Fordulat jöhet a nők nyugdíjazásánál – ezt nem látták előre

A magyar nyugdíjrendszer kissé torz mivolta miatt jobb nőnek lenni, ha az öregségi ellátásról van szó. Igazságos-e így, és hosszabb távon milyen hatásai lehetnek a nyugdíjrendszerre, illetve mit lehet majd tenni, amikor a társadalom elöregedése miatt változtatni kell? A novekedes.hu igyekezett megválaszolni a kérdést.A döntéshozók nagyjából 10 évvel ezelőtt néztek szembe a nagy létszámú Ratkó-korosztály nyugdíjba vonulásának következményeivel, és fokozatosan felemelték a nyugdíjkorhatárt mindkét nem esetében 65 évre, úgy, hogy ezt a szintet csak 2022-ben érjük el. Ezt követte a nem öregségi nyugdíjak leválasztása a kasszáról, ami által ki is alakult volna az egyensúly, de akkor jött a Nők 40 program

Kezdetben nem mérték fel, hogy hány jogosult lesz, és mi lesz, ha ők mind a nyugdíjat választják. Már az akkori 62 évhez képest is nagy eltérések adódhattak, hisz a 70-es években 14 éves kortól lehetett dolgozni, és akkor voltak, akik az általános iskola után rögtön dolgozni kezdtek. Így 54 évesen is öregségi nyugdíjas lehet valaki, ami 8 év az akkori, 11 év a 2022-től érvényes nyugdíjkorhatárhoz képest, ez meglehetősen soknak tűnik – olvasható a portálon.

A többség igen fiatalon állt munkába

Az a korosztály, aki 40 éve 17 évesen kezdett dolgozni, már sokkal nagyobb létszámú, hisz az általános iskolások bő harmada három éves szakmunkásképzőben folytatta tanulmányait, így 17 évesen kezdett dolgozni. Még nagyobb azok aránya, akik érettségiztek, de nem tanultak tovább, ők 18 évesen kezdték a munkát. A lakosság 70-75 százaléka tehát 18 éves koráig munkába állt, így a hölgyek esetében 58 évesen nyugdíjba mehetnek, feltéve, ha a rendszerváltás után nem estek ki időlegesen vagy végleg a munkaerőpiacról.

Akik a felsőoktatásban továbbtanultak, 3-6 évvel későb álltak munkába, így 21-24 évesek voltak, a hölgyek tehát 61-64 évesen mehetnek nyugdíjba. Azt mondhatjuk, hogy ez már reális szám a 65-höz képest, az 57-58, vagy pláne az 54 igen korainak tűnik. Az eddigi adatok alapján az átlagos nyugdíjba vonulás 58 évesen történt a Nők 40 programban, ez kezdetben csak 4 év volt a normál nyugdíjkorhatárhoz képest, 2022-ben már 7 év lesz.

Nemek aránya a nyugdíjasok között

A novekedes.hu szerint a várható életkor különbsége mintegy 7-8 év a két nem között a nők javára, viszont a 65. évüket elért személyeknél már csak 4 év a különbség: a férfiak átlagosan további 14, a nők 18 évre számíthatnak. Ennek alapján 65 éves nyugdíjkorhatár mellett 44:56 lenne a nemek aránya, ezzel szemben 2015-ben a nyugdíjasok 62 százaléka volt nő, a következő évben 63, most pedig 65 körül van az arány, ami már közelíti a kétharmadot.

A következő időszakban pedig még tovább fog módosulni az arány, egyrészt mivel még zajlik a korhatár 65 évre emelése, ami minden férfit érint, a nőknek viszont csak egy részét, másrészt a következő években folyamatosan érkeznek majd a Nők 40 programban résztvevő hölgyek, egyelőre még 58 év körüli átlagéletkorral.

Kérdés, hogy ez jó-e így?

Igazságosnak biztos nem mondható, mert túl nagy a két nem nyugdíjba vonulásának korhatára közti különbség. Kétségkívül, amikor bevezették a Nők 40 programot, még 62 volt a korhatár, és bevallottan kevesebb résztvevőre számítottak.

A döntéskor szerepet játszhatott az akkori magas munkanélküliség, de ez az évtized elején történt, nagyjából, amikor megnyílt az osztrák és a német munkaerőpiac a magyar munkavállalók számára, így megindult a tömeges elvándorlás. Amire ugyancsak nem számíthattak a törvény megalkotói: akkora lett a gazdasági fellendülés, hogy Németországban megszűnt a munkanélküliség. Ráadásul itthon is erős munkaerőhiány alakult ki – emlékeztet a gazdasági portál.

Van megoldás?

Immár a korán nyugdíjba ment hölgyek (is) erősen hiányoznak a munkaerőpiacról. Az idő annyiban fog segíteni, hogy egyrészt már a 80-as években is nagyobb arányban tanultak tovább a nők, mint a 70-es években, tehát átlagosan valamivel később érik el a 40 évet, a rendszerváltás után pedig ugrásszerűen nőtt a felsőoktatásban továbbtanulók aránya (ennek hatása csak 2030 után lesz érezhető).

Másrészt a 40 évből arányában egyre kevesebb jut a szocializmus időszakára (már most is csak 12 év), amikor teljes foglalkoztatottság volt, és egyre több a rendszerváltás óta eltelt időre, amikor a foglalkoztatási ráta jóval alacsonyabb volt, sokan kerültek a feketegazdaságba, így kevesebben lesznek, akik egyáltalán elérik a 40 éves munkaviszonyt az öregségi korhatár előtt.

A nyugdíjkorhatár további emelése a gyakorlatban csak úgy lesz kivitelezhető, hogy arányosan az a bizonyos 40 év is növekedne, vagy lesz egy minimális alsó korhatár, amikor igénybe lehet venni a programot.Forrás:Napi.hu

Rossz hír a nyugdíjasoknak – kiderült a kormány terve

A nyugdíjkorhatár 2022-ig tartó fokozatos emelése lassítja a nyugdíjasok számának növekedését, ami enyhíti a munkaerő-hiányt – írja a Zoom.hu a konvergenciaprogramot elemző cikkében.

 

A magyar gazdasági növekedést 4 százalékra várja a kormány, de ez fenntarthatatlan addig, amíg nem orvosolják a munkaerőhiányt az országban. A bővüléshez a jelenlegi rekord magas foglalkoztatás sem elég, új embereket kell bevonni a munkaerőpiacra, viszont kicsi már a mozgástér.

Az elmúlt években folyamatosan nőtt a foglalkoztatás Magyarországon, ennek és az elvándorlásnak köszönhetően egyre nehezebb szakképzett munkaerőt találni, ami a jövőbeni gazdasági növekedés egyik legnagyobb akadálya. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara vállalatvezetői felmérése szerint a cégvezérek 72 százaléka elégedetlen volt a helyzettel, ráadásul ezen belül megközelítően 30 százalék “nagyon elégedetlen” – írja a Zoom.hu a kormány konvergenciaprogramjának elemzésében.

Viszont a kormány úgy számol, hogy 2021-2022-ben is még évente egy százalékponttal bővülhet a foglalkoztatás az eddigi 1,5 százalék után. Ehhez pedig három csoportra támaszkodnak: nyugdíjasok, kismamák és a diákok.

Az egyik megoldás a munkaerőhiányra, hogy megemelik a nyugdíjkorhatárt 2022-ig. Emellett a kormány abban bízik, hogy a most induló nyugdíjas-szövetkezetek révén – a demográfia folyamatok ellenére – ebben a körben is nő a munkavállalás. A tavaly indult program sikere egyelőre kétséges, pár tízezer idős tért vissza a munka világába, hogy kiegészítse a nyugdíját.

A kormány elsősorban a nappali tagozatos, duális képzésben résztvevő diákok munkavállalásával számol, ahelyett, hogy azok képzésére koncentrálna – olvasható a portál elemzésében, amelyben hangsúlyozzák, hogy a duális képzés egyelőre alig működik Magyarországon. A szakképzési programok pedig nem képviselnek minőséget, amely a 16. évhez kötött tankötelezettséggel együtt lemorzsolódáshoz vezet.

A kormány a duális képzésben részt vevő diákokon túl a kismamákra is rejtett munkaerő-potenciálként tekint. A cél a kormány szerint az, hogy minél rövidebb időre essenek ki a munkából, ezért is kezdtek bölcsőde-fejlesztési programokba  – állítja a Zoom.hu.

Nyugdíjpofonra készül a magyar kormány? – Nincs ok nyugalomra

Kormányzati tervek szerint a már dolgozó gyerek adójából juttatnának valamennyit az őt felnevelő szülőknek, de a nyugdíjra előtakarékoskodás terén is sürgős lépéseket szorgalmaznak. Az Azénpénzem.hu szerint nem véletlenül tartanak sokan attól, hogy ezek az elképzelések az állami ellátás várható visszaszorulását jelezhetik írja a Napi.hu.

Újra felmerült a KDNP régebbi ötlete, hogy a nyugdíjasoknak “díjazzák” a gyereknevelést. Semjén Zsolt pártelnök a Heteknek adott interjúban konkrét elképzelést is vázolt. Eszerint a már dolgozó gyerek adójából juttatnának valamennyit az őt felnevelő szülőknek – emlékeztet a portál.

Nem mellékes feltétel tehát a megélt felnőttkor, és a magyarországi munkavállalás. Semjén szavai egybecsengenek Mészáros József, a Magyar Államkincstár elnökének szavaival, aki szerint választ kell adni arra a kérdésre, hogy gyereknevelést a nyugdíjrendszeren belül hogyan lehetne elismerni.

Eközben egyetlen szó sem esett, hogy jelenlegi mik a szabályok. A nők kedvezményes (életkortól független) öregségi nyugdíjjogosultságához figyelembe vehető a gyesen, gyeden töltött idő. A nyugdíj megállapításakor alkalmazott úgynevezett osztószám (ezzel számítják ki az éves átlagot) a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is tartalmazza, nincs viszont benne a gyes, így az nem rontja a várható nyugdíj mértékét.

Vonatkoztak ennél kedvezőbb szabályok is a gyerekesekre. Az még ma is él, hogy a 1968. január 1. előtt születettek után egy teljes év plusz jogosultság jár. Amennyiben a gyermek tartósan betegnek, illetve fogyatékosnak minősül, a növelés gyermekenként 550 naptári nap. Új ötletelés helyett esetleg mindezt ki lehetne terjeszteni a később születettekre (ez különösen a nők 40, vagyis a 40 év jogosultsági idő elérése után nyugdíjbavonulási lehetőség tükrében lehetne fontos).

Egyre igazabb a “magad uram”?

Az Azénpénzem.hu szerint elképzelhető, hogy a mostani ötletelés (amit alighanem tesztelés céljából dobhattak be) az állami ellátás várható visszaszorulását jelezheti. A gyermek adója egy részének szülőhöz irányítása rímelhet a kötelező szülőtartásra. 2016. július elsején lépett életbe a Ptk. új előírása, amely szerint: “tartási kötelezettsége áll fenn elsősorban a szülőnek a gyermekével és a nagykorú gyermeknek a rászoruló szülőjével szemben”. Az azóta eltelt időben nem hallhattunk egyetlen olyan esetről sem, ami a passzus kemény vagy felháborodást keltő alkalmazását jelezte volna. Ez azonban bármikor meg is változhat.

Aggasztó jel mindenesetre más is akad. Az allamkincstár elnöke ugyanis kitért arra is, hogy az utóbbi néhány év gazdasági bővülése ellenére nem jellemző az előtakarékoskodás az idős korra, amiben szavai szerint “sürgősen lépéseket kell tenni”. Az MKIK elnöke, Parragh László szerint pedig az öngondoskodásnak a mostaninál jóval komolyabb szerephez kell jutnia az egészségügyi és nyugdíjrendszerben is.

Több ezer nyugdíjas járhat jól

150 nyugdíjas- és egyházi közösség, tantestület, valamint családszervezet több mint 6000 tagja kirándulhat Kárpátaljára az év hátralévő időszakában a Rákóczi Szövetség és a Kárpátaljáért felelős kormánybiztos együttműködésének köszönhetően – közölte a szövetség szerdán az MTI-vel.A Rákóczi Szövetség Grezsa István Kárpátaljáért felelős kormánybiztossal együttműködve idén is meghirdette a kárpátaljai utazási programot, hogy a kárpátaljai régió idegenforgalmát fellendítse és a magyar-magyar kapcsolatokat erősítse – számol be az MTI.

A program keretében 150 sikerrel pályázó csoport utazását támogatják egyenként 200 ezer forinttal. (Drágul a nyugdíjasok és a családok utazása.)

A programot 2016 tavaszán hirdette meg először a Rákóczi Szövetség. Az elmúlt két évben több mint kétszáz csoport mintegy 10 ezer tagja jutott el Magyarországról Kárpátaljára, ami nagyban hozzájárult a nehéz helyzetbe jutott régió idegenforgalmának fellendítéséhez.

A Kárpátaljára utazó csoportok átlagosan két éjszakát töltenek el a régióban, több tízmillió forinttal támogatva a nehéz gazdasági helyzetbe került helyi emberek megélhetését – közölték.

58.700 Ft nyugdíj 40 év munka után.Hogy lehet ez!?

Akik 2012-ben mentek nyugdíjba 40 éves munkaviszony után, sokkal jobban jártak, mint akik mostanában – állítja egy kaposvári hölgy, aki 60 éves és 20 éves kora óta dolgozott.

Megdöbbent, hogy milyen kevés a nyugdíja.A számításai szerint ő bruttósítva fizette a nyugdíjjárulékot, mégis a nettó összeg után kapja a nyugdíját, és az évek során kétszer is levették a szorzóját.

– Régen úgy állapították meg a nyugdíjat, hogy a munkában töltött utolsó öt-tíz évet vették alapul, annak alapján számolták ki. Most miért az egész 40 évet vonják össze? Az 1980-as években mindössze 1000 forint volt az átlagfizetés. Én 40 év munkaviszony után 58 700 forint nyugdíjat kapok, vagyis az öregségi nyugdíjam a minimálbér 60 százaléka lett, de tudok olyan nőkről, akik sokkal rosszabbul jártak – nyilatkozta a sonline.hu-n

A hölgy most vállalkozó, de korábban nehéz fizikai munkát is végzett és két gyermeket nevelt fel. Azt is sérelmezi, hogy a 40 éven túl még három hónapot dolgozott. Ezalatt is fizette a járulékát, ezt azonban nem számolták bele a megállapított nyugdíjába. Havonta 83 ezer forintot fizetett be.
– Az összegből 37 ezer forintot szociális hozzájárulásként adtam be, de miért nem a nyugdíjalapomba ment ez a pénz? – kérdezte a nyugdíjas.

Egy nyugdíjszakértő szerint a konkrét esetben a nyugdíjfolyósítónál törvényesen jártak el, amikor a teljes életpálya keresményeit vették figyelembe, mert a régi  – „csak ezer forint volt az átlagkereset” – összegek egy speciális számítással kerültek be a rendszerbe. A nyugdíjak kiszámítása egy bonyolult, többlépcsős folyamat. A lényege, hogy az állami nyugdíjra jogosultak egész életükben szerzett szolgálati ideje képzi az alapot – ezt évente, napra pontosan mutatják ki –, melyre vetítve kiszámolják az egész életpálya alatti átlagkeresetet évenként nettósítva. A nyugdíjba vonulás előtti évhez történő átszámítás a szolgálati idő hosszát figyelembe véve a történik, tudtuk meg a Nyugdíjpénztárak Országos Szövetségétől.

ÍRD MEG A VÉLEMÉNYED, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS!

Forrás: nyugdijasok.com

Magyar Posta Zrt. megkezdte az Erzsébet-utalványok kézbesítését,hogy időben megkapják a nyugdíjasok.Mutatjuk milyen címlet lesz benne!

A Magyar Posta Zrt. megkezdte az Erzsébet-utalványok kézbesítését, karácsonyig folyamatosan viszi ki az érintetteknek, és mindent megtesz, hogy a nyugdíjasok a lehető leghamarabb megkapják a küldeményeket – közölte a vállalat vasárnap az MTI-vel.A közleményben felidézték: a kormány döntése szerint minden arra jogosult részesül 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványban, amelyet négy 2000 forintos és két 1000 forintos címletű utalványként, egy borítékban kapnak majd kézhez a címzettek. A borítékban található utalványszelvényeket középen, a perforáció mentén (a középen található olló jelzésnél) lehet szétválasztani, az utalványok jövő év december 31-ig válthatók be.Kiemelték: a belföldi jogosultak várhatóan még karácsony előtt kézhez kapják az utalványokat. Azoknak, akiket nem magyarországi címen tartanak nyilván, szintén még december hónapban továbbítják az utalványokat. Azok pedig, akik 2017 novemberében még nem, csak decemberben válnak nyugdíjra vagy nyugdíjszerű ellátásra jogosulttá, egy következő ütemben, várhatóan jövő januárban kapják meg a nekik járó Erzsébet-utalványt.

A nyugdíjasok a postástól személyesen vehetik át a küldeményt, de helyettük meghatalmazottjuk vagy közeli hozzátartozójuk is megteheti ezt. Amennyiben a címzett, illetve az említettek nincsenek otthon, a címzett értesítőt kap, hogy küldeménye érkezett. Az utalványok ezzel az értesítővel tíz munkanapig vehetők át a címhez tartozó letéti postán.

– MTI –

Friss lista:nyugdíj-kiegészítésről és nyugdíjprémiumról szóló kormányrendelet. Íme, a részletek.

A Magyar Közlöny 175. számában megjelent kormányrendeletértelmében a nyugdíjban részesülők a szokásos havi nyugdíjellátással együtt novemberben kapják meg egy összegben a nyugdíj-kompenzációt és és az egyszeri nyugdíjprémiumot. is. Az előbbi mértéke a teljes évre vetítve 9,6 százalékos mértékű lesz, míg az utóbbi összege pedig legfeljebb húszezer forint lehet. E két tétel átlagos összege 20-23 ezer forint között lesz.

A novemberi kiegészítés 2018-tól beépül a nyugdíj összegébe, így erre alapozzák majd a későbbi nyugdíjemelést.

A bónuszokat körülbelül 2,7 millióan fogják megkapni. Fontos tudnivaló, hogy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) november 1-jén a Magyar Államkincstárba (MÁK) olvad, ez azonban nem változtat a nyugellátások folyósításának eddigi rendjén és módján.

A kompenzáció során a következő járandóságok emelkednek, illetve folyósításuk esetén jár a prémiumösszeg is:

  • öregségi nyugdíj,
  • özvegyi nyugdíj,
  • szülői nyugdíj,
  • árvaellátás,
  • baleseti hozzátartozói nyugellátás,
  • mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadék,
  • mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadék,
  • korhatár előtti ellátás,
  • szolgálati járandóság,
  • átmeneti bányászjáradék,
  • táncművészeti életjáradék,
  • rokkantsági ellátás,
  • rehabilitációs ellátás,
  • baleseti járadék,
  • bányászok egészségkárosodási járadék,
  • fogyatékossági támogatás,
  • vakok személyi járadék,
  • rokkantsági járadék,
  • Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban,
  • polgármesterek közszolgálati járadék,
  • a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatás,
  • a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatás,
  • a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatás,
  • az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés,
  • a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék.

65 év felettieknek ingyenessé válhatnak a háziorvosok által felírható gyógyszerek!

Az MSZP vizsgálja, hogyan lehetne ingyenessé tenni a 65 év felettiek számára a háziorvosok által felírható gyógyszereket – közölte a párt elnöke egy, az MSZP, valamint több nyugdíjas szakszervezet által szervezett csütörtöki budapesti rendezvényen.Molnár Gyula azt mondta, ennek költsége számításaik szerint “akár 20 milliárd forint alatt is maradhat”, ami “alig fél stadionnyi” kiadást jelentene évente – írja az MTI.A pártelnök szerint vannak olyan szolgáltatások, amiket alanyi jogon lehetne biztosítani kiemelt társadalmi csoportoknak, ha ennek kiadásait az állam megengedheti magának, ha azt a költségvetés elbírja. Arról beszélt, a szocialisták “kiszolgáltatottság helyett biztonságot, szegénység helyett pedig büszkeséget” kínálnak a nyugdíjasoknak. Szerinte az MSZP-nek azokat kell képviselnie, akik saját maguk nem képesek érdekeiket érvényesíteni.Azt is mondta, hogy ha a nyugdíjasok úgy érezték néha, hogy az MSZP korábban elfordult tőlük, azért elnézést kérnek.

Forrás:Napi.hu