Nyugdíjpofonra készül a magyar kormány? – Nincs ok nyugalomra

Kormányzati tervek szerint a már dolgozó gyerek adójából juttatnának valamennyit az őt felnevelő szülőknek, de a nyugdíjra előtakarékoskodás terén is sürgős lépéseket szorgalmaznak. Az Azénpénzem.hu szerint nem véletlenül tartanak sokan attól, hogy ezek az elképzelések az állami ellátás várható visszaszorulását jelezhetik írja a Napi.hu.

Újra felmerült a KDNP régebbi ötlete, hogy a nyugdíjasoknak “díjazzák” a gyereknevelést. Semjén Zsolt pártelnök a Heteknek adott interjúban konkrét elképzelést is vázolt. Eszerint a már dolgozó gyerek adójából juttatnának valamennyit az őt felnevelő szülőknek – emlékeztet a portál.

Nem mellékes feltétel tehát a megélt felnőttkor, és a magyarországi munkavállalás. Semjén szavai egybecsengenek Mészáros József, a Magyar Államkincstár elnökének szavaival, aki szerint választ kell adni arra a kérdésre, hogy gyereknevelést a nyugdíjrendszeren belül hogyan lehetne elismerni.

Eközben egyetlen szó sem esett, hogy jelenlegi mik a szabályok. A nők kedvezményes (életkortól független) öregségi nyugdíjjogosultságához figyelembe vehető a gyesen, gyeden töltött idő. A nyugdíj megállapításakor alkalmazott úgynevezett osztószám (ezzel számítják ki az éves átlagot) a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is tartalmazza, nincs viszont benne a gyes, így az nem rontja a várható nyugdíj mértékét.

Vonatkoztak ennél kedvezőbb szabályok is a gyerekesekre. Az még ma is él, hogy a 1968. január 1. előtt születettek után egy teljes év plusz jogosultság jár. Amennyiben a gyermek tartósan betegnek, illetve fogyatékosnak minősül, a növelés gyermekenként 550 naptári nap. Új ötletelés helyett esetleg mindezt ki lehetne terjeszteni a később születettekre (ez különösen a nők 40, vagyis a 40 év jogosultsági idő elérése után nyugdíjbavonulási lehetőség tükrében lehetne fontos).

Egyre igazabb a “magad uram”?

Az Azénpénzem.hu szerint elképzelhető, hogy a mostani ötletelés (amit alighanem tesztelés céljából dobhattak be) az állami ellátás várható visszaszorulását jelezheti. A gyermek adója egy részének szülőhöz irányítása rímelhet a kötelező szülőtartásra. 2016. július elsején lépett életbe a Ptk. új előírása, amely szerint: “tartási kötelezettsége áll fenn elsősorban a szülőnek a gyermekével és a nagykorú gyermeknek a rászoruló szülőjével szemben”. Az azóta eltelt időben nem hallhattunk egyetlen olyan esetről sem, ami a passzus kemény vagy felháborodást keltő alkalmazását jelezte volna. Ez azonban bármikor meg is változhat.

Aggasztó jel mindenesetre más is akad. Az allamkincstár elnöke ugyanis kitért arra is, hogy az utóbbi néhány év gazdasági bővülése ellenére nem jellemző az előtakarékoskodás az idős korra, amiben szavai szerint “sürgősen lépéseket kell tenni”. Az MKIK elnöke, Parragh László szerint pedig az öngondoskodásnak a mostaninál jóval komolyabb szerephez kell jutnia az egészségügyi és nyugdíjrendszerben is.

Pluszpénzre számíthatnak a nyugdíjasok az év végén

Pluszkifizetésre számíthatnak a nyugdíjasok az év végén – jelentette a kormányhoz közel álló Magyar Idők arra hivatkozva, hogy erre lehet következtetni kormányzati szereplők nyilatkozataiból. Novák Katalin államtitkár például a napokban arról beszélt, hogy ha az infláció meghaladja a tervezett szintet, akkor ki kell egészíteni a nyugdíjakat.

Ha a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot, akkor szintén csusszantanak egy kis apanázst az idősek zsebébe. Novák szerint idén mindkét feltétel teljesül, ezért két okra hivatkozva is fizethet az állam.

További hír a nyugdíjasoknak, hogy ugyanakkor számíthatnak a pénzes postásra, illetve az utalásra, mint korábban, annak ellenére, hogy a feladó novembertől nem az Országos Nyugdíj-főigazgatóság (Nyufig), hanem a Magyar Államkincstár lesz – jelentette szolgáltató üzemmódban működve a napilap.

Nagyon jó hír érkezett a dolgozóknak!Rengeteg munkavállalónak jár bérkompenzáció!

A kormány rendeletet hozott a költségvetési szervek és az egyházi jogi személyek által foglalkoztatottak 2017. évi bérkompenzációjának részletszabályairól.

A céltartalékból megy

A legfrissebb Magyar Közlönyben publikált rendelet szerint a 2011-2012. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló kompenzációt a 2017-re járó illetményekkel együtt, havonta kapják meg a foglalkoztatottak.

A kompenzáció a személyi jövedelemadó-előleg megállapításánál nem rendszeres jövedelemnek minősül, és a költségvetési rend szerint foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásaiként kell elszámolni. A kifizetést a statisztikai elszámolásokban a szociális költségek között veszik figyelembe.

A központi költségvetés a 2017. évi központi költségvetésben megjelölt céltartalék terhére biztosít fedezetet a rendelet alapján járó kompenzáció és járulékai kifizetéséhez.

A Magyar Államkincstár a nettó finanszírozás keretében a kifizetés hónapjában elszámolja a helyi önkormányzatoknak a kifizetett havi kompenzáció munkáltatót terhelő, közterheket magában foglaló bruttó összegét. A 2017. decemberi kompenzáció elszámolására a 2018. évi költségvetés terhére kerül sor.

Az egyházi alkalmazottaknak is jár

Az egyházi foglalkoztató a bevett egyházon és az egyházi foglalkoztató fenntartóján keresztül jogosult a támogatásra. A támogatás folyósítására és elszámolására az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszterrel kötött támogatási szerződés vagy támogatói okirat alapján kerül sor.

A bevett egyház előzetes hozzájárulásként maximum 1,4 milliárd forintot kap a 2017. évi bérkompenzáció összegéből a 2017 márciusában felmérendő igények alapján, amiről november 10-éig elszámolást kell készítenie.

Nyilatkozatot kell tenni

A foglalkoztatottaknak a 2017. évi kompenzáció megállapításához nyilatkozatot kell benyújtaniuk munkáltatójukhoz.

A tárgyhó 15-ig benyújtott nyilatkozat alapján a nyilatkozó a tárgyhóban jogosulttá válik a kompenzációra, amelyet illetményével egyidejűleg kifizetnek számára. A 15-e után benyújtott nyilatkozat esetén csak a nyilatkozat leadását követő hónaptól lesz jogosult rá, és a tárgyhónapot követő hónapra esedékes illetménnyel együtt fizetik ki.

Az augusztus 15-ig benyújtott nyilatkozatok esetén a június és július után járó kompenzációt is kifizetik. A rendelet 2017. január 1-jén lépett hatályba, és 2018. január 31-én hatályát veszti. A rendeletet első alkalommal a 2017 januárjára járó illetmény számfejtésekor kellet alkalmazni.

Forrás : MTI, http://www.tozsdeforum.hu/

Figyelem!Közel 1 millió embernek késhet a fizetése!

Túlórákkal is egyre nehezebben tudják tartani a határidőket a Magyar Államkincstár megmaradt dolgozói, annyi a távozó. Kilenc éve nem kaptak fizetésemelést, most sztrájkba léphetnek – írta a hvg.hu. Sztrájkba lépnek a Magyar Államkincstár dolgozói, ha a kormány és a parlament nem ad 25 százalékos bérfejlesztést a központi közigazgatási szerveknél dolgozóknak. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete azt közölte: első próbálkozásra kétórás munkabeszüntetés jöhet. Ők úgy számolnak: nagyjából egymilliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy a kormány teljesítse a kérésüket – írta a hvg.hu.A Magyar Államkincstár felel nagyjából 900 ezer dolgozó bérszámfejtéséért, az állami és önkormányzati, valamint egyházi intézmények finanszírozásáért, az állampapírok forgalmazásálrt, valamint az EU-s források kifizetéséért is. A dolgozók 9 éve nem kaptak fizetésemelést, a többségük a garantált bérminimumért dolgozik, rendszeresen túlórázva. A rossz bérek és a sok túlóra miatt a munkavállalók sorra távoznak, és szinte lehetetlen helyettük újat találni – figyelmeztetett a szakszervezet.IT-szakemberekre, bérszámfejtőkre, könyvelőkre a piaci cégeknél is szükség vam, márpedig ott jóval magasabb fizetést tudnak ajánlani. Mostanra odáig jutott az Államkincstár, hogy egyre nehezebben tudják tartani a megmaradt dolgozók a határidőket – jelezte a szakszervezet.

hvg.hu