NAV: megszűnt a magánszemélyek 75 százalékos különadója

Július 26-tól megszűnt a magánszemélyek 75 százalékos mértékű különadója, már a 2018. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre sem kell alkalmazni – hívja fel a figyelmet az adóhatóság a honlapján szerdán közzétett tájékoztatóban.

Ismerteti: ha a munkáltató a korábbi szabályok szerint különadó-alapot képező bevételből levonta a 75 százalékos mértékű különadót, akkor a korábban a különadó-alapba tartozó jövedelmek után meg kell állapítania az általános szabályok szerinti közterheket – a 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót, a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot valamint a 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot -, és azok összegét vissza kell tartania a magánszemély részére visszajáró különadó-előleg összegéből.
A munkáltatónak ezen túlmenően módosítania kell a jövedelemszerzés bevallási időszakára vonatkozóan benyújtott ’08-as bevallását és a magánszemély részére a jövedelemről kiadott igazolást. Az eljárással összefüggésben a munkáltatót nem terheli pótlékfizetési kötelezettség.

 

Mindenkinek fizetni kell! – Ezt visszamenőlegesen is behajtja a NAV !

Minden Magyarországon élő személynek kötelező fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot (tb), akkor is, ha nem szorul orvosi kezelésre.Több mint százezer tanuló hamarosan megszerzi az érettségit és még nyáron kiderül, hogy felvételt nyernek-e az egyetemre. Amennyiben nem veszik fel a gyereket és munkahelyet sem talál, akkor érdemes odafigyelni arra, hogy az egészségügyi ellátási jogosultsága ősszel lejár.Az iskola után is érdemes figyelni.

A diákigazolvány lejárta után 45 nap türelmi idő vonatkozik a tanulókra, ezt követően fizetniük kell maguk után a tb-t a NAV-nak. Megtehetik a szülők, hogy nem fizetik a járulékot gyermekük után, de utólag visszamenőlegesen minden egyes be nem fizetett forintot behajthat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Ugyanez a szabály vonatkozik a nyáron diplomázó felsőoktatásban tanuló hallgatókra is. Ha nem találnak állást, akkor december 15-től az egészségügyi hozzájárulási díjat – havonta 7050 forint – be kell fizetniük maguk után.

Mindenkinek kötelező tb-t fizetni

Ennek oka, hogy minden Magyarországon élő személynek kötelező fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot (tb), akkor is, ha nem szorul orvosi kezelésre. Ha valaki nem fizet, arra előbb-utóbb felfigyel a NAV és az elmaradást visszamenőlegesen is behajtja.

Azok a hallgatók, akiknek nappali tagozatos hallgatói jogviszonya van, de halasztanak, azoknak az ellátási jogosultsága továbbra is él.

Kibukik, ha valaki nem fizet

2009 óta minden orvos-beteg találkozó alkalkalmával jogviszony-ellenőrzés történik a TAJ- szám alapján. Ha az ellenőrzés során felvillan a piros lámpa, akkor a jogviszony rendezetlen.

Az OEP a jelzés után megküldi a rendezetlen jogviszonyú személy adatait a NAV-nak, majd a hivatal felszólítja a magánszemélyt a szolgáltatás jogosultságának igazolására.

Ha az egyén nem tudja igazolni hitelt érdemlően a jogosultságot, akkor a NAV megkezdi az elmaradt járulékok behajtását.

Fizetési nehézség esetén az adózók kérhetnek fizetési könnyítést: részletfizetést vagy fizetési halasztást.
2007-től lépett életbe az a szabályozás, mely szerint a magánszemély amennyiben nem biztosított, és egyéb jogcímen sem áll fenn jogosultsága, akkor egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.
Havonta küldik a listát a nemfizetőkről

Tavaly összesen 322 503 esetben adott át rendezetlen jogviszonyról adatokat az OEP a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnak.

Mindenkit el kell látni

A hirado.hu kérdésére, hogyha valaki nem fizeti a tb-t, de orvosi kezelésre szorul, akkor ki kell-e fizetnie a kezelés díját, az OEP közölte: rendezetlen jogviszony esetén is jogosult a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatások teljes körére a beteg, azaz nem kell megfizetnie az ellátások költségét, de az adatai átadásra kerülnek a NAV részére.

„Kockázatközösség, amelyben a részvétel kötelező”

Kérdésünkre, hogy miért kötelező fizetni a tb-t, az OEP közölte: a törvény alapján „a társadalombiztosítás Magyarország állampolgárait, illetve a hazánkban munkát végző természetes személyeket magába foglaló kockázatközösség, amelyben a részvétel kötelező”.

90 nap után érdemes résen lenni

Aki dolgozik, attól a munkáltató automatikusan minden hónapban levonja a járulékot. Nem kell fizetnie annak, aki munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati vagy más szolgálati jogviszonyban áll, illetve aki álláskeresési támogatásban, táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül.

Az álláskeresési járadék lejárta után – 90 nap – viszont fizetni kell, egészen addig, amíg az érintett nem talál új állást.

Ha valakinek tehát megszűnik a munkaviszonya, a tanulói jogviszonya, vagy más okból megszűnik a járulékfizetés, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie a NAV-hoz és ezt a fizetési kötelezettséget 15 napon belül kell bejelenteni a T1011-es számú adat- és változásbejelentő lapon. A járulékfizetést bármelyik NAV ügyfélszolgálaton intézhetik az érintettek.

Egészségügyi Szolgáltatási Járulék (tb) összege havonta
2012 2013 2014 2015 2016
6390 forint 6660 forint 6810 forint 6930 forint 7050 forint

A NAV a hirado.hu-val azt közölte, hogy 2015-ben több mint 208 ezer fő fizetett havi átlagban egészségügyi szolgáltatási járulékot. A fizetés történhet csekken, átutalással vagy bankkártyás befizetéssel a Nemzeti Adó-és Vámhivatal ügyfélszolgálatain.

Ha végképp nem tudják fizetni, ezt tehetik

Azok az emberek, akik végképp nem tudják befizetni a járulékot, azoknak érdemes a

Ha indokolt, az állam egy évig átvállalja a járulékfizetési kötelezettséget. Ennek feltétele, hogy a családban élők esetén az egy főre jutó havi jövedelem nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120 százalékát, ami 2016-ban 34 200 forint.

Amennyiben valaki egyedül él, abban az esetben a mindenkori öregségi nyugdíj (28 500 forint –szerk.) 150 százalékát nem haladhatja meg a jövedelme, amely 2016-ban 42 750 forint. Azaz, ha valaki havonta 45 ezer forintból egyedül él, az nem kaphat könnyítést.

A fizetési kötelezettséget egy évig tudja átvállalni az állam, ha ez az idő letelik, újra kell igényelni a segítséget.

Mindenki ellenőrizheti a tb számláját

Olykor az is előfordul, hogy a munkavállaló azt gondolja, hogy rendezett a jogviszonya, de az orvosnál mégis felvillan a piros lámpa.

Ennek elkerülése végett érdemes figyelemmel kísérni a járulékbefizetéseket.

Egyrészt a dolgozó a munkahelyétől kérhet igazolást a társadalombiztosítási nyilvántartásba vételéről, másrészt az Ügyfélkapun keresztül lekérdezhető a tb egyéni számla. Azaz a munkavállaló az Ügyfélkapu segítségével pontosan ellenőrizheti, hogy bejelentették-e, illetve a munkabére után a megfelelő járulékot megfizették-e.

Ide fordulhatnak, ha rendezetlen a jogviszony

Bármelyik NAV-ügyfélszolgálaton is könnyedén lekérdezhető, hogy minden rendben van-e járulékfizetéssel kapcsolatban.

Amennyiben probléma merül fel, érdemes először a munkáltatóval tisztázni a helyzetet, mert elképzelhető, hogy valamilyen technikai, adminisztratív hiba miatt rendezetlen a járulékfizetés.

Ha nem technikai hiba van a háttérben, akkor a munkáltatóval kapcsolatos kifogásokat az illetékes Kormányhivatalok munkaügyekkel foglalkozó szervénél érdemes jelenteni.

Vészjelzést adott le a NAV, az autósok járhatnak pórul

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőrei évről évre több Távol-Keletről rendelt hamis autódiagnosztikai eszközt foglalnak le, jellemzően postaforgalomban. Ezek az olcsó, de hamis termékek számos veszélyt hordoznak magukban.
A NAV kiemelt figyelmet fordít a hamisított termékek – többek között ruhaneműk, cipők, divatcikkek, valamint játékok – forgalmazásának megakadályozására, hangsúlyozzák közleményükben. Azonban az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy megnövekedett az érdeklődés az olcsó, azonban hamis autódiagnosztikai eszközök iránt. A NAV pénzügyőrei 2016-ban 193 ilyen jellegű terméket foglaltak le postaforgalomban, 2017-ben már 332-t, 2018. május végéig pedig 202 hamis autódiagnosztikai eszköz akadt fenn az ellenőrzéseken.

Miért veszélyesek?
Mik is ezek hamis autódiagnosztikai eszközök? Ezek a készülékek a gyártó tudta és engedélye nélkül készülnek, illetve értékesítik őket és a hozzájuk kapcsolódó szoftver vagy nem a gyártótól ered, vagy nem a legfrissebb adatokat tartalmazza, tehát a gépjárművön ezzel végzett módosítás, vagy javítás szakszerűsége és pontossága egyáltalán nem garantált. Ezeket a berendezéseket gépjárművek fedélzeti számítógépéhez csatlakozva lehet olvasni és törölni hibakódokat, de élő adatokat, kimenetteszteket is meg lehet jeleníteni, vezérlők aktiválását lehet elvégezni, valamint programozásokat lehet rajtuk keresztül elvégezni.

Ezek a tevékenységek viszont sokféle veszélyt is magukban hordoznak, hiszen
az autók megbízható működését és ezáltal a bennük utazók életét is kockáztatja, aki egy ilyen, nem ellenőrzött eszközzel nyúl a gépjárműhöz.
Hiába van meg ugyanis a szakértelem, ha ezek a készülékek pontatlanok és a rajtuk keresztül bevitt adatok nem megbízhatóak.

A hamis autódiagnosztikai eszközök forgalmazása – amellett, hogy a gépkocsikra is veszélyt jelentenek – károkat okoz a legális termékek kereskedőinek, pedig náluk elérhetők a legújabb frissítések, a legális termékekre vonatkozó teljes körű garancia, de az annak lejárta utáni javítás lehetősége, valamint az egyéb, akár olyan, személyre szabható használati lehetőségek is, amelyek a hamis termékeknél egyáltalán nincsenek, tette hozzá a NAV.

A már említett veszélyeken túl nem elhanyagolható az sem, hogy ha valaki hamis, bevizsgálatlan terméket rendel, nagy valószínűséggel sosem kapja meg – annak ellenére, hogy a vételárat kifizette az eladónak –, mert ha a pénzügyőrök szellemi tulajdonjogot sértő termékeket találnak az ellenőrzéseik alkalmával, akkor az eljárás akár a termék megsemmisítésével is végződhet.
Kiemelt képünk illusztráció, MTI / Manek Attila
Forrás:24.hu

Külföldre készül nyaralni?Akkor nem árt elolvasni a NAV figyelmeztetését,hogy ne érje hatalmas bírság

A tapasztalatok szerint a külföldre utazók többsége tisztában van a kiviteli szabályokkal, ám azokról érdemes a célország magyarországi nagykövetségén érdeklődni – mondta Leopold Róbert, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vám- és jövedéki szóvivője szerdán az M1 aktuális csatornán.

Hangsúlyozta, hogy nyers húskészítmények, tej és tejtermékek behozatala tilos az EU-ba, ezért általában viszonossági alapon a kivitelüket sem engedélyezik az unión kívüli országok. Nemzetközi egyezmény alapján behozatali tilalom alá esnek egyes növény- és állatfajok, valamint a belőlük készült termékek, más áruk behozatala EU-n kívülről pedig a személyes vámmentes kereten belül engedélyezett – tette hozzá. Utóbbi a repülővel utazóknál 430 euró, a más úton érkezőknél 300 euró, a 15 év alattiaknál pedig minden esetben 150 euró – közölte. A szóvivő kiemelte, hogy értékhatár alatt nincs bejelentési kötelezettség, de a szúrópróbaszerű vagy kockázatelemzés alapján végzett ellenőrzésnél az áru értékét számlával lehet igazolni, érdemes tehát azt a hazaérkezésig megőrizni.
Jövedéki termékekre, vagyis dohányárukra, alkoholos italokra és üzemanyagokra – mint mondta – az EU-n belül is szigorú szabályok érvényesek, korlátozás nélkül csak a kereskedelmi mennyiség alatt szállíthatók egyik tagállamból a másikba.
Leopold Róbert az állatokkal utazók figyelmét fölhívta arra, hogy az állatútleveket a lakóhely szerint illetékes állatorvosnál lehet igényelni.

 

Adót kell fizetni a nászajándékok után

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint bármely mástól megszerzett vagyoni érték bevételnek minősül, ám az ingyen kapott ingóságok mentesülnek az adókötelezettség alól.Ha ön házasság előtt áll, és eddig nem gondolt rá, ideje, hogy összeállítsa a nászajándéklistát. Fontos azonban, hogy az ajándékok összértéke 150 ezer forint alatt legyen, azon túl ugyanis illetéket kell fizetnie az adóhatóságnak

Ugyanakkor az illetéktörvény kimondja, hogy 150 ezer forintot meghaladó ingó ajándékozás esetén ajándékozási illeték megfizetése kötelezi azt, aki az ajándékot kapja. Így az újdonsült házaspárok az anyakönyvvezető elől egyenesen a Nemzeti Adó- és Vámhivatalba sétálhatnak, ha a kapott nászajándékok értéke meghaladja ezt az összeget.

Mi több, a vőlegénynek is érdemes 150 ezer forint alatti jegygyűrűt vásárolnia, hacsak nem szeretné, hogy leendő nejének gyarapodjon az adója. Kibúvóként azonban a párok külföldi esküvőt is választhatnak, így mentesülhetnek az ajándékok utáni illeték, külföldi lánykérés esetén pedig a drága jegygyűrű után fizetendő többletköltség alól.

Három kamionban, összesen 626 millió forint értékűre becsült hamis márkajelzéssel ellátott ruhaszállítmányt találtak a pénzügyőrök az M43-as autópályaán

Némedi-Varga Éva, a NAV Csongrád megyei Adó- és Vámigazgatóság sajtóreferense közölte, egy Törökországból Lengyelországba tartó kamion rakományának átvizsgálásakor a pénzügyőrök 2303 különféle márkajelzéssel ellátott ruházati terméket, kiegészítőt, lábbelit pakoltak ki a zsákokból.

Majd egy Törökországból Magyarországra tartó kamion ellenőrzésekor összesen 8785, különböző világmárkák jelzésével ellátott ruha, kiegészítő, lábbeli, táska került elő.
A NAV munkatársai egy Törökországból Bosznia-Hercegovinába tartó teherautó rakományában is hamis árut találtak, összesen 1873, különféle világmárka logójával ellátott ruházati terméket és kiegészítőt pakoltak ki.
A sofőrök a szállítmányok származását egyik esetben sem tudták hitelt érdemlően igazolni. Az előzetes szakértői vélemény szerint valamennyi ruházati termék és kiegészítő hamisítvány, a védjegy tulajdonosának, illetve a versenytárs engedélye nélkül szállítottak és hoztak forgalomba őket.

A pénzügyőrök a több mint 626 millió forint értékűre becsült szállítmányokat lefoglalták, mindhárom esetben az iparjogvédelmi jogok megsértése miatt indult eljárás – tudatta az alezredes.

Fontos figyelmeztetést adott ki a NAV-Minden dolgozót érint!

A magyarok mintegy 15 százalékának van privát egészségbiztosítása. Az egészségügyi magánszolgáltatások speciális terepét jelentik a szűrővizsgálatok. A NAV egy frissen kiadott tájékoztatójában arra hívja fel a figyelmet, hogy amennyiben a biztosítási díj – eltekintve a közreműködők adminisztrációs költségétől és hasznától – valójában csak a jelentős értékű szűrővizsgálatokat ellentételezi, akkor a betegségbiztosítási szerződés “színlelt biztosítási jogviszony létrehozására irányul” – szúrta ki a portál.

Ha a munkáltató olyan szerződés alapján fizeti ki a díjat, amelyben nem vagy csak alig van kockázati elem, akkor a kifizetett összeget az adóhatóság nem tekinti adómentes juttatásnak. A díj adókötelezettségét a kifizető és a magánszemély között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján kell megállapítani. Munkaviszony esetén tehát a díj munkaviszonyból származó jövedelemnek minősülhet – olvasható a tájékoztatóban.

A NAV ezúttal kifejezetten nevesítette azokat a biztosítási konstrukciókat, amelyek az úgynevezett menedzserszűrések finanszírozására nyújtanak “adókímélő” lehetőséget. Az ilyen biztosítási megoldás lényege az, hogy a biztosító elhanyagolhatónak tekinthető kockázat vállalása mellett lehetővé teszi a teljes körű szűrővizsgálatot. Így a szerződő, azaz a kifizető a szűrővizsgálat árát (amely vagy a szűrővizsgálaton résztvevő munkavállalónál vagy a kifizetőnél adóköteles) biztosítási díjként fizeti meg, amely a hatályos szabályok szerint adómentes. Az ilyen konstrukció célja egyértelműen a jogszerűtlen adóelőny elérése – fogalmaz az adóhivatal.

Azt azonban az adóhatóság is elismeri, hogy a betegségbiztosításhoz szervesen hozzátartoznak a szűrővizsgálatok – ezek mintegy kármegelőzési vagy kárenyhítési funkciónak tekinthetőek. Egy betegségbiztosításnál szűrővizsgálat formájában a biztosított magánszemély nem kap semmilyen “ingyenes juttatást” a biztosítótól, mivel a kalkulált biztosítási díj e vizsgálatokra is fedezetet nyújt. Ha a biztosítás – tartalma szerint – betegségbiztosítás, akkor annak díja abban az esetben is adómentes, ha a biztosító, illetve az egészségügyi szolgáltató a rá vonatkozó protokollok alapján időszakonként elvégzi a biztosítottak említett szűrővizsgálatát – írta az Azénpénzem.hu.

Fotó forrása: Pixabay.

Újabb Botrányos húzás a NAV-tól: Pillanatok alatt lefoglalhatják mindened! Itt vannak a meghökkentő részletek:

Meghökkentő gyakorlattal lép fel újabban az adóhivatal Magyarországon. Mind a Liszt Ferenc Repülőtéren, mind pedig a röszkei határátkelőn történt olyan eset, amikor egy véletlenszerűen kiválasztott határátlépő csak adótartozásai kifizetése után folytathatta útját, illetve tarthatta meg a nála levő ingóságokat.

Egy egyéni vállalkozó fodrász nyaralása utána hazaérkezéskor arról számolt be, hogy a reptéri zöld folyosón ellenőrzés közben a NAV egyik munkatársa véletlenszerűen szúrópróbaszerűen kiemelte a sorból. Ott kiderült, hogy a fodrász 40 ezer forint körüli adótartozással rendelkezik, amit azonnal rendeznie kellett – írja és erősítette meg az Index.hu.

Az incidens kapcsán az is elhangzott, hogy amennyiben a tartozó fél nem teremti elő a pénzt, akkor az útipoggyászból ingóságokat foglalhat le a NAV munkatársa. Hasonló esetről értesült a lap egy röszkei határátkelőnél is. Egy Magyarországra érkező személyautó sofőrjének a NAV munkatársa megnézhette adófolyószámláját, ahol tartozás volt. Éppen ezért a NAV munkatárs ebben az esetben is végrehajtást/foglalást helyezett kilátásba.

A szakemberek szerint ugyanis 2016. január 1-től az adóhatóság és a vámhatóság integrációja új szakaszba lépett, a vám- és pénzügyőrök immár látják az adótartozásokat.

Bár az adótartozás akár másnap végrehajtható és jogszerű mégis szokatlanok és igencsak esetlegesek az eddig gyakorlatok. Jobb lesz azonban vigyázni. Aki olyan határátlépésre készül, ahol felmerülhet vámvizsgálat, jobban jár, ha előbb rendezi adótartozásait, különben jóval hosszabb procedúrára számíthat érkezéskor, mint amire számított.forrás : https://www.penzcentrum.hu/

loading…


Házi tyúktojást árult Húsvétra a egy idős néni, majd kivonult a NAV és ILYEN gusztustalan módon büntette meg őt! A bírságon az egész falu felháborodott! Osszátok!

Az idős néni egy kis békés megyei faluban született és ott is él már 78 éve. Mindenki ismeri Ilonka mamát, nagyon jó a viszonya a falubeliekkel. Viszont a szomszéddal sajnos megromlott a kapcsolata, mivel a kutya állandóan átás a kerítés alatt, és már 3 csirkéjét fojtotta le.

A néni 60 éve tart háztáji állatokat. Régebben volt disznója, tehene, marhája, de mára már csak pár csirkét tart az udvarában. Egész évben árulja a tyúktojásokat a falubelieknek, de ilyenkor Húsvét közeledtével megháromszorozódik a vevők száma. Így próbálja meg csekély nyugdíját megpótolni. Soha nem volt semmi problémája.

Most viszont a szomszéd bejelentést tett a NAV-nál, hogy a dédi illegálisan árulja a tojásokat. A NAV ellenőrök összebeszéltek az egyik vevővel, aki rendszeres vásárlója volt a néninek, és rajta kapták a nénit, ahogy átvette a pénzt a tojásokért. Ennek lett volna adó vonzata, be kellett volna vallani az adóbevallásban az így szerzett jövedelem után SZJA fizetési kötelezettsége is lenne.

Mivel elmulasztotta, ezért a vélelmezhető adóhiány összegének duplájára büntették meg, és még kapott rá büntetést is, így lett a végösszeg 150 ezer forint.

Kérdem én, ha egy falusi nénit képesek megbüntetni, mert házi tyúktojást árul és ezt nem vallotta be, akkor a politikusokat miért nem büntetik meg?

Remélem minél többen megosztják, hogy lássa az ország, milyen aljas egy világban élünk!

Üdv: Szatmári Laura

Kiemelt fotó: Illusztráció