A Jobbik kasszája teljesen kiürült,hatvanmillió forinttal tartozik a Magyar Postának a Jobbik

Több mint hatvanmillió forinttal tartozik a Magyar Postának a Jobbik – olvasható az Origo szombaton megjelent cikkében.

A portál értesülései szerint február közepétől április elejéig a postát bízta meg kampányanyagai terjesztésével a Jobbik. A feladatot a társaság elvégezte, a munkájukért járó teljes összeget azonban a mai napig nem kapták meg. Hónapokig kiegyenlítetlen számláik voltak, az első utalást csak akkor tudták elindítani, amikor júniusban megkapták az állami párttámogatást.
Az Origo úgy tudja, a mintegy százmillió forintnyi tartozásból körülbelül negyvenmilliót utalt át a hónap elején a párt, a maradék hatvanmillió forintra egyhavi halasztást kértek.
“A Jobbik kasszája tehát minden valószínűség szerint teljesen kiürült” – vélte az Origo

 

Dúró Dórával együtt többek kilépnek a Jobbikból

Kilép a Jobbikból Dúró Dóra – a politikus ezt közösségi oldalán jelentette be pénteken délután. Az MTI érdeklődésére a politikus azt közölte: tájékoztatta kilépéséről Szabó Gábor pártigazgatót. Ugyancsak kilép a pártból Novák Előd korábbi Jobbik-alelnök, aki ezt szintén Facebook-oldalán közölte.

Véget ér egy korszak, lezárul egy hosszú időszak: sok bajtársammal együtt kilépek a Jobbikból, mert nincs hova hátráljunk, s vétkesek közt cinkos, aki néma – fogalmaz a képviselő a Facebookon, jelezve, hogy a párt alapító nyilatkozatához hűen “úgy érezzük, erkölcsileg most már a kilépés a helyes döntés”.
Életem első szervezete volt, amelyben 13 évet töltöttem, barátokra leltem, szerelmet találtam, majd a néppártosodásnak nevezett folyamat során, a párt lelkének elvétele miatt ez az egykor bajtársias közösség darabjaira hullik – írja Dúró Dóra.
A politikus szerint hiába tett meg minden tőle “telhetőt a békéért és az egyben maradásért, nem sikerült, mert sok vezetőnknek sajnos a belső tisztogatás volt a fontosabb”.
Keserűségemet csupán az oldja, hogy emelt fővel, tiszta lelkiismerettel és egy erős közösséggel együtt tekinthetek a jövőbe, ami bizakodással tölt el. Június 23-án Ásotthalmon zászlót bontunk Pongrátz Andrással. Csak a nemzet! – zárul az üzenet.
Dúró Dóra férje, Novák Előd, a párt volt alelnöke a Facebookon péntek délután azt írta: fájó döntés, de becsületbeli ügynek tekinti, hogy kilépjen a Jobbikból, és nemcsak szolidaritása miatt Dúró Dórával és Toroczkai Lászlóval. Úgy folytatta: a párt első alapszervezetének alapító tagjaként búcsúzik a Jobbiktól, de nem a “bajtársaktól”, hiszen folytatják útjukat az alapító nyilatkozat által kijelöltek szerint, immár nem Pongrátz Gergellyel, hanem öccsével, Pongrátz Andrással.
Hangsúlyozta: kilépett, pedig nem ő változott, hanem a párt, “immár menthetetlenül”, amihez nem asszisztálhatnak tovább. “A párt szakad, de a világnézetünk marad” – fogalmazott Novák Előd.
Úgy vélekedett: a “túltolt néppártosodás” oda vezetett, hogy még tagjaik körében is voltak sokan, akik az MSZP-re, a DK-ra vagy az LMP-re szavaztak lakóhelytől függően, hivatkozva Vona Gábor volt elnökre, aki szerint a legesélyesebb ellenzéki pártra kell szavazni. Szerinte súlyos identitásvesztés alakult ki a Jobbikban, és “színtelen, szagtalan, íztelen pártnak amúgy sincs jövője”. Jelezte: a Toroczkai László által alapítandó platform “zászlóbontó gyűlésére”, Ásotthalomra várnak június 23-ára mindenkit, akinél most vagy már korábban betelt a pohár.
Szintén a közösségi oldalon jelentette be távozását Szőcs Norbert, a párt Baranya megyei elnöke, aki a “mai vállalhatatlan etikai döntésetekre”, és a Dúró Dóra elleni “aljas támadásra” hivatkozva lemond a Baranya megyei elnökségről és a bólyi szervezet vezetéséről is, jelezve, hogy az utóbbi feloszlatja magát.
Szégyen, hogy csak azért, mert valakinek a tiétektől eltérő véleménye van, ki kell zárni! – írja.
A Facebookon jelentette be kilépését Fazekas Gabriella is, aki 2010-ben a párt terézvárosi polgármester-jelöltje volt. A tisztújítás előtti sokszor erőszakos agitáció, – főleg azok irányába, akik nem rejtették véka alá a véleményüket – Toroczkai László előre levezényelt eltávolítása, Dúró Dóra elleni, az 50-es éveket idéző koncepciós eljárás, mellyel kizárták a frakcióból és mandátuma visszaadására szólították fel., a pohár túlcsordult. A számomra nehéz döntést a mai nappal meghoztam, kilépek a Jobbik tagjainak a sorából – fogalmaz.
Dobi Zsolt, a párt Csongrád megyei sajtófőnöke szintén a Facebookon közölte, hogy kilép a Jobbikból. Wass Albertet idézte: “Számomra nem vigasztalás, hogy millióknak fáj ugyanaz, ami nekem. Magamnak fáj, ami bennem fáj.”
Kilépését bejelentette Ferenczi Gábor, Devecser polgármestere, Szmik Lajos, Győrújbarát képviselő-testületének tagja és a párt Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlésének tagja, valamint Szabó Ákos, a Jobbik nagykátai alapszervezetének elnöke. Megszűnt a lőrinci és a lepsényi Jobbik-alapszervezetet, utóbbi elnöke, Gieber Lajos a Mi Magunk tagjai között folytatja a munkát.
A Jobbik etikai bizottsága pénteken kora délután jelentette be, hogy előző nap egyhangú döntéssel kizárták a pártból a korábban platformalapítást meghirdető Toroczkai Lászlót.

 

Ennyi volt,készülhet a civil életre:Visszahívta mandátumából Dúró Dórát a Jobbik Elnöksége

Visszahívta országgyűlési képviselői tisztségéből Dúró Dórát a Jobbik országos elnöksége – tudatta a párt szerdán az MTI-vel.

A Jobbik parlamenti képviselőcsoportja kedden zárta ki soraiból bizalomvesztés miatt Dúró Dórát, és felkérte az elnökséget, hogy döntsön mandátumáról, amit szerdán a vezető testület meg is tett.
Felidézték: az Országgyűlés megalakulásának napján minden jobbikos képviselő letette külön esküjét a Szent Koronára. Az esküben – amelyet saját kezűleg is aláírtak – az alábbi mondat is szerepel: “amennyiben a Jobbik Országos Elnökségének kétharmados döntése szerint alkalmatlanná válok, úgy képviselői mandátumomat azonnal visszaadom” – hívta fel a figyelmet közleményében a Jobbik.
Dúró Dóra már szerdára virradó éjszaka Facebook-oldalán közölte: kész visszaadni képviselői mandátumát. Dúró Dóra bejegyzésében úgy fogalmazott, “méltósággal tudomásul veszem, de megdöbbentett a bajtársaknak hitt frakciótársak konkrétumok nélküli, koncepciós döntése”.
Közölte, az elmúlt hónapokban többször is “közeli realitássá” vált számára, hogy mással foglalkozzon, és elkezdett – például angoltanulással – felkészülni a “civil életre”.

Sneider Tamás lett a Jobbik elnöke

Sneider Tamást választotta elnökké a Jobbik tisztújító kongresszusa szombaton Budapesten – közölte Mirkóczki Ádám, az ellenzéki párt szóvivője a tanácskozás szünetében újságírókkal.

A politikus tájékoztatása szerint 401 alapszervezet élt a jelölési jogával és 556 küldött jelent meg a kongresszuson.
Sneider Tamás a szavazatok 54 százalékát, 298 voksot szerzett meg, a másik jelölt, Toroczkai László pedig 46 százalékot kapott, ami 256 szavazat. Az érvénytelen szavazatok száma kettő volt – tájékoztatott Mirkóczki Ádám.
Azt is ismertette, hogy a szavazást megelőzően mindkét jelölt 12 perces beszédet mondott, azelőtt pedig Vona Gábor leköszönő pártelnök tartott egy értékelő beszédet az elmúlt kétéves elnökségi ciklusról. A szóvivő kellően önkritikusnak és tényszerűnek írta le ezt a felszólalást.
A szoros eredményt és az esetleges pártszakadást firtató kérdést úgy kommentálta: két nagyon erős személy indult az elnöki posztért, nem várt 80-20 százalékos győzelmet egyik fél javára sem. A Jobbik történetében nem is volt még ennyire éles elnökválasztás – értékelt.
Arra a kérdésre, hogy egy küldött távozóban a sajtó elé dobta küldötti kártyáját, úgy reagált, nem tudja ki az, nyilvánvalóan Toroczkai László iránt elkötelezett ember volt, aki így fejezte ki csalódottságát. Abszolút nem ilyen hangulatban telt a tanácskozás – tette hozzá, jelezve, legfeljebb 10-15-en távoztak, a határozatképességhez mintegy 270 embernek el kellene menni.
A kongresszus az elnökhelyettes, az alelnökök és a választmányi elnök megválasztásával folytatja munkáját.

 

A Jobbik a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását és végrehajtási moratóriumot kér a devizahitelesek számára.

A Jobbik a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását javasolja a parlamentnek, s ezt egy részleges végrehajtási moratóriummal egészítené ki – közölte Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt alelnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

A politikus aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a moratórium után tömegessé válhatnak a kilakoltatások. Noha a Fideszben a változtatási szándék a szavak szintjén felmerült, nem lát semmilyen tényszerű lépéseket vagy olyan nemzetgazdasági jelenségeket, amelyek elejét vennék egy újabb hitelkrízisnek – mondta.
Mint ismertette, benyújtják a kilakoltatási moratórium meghosszabbítására vonatkozó javaslatukat és részleges végrehajtási moratóriumot kérnek a devizahitelesek számára.
Z. Kárpát Dániel arról is beszámolt, hogy az új parlamenti ciklusban aktív kampányba kívánnak kezdeni, amelynek részeként be kívánják juttatni a hitelkárosultak képviselőit a parlamentbe – akár az ülések közepén is -, szembesítve a kormánypárti és baloldali képviselőket a problémáikkal.
A Jobbik alelnöke a devizahiteles kerekasztal munkájának folytatását ígérte, jelezve: várják a további ötleteket. Hozzátette: nem áll módjukban egyedi ügyekben segíteni, de benyújtanak minden elképzelést, ami javíthat az érintettek helyzetén.
A politikust faggatták a parlament alakuló ülésével kapcsolatos terveikről is. Azt felelte: megkísérlik lebontani azt a kordont, amely a jogszerűen tüntető embereket elválasztja a törvényhozástól. Erről elvi, és nem technikai döntést hoztak, ezért a részletekről egyelőre nem tud beszámolni, mivel nem tudják, milyen típusú kordonnal állnak szemben – fejtette ki.
Azt is megfogalmazta: tiszteletben tartják a parlament méltóságát, a Házba “nem bohóckodni”, hanem dolgozni járnak és ezen nem fognak változtatni.

 

Megszavazták: így alakul át a Jobbik

Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a strukturális átalakítást az alapszervezetek által delegált tagok 82 százalékos többséggel hagyták jóvá. A változás abban áll, hogy az elnök és a hat alelnök mellé bejött egy elnökhelyettesi tisztség – magyarázta.

A szóvivő további lényeges döntésként számolt be arról, hogy megmarad az elnöki vétó intézménye; ezt ugyancsak nagy többséggel döntötték el.

Mirkóczki Ádám jelezte: két hét múlva, május 12-én megtörténik a tisztújítás is. Ezt a kongresszust a napokban írják ki, és onnantól a Jobbik bármely tagja szándéknyilatkozatot tehet az indulásra.

Az ellenzéki pártban kétévente esedékes a tisztújítás. Hivatalos elnök-jelölt az lehet, akit az alapszervezetek legalább 20 százaléka támogat. Az alelnök-jelöltséghez pedig 10 százalékos a küszöb az alapszabály szerint.

Közleményt adott ki a Jobbik

Jobbik megtartotta (XVII.) alapszabály-módosító Kongresszusát

A mai napon a Jobbik országos kongresszusán a küldöttek több alapszabályt érintő kérdésben szavazhattak. A módosító indítványok közül jelentőségében kiemelkedett az elnök-elnökhelyettesi rendszer bevezetésének koncepciója, melyet a Jobbik országos elnöksége terjesztett be a kongresszus elé, és azt a küldöttek 82 százaléka támogatta.
A kongresszusi küldötteknek lehetőséget biztosított a Jobbik országos elnöksége, hogy véleményt mondjanak az elnök vétózási jogáról, amely szavazáson a jelenlévők több mint kétharmada amellett szavazott, hogy a mindenkori Jobbik elnöknek maradjon meg ez az alapszabályban rögzített joga.

Szabó Gábor pártigazgató
Kiadó: Jobbik Magyarországért Mozgalom

A továbbiakban elnökhelyettese is lesz a Jobbiknak, miután a párt szombati zárt kongresszusa nagy többséggel döntött a vonatkozó alapszabály-módosításról.

Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a strukturális átalakítást az alapszervezetek által delegált tagok 82 százalékos többséggel hagyták jóvá. A változás abban áll, hogy az elnök és a hat alelnök mellé bejött egy elnökhelyettesi tisztség – magyarázta.
A szóvivő további lényeges döntésként számolt be arról, hogy megmarad az elnöki vétó intézménye; ezt ugyancsak nagy többséggel döntötték el.
Mirkóczki Ádám jelezte: két hét múlva, május 12-én megtörténik a tisztújítás is. Ezt a kongresszust a napokban írják ki, és onnantól a Jobbik bármely tagja szándéknyilatkozatot tehet az indulásra.
Az ellenzéki pártban kétévente esedékes a tisztújítás. Hivatalos elnök-jelölt az lehet, akit az alapszervezetek legalább 20 százaléka támogat. Az alelnök-jelöltséghez pedig 10 százalékos a küszöb az alapszabály szerint.

 

Vona Gábor visszért a Jobbikba!

Vona Gábor visszért a Jobbikba! Ezt Facebook bejegyzésében jeléntette be.

Ezzel a húzásával nem kis meglepetést okozott rengeteg embernek és politikai szereplőnek.

Ezt írta pontosan bejegyzésében:

“Sokan kérdezik, hol vagyok, mit csinálok. Jelentem, nem pihenek. Szinte folyamatosan ülésezik az elnökség, én pedig az alapszabály szerint ügyvezető elnök vagyok az új elnökség felállásáig.

Vagyis vezetem ezeket az üléseket. Amúgy pedig csendben vagyok, ez az időszak most nem rólam szól, és ez így van rendjén.

Közben persze, figyelem az országos eseményeket is, de erről majd később – írta Vona, majd a pártról is említést tesz: a tisztújításán Sneider Tamást és Gyöngyösi Mártont támogatja majd, mert szerinte ők képesek fenntartani a Jobbik egységét, ami a legfontosabb most”

“Hosszú éveken keresztül mondtam: az élet lényege a változás, csak az nem változik, ami már nem él. A Jobbik mindig változott, mindig fejlődött, most is fog. De a lényeg ugyanaz kell maradjon: minden magyart képviselünk”

– tetet hozzá.

A Jobbikban tehát nagy változások indulnak be, és ennek ugyan távolról, de feltehetően részese lesz az egykori pártvezér, Vona Gábor is.

Egy mandátum átcsúszott a Fidesztől a Jobbikhoz, épp megvan a kétharmad – ilyen lesz az Országgyűlés

Diadalmámor és totális összeomlás – ez maradt a 2018-as parlamenti választás után, középút nem maradt senkinek. Magyarország tehát egyrészt olyan maradt, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.

Szombat éjjelre – épp az új választásokat követelő gigantikus kormányellenes tüntetéssel egyidőben – összeszámolták az összes szavazatot, így véglegessé vált az Országgyűlés összetétele. Legalábbis egyelőre, az újabb kör csak most indul: mostantól lehet benyújtani jogorvoslati kérelmeket az egyéni választókerületekkel kapcsolatban. Az ellenzék csalás után nyomoz, kikérték a jegyzőkönyveket, több furcsaságot találtak, de a munkának még nincs vége.

De nézzük, most hogy állunk. Ilyen lesz az Országgyűlés összetétele:

  • 133 Fidesz-KDNP (épphogy kétharmad)
  • 26 Jobbik
  • 20 MSZP-P
  • 9 DK
  • 8 LMP
  • 1 Együtt
  • 1 független
  • 1 Magyarországi németek országos önkormányzata
© valasztas.hu

Miután a német nemzetiségi önkormányzati képviselő fideszes politikus, nyugodtan hozzá lehet adni a Fidesz-KDNP számaihoz, így eleve 134 képviselőt vehetünk alapul többségként. A szavazatok összesítése után a listás mandátumok közül egy – hajszállal – átkerült a Jobbikhoz a Fidesztől, az egyéni választókerületi eredmények viszont nem fordultak. A külföldön leadott voksokkal együtt a Momentum 3 százalék fölötti eredményt ért el.

© valasztas.hu

Hatalmas a Fidesz tábor, pofán verték a baloldalt

Török Gábor politikai elemző megnézte, mit mutatnak a számok:

  • A levélszavazatokat nem nézve 2002 után most volt a második legmagasabb részvétel a választáson
  • A legnagyobb mértékben a Fidesz növelte szavazóinak számát, 2014-hez képest 466 ezer új szavazójuk lett. Ez nagyobb bővülés, mint amire 2006 és 2010 között a párt képes volt.
  • A Jobbik eddigi történetének legjobb eredményét érte el a leadott szavazatok számát tekintve, a párt 73 ezerrel növelte a szavazótáborát.
  • Az LMP is eddigi legjobbját nyújtotta, 2014-hez képest 134 ezerrelkapott több szavazatot, de még a 2010-es számokat is felülmúlták 20 ezerrel. A pártnak több szavazója volt most, mint az SZDSZ-nek 1998 és 2006 között.
  • A leadott szavazatok számát tekintve a legnagyobb vesztes a baloldal, az MSZP, a DK és az Együtt a radikálisan növekvő részvétel mellett összesen 263 ezerrel kevesebb szavazatot kapott, mint négy éve.

“E három párt mostani eredménye (1 millió 26 ezer szavazat) alig jobb, mint az MSZP 2010-es eredménye (990 ezer szavazat). A szocialista párt történetének második legrosszabb eredménye a mostani: ennél kevesebb szavazatot parlamenti választáson csak 1990-ben szereztek.”

  • A baloldal veszteségéhez hozzájárult, hogy a Momentum 174 ezer szavazattal startolt, a Kutyapárt pedig 99 ezerrel. A Momentum jobban szerepelt, mint az MDF 2010-ben, mikor kiesett a parlamentből.
  • A taktikai szavazás a vártnál is nagyobb mértékben működött a választáson, ha ez nincs, a Fidesznek nem 133, hanem 145 mandátuma is lehetett volna.
Forrás:HVG.HU