Tüzet nyitottak a migránsokra a magyar határon – Fegyverrel állították meg a menekülteket

Ukrán határőrök adtak le lövéseket két férfire, akik a határon Magyarországra akartak átszökni.

karpatinfo.net cikke szerint a két emberről kiderült, hogy nem volt náluk semmilyen okmány, de afganisztáni menekültnek mondták magukat, mikor végül a lövések hatására megálltak és elfogták őket. A jobb élet reményében akartak Magyarország területére jutni. Az ukrán határőrök a nagypaládi határőrség épületébe szállították őket.

Nemrégiben az ukrán-szlovák határon is fogtak el menekülteket. A két ország határőrei még 20-án, közös akcióban buktak le tizenketten.

Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság a “Stop Soros” törvénycsomag miatt

Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen a “Stop Soros” törvénycsomag miatt, illetve bírósági szakaszba lépett a menekültügyi szabályozás miatt korábban megindított jogsértési eljárás – jelentette be csütörtökön az Európai Bizottság.

Mina Andreeva bizottsági szóvivő arról számolt be, hogy úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldtek a magyar kormánynak, és ezzel megindul az eljárás a most júniusban elfogadott törvénycsomag és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás ügyében, a testület szakértői szerint ugyanis több szempontból is komoly aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az új rendelkezések összeegyeztethetők-e az uniós joggal.
A brüsszeli testület indoklása szerint a menekültügyi kérelmekhez nyújtott segítség kriminalizálása és az egyéb korlátozó intézkedések csorbítják a menedékkérők jogát, hogy kommunikálhassanak az érintett nemzeti, nemzetközi és civil szervezetekkel, ami sérti a vonatkozó uniós irányelveket. A törvény emellett indokolatlanul korlátozza az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát, és nem veszi kellőképp figyelembe az eljárási garanciákat, illetve az érintettek jogait. A menedékkérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó új indok bevezetése pedig sérti a menekültügyi eljárásokról szóló uniós irányelvet, az EU alapjogi chartájával összeegyeztethetetlen módon korlátozza a menedékjogot.
A magyar hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a fenti kifogásokra. Ha nem érkezik válasz, vagy az nem tekinthető kielégítőnek, akkor az Európai Bizottság dönthet úgy, hogy a jogsértési eljárás következő lépéseként úgynevezett indokolással ellátott véleményt küld Budapestnek. Ezt követően szükség esetén az Európai Bíróság elé vihetik az ügyet.
A tájékoztatás szerint Brüsszel figyelembe vette a Velencei Bizottság értékelését is. Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete a törvénycsomag bizonyos rendelkezéseinek visszavonására szólított fel, rámutatva, hogy azok súlyosan akadályozzák a törvényesen működő civil szervezetek tevékenységét.
A kormány indoklása szerint az újabb alaptörvény-módosítás célja, hogy megvédje Magyarország nemzeti szuverenitását és megtiltsa idegen népesség betelepítését az országba, a “Stop Soros” törvénycsomag pedig büntethetővé teszi az illegális bevándorlás elősegítését és szervezését.
A brüsszeli testület ezzel párhuzamosan az Európai Bírósághoz fordult a magyar menekültügyi szabályozás ügyében, a harmadik szakaszba léptetve ezzel a 2015 végén kezdeményezett jogsértési eljárást.
A bizottság szerint a magyar szabályok bizonyos pontjai nincsenek összhangban a közösségi joggal, a hatóságok pedig máig nem orvosolták a problémákat. A testület egyebek mellett kifogásolja, hogy Magyarországon kizárólag a tranzitzónákon belül lehet menedékkérelmet benyújtani, s ezekben csak korlátozott számú személy számára és túlságosan hosszú várakozási idő után teszik lehetővé a hozzáférést a menekültügyi eljáráshoz. Emellett a nem megfelelő szabályozás miatt fennáll annak kockázata, hogy a migránsokat megfelelő biztosítékok nélkül küldik vissza, megszegve a visszaküldés tilalmának elvét.
Amennyiben egy tagország az Európai Bíróság első ítélete ellenére sem cselekszik, a bizottság újabb jogsértési eljárást indíthat, és ekkor már egyetlen figyelmeztetés után a bírósághoz fordulhat, pénzbírság kiszabását javasolva az érintett állammal szemben.
Az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója később üdvözölte a bizottság döntéseit. Udo Bullmann, a képviselőcsoport elnöke hihetetlennek nevezte, hogy “az EU szívében van egy olyan ország, ahol emberek börtönbe kerülhetnek, amiért migránsoknak nyújtanak segítséget”. Azon véleményének is hangot adott, hogy a jogállamisági, emberi jogi és uniós értékeknek egyaránt ellentmondó jogszabály célja a civil szervezetek munkatársainak megfélemlítése.
“Meg kell tennünk mindent, hogy megőrizzük Európát szabad, demokratikus és nyitott társadalomként” – fogalmazott, cselekvésre szólítva fel az alapvető jogok magyarországi helyzetének javítása érdekében.

Megkezdte vádbeszédét az ügyész a 71 ember halálát okozó parndorfi ügy tárgyalásán kedden a Kecskeméti Törvényszéken.

Megkezdte vádbeszédét az ügyész a 71 ember halálát okozó parndorfi ügy tárgyalásán kedden a Kecskeméti Törvényszéken.

Schmidt Gábor szerint “a korlátokat nem ismerő, az életet, méltóságot semmibe vevő kapzsiság, pénzsóvárság” motiválta a vádlottakat és “a vérfagyasztó közönyt”. Ez az oka annak, hogy az esetek túlnyomó részében sötét, levegőtlen, túlterhelt, e célra alkalmatlan furgonokban, megfelelő mennyiségű étel, ital és megállás nélkül, megalázó körülmények között szállították az embereket – mondta.
Ez a mélyen embertelen hozzáállás vezetett 71 ember gyötrelmes fulladásához, kínhalálához – fogalmazott.
A vádat alátámasztó bizonyítékokra hivatkozva kiemelte: az embercsempészés során minden elkövetőnek külön szerepe, feladata volt, de valamennyien tisztába voltak azzal, hogy amit tesznek, azt bűnszervezet tagjaként követik el.
Hangsúlyozta, hogy a Szerbiában szervező férfi és a tizenkettedrendű vádlott a hierarchiában az elsőrendű vádlott felett állt, utóbbi közvetítői szerepet töltött be kettejük és a másodrendű vádlott között, de ez nem kisebbíti az ő vezetői, szervezői szerepét. Megállapítható, hogy a bűnszervezet magyarországi tagjait az elsőrendű vádlott vezette: szervezte az innen induló szállításokat, valamint utasította a sofőröket és előfutókat irányító másodrendű vádlottat is.
Bár tagadja, az is megállapítható, hogy a telefonbeszélgetések révén tudott az embertelen körülményekről – folytatta az ügyész -, több esetben pedig még a szállítás előtt olyan utasításokat adott, hogy a sofőrök a dörömbölés ellenére sem állhatnak meg, nem ellenőrizhetik utasaik állapotát. A sofőrök – kevés kivételtől eltekintve – semmit nem tettek az embertelen körülmények megszűntetése érdekében – tette hozzá.
Schmidt Gábor beszélt arról is, hogy a Kecskeméti Járásbíróság 2015. augusztus 13-ától engedélyezte az elsőrendű és a másodrendű vádlott mobiltelefonjain folytatott beszélgetésekkel kapcsolatban a titkos adatszerzést. A rögzített bizonyítékok felhasználhatósága pedig a büntetőeljárás lényeges kérdése. Az ügyész kiemelte: a törvény kimondja, hogy annak a bűncselekménynek a bizonyítására, amely miatt a bíróság engedélyezte a titkos adatszerzést, annak az eredménye a bűncselekmény minden elkövetőjével szemben felhasználható.
A telefonbeszélgetésekkel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy a magyar hatóságokat nem terheli a 2015 augusztusában történt tragédiáért felelősség, a hívások azonnali fordítása akkor nem volt indokolt. A titkos adatszerzések elrendelésekor még nem voltak ugyanis adataik emberi életet veszélyeztető szállításokról, így a hanganyagot a fordítóiroda munkatársai csak novemberben kapták meg – jelentette ki. Az ügyészség határozott álláspontja szerint azok, akik az elhunytak tragikus haláláért közösen felelősek, a minősített emberöléssel vádolt embercsempészek, vagyis az első négy vádlott – mondta.
Az ügyész csütörtökön folytatja vádbeszédét.
A tárgyaláson a bíró elmondta, hogy az ügy nyomozati szakaszában mintegy 115 millió, a bírósági eljárás során pedig már több mint 41 millió forint költség merült fel. A DNS-mintáktól kezdve a szállító járművekig mintegy négyszáz bűnjelet vettek jegyzékbe, amelyek között vannak mobiltelefonok, rendszámok, iratok, különféle eszközök és személyes tárgyak is.
A vádirat szerint a bűnszervezet 2015 februárja és augusztusa között mintegy 1200 embert juttatott illegálisan Nyugat-Európába személyszállításra alkalmatlan, zárt, levegőtlen furgonokba zsúfolva. 2015. augusztus 26-án hajnalban 71 embert zártak be egy belülről nem nyitható, sötét, szellőzés nélküli hűtőkamionba. A Kecskemétről a határra tartó járműben utazó 59 férfi, 8 nő és 4 gyermek még magyar területen megfulladt. A határt Hegyeshalomnál 9 óra után lépték át az embercsempészek, majd Parndorf közelében megálltak, és a hűtőkamiont hátrahagyva távoztak a helyszínről.
A tizenegy bolgár, két afgán és egy bolgár-libanoni állampolgárságú vádlott közül tizenegyet letartóztattak, a hetedrendű, a tizenkettedrendű és a tizennegyedrendű vádlott szökésben van.
A vádirat 26 vádpontot, 33 szállítás leírását tartalmazza, amelyek közül a huszonötödik a parndorfi tragédia.

 

Több tucat feltételezett szélsőséges is menedékjogot szerzett a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) brémai kirendeltségén

Több tucat feltételezett szélsőséges is menedékjogot szerzett a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) brémai kirendeltségén, amelynek korábbi vezetőjét azzal gyanúsítják, hogy a törvényeket megsértve juttatott menedékjoghoz legkevesebb 1200 embert.

A német szövetségi belügyminisztérium egy szóvivője vasárnap este az ügyről szóló sajtóhíreket megerősítve elmondta, hogy a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) vizsgálata alapján a brémai BAMF-kirendeltségen németországi tartózkodásra feljogosító menedékjogi státuszt szerzett egy közveszélyes személy, akiről a hatóságok feltételezik, hogy hajlandó lehet terrorcselekmény elkövetésére, és egy további személy, akit a szélsőséges iszlamisták között tartanak számon.
Menedékjogot szerzett továbbá 46 ember, akiknek van valamilyen kapcsolatuk a szélsőséges iszlamizmussal, valamint 40 személy, akik nem iszlamista külföldi szélsőséges ideológiával hozhatók kapcsolatba. Ezek az emberek nem feltétlenül szélsőségesek, az is lehetséges, hogy csupán kapcsolatban állnak szélsőséges ideológiák követőivel – mutatott rá a Die Welt című lap a hírportálján közölt összeállításban.
A belső elhárításért felelős BfV megvizsgálta mind a 18 ezer menedékjogi eljárást, amely 2000 óta a kérelem elfogadásával ért véget a BAMF brémai tartományi kirendeltségénél. Kimutatta, hogy legkevesebb 115, úgynevezett hírszerzésileg releváns személy kapta meg a német állam védelmét a Brémában lefolytatott menedékjogi eljárása révén. Vannak köztük olyanok is, akik külföldi hírszerző szervezetekkel állnak kapcsolatban.
Az alkotmányvédelem szövetségi és tartományi szervezetei valamennyi érintettről tudnak, és megfigyelés alatt tartják őket – áll a beszámolóban.
A brémai BAMF-kirendeltség korábbi vezetője ellen ügyészségi eljárás indult azzal a gyanúval, hogy legkevesebb 1200 menedékkérőt menedékjogi státuszhoz juttatott, annak ellenére, hogy a jogszabályok alapján el kellett volna utasítani kérelmüket. Az eset áprilisban került nyilvánosságra. Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter a botrány miatt felfüggesztette a kirendeltség működését és elrendelte a 2000 óta pozitívan elbírált valamennyi menedékjogi kérelem felülvizsgálatát. Ennek részeként tekintette át az ügyeket a BfV.

 

Két éves kislányt lőttek le a rendőrök,miközben migránsokkal teli kisteherautót üldöztek

Éles lövedék végzett azzal a kétéves kislánnyal, aki meghalt, miután a rendőrök több mint 70 kilométeren át üldöztek egy migránsokkal Belgiumban – közölte a dél-belgiumi Mons városának ügyészsége pénteken.

Mint elmondták, az orvosi vizsgálatok egyértelműen bizonyították, hogy a kurd származású kislány halálát fejlövés okozta. A lövedék az arcán érte. Az ügyészség nem zárta ki, hogy a golyó rendőrségi fegyverből származhatott, de mint közölték, ezt további vizsgálatoknak kell megállapítania.
A tájékoztatás szerint az üldözés a Belgium déli részén található Namur közelében kezdődött csütörtök délelőtt és Mons mellett ért véget, a francia határtól nem messze. A kislány az üldözésnek véget vető ütközéskor még élt és a kórházba vezető úton halt meg.
Egyes hírek szerint az akció közben a gyereket “élő pajzsként” kitartották a furgon ablakából, hogy távol tartsák a rendőröket, akik éles lövedékekkel igyekeztek megállítani a kisteherautót.

Az autóban talált 26 felnőttet és 4 gyereket, valamint a jármű sofőrjét előállították. Megállapítást nyert az is, hogy az illegális bevándorlók valamennyien kurdok – mondták. Az embercsempészekről és a sofőrről azonban nem közöltek adatokat. Az akcióban 15 rendőrautó és mintegy 30 rendőr vett részt.
A sajtó úgy tudja, a kislányt és családját a belga hatóságok korábban Németországba vitték, most onnan próbáltak – a csoport többi tagjával együtt – Nagy-Britanniába eljutni.
A belga napilapok beszámolója szerint civil szervezetek tüntetést hirdettek péntek délutánra a belga fővárosban. Véleményük szerint a rendőri fellépés aránytalanul erőszakos volt, amikor tüzet nyitottak a migránsokat szállító kisteherautóra.

Az egyik internetes közösségi oldalon olvasható felhívásukban az Új Flamand Szövetség (N-VA) két politikusa, Jan Jambon belga belügyminiszter és Theo Francken menekültügyi és migrációs államtitkár azonnali lemondását követelték, ugyanis – mint írták – “ők a politikai és ideológiai felelősei a gyilkosságnak”.
“Ne gyilkolj – fogadj be” – fogalmaztak.

Orbán: kitesszük Magyarországról, aki az illegális bevándorlást támogatja-videó

A migráció nemzetbiztonsági kérdés, az illegális bevándorlást támogató nem magyar állampolgároknak pedig ki fogják tenni a szűrét az országból – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában péntek reggel.

Két új miniszterelnök-helyettest is bejelentett a kormányfő: Pintér Sándor belügyminiszter és Varga Mihály gazdasági miniszter személyében. Előbbi a nemzetbiztonságért felelős, utóbbi a gazdaságért. Semjén Zsolt is marad miniszterelnök-helyettes.

Orbán Viktor szerdán Brüsszelben tárgyalt Manfred Weberrel, az Európai Néppárt frakcióvezetőjével. A magyar kormányfő azt mondta, hogy “a jövő évi uniós választás témájáról, a migrációról volt szó”. Weber viszont nem nyilatkozott a tárgyalásról, azt mondta az euronews riporterének, hogy “megegyeztek arról, hogy nem kommunikálnak erről”.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy “végigviszik” azt a migrációellenes alkotmánymódosítást, amelyet 2016-ban nem sikerült elfogadni. Ehhez kapcsolódik a “Stop Soros” törvénycsomag is – tette hozzá, úgy fogalmazva utóbbi javaslatról, hogy szeretné, ha “Soros árnyékhadserege feljönne a fényre”.

Orbán szerint a migráció nem emberi jogi, hanem nemzetbiztonsági kérdés, ezért úgy kell eljárni, hogy aki migrációs kérdéssel akar foglalkozni, annak a nemzetbiztonságtól meg kell kapnia a hozzájárulást a tevékenységéhez. Az illegális bevándorlást támogató nem magyar állampolgároknak pedig ki fogják tenni a szűrét az országból – szavai szerint erről szól a “Stop Soros”.

Orbán szerint egyhangú döntés kell az uniós költségvetésről
Nem támogat olyan európai uniós költségvetést, amelyben elveszik a pénzt a gazdáktól, a kutatás-fejlesztéstől, valamint a regionális fejlesztésektől, és odaadják azoknak az országoknak, amelyek beengedték a migránsokat – mondta a rádióinterjúban a kormányfő.

A következő EU-s költségvetésre vonatkozó tervekről szólva azt mondta: a legfontosabb tanács az, hogy “csigavér”, hosszú lesz ugyanis a vita. Kiemelte: a hét évre szóló közös költségvetést egyhangúlag kell megalkotni. És “amíg a magyarok azt nem mondják, hogy mehet, addig nincs költségvetés” – jelentette ki Orbán.

Szerinte a migránsoknak “egyetlen centet” sem kellene adni, azt mindenki oldja meg a saját büdzséjéből. Hozzátette továbbá, hogy a mezőgazdaságra fordított összegek csökkenését sem támogatja.

A következő uniós költségvetésnél fontos szempont lesz a független igazságszolgáltatás megléte – derült ki az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra hozott javaslatából. Ha bevezetik az új szabályokat, Magyarország nem tudja majd vétóval akadályozni a szankciókat.

Orbán Viktornak a többi országgal összefogva, minősített többséget kell szereznie ahhoz, hogy leszavazhassák az Európai Bizottság javaslatát.

Friss Hír!!! Nyolcvanezer migráns torlódott fel a magyar határtól délre

Már csaknem nyolcvanezer bevándorló torlódott fel a magyar határtól délre a Balkánon, és a számuk folyamatosan emelkedik – közölte az M1 Híradója vasárnap. Egyelőre nincs egyértelmű magyarázat arra, hogy miért nem működik olyan jól a török határvédelem, mint az elmúlt két évben, de az biztos, hogy észrevehetően megnőtt a Görögországba érkezők száma. Közben a magyar kormány szerint a liberális és baloldali európai politikusok továbbra sem a külső határok megerősítésével foglalkoznak, hanem azon „mesterkednek”, hogy rákényszerítsék Magyarországot a bevándorlók befogadására.

A török partiőrség 24 óra alatt több mint 200 illegális bevándorlót fogott el és vittek vissza a török partokra az Égei-tengeren. Ankara egyelőre még tartja magát az Európai Unióval kötött egyezményhez, amely szerint nem enged át illegális migránsokat Görögországba a tengeren, másrészt visszafogad kiutasított migránsokat a görög szigetekről. Csakhogy Szíriából – a háború erősödésével – ismét egyre több migráns indul el Törökország felé, onnan pedig Európa irányába. A török partoknál pedig egyre több migránsnak sikerül átcsúszni a blokádon, és eljutni Görögországba. Ezt a változást már érzékelik a görög szigeteken élők is

Bakondi: Az unió nem tanult 2015-ből

Egyre több migráns érkezik Görögországba Törökország felől a zöldhatáron – ezt erősítette meg a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója is az M1-en. Bakondi György hozzátette: Törökország már nem teljesíti olyan magabiztossággal az illegális bevándorlással kapcsolatos kötelezettségeit, mint korábban. Úgy fogalmazott: az unió nem tanult a 2015-ös eseményekből, és ahelyett, hogy megerősítette volna a külső határait, továbbra is a befogadást erőlteti.

„Mind a mai napig (…) azon mesterkedik, azon töpreng és azon dolgozik, hogy egyrészt hogyan tudná rákényszeríteni például Magyarországot arra, hogy álljon be a sorba és fogadjon bevándorlókat, másrészről pedig arra, hogy hogyan lehetne még ebben a parlamenti ciklusban egy visszafordíthatatlan folyamatot elindítva az új migrációs rendszert elfogadni” – fogalmazott.

Szájer: Az ítéletet előre megírták az EP-ben

Az Európai Parlamentben eközben továbbra is napirenden van az eljárás Magyarországgal szemben. A Judith Sargentini által készített jelentés szerint ugyanis hazánkban sérülnek az alapvető jogok. A dokumentumot jegyző holland zöldpárti politikus többször is említette már az úgynevezett hetes cikkely alkalmazásának lehetőségét Magyarországgal szemben; vagyis azt az eljárást, amellyel legvégső esetben megfoszthatják az országot uniós szavazati jogától.A Fidesz európai parlamenti képviselője vádiratnak nevezte a jelentést. Szájer József a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában úgy fogalmazott: az Európai Parlamentben már előre megírták az ítéletet is, mint a Tanú című filmben.

„Nem számít, hogy mi mit mondunk, hogy milyen érvek vannak. A magyar nagykövetség például – de mi, európai parlamenti képviselők is – egy részletes listát bocsátottunk a LIBE-bizottságnak a rendelkezésére, amelyben tételesen, mondatról-mondatra cáfoljuk mindazokat az állításokat, amelyek ebben szerepelnek” – mondta. Hozzátette: az Európai Parlament az ENSZ migrációs csomagjáról is elfogadott egy határozatot, azonban Magyarország világossá tette ott és az Európai Tanácsban is, hogy nem kíván csatlakozni ehhez az állásponthoz és semmilyen jogkövetkezményt nem fog elfogadni,írja a Hiradó.hu

Megközelítőleg 50 pakisztáni és afganisztáni migráns foglalt el egy lakatlan ingatlant Horgos határában

Migránsok a szerb-magyar határ közelében Horgosnál

Horgos, 2018. április 15. A szerb-magyar határ közelében, Horgos határában migránsok egy elhagyatott birtokon 2018. április 15-én. Megközelítőleg 50 pakisztáni és afganisztáni migráns férfi talált menedéket a birtok omladozó épületeiben úton az Európai Unió felé.

MTI Fotó: Molnár Edvárd

Hogy ért el egyes falvakban a Fidesz 90-99%-os eredményt? Itt a nagy Fidesz-titok!

A tüntetés után, ezen tessék elgondolkozni!
Ami a legszebb, hogy az oknyomozó riport készítői, a Nemzeti Televízió munkatársai az utóbbi két évben mást sem csináltak, mint a migránsokkal riogattak. Most nem az a fontos, hogy kié a kamera. Hanem hogy amit látott, igaz-e.

Elképesztő pánik Németországban! 80 fegyveres mig­ráns verte szét a környéket-Videó

Du­is­burg vá­ro­sá­nak Ham­born nevű ré­szén ked­den késő este kö­rül­be­lül 80 mig­ráns esett egy­más­nak, és ver­ték szét a kör­nyé­ket. Meg­erő­sí­tett rend­őri egy­sé­gek vo­nul­tak a hely­színre, az in­ci­dens­ről fel­vé­tel is ké­szült.

A német hírportál arról számol be, hogy “szükségállapothoz” hasonló helyzet alakult ki. Az incidensről egy lakos felvételt is készített, ezen jól látszik, hogy a migránsok különféle tárgyakat, székeket dobálnak, a rendőrök pedig megpróbálják őket terelni és lenyugtatni.