80 forinttal emelkedik a kenyér ára,de a húsé és a zöldségé is az egekbe szökik

Az idén kevesebb gabona termett Európa-szerte, megnőtt a búza ára, ami a sütőipari termékeknél árnövekedést idézhet elő. Emellett a sertéshús és a húskészítmények is többe kerülhetnek ősztől – írta a Népszava hétfőn.

A sertéshús előállításának költsége 70 százalékban a takarmány árán múlik, ezért a hús is drágul – mutatott rá a cikkben Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára, aki szerint

a takarmánygabona drágulását az ágazat szereplői nem tudják “lenyelni”, kénytelenek lesznek magasabb átadási árért értékesíteni a jószágokat.

Ez végiggördül a termékláncon és magasabb árakkal találkozhatunk az üzletekben is.

Még nem lehet tudni, mennyivel nő a tőkehús felvásárlási ára, de ha 10 százalékkal, akkor begyűrűző hatása a húskészítmények esetében, főleg a prémium termékeknél akár több száz forintos is lehet – írta a lap.

Hozzáteszik ugyanakkor, hogy kereskedelmi szakemberek szerint az üzletekben nem valószínű, hogy az árak elszabadulnak, mert óriási a verseny az üzletláncok között.

Persze ez nem jelenti azt, hogy nem lesz jelentős a drágulás.

A cikk szerint a kenyérért kilogrammonként 25-80 forinttal is többet kell majd fizetni, ha ősszel sikerül megállapodnia a magasabb lisztárról a sütőiparnak és a malmoknak.

Korábban már jeleztük, hogy az előrejelzések szerint hamarosan jelentősen megugrik a kenyér, a liszt és a tejtermékek, és több zöldség, valamint gyümölcs ára is: a sárgabarack fogyasztói ára akár 350-400 forintra is ugorhat, az őszibarack akár 800 forint is lehet, de drágább lesz a zöldborsó is.

Brutális drágulás jön a kenyér és a hústermékeknél,mutatjuk mennyi pontosan

A szakértők előrejelzése szerint az elmúlt néhány év legalacsonyabb gabona készleteire lehet számítani a világban 2018-ban. Megjelentek Magyarországon a lengyel és a boszniai gabonafelvásárlók, de az olaszok is keresik a magyar búzát.A hazai étkezési búza szükséglet egyébként 1,2 millió tonna és a takarmánybúza iránti igény is ekkora. Ez rendelkezésre áll, igaz, várhatóan drágábban, mint tavaly. Az étkezési, vagy euró minőségű búza tonnánkénti ára már most is 55 ezer forintnál kezdődik, a legmagasabb minőségű malmi búzát pedig tonnánként 58 ezer forint alatt nem igen kínálják a gabonatőzsdén.

Ezek az árak azonban még feljebb is kúszhatnak, hiszen keresleti piac alakult ki, ami fölsrófolja az árakat. A malomiparnak tehát fel kell készülnie arra, hogy 10-15 százalékkal is magasabb áron juthat hozzá az idei búzához. Nem hagyhatják érintetlenül a liszt árakat sem – írja a Népszava.

Ugyancsak számolniuk kell az energiaárak és a munkabérek emelkedésével. Nehéz ugyanakkor megjósolni, pontosan mennyivel nő a liszt ára, mert a malmok csak 2-3 hónapra elegendő gabonát tudnak egyszerre felvásárolni, így nem kizárt, hogy a később még magasabb árakon juthatnak az alapanyaghoz. Mindez azt jelenti, hogy a kenyér fajtájától függően kilogrammonként 25-80 forinttal is többet kell majd fizetni, ha ősszel sikerül megállapodnia a magasabb lisztárról a sütőiparnak és a malmoknak.

A sertéshús előállítási költségében a takarmány ára eléri a 70 százalékot is. A gabonaárak jelentős emelkedését az ágazat szereplői nem tudják „lenyelni”, ezért kénytelenek lesznek magasabb átadási árért értékesíteni a jószágokat. Ez pedig végig gördül a termékláncon és a jelenleginél magasabb árakkal találkozhatunk majd az üzletekben is.

Azt még nem lehet pontosan tudni, hogy mennyivel lesz magasabb a tőkehús felvásárlási ára, de ha 10 százalékkal – kilogrammonként 100-180 forinttal– emelkedik, akkor ennek hatására a húskészítmények, főleg a minőségi (prémium) termékek akár több száz forinttal is drágábbak lehetnek.

Forrás: Népszava

Ennyivel kell többet fizetni hamarosan egy kiló kenyérért

A kedvezőtlen időjárási viszonyoknak is köszönhetően a vártnál kevesebb búza termett idén, ezért drágulásra kell számítani – számolt be a Népszava.hu.

Két számjegyű áremelkedésre lenne szüksége a sütőiparnak ahhoz, hogy talpra álljon, hiszen a búza ára nagyjából 10 százalékkal magasabb a tavalyinál, a kenyér előállítása pedig egyre többe kerül.

Egy magyar ember évente átlagosan 69 kiló kenyeret fogyaszt.

Nem biztos,hogy szeretni fogják a megváltozott összetételű kenyereket!Hétfőtől életbe lép az új kenyérösszetétel.

A legnagyobb változás a teljes kiőrlésű kenyerek kapcsán várható.2017. június 22-én hatályba lépő szabályozás értelmében az egyes termékek összetevőinek arányát lényegesen meg kell emelni annak érdekében, hogy az emberek valóban jó minőségű kenyerekhez jussanak hozzá egyben a gyenge minőségű termékek visszaszorítását.A kenyér és pékáruk lehetséges összetevői közé bekerültek az álgabonák (a hajdina és az amaránt) mely alapanyagok egyre fontosabb részét képezik az egészségtudatos vásárlók étrendjének a magas vitamin, fehérje, rosttartalma és gluténmentessége miatt.Fontos változást takar az is, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv új rendelkezéseinek hatályba lépésével a házi kenyér elnevezés megszűnik, helyette az ebbe a csoportba tartozó termékeket fehér-, vagy búzakenyérként lehet forgalomba hozni.