu szerint a várható életkor különbsége mintegy 7-8 év a két nem között a nők javára, viszont a 65. évüket elért személyeknél már csak 4 év a különbség: a férfiak átlagosan további 14, a nők 18 évre számíthatnak. Ennek alapján 65 éves nyugdíjkorhatár mellett 44:56 lenne a nemek aránya, ezzel szemben 2015-ben a nyugdíjasok 62 százaléka volt nő, a következő évben 63, most pedig 65 körül van az arány, ami már közelíti a kétharmadot.

A következő időszakban pedig még tovább fog módosulni az arány, egyrészt mivel még zajlik a korhatár 65 évre emelése, ami minden férfit érint, a nőknek viszont csak egy részét, másrészt a következő években folyamatosan érkeznek majd a Nők 40 programban résztvevő hölgyek, egyelőre még 58 év körüli átlagéletkorral.

Kérdés, hogy ez jó-e így?

Igazságosnak biztos nem mondható, mert túl nagy a két nem nyugdíjba vonulásának korhatára közti különbség. Kétségkívül, amikor bevezették a Nők 40 programot, még 62 volt a korhatár, és bevallottan kevesebb résztvevőre számítottak.

A döntéskor szerepet játszhatott az akkori magas munkanélküliség, de ez az évtized elején történt, nagyjából, amikor megnyílt az osztrák és a német munkaerőpiac a magyar munkavállalók számára, így megindult a tömeges elvándorlás. Amire ugyancsak nem számíthattak a törvény megalkotói: akkora lett a gazdasági fellendülés, hogy Németországban megszűnt a munkanélküliség. Ráadásul itthon is erős munkaerőhiány alakult ki – emlékeztet a gazdasági portál.

Van megoldás?

Immár a korán nyugdíjba ment hölgyek (is) erősen hiányoznak a munkaerőpiacról. Az idő annyiban fog segíteni, hogy egyrészt már a 80-as években is nagyobb arányban tanultak tovább a nők, mint a 70-es években, tehát átlagosan valamivel később érik el a 40 évet, a rendszerváltás után pedig ugrásszerűen nőtt a felsőoktatásban továbbtanulók aránya (ennek hatása csak 2030 után lesz érezhető).

Másrészt a 40 évből arányában egyre kevesebb jut a szocializmus időszakára (már most is csak 12 év), amikor teljes foglalkoztatottság volt, és egyre több a rendszerváltás óta eltelt időre, amikor a foglalkoztatási ráta jóval alacsonyabb volt, sokan kerültek a feketegazdaságba, így kevesebben lesznek, akik egyáltalán elérik a 40 éves munkaviszonyt az öregségi korhatár előtt.

A nyugdíjkorhatár további emelése a gyakorlatban csak úgy lesz kivitelezhető, hogy arányosan az a bizonyos 40 év is növekedne, vagy lesz egy minimális alsó korhatár, amikor igénybe lehet venni a programot.Forrás:Napi.hu

Belerokkannak a hazai munkások mire eléri a nyugdíjkorhatárt

Néhány óra alatt elfáradnak, mindenféle egészségügyi bajjal szenvednek, közel vannak a 60-hoz vagy már el is múltak, de még mindig fizikai munkát végeznek. Ők az a korosztály, amelyik most tapasztalja meg, hogy mit is jelent a nyugdíjkorhatár kitolása. A munkájukból nincs menekvés, sőt a korhatár elérése sem hozza el a Kánaánt, mert még a nyugdíj mellett is dolgozniuk kell majd, ha meg akarnak élni.

A 62 éves József vízhálózat-karbantartóként dolgozik, fizikailag és idegileg is nehezen bírja a munkát, 3-4 óra után elfárad. István 59 éves, de a kőműveskedés mellett még egy 8 hektáros szőlőföldet is művel, pedig már a traktorba is nehezen mászik fel. Zoltán postásként dolgozik 56 évesen, egész nap kinn teker az utcán, a hideg miatt sokszor megbetegszik.

Egy nem rég készült OECD tanulmány szerint már a 65 éves nyugdíjkorhatár sem elegendő ahhoz, hogy az egyre elöregedő társadalmat a fiatalkorú, dolgozó nemzedék eltartsa. Magyarországon 72 éves korig kellene dolgozni. Csakhogy már a nyugdíjkorhatár 60-ról 65-re való emelése is sok, különösen azoknak, akik fizikai munkát végeznek még 60 környékén is.

„A nyugdíjkorhatár emelése nagyon rosszul érinti a nehéz fizikai munkát végzőket. Ráadásul nagyon rugalmatlan ez a korhatár, mert nem lehet lemondani a nyugdíj egy részéről sem azért cserébe, hogy hamarabb menjen valaki nyugdíjba” – magyarázza Dezse Tivadar, nyugdíjjogi szakértő.

Más országokban van arra példa, hogy a nyugdíj egy részének lemondásával hamarabb el lehet menni nyugdíjba, ez a csökkentett nyugdíj intézménye.

55-60 évesen nemcsak sokkal fárasztóbb a fizikai munka, még az egyre gyakoribb betegségek, műtétek is megnehezítik. A legtöbb magyar embernek nincs annyi tartaléka, hogy az utolsó néhány nehéz évet munka nélkül töltse. De még ha eléri is valaki a nyudíjkorhatárt, akkor sem nyugodhat meg, mert szinte biztos, hogy a nyugdíja nem lesz elég arra, hogy meg is éljen belőle, tehát 65 éves kora után is dolgozni fog. Hogy bírni fogje-e? Muszáj lesz.

A cikk folytatását ide kattintva olvashatjátok.

7 évvel emelkedhet a nyugdíjkorhatár,így 72 év lehet a nyugdíjkorhatár Magyarországon

Míg 1980-ban még 20 65 éves vagy a feletti korú jutott 100 aktív korúra, a következő 35 évre vonatkozó becslés szerint már 53 időskorú jut 100 dolgozó korúra az OECD országokban.

Ha a foglalkoztatottság nem nő érdemben, az elöregedés jelentősen visszavetheti a nyugdíjas kori életszínvonalat.

 

Egy friss tanulmány szerint a nyugdíjkorhatár emelése megoldást jelenthet, Magyarországon például a 2015-2050 közötti időszakban a korhatár mintegy 7 évvel történő kitolása mellett,

de önmagában a korhatár-emelés kevés: jelentős változásra van szükség a munkaerőpiacon, például a nők munkaerő-piaci aktivitásának növelésével, különben marad a magasabb nyugdíjjárulék, magasabb adók és egy folyamatosan deficites nyugdíjköltségvetés.

A teljes elemzés a Portfolio oldalán ide kattintva olvasható.

Forrás: Portfolio

Rossz hír a nyugdíjasoknak – kiderült a kormány terve

A nyugdíjkorhatár 2022-ig tartó fokozatos emelése lassítja a nyugdíjasok számának növekedését, ami enyhíti a munkaerő-hiányt – írja a Zoom.hu a konvergenciaprogramot elemző cikkében.

 

A magyar gazdasági növekedést 4 százalékra várja a kormány, de ez fenntarthatatlan addig, amíg nem orvosolják a munkaerőhiányt az országban. A bővüléshez a jelenlegi rekord magas foglalkoztatás sem elég, új embereket kell bevonni a munkaerőpiacra, viszont kicsi már a mozgástér.

Az elmúlt években folyamatosan nőtt a foglalkoztatás Magyarországon, ennek és az elvándorlásnak köszönhetően egyre nehezebb szakképzett munkaerőt találni, ami a jövőbeni gazdasági növekedés egyik legnagyobb akadálya. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara vállalatvezetői felmérése szerint a cégvezérek 72 százaléka elégedetlen volt a helyzettel, ráadásul ezen belül megközelítően 30 százalék “nagyon elégedetlen” – írja a Zoom.hu a kormány konvergenciaprogramjának elemzésében.

Viszont a kormány úgy számol, hogy 2021-2022-ben is még évente egy százalékponttal bővülhet a foglalkoztatás az eddigi 1,5 százalék után. Ehhez pedig három csoportra támaszkodnak: nyugdíjasok, kismamák és a diákok.

Az egyik megoldás a munkaerőhiányra, hogy megemelik a nyugdíjkorhatárt 2022-ig. Emellett a kormány abban bízik, hogy a most induló nyugdíjas-szövetkezetek révén – a demográfia folyamatok ellenére – ebben a körben is nő a munkavállalás. A tavaly indult program sikere egyelőre kétséges, pár tízezer idős tért vissza a munka világába, hogy kiegészítse a nyugdíját.

A kormány elsősorban a nappali tagozatos, duális képzésben résztvevő diákok munkavállalásával számol, ahelyett, hogy azok képzésére koncentrálna – olvasható a portál elemzésében, amelyben hangsúlyozzák, hogy a duális képzés egyelőre alig működik Magyarországon. A szakképzési programok pedig nem képviselnek minőséget, amely a 16. évhez kötött tankötelezettséggel együtt lemorzsolódáshoz vezet.

A kormány a duális képzésben részt vevő diákokon túl a kismamákra is rejtett munkaerő-potenciálként tekint. A cél a kormány szerint az, hogy minél rövidebb időre essenek ki a munkából, ezért is kezdtek bölcsőde-fejlesztési programokba  – állítja a Zoom.hu.

Így változtatná meg a nyugdíjszabályokat a kormány-Érdemes elolvasni

Többletnyugdíjra adna jogot, ha valaki legalább két gyermeket felnevel – ez áll a javaslatban.

A Népesedési Kerekasztal néhány éve meglepő javaslatot tett a magyar nyugdíjrendszer reformjára, mely szerint a felnevelt gyermekek számától kellene függővé tenni a járadék összegét. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Mészáros József, a nyugdíjfolyósítással foglalkozó Magyar Államkincstár elnöke is beszélt a nyugdíjrendszer ilyen irányú reformjáról, ráadásul a negyedik Orbán-kormány egyik első számú célja a demográfiai fordulat elérése, ami egyebek mellett a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát segítené elő – emlékleztet cikkében a Világgazdaság.

A reformjavaslat lényege, hogy azok a szülők, akik legalább két gyermeket felnevelnek, és a gyerekek legalább középszintű iskolai végzettséget szereznek, a megállapított nyugdíjjáradékon felül bónuszt kaphatnának. A koncepció szerint a két gyermek felnevelését természetbeni járulékfizetésnek kell tekinteni, így a jelenlegi, keresőtevékenységen alapuló modell nem változna meg alapvetően, csupán egyfajta (a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál működő) bónusz-málusz rendszer jönne létre.

A javaslat feltételezi, hogy a gyermekes szülők a nevelés anyagi költségei miatt nem tudnak annyit félretenni időskorukra, mint azok, akik nem vállalnak gyereket. A koncepció szerint a gyermekek társadalmilag hasznosak azzal, hogy biztosítják a nagy ellátórendszerek fenntarthatóságát.

A gyermekfüggő javaslat a bevezetéskor 35. életévük előtt állókat érintené, nekik ugyanis még legalább 30 évük van a nyugdíjkorhatár eléréséig, így ha nem nevelnek gyermeket, van idejük előtakarékoskodásra.

Bejelentették – véget vetnének a NŐk 40 Plusz programnak, sőt, azokat is visszaküldenék a munkába, akik ezzel a korkedvezménnyel mentek nyugdíjba! >>>

AZ OECD vagyis a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet jelentést adott ki, melyben értékelte Magyarország jelenlegi helyzetét, haladását, a gazdagsági folyamatokat melyek jelenleg zajlanak! Összességében azt írták, hogy jó irányba halad az ország, sok ajánlásnak tettünk eleget és fejlődünk, viszont a szervezet egy nagyon durva javaslattal állt elő.

Az nem titok senki számára, hogy Magyarországon nagyon nagy a munkaerőhiány és ennek csökkentéséért mindenképpen kell tenni valamit, mert nem lesz jó vége.

Nos ezt az OECD is így gondolja, véleményük szerint nagyon sok nyugdíjast kell visszahozni a munkába, de nem akárhogyan!

MEG KELL SZÜNTETNI A NŐK 40 PLUSZ programot, vagyis a nők korkedvezménnyel történő nyugdíjazását.Tény,a mi tény, hogy nagyon sok életerős, munkáját tökéletesen, nagy tapasztalattal végezni tudó hölgy megy ezzel a programmal nyugdíjba, de ez a magyar kormány ajándéka volt a magyar asszonyoknak, amit most el akarnak töröltetni!

AZ OECD elismerését fejezte ki a a nyugdíjkorhatár 65 évre emelését illetően 2022-ben. (Ez azt jelenti, hogy az 1957-ben születettek már 65 évesen mennek nyugdíjba, de a korhatár emelése az 1952-ben születetteknél kezdődik.

AZ OECD szerint az idősebb embereknek is a magyar munkaerőpiacon kell maradniuk!

AZ OECD SZERINT AMIN MAGYARORSZÁGNAK VÁLTOZTATNIA KELL >>>

1. El kell törölni végleg a NŐK 40 Plusz programot
2. Folyamatosan emelni kell a nyugdíjkorhatárt, ahogyan a várható élettartam is emelkedik
3. Támogtaást kell adni az élethosszig tartó tanuláshoz, hogy a nyugdíjasok is hatékonyabban dolgozhassanak

A cikk a hvg.hu értesülése alapján készült.

Felháborító: Megint emelik a nyugdíjkorhatárt El sem hiszed, hogy mennyire tolták ki! Mutatjuk hány éves korig kell dolgoznod

Jöhet az új nyugdíjkorhatár: 70 éves korunkig dolgozhatunk. Azt, hogy valaki mikor vonul vissza és megy nyugdíjba, nem csak az életkora határozza meg. Számít a személyes döntés, a nyugdíjkorhatár és az anyagi helyzet is. A szakértőknek azonban nincs jó hírük a fiatalabb generációk számára. Ugyanis egyesek szerint hamarosan meg kell barátkozni a 70 éves nyugdíjkorhatárral.

 

Nemcsak Magyarországon, de a fejlett világban is szembe kell nézni a fenntarthatatlan nyugdíjrendszerek reformjával – derül ki a nemrégiben kiadott, Világgazdasági Fórum aggasztó jelentéséből. A tanulmány többek között beszámol arról, hogy a népesség fogyása (ami a legaggasztóbb jelenség) mellett nagyon sokan vannak olyanok, akik alacsony bért fizető állásban dolgoznak, így az állami nyugdíjkasszába befizetett hozzájárulásuk csekély. Mindezek mellett pedig a világ éppen ezekben az évtizedekben áll a digitalizáció és a robotika jelentette robbanás előtt, melynek következtében állások milliói szűnhetnek meg rövid időn belül.

Az alacsony bérek után fizetett járulékok, ha lehet hazánkban még nagyobb problémát jelentenek. Hiszen nagyon sokan vannak azok, akik csak a minimálbér után fizetnek, aminek következtében sokkal kevesebb pénz áramlik a nyugdíjkasszába, mint amire szükség lenne. Egyes számítások pedig azt mutatják, hogy

2030-ra már alig kilenc hónapnyi nyugellátást lesz képes finanszírozni egy évben, az állami nyugdíjrendszer, amennyiben addig nem következik be valamilyen gyökeres változás.

A globális méretű problémák hatására nem meglepő, hogy egyes szakértők már most extrém magas nyugdíjkorhatárt vizionálnak.

Jobb, ha mindenki felkészül, hetven éves kor az új nyugdíjkorhatár– véli Suze Orman, amerikai pénzügyi guru. Aki szerint az ember 60 és 70 éves kora között érheti el a legnagyobb megtakarításait, megnövekedett jövedelme miatt.

Soha nem lesz elégA Money elemzője, Walter Updegrava viszont nem mindenben ért egyet Orman radikális kijelentésével, és három igen jelentős kérdéskört vázol fel a 70 éves korhatár ellen:

Mi a helyzet a fizikai munkát végzőkkel?Mi van azokkal, akik soha életükben nem élvezték azt a munkát, amit végeztek, csupán a megélhetés miatt csinálták?Mi lesz az utódokkal, ki vigyáz majd rájuk?Suze Orman kijelentésére reagálva, Updegrava meglátása szerint sokan lesznek olyanok, akik, ha akarnának se bírnák ki 70 éves korukig a munka világában, hiszen olyan kemény, fizikai munkát végeztek egész életük során, ami miatt egészségügyi állapotuk ezt nem engedné meg.

Az elemző nem feledkezik meg azokról sem, akik úgy dolgoztak egész életükben, hogy nem élvezték azt a tevékenységet amit végeztek, ők a szakértő szerint biztosan nem fognak egyetlen plusz percet sem a munkában tölteni a hivatalos nyugdíjkorhatáron túl.

Ezen felül pedig ott van a család. Az utódok felnevelése kemény és megterhelő feladat, ezért az idősebb generációnak be kell segítenie a fiatalabbnak. Ennek következtében pedig sok idős ember kényszerül hamarabb nyugdíjba, mint azt előzetesen tervezte volna. Ezt támasztja alá egy friss kutatás is, ami szerint

a munkavállalók 48 százalékának hamarabb kell nyugdíjba vonulnia, mint azt előzetesen tervezte. Ennek oka pedig legtöbbször egészségügyi és családi jellegű probléma.A Money elemzője természetesen elismeri azt a tényt is, amire Orman egész elméletét felépíti. Nevezetesen, hogy az emberek nagy részének rendkívül kevés az a megtakarítása, ami fedezni tudná a nyugdíjban eltöltött békés, idős kort. Ezt azonban Updegrave szerint nem lehet annyival megoldani, hogy emeljék meg extrém mértékkel a törvényi korhatárt, hiszen a nyugdíj kérdés nem pusztán fekete és fehér.

A sírig dolgoznak majd a magyarok isA magyar munkavállalók 75 százaléka érzi úgy, hogy az 55 év feletti munkavállalókat diszkrimináció éri koruk miatt,

és 30 százaléka pedig úgy véli, hogy 60 évesen már nem fogja tudni ellátni a munkáját.Holott az idősek foglalkoztatása és munkaképességük megőrzése a gazdaság fenntarthatóságának egyik legfontosabb alapfeltételét jelenti. Az elmúlt két évben 15 százalékkal bővült az idősödő munkavállalók foglalkoztatása. A KSH adatai szerint az 55-64 éves korosztály tagjainak 49,8 százaléka, vagyis mintegy 672 000 nyugdíjazás előtt álló ember dolgozik ma Magyarországon.

Friss kutatásokból kiderül az is, hogy 18-29 év közötti magyar fiatalok előre láthatóan 66 évesen szeretnének majd nyugdíjba vonulni,amihez legalább 22 millió forintot szeretnének összegyűjteni, hogy biztosíthassák maguknak a békés öregkort. Magyarországon egyébként 10 év alatt, 2016-ra nem kevesebb mint

4,5 évvel nőtt az állampolgárok munkában maradási ideje. Ami a második legtöbb volt az Európai Unióban.Az a fránya egészségA nyugdíjkorhatár extrém növelésének egyik legnagyobb akadálya az idős magyar emberek egészségügyi állapota. Friss kutatások szerint az 55-64 év közötti korcsoportban 4 százalékon és a 65 év felettiek körében 6 százalékon áll azok aránya, akik egészségesnek érzik magukat. Bár a számok rendkívül elkeserítőek, sajnos egyáltalán nem meglepőek, hiszen

a magyar férfiak nyugdíjasként mindössze 6,2 a nők pedig 6,1 évet töltenek el jó egészségi állapotban.Az egészségügyi állapot pedig szorosan összefügg azzal, hogy ki mennyi időt szeretne boldog nyugdíjasként eltölteni. A kitűnő egészségi állapotban lévők például 20, a jó állapotúak 15, míg a gyengélkedők mindössze 10 évet töltenének el szépkorúként.A magyarok 74 százaléka emellett úgy látja, hogy a jövő nyugdíjasai a mostaninál szűkösebben fognak élni és csak 15 százalékuk számít kényelmes nyugdíjas évekre.

Jöhet az új nyugdíjkorhatár: még 70 évesen is dolgozhatunk

A Pénzcentrum egy új OECD tanulmány alapján írja, hogy számos országban emelkedik a nyugdíjkorhatár a demográfiai változások miatt. Egyrészt egyre több az idős, akik egyre tovább élnek, míg egyre kevesebb az aktív dolgozó.

A korhatár emelése segít pénzügyileg fenntartani a rendszert, az emberek tovább adóznak, kevesebb időt élnek le nyugdíjasként.

A folyamat a magyar munkavállalóknak is ismert, már 65 évre emelkedett a nyugdíjkorhatár, az 1956 után születettek 2022-től mehetnek nyugdíjba, de a 65 év nem számít magasnak, az OECD sok tagállamában ezzel megegyező a korhatár, több országban már magasabb.

Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa szerint a magyar nyugdíjrendszer fenntartható és stabil alapokon nyugszik.
A népesség elöregedése és fogyása a legnagyobb, de nem az egyetlen gond: : sokaknak olyan alacsony a bérezésük, hogy csekély a nyugdíjkasszába befizetett hozzájárulásuk, és problémát fog jelenteni, hogy a digitalizáció hatására várhatóan rengeteg munkahely megszűnik a közeljövőben.

JOBB, HA MINDENKI FELKÉSZÜL, 70 ÉVES KOR AZ ÚJ NYUGDÍJKORHATÁR

– idézi a portál Suze Ormant, jelezve, hogy amerikai pénzügyi gurunak igaza lehet, hiszen a probléma kezelésének másik módja, hogy csak minimális összegű nyugdíjakat folyósítanak a jövőben, talán még kevésbé elfogadható megoldás. Korábban a Világgazdasági Fórum is aggasztó jelentést tett közzé a fenntarthatatlan nyugdíjrendszerekről.

Megjelentek a pontos adatok: nyugdíjkorhatár nők és férfiak esetén. Ők mehet nyugdíjba!

A törvény szerint az öregségi nyugdíjkorhatár az 1957-ben és utána születettek esetében 65 év. A 65 éves korhatárt fokozatosan vezetik be, így aki 1952 előtt született, annak a korhatár még a betöltött 62 év.
A 2008. december 31 után megállapított nyugdíj esetén az öregségi nyugdíjkorhatár a 1997. évi LXXXI. törvény szerint.

Aki:1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
1953-ban született, a betöltött 63. életév,
1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
1955-ben született, a betöltött 64. életév,
1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

A nők 40 év szolgálati idő megszerzése után, életkortól függetlenül, elmehetnek kedvezményes öregségi nyugdíjba.

Általában az öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz, a betöltött koron kívül feltétel, hogy minimálisan 20 év szolgálati idővel rendelkezzen a nyugdíjt igénylő személy.

Azt, hogy valaki mikor vonul vissza, és megy nyugdíjba, nem csak az életkora határozza meg. Számít a személyes döntés, a nyugdíjkorhatár és az anyagi helyzet is. A szakértőknek azonban nincs jó hírük a fiatalabb generációk számára. Ugyanis egyesek szerint hamarosan meg kell barátkozni a 70 éves nyugdíjkorhatárral.

Nemcsak Magyarországon, de a fejlett világban is szembe kell nézni a fenntarthatatlan nyugdíjrendszerek reformjával – derül ki a nemrégiben kiadott, Világgazdasági Fórum aggasztó jelentéséből. A tanulmány többek között beszámol arról, hogy a népesség fogyása mellett nagyon sokan vannak olyanok, akik alacsony bért fizető állásban dolgoznak, így az állami nyugdíjkasszába befizetett hozzájárulásuk csekély. Mindezek mellett pedig a világ éppen ezekben az évtizedekben áll a digitalizáció és a robotika jelentette robbanás előtt, melynek következtében állások milliói szűnhetnek meg rövid időn belül.

A nyugdíjkorhatár extrém növelésének komoly akadálya az idős magyar emberek egészségügyi állapota. Friss kutatások szerint az 55-64 év közötti korcsoportban 4 százalékon és a 65 év felettiek körében 6 százalékon áll azok aránya, akik egészségesnek érzik magukat. Bár a számok rendkívül elkeserítőek, sajnos egyáltalán nem meglepőek, hiszen a magyar férfiak nyugdíjasként mindössze 6,2 a nők pedig 6,1 évet töltenek el jó egészségi állapotban.

A magyarok 74 százaléka úgy látja, hogy a jövő nyugdíjasai a mostaninál szűkösebben fognak élni és csak 15 százalékuk számít kényelmes nyugdíjas évekre.