Kiderült pontosan mennyi nyugdíjprémiumot kapnak a nyugdíjasok

Idén is lesz nyugdíjprémium a gazdasági növekedésnek hála. Ha bejön a kormány várakozása, akkor 16 ezer forintnak örülhetnek az idősek, de még az elemzői előrejelzések alapján is 10 ezer forintot kapnak.Még 2009-ben jogszabályban rögzítették, hogy hogy a nyugdíjasokat novemberben prémium illeti, ha a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot, és várhatóan az államháztartás egyenlegcélja is teljesül. 2018 második negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 4,4 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, pontosabban a bruttó hazai termék (GDP), vagyis az ősz végén ismét pénzt kaphatnak a nyugdíjasok.A 24.hu kiszámolta, hogy – figyelembe véve a másik jogszabályi megkötést, miszerint a prémium a nyugellátás november havi összegének 25 százaléka, de legfeljebb 20 000 forint lehet -, mekkora tételre számíthatnak a nyugdíjasok. Így az derült ki, hogy a 28 500 forintos nyugdíjminimumot kapóknak 4275 forint jár majd.

Idén a kormány várakozása szerint 4,3 százalék lehet a gazdasági bővülés mértéke, ami azt jelentené, hogy a 80 ezer forintos nyugdíjat kapók 16 000 forintnak örülhetnek novemberben. A pesszimistább elemzői várakozások szerint csak 4 százalék lesz a GDP-növekedés nagysága, vagyis csak 10 000 forint járhat majd az időseknek. A Világbank előrejelzése 2018-ra 4,1 százalék, ami 12 000 forintos egyszeri kifizetést jelentene.

A portál emlékeztet rá, hogy a nyugdíjprémium rendszerét még a Bajnai-kormány vezette be, hogy az azévben véglegesen kivezetett 13. havi nyugdíjat és a svájci indexálást (ami infláció mellett a nettó bérnövekedést is figyelembe vette) eltörölték és ezt szánták kompenzációnak helyettük. A válság alatt ebből sok nem jutott a nyugdíjasoknak, a magyar GDP bővülése először 2017-ben lépte át a 3,5 százalékos határt, így tavaly járt először prémium. A lap arról is részletesen ír, hogy ez a rendszer miért nem szünteti meg az alapproblémát – vagyis, hogy túl alacsonyak a hazai nyugdíjak.

Marika néni, most 62 éves, 36 évet és 152 napot dolgozott, de Nyugdíj az nem jár neki (törvény szerint, csak ha 65 éves lesz) Addig meg marad a hajléktalanság.

Tényleg itt tartunk? 🙁

Marika néni, most 62 éves, 36 évet és 152 napot dolgozott, de Nyugdíj az nem jár neki (törvény szerint, csak ha 65 éves lesz) Addig meg marad a hajléktalanság. Szerintetek ez így igazságos?

Valamelyik nap megláttam ezt, a hajléktalan, beteg nénit. Gondoltam megkérdezem mi történt vele…. Elmondta, hogy majdnem 37 évet dolgozott a Magyar Postánál, majd combnyaktörése lett és jött a többi betegség. Egyre rosszabbul lett, az élettárasa is meghalt. Rövid időn belül megjelent az élettársa fia, aki utcára kitette. Egy darabig lakhatott az ismerősinél, majd onnan is mennie kellett. Így lett hajléktalan. Elmondta, hogy semmi jövedelme, és hogy nyugdíjat is csak 65 évesen fog kapni. Én nem akartam elhinni, úgyhogy kicsit segítettem utána járni az ügyének. Sajnos tényleg igaza volt, mert hamarosan jött a levél a nyugdíjfolyósítótól. A mellékelt levélben olvasható, hogy valójában mennyi időt dolgozz le. Nem akartam hinni a szememnek.

Általában az Újbudai Piacnál szokott lenni. Alkoholt nem iszik. Nehezen megy neki a járás, szinte csak totyog. Szerintem lehetne valami segélyt intézni számára, csak ahhoz is kíséret kellene neki. Azt nem hiszem el, hogy nem jár neki semmi. Próbáltam neki helyet keresni szállón, de akiket hívtam azoknál az összes hely foglalt volt. A rendőrök majdnem minden nap igazoltatják. Ahogy elkezdünk beszélgetni, már dőltek is belőle a könnyek, a keserves sírás. Testileg-lelkileg nagyon össze van törve. Én már nem is tudom, mit lehetne tenni. Aki tud, kérem, hogy segítsen neki!

Sajnos nem ő az egyetlen. Nap mint nap látni ilyen idős hajléktalanokat, akik a szemétbe kotorásznak az életben maradásért. Pedig dolgoztak, és adóztak rendesen. De hát ez van.
Ilyen könnyű hajléktalanná válni…Osszátok minél többen!!!

Kiderült mennyivel emelkednek a nyugdíjak,íme a pontos adatok

Halad a 2019-es költségvetés elfogadása, már a Költségvetési Tanács is véleményezte a tervezetet. A Portfolio.hu ennek alapján kiszámolta, hogy mennyivel emelkedhetnek a nyugdíjak jövőre.A fogyasztói árak emelkedését 2,7 százalékra várja a hivatalos kormányzati inflációs előrejelzés a 2019-es évre. Ez azt is jelenti, hogy a nyugdíjasok jövőre ekkora alapnyugdíj emeléssel kalkulálhatnak. A 2,7 százalékos emelés a 128 ezer forint körüli átlagnyugdíjjal számolva havi plusz 3500 forintot jelent, ami éves szinten 42 ezer forint.

A nyugdíjasok jövőre nemcsak az inflációkövető emelésben részesülnek, hanem ahogy Orbán Viktor is ismertette korábban, nyugdíjprémiumra is jogosultak lesznek.

A költségvetés tervezetéből kiderül: a kormány 4,1 százalékos GDP-növekedéssel számol. Ez a legtöbb nyugdíjas esetében legfeljebb egyszeri 12 ezer forint lesz. Ha egy nyugdíjas 80 ezer forintnál kevesebbet kap havonta, akkor az ő esetében lehet arányosan kevesebb a prémium összege. A kormány ezt az egyszeri összeget a novemberi illetménnyel együtt utalja.

A nyugdíjprémium összege a következő két szám szorzata:

a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedése – tárgyévben várható – mértékének 3,5-del csökkentett összege, de legfeljebb 4,a nyugellátás november havi összegének 25 százaléka, de legfeljebb 20 ezer forint.

Ha 90 ezer forintot nem éri el a nyugdíja,plusz pénzt kaphat havonta!Íme a részletek.

Nagyon sok embernek kedvező lehet ez a támogatás,rengeteg nyugdíjas számára a 90 ezer forintos juttatás,maga az álomnyugdíj. Új szabályok a méltányossági nyugdíjemelésnél!Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét. (pl.: egészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás stb.)

Ki részesülhet kivételes nyugellátás–emelésben?
Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető annak a nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkor-határt elérő személynek; a megváltozott munkaképességű özvegynek; a fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegynek; továbbá az árvának, akinél a nyugellátás és rendszeres pénzellátás együttes havi összege nem haladja meg a 90.000 forintot.

Indokolt esetben ez az intézmény megemelheti méltányosságból a 90 000 Ft-ot meg nem haladó összegű havi jövedelemmel rendelkező kérelmező ellátását.

A jövedelmi összeghatár 2017-ben emelkedett 90 000 Ft-ra a korábbi 85 000 Ft-ról.

A kérelem benyújtásánál a kérelmezőnek figyelemmel kell lenni arra, hogy a fentiekhez kapcsolódó adatok megadásra kerüljenek.

Mikor kérhető a méltányossági nyugdíjemelés?

A kivételes nyugellátás-emelés 3 évente lehetséges.

Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés annak a személynek, akinél a nyugellátás megállapításától, továbbá a korábbi kivételes nyugellátás-emeléstől számított 3 év még nem telt el.

Az emelés összege

A méltányossági nyugdíjemelés összege legalább a nyugdíjminimum 10 %-a, azaz 2850 Ft, legfeljebb annak 25 %-a, azaz 7125 Ft.

Július 26-tól nem kell megszüntetni a munkaviszonyt ahhoz, hogy a legtöbb nyugdíj öregségi nyugdíj, öregségi résznyugdíj, nők kedvezményes öregségi nyugdíja, korhatár előtti ellátás,összege megállapítható legyen.

Július 26-tól nem kell megszüntetni a munkaviszonyt ahhoz, hogy a legtöbb nyugdíj (öregségi nyugdíj, öregségi résznyugdíj, nők kedvezményes öregségi nyugdíja, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék) összege megállapítható legyen.

A szakszervezetek.hu Budapest Főváros Kormányhivatalára hivatkozva azt írja, hogy a munkaviszony alatti nyugdíj-megállapítás – egyéb jogosultsági feltételek teljesülése esetén – azokban az esetekben lehetséges, amikor a nyugellátás (illetve a korhatár előtti ellátás) megállapításának kezdő napja július 25. utáni.

Fentiek a következő biztosítási jogviszonyok esetén érvényesek:

foglalkoztatási jellegű jogviszony, vagy megbízási jogviszony
korhatár előtti ellátás (táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék) igénylése esetén
az egyéni vállalkozói jogviszony fennállása vagy társas vállalkozói jogviszonyban, a társas vállalkozás tevékenységében történő személyes közreműködés.
Amikor a nyugellátás (a korhatár előtti ellátás) megállapításának kezdő napja július 26-a előtti, akkor az ellátásra jogosultság kezdő napján hatályos feltételek az irányadóak, vagyis az ellátás csak jogviszony megszüntetése után állapítható meg.

Előbb érkezik augusztusban a nyugdíj.

Előbb érkezik augusztusban a nyugdíj.

Alapesetben minden hónap 12-én érkeznek meg a nyugdíjak a Magyar Államkincstártól, de augusztusban hamarabb, már 10-én utalják a járandóságokat. Ennek az oka az, hogy a hónap 12. napja hétvégére, egészen pontosan vasárnapra esik, ilyen esetben pedig előrébb hozzák a kifizetéseket. Így már pénteken pénzhez jutnak az idősek – írja a mfor.hu.

Az ukrán-magyar állampolgároknak jár a nyugdíj mellé az égéségügyi szolgáltatás is. is!!!

A választás előtt napirenden volt az áttelepülők nyugdijfolyósitási ügye. Általános vélemény elmarasztalta a rendszert mely alapján tömegével jöttek ukrán-magyar állampolgárok és magyar nyugdíjat igényeltek az ukrajnai helyett. Nos ezzel kapcsolatban egy konkrét példa, mely a dolog viszályát is előtérbe hozza. Név nélkül a stori: X személy 1988.-ban életvitelszerűen áttelepül. Előtte 16 évet korábbi lakhelyén dolgozott. Amikor betöltötte az 55 évet, korábbi lakhelyének nyugdíjintézete egy bizonyos, csökkent mértékű havi szociális ellátásban részesítette. Nevezett MO-on 19 év144 nap szolg időt dolgozott. Ennek alapján 51%-ra jogosult. Amikor elérte a körhatárt azaz a 63 életévét benyújtotta a kérelmet. Iratokkal igazolva a külföldi szolg.időt.
Az Államkincstár levelet küldött külföldre, melyre a válasz 7 hónap múlva jött meg. ekkor szüntették meg a kinti folyósitást. Nos ez alapján a nyugdijbamenetel napját a határozat 7 hónappal későbbre határozta meg. Erre a 7 hónapra nem jár magyar nyugdij!!!!! Hiába a jogos 51%!!!
Miért? Mert a magyar törvényeket veszik figyelembe, mely szerint nem kaphat nyugdíjat amig kint kapott!!! Nevezett összevontan 36 év 172 nap szolg. időt dolgozott, melyet a 7 hónap leteltével ismertek el. Egy dolog a pénz melytől elesett, azonban a másik, hogy ez alatt részére a törvény alapján nem jár egészségügyi ellátás. Mert ne feledjük az ukrán-magyar állampolgároknak jár a nyugdíj mellé az eü. is!!!

Fordulat jöhet a nők nyugdíjazásánál – ezt nem látták előre

A magyar nyugdíjrendszer kissé torz mivolta miatt jobb nőnek lenni, ha az öregségi ellátásról van szó. Igazságos-e így, és hosszabb távon milyen hatásai lehetnek a nyugdíjrendszerre, illetve mit lehet majd tenni, amikor a társadalom elöregedése miatt változtatni kell? A novekedes.hu igyekezett megválaszolni a kérdést.A döntéshozók nagyjából 10 évvel ezelőtt néztek szembe a nagy létszámú Ratkó-korosztály nyugdíjba vonulásának következményeivel, és fokozatosan felemelték a nyugdíjkorhatárt mindkét nem esetében 65 évre, úgy, hogy ezt a szintet csak 2022-ben érjük el. Ezt követte a nem öregségi nyugdíjak leválasztása a kasszáról, ami által ki is alakult volna az egyensúly, de akkor jött a Nők 40 program

Kezdetben nem mérték fel, hogy hány jogosult lesz, és mi lesz, ha ők mind a nyugdíjat választják. Már az akkori 62 évhez képest is nagy eltérések adódhattak, hisz a 70-es években 14 éves kortól lehetett dolgozni, és akkor voltak, akik az általános iskola után rögtön dolgozni kezdtek. Így 54 évesen is öregségi nyugdíjas lehet valaki, ami 8 év az akkori, 11 év a 2022-től érvényes nyugdíjkorhatárhoz képest, ez meglehetősen soknak tűnik – olvasható a portálon.

A többség igen fiatalon állt munkába

Az a korosztály, aki 40 éve 17 évesen kezdett dolgozni, már sokkal nagyobb létszámú, hisz az általános iskolások bő harmada három éves szakmunkásképzőben folytatta tanulmányait, így 17 évesen kezdett dolgozni. Még nagyobb azok aránya, akik érettségiztek, de nem tanultak tovább, ők 18 évesen kezdték a munkát. A lakosság 70-75 százaléka tehát 18 éves koráig munkába állt, így a hölgyek esetében 58 évesen nyugdíjba mehetnek, feltéve, ha a rendszerváltás után nem estek ki időlegesen vagy végleg a munkaerőpiacról.

Akik a felsőoktatásban továbbtanultak, 3-6 évvel későb álltak munkába, így 21-24 évesek voltak, a hölgyek tehát 61-64 évesen mehetnek nyugdíjba. Azt mondhatjuk, hogy ez már reális szám a 65-höz képest, az 57-58, vagy pláne az 54 igen korainak tűnik. Az eddigi adatok alapján az átlagos nyugdíjba vonulás 58 évesen történt a Nők 40 programban, ez kezdetben csak 4 év volt a normál nyugdíjkorhatárhoz képest, 2022-ben már 7 év lesz.

Nemek aránya a nyugdíjasok között

A novekedes.hu szerint a várható életkor különbsége mintegy 7-8 év a két nem között a nők javára, viszont a 65. évüket elért személyeknél már csak 4 év a különbség: a férfiak átlagosan további 14, a nők 18 évre számíthatnak. Ennek alapján 65 éves nyugdíjkorhatár mellett 44:56 lenne a nemek aránya, ezzel szemben 2015-ben a nyugdíjasok 62 százaléka volt nő, a következő évben 63, most pedig 65 körül van az arány, ami már közelíti a kétharmadot.

A következő időszakban pedig még tovább fog módosulni az arány, egyrészt mivel még zajlik a korhatár 65 évre emelése, ami minden férfit érint, a nőknek viszont csak egy részét, másrészt a következő években folyamatosan érkeznek majd a Nők 40 programban résztvevő hölgyek, egyelőre még 58 év körüli átlagéletkorral.

Kérdés, hogy ez jó-e így?

Igazságosnak biztos nem mondható, mert túl nagy a két nem nyugdíjba vonulásának korhatára közti különbség. Kétségkívül, amikor bevezették a Nők 40 programot, még 62 volt a korhatár, és bevallottan kevesebb résztvevőre számítottak.

A döntéskor szerepet játszhatott az akkori magas munkanélküliség, de ez az évtized elején történt, nagyjából, amikor megnyílt az osztrák és a német munkaerőpiac a magyar munkavállalók számára, így megindult a tömeges elvándorlás. Amire ugyancsak nem számíthattak a törvény megalkotói: akkora lett a gazdasági fellendülés, hogy Németországban megszűnt a munkanélküliség. Ráadásul itthon is erős munkaerőhiány alakult ki – emlékeztet a gazdasági portál.

Van megoldás?

Immár a korán nyugdíjba ment hölgyek (is) erősen hiányoznak a munkaerőpiacról. Az idő annyiban fog segíteni, hogy egyrészt már a 80-as években is nagyobb arányban tanultak tovább a nők, mint a 70-es években, tehát átlagosan valamivel később érik el a 40 évet, a rendszerváltás után pedig ugrásszerűen nőtt a felsőoktatásban továbbtanulók aránya (ennek hatása csak 2030 után lesz érezhető).

Másrészt a 40 évből arányában egyre kevesebb jut a szocializmus időszakára (már most is csak 12 év), amikor teljes foglalkoztatottság volt, és egyre több a rendszerváltás óta eltelt időre, amikor a foglalkoztatási ráta jóval alacsonyabb volt, sokan kerültek a feketegazdaságba, így kevesebben lesznek, akik egyáltalán elérik a 40 éves munkaviszonyt az öregségi korhatár előtt.

A nyugdíjkorhatár további emelése a gyakorlatban csak úgy lesz kivitelezhető, hogy arányosan az a bizonyos 40 év is növekedne, vagy lesz egy minimális alsó korhatár, amikor igénybe lehet venni a programot.Forrás:Napi.hu

Így kap 300 ezres nyugdíjat Magyarországon egy ukrán férfi, aki még 1 percet se dolgozott itt!Feltétlenül olvasd el-Videó

Őszintén elmondta az ukrán férfi a módszert, hogy hogy lehet Magyarországon 300 ezer forintos nyugdíjat kapni, amikor egy percet se dolgozott hazánkban. Otthon meg mindössze 20 ezer forint nyugdíj illetné! – írja a ferfibarlang.hu.

300 ezres nyugdíjt szerezhetnek olyanok, akik nem is Magyarországon élnek. A Hír TV Célpont című műsora utánament annak, hogy Magyarország keleti határán hogyan működik az úgynevezett nyugdíjmigráció. Lentebb megtekinthető az erről készült videó is! A riport szerint többen úgy jelentkeznek be Ukrajnából magyar nyugdíjra, hogy nem is itt élnek, csak vesznek egy ingatlant és átutaznak, amikor a nyugdíjat át kell venni.

Találtak olyan embert is, aki az ukrajnai átlagosan 20 ezer forintos nyugdíj helyett 300 ezer forintot kap Magyarországon. A trükk az, hogy Ukrajnában kisebb összegekért megveszik a magas jövedelmet igazoló papírokat, amelyekért Magyarországon kiemelten magas nyugdíjat lehet kapni.

A magyar állam egy 1963-as, szovjet- magyar szociális egyezményre hivatkozva fizet jóval az átlag fölötti nyugdíjat azoknak, akik egyetlen percet sem dolgoztak itt és egy fillért sem adóztak Magyarországon. Hogyan szerezhetnek magyar lakcímet? Elárulom a következő videóban, nagyon olcsón!

Rossz hír a nyugdíjasoknak – kiderült a kormány terve

A nyugdíjkorhatár 2022-ig tartó fokozatos emelése lassítja a nyugdíjasok számának növekedését, ami enyhíti a munkaerő-hiányt – írja a Zoom.hu a konvergenciaprogramot elemző cikkében.

 

A magyar gazdasági növekedést 4 százalékra várja a kormány, de ez fenntarthatatlan addig, amíg nem orvosolják a munkaerőhiányt az országban. A bővüléshez a jelenlegi rekord magas foglalkoztatás sem elég, új embereket kell bevonni a munkaerőpiacra, viszont kicsi már a mozgástér.

Az elmúlt években folyamatosan nőtt a foglalkoztatás Magyarországon, ennek és az elvándorlásnak köszönhetően egyre nehezebb szakképzett munkaerőt találni, ami a jövőbeni gazdasági növekedés egyik legnagyobb akadálya. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara vállalatvezetői felmérése szerint a cégvezérek 72 százaléka elégedetlen volt a helyzettel, ráadásul ezen belül megközelítően 30 százalék “nagyon elégedetlen” – írja a Zoom.hu a kormány konvergenciaprogramjának elemzésében.

Viszont a kormány úgy számol, hogy 2021-2022-ben is még évente egy százalékponttal bővülhet a foglalkoztatás az eddigi 1,5 százalék után. Ehhez pedig három csoportra támaszkodnak: nyugdíjasok, kismamák és a diákok.

Az egyik megoldás a munkaerőhiányra, hogy megemelik a nyugdíjkorhatárt 2022-ig. Emellett a kormány abban bízik, hogy a most induló nyugdíjas-szövetkezetek révén – a demográfia folyamatok ellenére – ebben a körben is nő a munkavállalás. A tavaly indult program sikere egyelőre kétséges, pár tízezer idős tért vissza a munka világába, hogy kiegészítse a nyugdíját.

A kormány elsősorban a nappali tagozatos, duális képzésben résztvevő diákok munkavállalásával számol, ahelyett, hogy azok képzésére koncentrálna – olvasható a portál elemzésében, amelyben hangsúlyozzák, hogy a duális képzés egyelőre alig működik Magyarországon. A szakképzési programok pedig nem képviselnek minőséget, amely a 16. évhez kötött tankötelezettséggel együtt lemorzsolódáshoz vezet.

A kormány a duális képzésben részt vevő diákokon túl a kismamákra is rejtett munkaerő-potenciálként tekint. A cél a kormány szerint az, hogy minél rövidebb időre essenek ki a munkából, ezért is kezdtek bölcsőde-fejlesztési programokba  – állítja a Zoom.hu.