Plusz pénzt kaphatnak az élettársi kapcsolatban élők!Erre a plusz pénzre nem is számítottak!

Azt hitte, nem kaphat özvegyi nyugdíjat, ha újraházasodik? Kellemes meglepetés érhet!

Özvegyi nyugdíj címén a jogosultat ideiglenes özvegyi nyugdíj és özvegyi nyugdíj illeti meg.

Kinek a részére állapítható meg az özvegyi nyugdíj?
Özvegyi nyugdíjat a házastárs, a bejegyzett élettárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén.

Ki minősül élettársnak?
Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi kapcsolata vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenes ági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban.

A házastárs milyen feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra?
Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa, bejegyzett élettársa (a továbbiakban együtt: házastárs) az öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek házastársa a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte. (Lásd: Tájékoztató a hozzátartozói nyugellátásról.)Az élettárs milyen feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra?
Az élettárs – a jogszerzőre előírt feltételek fennállása esetén – csak akkor jogosult özvegyi nyugdíjra, ha élettársával annak haláláig egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt, feltéve, hogy az együttélésük (vagy annak akár csak egy része) alatt özvegyi nyugdíjban nem részesült.
Ha az élettársak korábban egymással házasságban éltek, és a házasságot jogerős bírói ítélet felbontotta, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban éltek, és a bejegyzett élettársi kapcsolatot bírói ítélet felbontotta vagy közjegyző nemperes eljárásban megszüntette, az élettárs özvegyi nyugdíjra jogosultságának vizsgálatakor a házasság, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontását, megszüntetését követő együttélési idő vehető figyelembe.
Az elvált, illetve a házastársától külön élő igénylő milyen feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra?
Az elvált, továbbá a házastársától külön élő személy özvegyi nyugdíjra jogosultsága akkor állapítható meg, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

Milyen mértékű az özvegyi nyugdíj?
Ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte vagy megváltozott munkaképességű, de saját jogú nyugellátásban nem részesül, az özvegyi nyugdíj 60 százaléka annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat halála időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette volna.
Ha az özvegy egyidejűleg saját jogú nyugellátásban korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban is részesül, vagy a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartása címén került megállapításra az özvegyi nyugdíj, akkor az özvegyi nyugdíj a 30 százaléka annak az öregségi nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat a halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.
A 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogú nyugdíjának összegére tekintet nélkül jár.

Forrás : Onyf.hu

58.700 Ft nyugdíj 40 év munka után.Hogy lehet ez!?

Akik 2012-ben mentek nyugdíjba 40 éves munkaviszony után, sokkal jobban jártak, mint akik mostanában – állítja egy kaposvári hölgy, aki 60 éves és 20 éves kora óta dolgozott.

Megdöbbent, hogy milyen kevés a nyugdíja.A számításai szerint ő bruttósítva fizette a nyugdíjjárulékot, mégis a nettó összeg után kapja a nyugdíját, és az évek során kétszer is levették a szorzóját.

– Régen úgy állapították meg a nyugdíjat, hogy a munkában töltött utolsó öt-tíz évet vették alapul, annak alapján számolták ki. Most miért az egész 40 évet vonják össze? Az 1980-as években mindössze 1000 forint volt az átlagfizetés. Én 40 év munkaviszony után 58 700 forint nyugdíjat kapok, vagyis az öregségi nyugdíjam a minimálbér 60 százaléka lett, de tudok olyan nőkről, akik sokkal rosszabbul jártak – nyilatkozta a sonline.hu-n

A hölgy most vállalkozó, de korábban nehéz fizikai munkát is végzett és két gyermeket nevelt fel. Azt is sérelmezi, hogy a 40 éven túl még három hónapot dolgozott. Ezalatt is fizette a járulékát, ezt azonban nem számolták bele a megállapított nyugdíjába. Havonta 83 ezer forintot fizetett be.
– Az összegből 37 ezer forintot szociális hozzájárulásként adtam be, de miért nem a nyugdíjalapomba ment ez a pénz? – kérdezte a nyugdíjas.

Egy nyugdíjszakértő szerint a konkrét esetben a nyugdíjfolyósítónál törvényesen jártak el, amikor a teljes életpálya keresményeit vették figyelembe, mert a régi  – „csak ezer forint volt az átlagkereset” – összegek egy speciális számítással kerültek be a rendszerbe. A nyugdíjak kiszámítása egy bonyolult, többlépcsős folyamat. A lényege, hogy az állami nyugdíjra jogosultak egész életükben szerzett szolgálati ideje képzi az alapot – ezt évente, napra pontosan mutatják ki –, melyre vetítve kiszámolják az egész életpálya alatti átlagkeresetet évenként nettósítva. A nyugdíjba vonulás előtti évhez történő átszámítás a szolgálati idő hosszát figyelembe véve a történik, tudtuk meg a Nyugdíjpénztárak Országos Szövetségétől.

ÍRD MEG A VÉLEMÉNYED, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS!

Forrás: nyugdijasok.com

120 ezer forintos juttatást ígérnek a nyugdíjasoknak,és ez még semmi!

Évenkénti egyszeri, az átlagnyugdíjnak megfelelő mintegy 120 ezer forintos juttatást ígér a nyugdíjasoknak Karácsony Gergely, az MSZP és a Párbeszéd közös miniszterelnök-jelöltje.Az ellenzéki politikus csütörtökön, az Országos Nyugdíjas Parlament Országházban tartott második ülésén úgy fogalmazott, a magyar baloldal nem tud nem beszélni a tizenharmadik havi nyugdíjról, ami jó eszköz lehet egy igazságosabb nyugdíjrendszer felé.

Karácsony Gergely szerint az átlagnyugdíjnak megfelelő összegű tizenharmadik havi nyugdíj egyszerre lehet képes felfelé húzni az alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők bevételét, valamint szolidaritást ébreszteni az ennél magasabb időskori illetményt kapókban.Szólt arról is, hogy a nyugdíjemelések számításakor az infláció mellett a bérnövekedéseket is figyelembe kell venni, emellett lehetővé kell tenni a nyugdíj melletti munkavégzést, és vissza kell állítani a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét.

Emellett a nyugdíjasok közötti jövedelmi ollót is zárni kell, aminek érdekében az MSZP-Párbeszéd megduplázná az alapnyugdíj összegét, továbbá egy korrekciós folyamatot is elindítana az átlagnál kisebb nyugdíjak gyorsabb emelkedése érdekében – fejtette ki Karácsony Gergely.

A Párbeszéd társelnöke megismételte, megválasztása esetén a szociális demokrácia jövőképének megvalósításán dolgozna, amelynek egyik legfontosabb eleme a generációk közötti összetartás erősítése.

Kiemelte, programjának része, hogy csökkentse a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok, vagyis a legfiatalabbak és legidősebbek kiszolgáltatottságát a mindenkori hatalommal, illetve a piacgazdaság változásaival szemben.

Karácsony Gergely szerint ehhez a nyugdíjrendszert három pillére kell építeni. Elsőként említette a biztosítási elv erősítését a kormánytól független nyugdíjbiztosítási alap visszaállításával, majd a szolidaritás és az öngondoskodás növelését.

Az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje szemléletváltást sürgetett annak érdekében, hogy az elöregedés ne járjon együtt a haszontalanság érzésével. Ezt szerinte az aktív életkor támogatásával lehetne elérni, így például az idősek informatikai ismereteinek fejlesztésével, illetve sportolási lehetőségeik bővítésével.

Karácsony Gergely közölte azt is, egy az életkortól független, rászorultsági alapú gyógyszertámogatási rendszert vezetne be, továbbá az energiafogyasztást csökkentő lakásfenntartási programot indítana.

Az ellenzéki politikus beszédében kitért az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában napközben történtekre is, tűrhetetlennek nevezve, hogy a kormánypárti képviselők kivonultak a kérdések elől.
Forrás: MTI

Ha itt dolgozik, akkor nem jár a nyugdíj !Hivatalos közlemény!

Nem alkotmányellenes az állami szférában foglalkoztatottak nyugdíjának szüneteltetése – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) pénteken nyilvánosságra hozott határozatában.
Azaz továbbra is alkotmányos, hogy a közalkalmazottak, kormánytisztviselők, köztisztviselők, bírák, ügyészek, igazságügyi alkalmazottak akik nyugdíjaskorúak, de tovább dolgoznak, nem kaphatnak egyszerre nyugdíjat és munkabért is.

2013. júliustól hatályos az a szabály, hogy a közszférában nem lehet egyszerre fizetést és nyugdíjat is kapni. A továbbfoglalkoztatottaknak munkaviszonyuk ideje alatt le kell mondaniuk öregségi nyugdíjukról.

Ezt támadta meg többek között az ombudsman, valamint több bíró, és érintett magánszemély. Szerintük ez egy korlátozás, ellentétes a tulajdonhoz való joggal, illetve a diszkrimináció tilalmával.

Az Ab a mostani döntésében arra hívta fel a figyelmet: miután a nyugdíj szüneteltetéséről van szó, nem pedig a nyugdíjjogosultság végleges elvesztéséről, ezért a jog lényege nem sérül. A korlátozás átmeneti jellegű, a nyugdíj folyósítása folytatódik, amikor az érintett személy elhagyja az állami foglalkoztatást.

A határozathoz a 15 tagú testületből Stumpf István alkotmánybíró fűzött különvéleményt. Szerinte meg kellett volna állapítani a vizsgált szabályozásnak a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközését.

Jöhet az új nyugdíjkorhatár!!

Elképesztő emelés várható a nyugdíjkorhatárnál! Nem fogja elhinni hány éves korig kell dolgozni, talán már önnek is!Jöhet az új nyugdíjkorhatár: 70 éves korunkig dolgozhatunk
Azt, hogy valaki mikor vonul vissza és megy nyugdíjba, nem csak az életkora határozza meg. Számít a személyes döntés, a nyugdíjkorhatár és az anyagi helyzet is. A szakértőknek azonban nincs jó hírük a fiatalabb generációk számára. Ugyanis egyesek szerint hamarosan meg kell barátkozni a 70 éves nyugdíjkorhatárral.

Nemcsak Magyarországon, de a fejlett világban is szembe kell nézni a fenntarthatatlan nyugdíjrendszerek reformjával – derül ki a nemrégiben kiadott, Világgazdasági Fórum aggasztó jelentéséből. A tanulmány többek között beszámol arról, hogy a népesség fogyása (ami a legaggasztóbb jelenség) mellett nagyon sokan vannak olyanok, akik alacsony bért fizető állásban dolgoznak, így az állami nyugdíjkasszába befizetett hozzájárulásuk csekély. Mindezek mellett pedig a világ éppen ezekben az évtizedekben áll a digitalizáció és a robotika jelentette robbanás előtt, melynek következtében állások milliói szűnhetnek meg rövid időn belül.

Az alacsony bérek után fizetett járulékok, ha lehet hazánkban még nagyobb problémát jelentenek. Hiszen nagyon sokan vannak azok, akik csak a minimálbér után fizetnek, aminek következtében sokkal kevesebb pénz áramlik a nyugdíjkasszába, mint amire szükség lenne. Egyes számítások pedig azt mutatják, hogy

2030-ra már alig kilenc hónapnyi nyugellátást lesz képes finanszírozni egy évben, az állami nyugdíjrendszer, amennyiben addig nem következik be valamilyen gyökeres változás.

A globális méretű problémák hatására nem meglepő, hogy egyes szakértők már most extrém magas nyugdíjkorhatárt vizionálnak.

Jobb, ha mindenki felkészül, hetven éves kor az új nyugdíjkorhatár
– véli Suze Orman, amerikai pénzügyi guru. Aki szerint az ember 60 és 70 éves kora között érheti el a legnagyobb megtakarításait, megnövekedett jövedelme miatt.

Soha nem lesz elég
A Money elemzője, Walter Updegrava viszont nem mindenben ért egyet Orman radikális kijelentésével, és három igen jelentős kérdéskört vázol fel a 70 éves korhatár ellen:

Mi a helyzet a fizikai munkát végzőkkel?
Mi van azokkal, akik soha életükben nem élvezték azt a munkát, amit végeztek, csupán a megélhetés miatt csinálták?
Mi lesz az utódokkal, ki vigyáz majd rájuk?
Suze Orman kijelentésére reagálva, Updegrava meglátása szerint sokan lesznek olyanok, akik, ha akarnának se bírnák ki 70 éves korukig a munka világában, hiszen olyan kemény, fizikai munkát végeztek egész életük során, ami miatt egészségügyi állapotuk ezt nem engedné meg.Az elemző nem feledkezik meg azokról sem, akik úgy dolgoztak egész életükben, hogy nem élvezték azt a tevékenységet amit végeztek, ők a szakértő szerint biztosan nem fognak egyetlen plusz percet sem a munkában tölteni a hivatalos nyugdíjkorhatáron túl.

Ezen felül pedig ott van a család. Az utódok felnevelése kemény és megterhelő feladat, ezért az idősebb generációnak be kell segítenie a fiatalabbnak. Ennek következtében pedig sok idős ember kényszerül hamarabb nyugdíjba, mint azt előzetesen tervezte volna. Ezt támasztja alá egy friss kutatás is, ami szerint

a munkavállalók 48 százalékának hamarabb kell nyugdíjba vonulnia, mint azt előzetesen tervezte. Ennek oka pedig legtöbbször egészségügyi és családi jellegű probléma.
A Money elemzője természetesen elismeri azt a tényt is, amire Orman egész elméletét felépíti. Nevezetesen, hogy az emberek nagy részének rendkívül kevés az a megtakarítása, ami fedezni tudná a nyugdíjban eltöltött békés, idős kort. Ezt azonban Updegrave szerint nem lehet annyival megoldani, hogy emeljék meg extrém mértékkel a törvényi korhatárt, hiszen a nyugdíj kérdés nem pusztán fekete és fehér.

A sírig dolgoznak majd a magyarok is
A magyar munkavállalók 75 százaléka érzi úgy, hogy az 55 év feletti munkavállalókat diszkrimináció éri koruk miatt,

és 30 százaléka pedig úgy véli, hogy 60 évesen már nem fogja tudni ellátni a munkáját.
Holott az idősek foglalkoztatása és munkaképességük megőrzése a gazdaság fenntarthatóságának egyik legfontosabb alapfeltételét jelenti. Az elmúlt két évben 15 százalékkal bővült az idősödő munkavállalók foglalkoztatása. A KSH adatai szerint az 55-64 éves korosztály tagjainak 49,8 százaléka, vagyis mintegy 672 000 nyugdíjazás előtt álló ember dolgozik ma Magyarországon.

Friss kutatásokból kiderül az is, hogy 18-29 év közötti magyar fiatalok előre láthatóan 66 évesen szeretnének majd nyugdíjba vonulni,
amihez legalább 22 millió forintot szeretnének összegyűjteni, hogy biztosíthassák maguknak a békés öregkort. Magyarországon egyébként 10 év alatt, 2016-ra nem kevesebb mint

4,5 évvel nőtt az állampolgárok munkában maradási ideje. Ami a második legtöbb volt az Európai Unióban.
Az a fránya egészség
A nyugdíjkorhatár extrém növelésének egyik legnagyobb akadálya az idős magyar emberek egészségügyi állapota. Friss kutatások szerint az 55-64 év közötti korcsoportban 4 százalékon és a 65 év felettiek körében 6 százalékon áll azok aránya, akik egészségesnek érzik magukat. Bár a számok rendkívül elkeserítőek, sajnos egyáltalán nem meglepőek, hiszen

a magyar férfiak nyugdíjasként mindössze 6,2 a nők pedig 6,1 évet töltenek el jó egészségi állapotban.
Az egészségügyi állapot pedig szorosan összefügg azzal, hogy ki mennyi időt szeretne boldog nyugdíjasként eltölteni. A kitűnő egészségi állapotban lévők például 20, a jó állapotúak 15, míg a gyengélkedők mindössze 10 évet töltenének el szépkorúként.A magyarok 74 százaléka emellett úgy látja, hogy a jövő nyugdíjasai a mostaninál szűkösebben fognak élni és csak 15 százalékuk számít kényelmes nyugdíjas évekre.

Jó hír a nyugdíjasoknak: a napokban jön pénz

Pénteken banki utalással, január 16-án postai úton kezdik kézbesíteni a megemelt nyugdíjakat.

Elkezdődik a megemelt nyugdíjak kézbesítése, a pénz a napokban megérkezik az idősekhez – mondta Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára pénteken, Budapesten. A parlamenti államtitkár kifejtette: pénteken banki utalással, január 16-án postai úton kezdik kézbesíteni a megemelt nyugdíjakat.Rétvári Bence elmondta: idén tavalyhoz képest 3 százalékkal magasabb nyugdíjat utalnak át, úgy számoltak, hogy ennyi lesz az infláció 2018-ban. Ez azt jelenti, hogy átlagosan bő négyezer forinttal érkezik több az érintettek számlájára havonta, mint a tavalyi évben – közölte a parlamenti államtitkár. Kifejtette: a megemelt nyugdíjak 2,7 millió ember számára jelentenek jó hírt, közte mintegy 2 millióan vannak az öregségi nyugdíjasok. Emellett érinti a nyugdíjszerű ellátásban részesülőket, többek között az árvaellátásban, a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban, az özvegyi járadékban, rokkantsági ellátásban, baleseti járadékban részesülőket.

Rétvári Bence úgy fogalmazott: Magyarország egy többgenerációs otthon, különböző nemzedékek élnek együtt, s ha nőnek a bérek, javul a gazdaság teljesítménye, akkor fontos, hogy ezt az idősek, nyugdíjasok is érezzék. Emlékeztetett: 2010-ben vállalták, hogy megőrzik a nyugdíjak értékét. Az ezt megelőző időszak arról szólt, hogy mennyit veszítenek a nyugdíjak értékükből, ekkor vették el az érintettektől a 13. havi juttatást is – jegyezte meg az államtitkár, aki hozzátette: 2010 óta nem csak megőrizték a nyugdíjak értékét, de közel 10 százalékkal növelni is tudták azt.

MTI

A nagy nyugdíj mutyi fény derül az igazságra!!

Seres István számokkal támasztja alá hogy a nyugdíjasokat nem a fiatalok tartják el,a befizetett járulékokból bőven telik.

Mit mutatnak a számok a 2011-es átlagos jövedelmek esetében? Képződik-e elegendő fedezet a későbbi, mondjuk 40 évnyi biztosítási jogviszony utáni nyugdíjfizetéshez? A KSH adatai szerint tavaly a havi átlagos bruttó jövedelem 213 ezer 100 forint volt, amelyből a munkáltató 10 százalékos nyugdíjjárulékot (havi 21 ezer 310 forint) vont le, és a munkáltató által fizetett 27 százalékos társadalombiztosítási járulékból 24 százalékot nyugdíjbiztosításra számoltak el (havi 51 ezer 144 forint). Ha a két összeget összeadjuk (72 ezer 454 forint), látható, hogy 40 év alatt a nyugdíjbiztosító 34 millió 777 ezer 920 forint biztosítási díjat szed be. Ha a biztosító a hozzá befolyt pénzt nyilván kellő hatékonysággal működteti (állampapírokba, jelzáloglevélbe, kötvényekbe, bankbetétekbe fekteti), havi tőkésítéssel könnyen elérhet 6 százalék kamat bevételt. Ebben az esetben az átlagos jövedelmű dolgozónknak az egyéni számláján, a járadék számításra vonatkozó képlet felhasználásával 144 millió 291 ezer 470 forint lesz.

Ebből kitűnik, hogy a tőkefedezeti rendszerrel bőven van fedezet a nyugdíjra még akkor is, ha a férfiak átlagos életkora 69, a nőké pedig 76 év. Ugyanakkor az is látszik, hogy a jelenlegi nyugdíjasok a felhalmozott tőkének még a kamatát sem kapják meg. Ugyanis a 144 millió 291 ezer 470 forint 6 százalékos kamata évente 8 millió 657 ezer 488, ami havonta 721 ezer 457 forintot jelentene, vagyis lényegesen magasabb összeget kellene kifizetni, mint a mostani átlagos havi nyugdíj. Ez esetben pedig már örökjáradékról beszélhetünk, hiszen a tőke örökre a biztosítónál marad.

Mint a sima biztosító

A nyugdíj biztosítás esetében a biztosítónak a társadalombiztosító számít, a veszélyközösség tagjai a biztosítottak, a biztosítási esemény pedig az előre meghatározott 62 életév. Az pedig nem igaz, hogy a fiataloknak kell eltartani azokat a nyugdíjasokat, akik a társadalombiztosítónak 40-50 éven keresztül igen nagy összegű biztosítási díjat fizettek, hiszen 1998-ban a társadalombiztosítási járulék még 31 százalék volt, és előfordult olyan időszak is, amikor 14 százalékos mértékű nyugdíj-járulékot kellett fizetni.

Forrás:delmagyar.hu

December 31-ig dönthetsz, kell-e a 130 ezer forintos ingyenpénz

130 ezer forintot tudsz visszaigényelni a befizetett adódból, ha azt a nyugdíjadra teszed félre. Három lehetőséged van félretenni, és ezzel adóvisszatérítést kapni: NYESZ, nyugdíjbiztosítás vagy önkéntes nyugdíjpénztár igénybevételével. Ha az összes ajánlatot figyelembe vesszük, 160-nál is több választási lehetőséged van. Szerencsére nem kell végigjárnod a bankokat és a biztosítókat, mert tapasztalt pénzügyi tanácsadóink ezt már megtették helyetted, és összegyűjtötték a legjobb ajánlatokat. Erre szükség is volt, mert a választásodnak komoly tétje van: 5 millió forintot bukhatsz 20 év alatt, ha rosszul döntesz. Szeretnénk téged megkímélni a hibás döntésektől, ezért kérj tőlünk bátran független piaci összehasonlítást!

A nyugdíjválságot az állam is érzi. Egyre kevesebb nyugdíjat tudnak fizetni, ezért a privát megtakarításokat azzal támogatják, hogy a befizetett SZJA-dból 100-150 ezer forintot igényelhetsz vissza évente. Az éves befizetéseid 20%-át kapod vissza adójóváírás formájában, és az a jó hír, hogy az idei adódból is visszakaphatod a jogosan járó részt.

Nem titok, hogy idén jobban zsebbe kell nyúlnod, ugyanis visszamenőleg az egész éves összeget érdemes befizetned, hogy minél több adójóváírást kaphass. Ha havi 20 ezer forintot tennél félre normál esetben, akkor a hátralévő másfél hónapban 12 × 20 ezer forintot célszerű befizetned, mert jövőre 48 000 forint adóvisszatérítést kapsz utána. Nyugdíjbiztosításoknál 650 ezer forint az az éves díj, ami után a legtöbb adót kapod vissza, ez 130 000 forintnak felel meg.

A fenti táblázatból láthatod, mik a lehetőségeid. Ha halogatsz, azzal újabb évet vesztegetsz el az aktív időszakodból, amikor félretehettél volna, mégsem tettél. Elesel sok-sok adójóváírástól, ami amúgy a te pénzed, te fizetted be, és jogosan kapnád vissza.Mennyivel jobb lenne, ha tudnád, hogy már 288 vagy akár 780 ezer forintot tettél el a nyugdíjadra, ennyivel is közelebb kerülve a boldog időskorhoz.

Ha idén nem kezdesz bele a takarékoskodásba, és jövőre vagy azután jössz rá, hogy egyszerűen nincs más lehetőséged, akkor úgyis kénytelen leszel félretenni –

csakhogy addigra több százezer forintot buksz el, és bánni fogod, hogy nem léptél előbb.

Egyébként három fő lehetőséged is van, ami a NYESZ, a nyugdíjbiztosítás vagy az önkéntes nyugdíjpénztár. Ha röviden kellene őket bemutatni, a NYESZ-ért a bankba mész (7-8 fajta), a nyugdíjbiztosításokért a biztosítóhoz (60-65 fajta), az önkéntes nyugdíjpénztárnál a pénztárhoz (10-15 fajta).

Ezekkel maximum ennyi adójóváírást kaphatsz évente:

  • nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ) – 100 ezer Ft
  • nyugdíjbiztosítás – 130 ezer Ft
  • önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) – 150 ezer Ft

Nagyon elhamarkodott döntés lenne, ha azért választanád egyiket vagy másikat, mert adott módozatnál magasabb a visszaigényelhető adó mértéke. 20-30 éves távon keveset fog számítani, hogy például az ÖNYP után évente 20 ezer forinttal több jár, mint a nyugdíjbiztosítás után – persze csak akkor van ekkora különbség, ha 750 ezer forintot befizetsz egy évben.

A rossz választásnak nem az adójóváírás az igazi tétje. Ahogy mondani szokták, amit nyersz a vámon, azt elvesztheted a réven, ugyanis lejárati összegekben milliós különbségek lehetnek, és nem az adójóváírás 10-20 ezer forintos különbségén fog ez múlni. Hiába jár 20% adójóváírás mindegyik típusnál, ha más tényezők terén ezer és ezer eltérés van.

Mik azok a területek, amikben eltérnek a nyugdíjcélú megtakarítások?

  • hozamkilátások
  • lejárati összeg
  • biztonság
  • költségek
  • átláthatóság, transzparencia
  • időigényesség, hozzáértés szükségessége

Vagyis mindenképp arra bátorítunk, hogy indíts valamilyen nyugdíjcélú megtakarítást még az idén, de azt is hozzátesszük, hogy a döntésednek súlya van, mert nem mindegy, mit választasz a piac több mint 160 ajánlata közül.

Ha megfogadsz egy tanácsot:

semmiképp sem az első szembejövő bank vagy biztosító ajánlatát fogadd el!

Ha hozzánk fordulsz, akkor összehasonlítjuk neked a piac ajánlatait, amit aztán eléd teszünk feketén-fehéren, lejárati összegekkel, előnyökkel-hátrányokkal mindennel, vagyis minden fontos információt felkínálunk, ami a felelős döntéshez szükséges.

Ne feledd, hogy december 31-ig van időd igénybe venni a neked járó akár 100–130 000 forintot, utána végképp elveszted ezt az összeget (ami egyébként jogosan a tiéd lehetne). Kérj tőlünk összehasonlítást, hogy legalább a lehetőségeiddel tisztában légy – ha nagyon akarod, utána is meggondolhatod magad.Forrás:nyugdijbiztositas.com

Ezt ígéri a kormány a nyugdíj előtt állóknak!Több százezer munkavállalót érint a bejelentés.

A munkahelyvédelmi akcióban a kormány idén eddig havonta átlagosan több mint 346 ezer 55 év feletti embernek segített állása megőrzésében. A program 10 nyugdíj előtt álló munkavállalóból 7 foglalkoztatását segíti ma is a foglalkoztatási költségek csökkentésével – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.

Rétvári Bence közölte: a 2013-as bevezetés óta összesen már csaknem 210 milliárd forinttal támogatta a kormány a nyugdíj előtt állók foglalkoztatását.

Úgy fogalmazott: sokak tapasztalata, hogy a nyugdíj előtti években a munkavállalóknak nehezebb állást találniuk, kiszolgáltatottabbak, ugyanakkor számukra az ezekben az években végzett munka duplán fontos. Egy biztos és jól fizető állás a várható nyugdíj összegét is pozitívan befolyásolja.

Ismertette: a munkahelyvédelmi akcióban az 55 év feletti munkavállalók után 50 százalékos munkáltatói adókedvezmény vehető igénybe a havi munkabér 100 ezer forintot meg nem haladó része után. Ez éves szinten 132 ezer forint megtakarítást jelent a munkaadónak minden nyugdíj előtt álló foglalkoztatottnál. Kiemelte: a kormány hatékony lépései nagyban segítik a nyugdíj előtt állókat munkahelyük megőrzésében. Míg 2013-ban havonta átlagosan 247 ezer nyugdíj előtt álló munkavállalót érintett a program, a 2016-ban ez a szám több mint 340 ezer volt. Idén már a január és augusztus közötti időszakban is meghaladta a korábbi számokat, havonta mintegy 346 ezer embernek jelentett védelmet a program – sorolta az államtitkár.

Rétvári Bence kitért arra is, hogy a 2013. január 1-jén életbe lépett munkahelyvédelmi akció a legérzékenyebb helyzetben lévő munkavállalói csoportoknál, így a szakképzetleneknél, a 25 év alattiaknál és 55 év felettieknél, a tartósan álláskeresőknél és a kisgyermekes szülőknél csökkenti a munkáltatók bérköltségét, ezzel segítve a munkahelyek megtartását és a foglalkoztatás bővülését.

Forrás: MTI