10 milliós csok: van egy kis átverés a bejelentés mögött

Nem 10 millió forintos támogatást, hanem hitel kaphatnak a kétgyermekes családok. Azt is csak az új építésű lakásokra – ráadásul megemelt áfával,írja az Zoom.hu

A kormány és Áder János köztársasági elnök múlt héten példás gyorsasággal, mindössze két nap alatt megszüntette a lakáskasszák állami évi 72 ezer forintos támogatását – ezzel gyakorlatilag halálra ítélte a lakástakarékpénztári-koncepciót. Annak ellenére, hogy a lakáskasszák korántsem oldották meg a fiatalok lakáshoz jutási problémáját – hiszen a futamidő alatt 1-1,5 millió forintot lehet összespórolni, ami a mostani fővárosi ingatlanpiacon sokszor egy új építésű mellékhelyiségre sem elegendő –, fontos kiegészítői voltak a lakáshitelezésnek, hisz ebből részben fedezni lehetett az önerőt, ami a hitel folyósításnak előfeltétele. Nem meglepő módon a rapid és egyeztetés nélküli lakáskassza-megszüntetés felháborodást keltett az érintettekben és a közvéleményben is, ezért lehetett fontos, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) esetében a kormány látványos bejelentést tegyen.

Nem támogatás, hanem hitel

Erre került sor a csütörtöki Kormányinfón, ahol Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy a kormány döntése szerint – majd valamikor, valószínűleg januártól – a kétgyermekesekre is kiterjesztik a 10 millió forintos kedvezményes, háromszázalékos hitelt, ezzel párhuzamosan a háromgyermekeseknek folyósítható hitel felső összegét 10 millió forintról 15 millió forintra emelik. Ám a klasszikus csok-ot, vagyis a támogatást Gulyás Gergely nem érintette: a jelenlegi – és úgy tűnik, a megmaradó szabályok szerint – a jövőben a kétgyermekes családok összesen 2,6 millió forintos vissza nem térintendő támogatást kapnak, ehhez ad az állam most 10 millió forintos kedvezményes hitelt, míg a háromgyermekesek továbbra is megkaphatják a 10 millió forintos támogatást is – igaz, ebből alig pár ezret folyósítottak az indulás óta.

Ám ez a kedvezményes hitel csak az új építésű lakásokra vonatkozik, az ingatlanforgalom túlnyomó részét kitevő használt lakásokról nem szólt a bejelentés, így ott továbbra is marad a csökkentett összegű, 1,4 millió forintos támogatás, hitel nélkül. Ezért a kormány mostani bejelentéséről hiba lenne azt gondolni, hogy egy csapásra megoldja több ezer vagy tízezer kétgyermekes család lakástervét, sőt még komolyabb lökést sem ad a lakáspiacnak, hiszen a kormány épp a napokban húzza ki a konjunktúra alól a kedvezményes ötszázalékos áfakulcsot.

Nem 5 százalékos, hanem 27 százalékos áfa

Jelenleg évi csaknem 20 ezer új lakás épül Magyarországon, 2019-ben érheti el a lakáspiac a lokális csúcsot 25 ezer új lakással, ám ez is messze van a 2000-es évek 40 ezres számától, ami a lakásállomány minimális megújulásához lenne szükséges. (Nem beszélve a szocialista lakásépítések évi 50-80 ezres számairól az 1980-as évekből.) A kormány az elmúlt években kedvezményes hitelekkel, a korábbi szocpol-támogatás kiszélesítésével, vagyis a csok bevezetésével és nem utolsósorban az új lakásokra kivetett 27 százalékos áfa szuper-kedvezményes, 5 százalékra való csökkentésével együttesen tudta évi 7 ezerről 20-25 ezer feltornázni az új lakások építését.

Az 5 százalékos kedvezményes áfa használatát a kormány 2020-ig kérte az EU-tól, és nem kezdeményezte annak meghosszabbítását – így a 2021. január elseje után átadandó lakásokra már nem 5, hanem 27 százalékos áfát vet ki az állam. Ráadásul az 5 százalékos lakásáfa érthető okokból nemcsak a rászorulókat, hanem a befektetőket is támogatta. Ennek viszont az lett a következménye, hogy az új lakások piacáról a készpénzes befektetők kiszorították azon családok egy részét, akik miatt a támogatást (elvileg) kitalálták. Így az áfacsökkentés nem (csak) a kormány által favorizált demográfia programot – új gyerekek születését – támogatta, hanem a befektetőknek biztosított extraprofitot a második, harmadik lakásuk megvásárlásához.

Fotó: Csóti Rebeka

A mostani csokhitel-kiterjesztés ennek az áfaemelésnek a hatásait lenne hivatott ellensúlyozni. Míg az idén összesen 20 ezer új lakás épül, a használt-lakáspiacon 90 ezer lakás cserél gazdát – a költözők számára inkább ez az elérhető valóság –, ám használt lakás vásárlásához a kormány jóval kisebb támogatást ad, míg kedvezményes hitelt sem most, sem a jövőben nem biztosít. Igaz, piaci alapon most is hozzá lehet jutni évi 4-5 százalékos kamatozású hitelekhez.

Hiányzik a kormányzati lakáspolitika

A Fidesz-KDNP nyolc év kormányzás alatt sem tudott összeeszkábálni egy működő lakásprogramot, amely egyszerre oldaná meg a szegénységben élők lakhatási problémáját az állami bérlakásprogrammal, illetve a csok-, szocpol-támogatásokkal az első saját lakás megszerzését. Nem segítik ezeket a célokat a piaci folyamatok sem, hiszen az elmúlt években a lakásárak megduplázódtak, részben az állam által gerjesztett spekulatív célú lakásvásárlások következtében, amelyek ahhoz vezettek, hogy az állami támogatás mellé egyre nagyobb önerőt vagy hitelt kellett állítani.

Ma már esélye sincs fiatal, egykeresős háztartásnak, de még egy fiatal házaspárnak sem a nulláról indulva a lakásvárlásról gondoskodnia a fővárosban vagy akár az agglomerációban, sőt a piaci folyamatok miatt elszabadult albérleti árak miatt még bérelni sem egyszerű lakást.

A kormányzati lakáspolitikának nem is célja a családok lakhatásának megoldása, a lakástámogatásokat valójában demográfiai eszközként kezeli a kormány.

Az Emmi államtitkára, Novák Katalin nyáron a csok eredményei közé sorolta, hogy szerinte a támogatási programnak köszönhetően vállaltak “plusz” 26 ezer gyereket. Vagyis a kormány a támogatásokkal demográfia fordulatot akar elérni – nagy kérdés, hogy a kedvezményes 10 millió forintos hitel mennyi családot fog újabb gyermekvállalásra ösztönözni, hiszen még ha meg is születnek ezek a gyerekek, továbbra sem megoldott a bölcsődei, óvodai nevelésük, nem beszélve a gyermeknevelés más, elszegényítő következményeiről.

Devizahitelek: megérkezett az Európai Bíróság újabb nagy ítélete

Miután múltkor feljogosította az árfolyamkockázat áthárításának a vizsgálatára a magyar bíróságokat, most egyértelműen az adósok keresetével szemben foglalt állást az Európai Bíróság egy másik devizahiteles ügyben.

 

Korábban a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület panaszt nyújtott be az Európai Bizottságnál amiatt, hogy a magyar jogalkotó a devizahitel-szerződések egyes elemeit megváltoztatva, másokat (pl. árfolyamkockázat áthárítása) viszont megerősítve megsértette az uniós fogyasztóvédelmi szabályokat, így önkényesen avatkozott be a devizahitel-szerződésekben megállapított jogszabályokba.

Az Európai Bizottság azonban nem tartotta szükségesnek, hogy ez alapján kötelezettségszegési eljárást indítson Magyarország ellen, ezért az említett egyesület három tagja hozzáférést kért azokhoz az Európai Bizottság vizsgálatával kapcsolatos dokumentumokhoz. A Bizottság ezt a kérelmet elutasította, az érintettek ennek a határozatnak a megsemmisítését kérték az Európai Bíróságtól.

A törvényszék elutasította a hozzá benyújtott keresetet, mondván, “az e szervek által folytatott vizsgálatok védelmére vonatkozó célkitűzés igazolhatja az említett hozzáférés megtagadását.” Vélelmezni kell e dokumentumok bizalmas jellegét, az egyesület nem bizonyította, hogy egy nyomós közérdek a vizsgálatok védelmére vonatkozó okokat felülírná.

41 évig tanított, most utcára került a nyugdíjas tanárnő – Így segíthet neki Ön is

Pár hét leforgása alatt utcára került Orosz Mariann (60), aki több mint 41 évig szolgálta a budapesti nebulókat.

A nyugdíjas pedagógus 10 éve vett fel 4 és fél millió forint svájcifrank-alapú, szabad felhasználású jelzáloghitelt, hogy azzal egészítse ki csekély tanári fizetését. Mint sokan mások, a válság beköszöntével ő sem bírt lépést tartani az egyre növekvő törlesztőrészletekkel, az idei évre pedig teljesen kilátástalanná vált helyzete,írja a Blikk.hu

– 2008-ban 4 és fél millió forint hitelt vettem fel. Két évvel később jött a hideg zuhany: 3 millió forintot ugyan visszafizettem, de hátravan még 8 millió – mondta keserűen Mariann. A tanárnő elmondta, hogy végzetétől akkor a barátai és kollégái mentették meg, hiszen volt olyan, hogy amint megkapta tanári fizetését, máris leemelték a számlájáról majdnem az egészet.

Idén nyáron érte ugyanakkor a legnagyobb baj: az eladósodása miatt júniusban kilakoltatták. – Június 25-e volt a végső leszámolás, de hisztéria nélkül, emelt fővel hagytam ott a lakást. Nem volt olyan költség, amit meg tudtam volna fizetni, mennem kellett, és senki nem törődött a rengeteg tanári évvel vagy azzal, hogy nincs hova mennem – fűzte hozzá a tanárnő, aki harmadik gerincműtéte előtt áll, 13 éves kutyáját pedig fájó szívvel kellett a kollégájára bíznia. Most egy barátjánál lakik a fővárosban, de itt is csak augusztus végéig maradhat.

– Egy pici helyiségben alszom, a napom nagy részét pedig nyugdíjasotthonban töltöm. Esténként négy órában mosogatást vállaltam, hogy legalább egy kicsit kompenzáljam a nyugdíjam. Nyár végén újra tovább kell lépnem, épp most is szobát keresek – folytatta történetét Mariann, akit még ekkor is átvertek. Megállapodott egy nővel Budapesten, ám a lakástulajdonos csak a kauciót vette át, s eltűnt.

Korábban Facebook-oldalán kért segítséget: annyi ledolgozott év után egykori tanulói és a szülők segítségében bízott. – Egy pillanatig nem gondoltam, hogy valaha ilyen helyzetbe kerülök. Ráadásul két hónap eltelt a kilakoltatás óta, és most sem tudom azt mondani, hogy minden rendben. Ezért kérem az ismerőseim segítségét, mert másképp nem tudom megoldani – csuklott el Mariann hangja.

Ha módjában áll, ön is segíthet a Sberbank 14100309-18429649-01000000 számú bankszámlára utalva.

Rengeteg a bedőlt hitel

Ezrével lakoltatják ki a bedőlt hiteleseket: májusban letelt a kilakoltatási moratórium, azóta összesen 1355 embert lakoltattak ki – válaszolta a napokban az igazságügyi tárca egy képviselői kérdésre. A témában jártas szakember szerint azonban ez csak a jéghegy csúcsa: havonta körülbelül 10 ezer embernek kell szándéka ellenére elhagynia otthonát, miközben további csaknem 400 ezer embert fenyeget ugyanez a veszély.

Jön az új törvénymódosítás,amivel könnyebben teszik utcára az adósokat

Átláthatóbbá, egyszerűbbé válhatnak a hazai végrehajtási eljárások egy most készülő új törvénymódosítás nyomán, amelyről akár már ősszel tárgyalhat az Országgyűlés – írja a kormánypárti Magyar Idők.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke arról tájékoztatta a lapot, hogy a napokban harminc új végrehajtó tette le az esküt, így minden most pozícióhoz jutó szakembernek van jogi diplomája és végrehajtói szakvizsgája. Az eskütételen részt vett az igazságügyi tárca több képviselője is.

Korábban olyan személyek is működhettek idehaza végrehajtóként, akik nem végezték el a jogi egyetemet, emiatt értelemszerűen a devizahitel-válságba kerültek között az is felháborodást okozott, hogy jogi ismeretekkel nem rendelkező személyek dönthettek erősen vitatott jogi megítélésű hitelesek vagyoni helyzetéről.

A most kinevezett harminc fővel együtt kétszáz végrahajtó dolgozik az országban.

A személyi állomány felvérezése mellett ősszel új törvényjavaslat is kerül az Országgyűlés elé, aminek célja, hogy gyorsabb, átláthatóbb és egyszerűbb legyen a végrehajtás folyamata.

Azaz a kormány ahelyett, hogy az adósok érdekeit védené, inkább felpörgeti a kilakoltatásokat.

Végrehajtók vinnék Bíró Ica házát és lakását, papírdobozok közt él

Az egykori Metál Lady tizenhárom éve vett fel egy jelentősebb hitelt, ebből két lepusztult állapotú lakást vett. Később duplájára nőtt a törlesztőrészlet, így hitelcsapdába került.

Bors szerint az eladósodott Bíró Ica vagyona jelenleg három ingatlanból áll, egy lerobbant, egy felújított lakásból és egy budai házból: nyáron már végrehajtók jelentek meg, vitték a bútorokat. A jelen állás szerint a végrehajtók az egyik lakást és a házat vinnék árverésre.

“Egy fiatal ügyvéd pályázik a házamra, tudom, ki az… Tőle kapom a felszólító leveleket, hogy hagyjam el a házat. Az otthonomat, amiért a szüleim és én dolgoztam meg, ami hatvan éve a tulajdonunk. Hát nem megyek, harc nélkül biztosan nem!” – közölte dacosan.

Tengernyi hitelt vesznek fel a magyarok iskolakezdés előtt

Felpörög a személyi kölcsönök piaca augusztusban és szeptemberben, számos család ugyanis kisebb-nagyobb kölcsönöket vesz fel, hogy finanszírozni tudja az iskolakezdés költségeit — írta meg a Népszava.

Nem csak a tanszerek és a kínőtt ruhák pótlása terheli meg a családokat: a nagyobb gyerekeknek albérletet is kell keresni, amelyért több havi kauciót kell letenni.

Veres Patrik, a Bank360 szakértője a lapnak elmondta: 2015. május-júliusában mintegy 34 milliárd forint személyi kölcsönt folyósítottak a bankok, augusztus-októberben viszont már 38 milliárdot. Azóta a személyi kölcsönök még népszerűbbek lettek, így tavaly már egyaránt erős volt a két időszak 88, illetve 86 milliárd forinttal. Valószínűleg az idén sem törik majd meg a lendület, és akár a májusi közel 44 milliárd forintos rekord is megdőlhet szeptemberben.

Nem éri meg támogatást adni

A bankok visszajelzései alapján a legtöbb ügyfél ebben az időszakban tanszerek, bútorok, műszaki cikkek – például laptop vagy mobiltelefon a gyereknek – vásárlására veszi fel a kölcsönt, de költenek a megszokott hitelcélokra is, mint lakásfelújítás, vagy autóvásárlás.

A lap emlékeztet: egyre kevésbé éri meg a cégeknek, hogy utalvány formájában iskolakezdési támogatást adjanak dolgozóiknak, a kormány ugyanis az utóbbi években folyamatosan csökkentette ennek adókedvezményét, jövőre pedig teljesen meg is szünteti. Két évvel ezelőtt még 34,51 százalékos adóteher mellett adhatták a cégek dolgozóiknak az iskolakezdési utalványt, 2017-re ez 43,66 százalékra nőtt, az idén pedig 40,71 százalékos adót kell fizetniük utána.

Fotó: Bielik István/24.hu

Szándékosan tették tönkre a családokat a deviza alapú hitelekkel?Rogán Antal a “deviza”-hitelről.

Azóta is csak folyik – folyik- csak folyik a deviza alapú hitelesek megmentése.

Hivatkozzatok a Ptk. 204. § (1) bekezdés a-b pontjára: “Bírósági úton nem lehet érvényesíteni:
a) a játékból vagy fogadásból eredő követeléseket, kivéve, ha a játékot vagy fogadást állami engedély alapján bonyolítják le; (ezért az „árfolyam változásból eredő extraprofitot nem kell megfizetni)
b) a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követeléseket”; (ezért a tőkét sem kell visszafizetni, mert a szerződés szerint a kölcsön feltétele a CHF.ra történő fogadásban való részvétel.)
A gazemberek és az ostobák szerint: a devizahitel=Árfolyamkockázat
A bölcsek és a becsületesek szerint: devizahitel=kölcsön+kimenetelre történő fogadás=népirtás, csalás, tiltott szerencsejáték szervezése, uzsora-bűncselekmény.
Ezt a tényt Járay Zsigmond az akkori MNB elnöke 2011.11.03-án parlamenti bizottsági meghallgatáson, Hadházy Ákos, LMP-s országgyűlési képviselő 2017. 11. 06-án a parlamenti ülésen, Soltész Sándor mérnök-közgazdász, Bán Károly újságíró-közgazdász 2017. 10. 22-én, Miczán József a miskolci devizarabszolgák szervezője 2012. 08. 18-án állítják.


Hírzona24

Felvették a 4 milliós hitelt, 14 év után 21 millióval tartoznak

Él Felsőgödön egy hattagú család, amelynek reménytelennek tűnik a helyzete. Három huszonéves lány, az anyjuk és a két nagymama osztozik egy házon. Ők is egy család a sok közül, akik 2004-ben devizahitelt vettek fel svájci frankban. A kezdeti 4 milliósból mára 21 milliós tartozásuk lett, a törlesztőrészletet évek óta nem tudják fizetni, és mindennap azon aggódnak, vajon épp aznap kerülnek-e utcára,írja az Index.hu

Vonatok robognak el a töltésen a fejünk mellett, miközben a család házához tartunk Felsőgödön. A nap rettentő élesen tűz, a kapuk mögül kutyák ugatnak meg minket. Elmegyünk a száraz füvű focipálya mellett, a kapukon nincs háló. Akkor még nem tudunk a rövidített útvonalról, ezért a telefonos térképet nézegetve próbáljuk megtalálni a helyet, ahol már várnak ránk, amikor egy bicikliző nő megáll mellettünk: „Szerintem hozzánk jönnek.” Kiderül, valóban. Ő a három lány anyukája.

A fehérre festett emeletes ház egy zsákutca végén van, az egyik ablakban kiszúrok egy fehér macskát, aki minket néz. A két nagyobbik lány rögtön elénk jön, és beterelnek az alsó szintre.

Összesen hat nő lakik egy fedél alatt: a három lány az anyjukkal az emeleten, a két nagymama pedig a földszinten osztozik. Nincsenek társaság nélkül, öt macska él még velük együtt a házban, mindegyik mentett, azt mondják, nincs szívük otthagyni őket az utcán, pedig a legidősebb lány még allergiás is a macskaszőrre. Az egyik macska folyton a lábamhoz dörgölőzik, amikor az anyai nagymama szobájába bezsúfolódva beszélgetni kezdünk.

Történetből és személyes tragédiákból nincs hiány. Négy ember egyszerre kezdi el mondani az életét. Az anya hallgatag, egyelőre kimarad, a legfiatalabb lány pedig még nincs itthon, dolgozik. Hónapokig ő volt az egyetlen, Vácon eladó egy könyvesboltban.

Timi, a 24 éves kőművessegéd

Nővére a találkozásunk után pár nappal kapott állást, műszaki asszisztensként kezdett dolgozni. Ottjártunkkor azt mondták, ők egyszerűen nem találnak munkát, legalábbis olyat nem, ami bármennyit is javítana a helyzetükön. Vagy épp igen, de a fizetést valahogy nem kapták meg, vagy olyan munkabeosztással, amikor már nem tudnának hazajutni este Felsőgödre. Az utóbbi időben inkább csak alkalmi munkáik voltak, amikből jött némi pénz, de nem elég, pedig azt mondják, bármit megcsinálnak.

„Kőművesként segédkezem néha: betonozás, ablakberakás, de gyakran nem fizettek ki, lehúztak, főleg azért, mert lány vagyok, pedig tudom, hogy mindent meg tudok csinálni” – mondja a középső lány, Timi, aki most huszonnégy éves. A nagymamák szomorúan bólintanak, az egyikük még azt is elkezdi sorolni, mi mindent tanultak a lányok. A két idősebb, testvér, Niki és Timi szinte ugyanazt az utat járta végig, az érettségi után OKJ-s képzésen kereskedők lettek, most pedig folyamatban van a második, szoftverfejlesztői képzésük. A legkisebb, Viki az érettségi után elkezdte ugyanazt, de ott kellett hagynia, mert tudta, hogy munkával és pénzzel kell segítenie kell a családját. Az anya a gerincsérve miatt ugyanis május óta nem tud dolgozni, előtte minibálbéren volt.

„Ezt a házat én építettem egyedül 1974-ben, tégláról téglára, két gyerekkel egyedül. Dolgoztam és tanultam egész életemben” – mondja az egyik nagymama, Elvira. Férje ivott, nem dolgozott, nem volt jó ember, ezért váltak el. Első fia – a lányok apja – pár éve szétvált az anyától, és új életet kezdett. Másik fia Down-kóros volt, ő meghalt. Később több szakmát is tanult, pedikűrözni, asztrológiát, de diplomát szerzett természetgyógyászatból. „Nem vagyok jó tanuló, de kitartó vagyok. Tudtam, hogy csak így lesz jövőm” – mondja erről Elvira.

Valószínűleg az unokák is innen örökölhették a szívósságukat. Megmutatják például a kertben a gyökerestül kivágott, majd összedarabolt barkafát, aminek ketten álltak neki, vagy a parkettát, amit azután tettek le, hogy felverték a járólapot. Férfimunka, mondanák rá sokan, de itt huszonéves lányok estek neki.

Egy ház, hat nő, megszámlálhatatlan tragédia

A másik nagymama, Vera évek óta pereskedik, mert 2010-ben másik lánya daganatos betegségét hibásan diagnosztizálták, emiatt pedig félrekezelték, rossz kemoterápiát is kapott, rossz műtétet végeztek el rajta. Végül már a váci kórházban azt mondták neki, meg kell csapolni a lánya tüdejét, mert folyadék van benne.

„A fejét ide rátette a vállamra, két kezével szorította a kezem, hátulról látom – három év alatt millió csapolást láttam –, hogy a daganatot szívják le. Ránéztem a főorvosra, abban a pillanatban kikapta a tűt, leragasztotta a helyét, és kiszaladtak. Mondja a lányom, hogy egy óra múlva ébresszem fel, de kérte, hogy ne menjek ki, maradjak ott. Negyedóra múlva lilul a szája, gyorsan hívtam be a doktornőt. Engem félrelökött, odament, megnézte a szemét, azt mondja nekem: meg fog halni! Ott a feje fölött. Ha nincs közöttünk a lányom, akkora pofont adok neki, hogy a szekrény adja a másikat. A kezemben halt meg.”

Abban az esetben, ha valakit félrekezelnek, kártérítést lehet kérni. Vera megállapodott egy ügyvédi irodával, akik azt mondták neki, a kórházak nem ismerik el az orvosi műhibát. Erre írt a kórházak betegjogi képviselőinek, akik segítségével kiderült, hogy egyáltalán nem keresték meg őket a nő ügyvédjei. Most már nem is a kórházakkal, hanem az ügyvédekkel pereskedik.

Vera a lánya halála után három évvel a lakásmaffia áldozata lett, akkor került ide a többiekhez a házba.

"Ne haragudjanak a zsúfoltságért, az egész életemet ebbe szobába kellett költöztetnem" – mondta nekünk Vera. Az asztalon lévő fotón és a számítógép háttérképén rákban elhunyt lánya látható.

“Ne haragudjanak a zsúfoltságért, az egész életemet ebbe szobába kellett költöztetnem” – mondta nekünk Vera. Az asztalon lévő fotón és a számítógép háttérképén rákban elhunyt lánya látható.

Négymillióval kezdték, már csak huszonegymillió van hátra

A család legnagyobb terhét mégis mind a hatan együtt cipelik: 2004-ben svájcifrank-alapú devizahitelt vettek fel a ház felújítására és az emeleti rész befejezésére. A hitelük 4 millió forint volt, kedvezményes törlesztéssel, havi 21 ezer forinttal kezdték.

„Eddig is úgy volt, hogy ha valami nagyobb dolgot akartunk venni vagy csinálni, akkor vettünk fel kölcsönt, de azt kifizettük. Következő kölcsön, és kifizettük. Nagyon sokszor vettem már fel kölcsönt, hiszen egyedül voltam. Ezért nem féltem felvenni 2004-ben sem” – mondja az egyik nagymama, Elvira.

Aztán amikor a forint-frank árfolyam összeomlani látszott, egy  ismerős hatására – akiről később kiderült, hogy banknak dolgozik – a svájci frankot a szintén nem szerencsés jenre váltották át. Ekkor már 8 millió forintnyi hitelt kellett fizetni, 2012 környékére a havi törlesztőrészlet aztán már 200 ezerre rúgott. Ekkor hagyták abba a fizetését, mert már nem volt rá több pénzük.

2018-BAN, TIZENNÉGY ÉVVEL A NÉGYMILLIÓS HITEL FELVÉTELE UTÁN OTT TARTANAK, HOGY MA 21 MILLIÓ FORINTNYI HITELÜK VAN MÉG HÁTRA.

Törlesztőrészlet helyett már végrehajtás van a nyakukban. Bármikor azt mondhatják nekik, hogy menniük kell a házból.

Ahelyett, hogy menne le a tartozásunk, hiába fizettük rendesen évekig, a 8 millióból még mindig van hátra 21 millió, és még mennyit fizettünk. Már ötször lefizettük a tartozásunkat. Minden egyes tégláért én dolgoztam meg, én kínlódtam végig. És most ahelyett, hogy 72 évesen pihenhetnék a megérdemelt nyugdíjammal, attól kell félnem, hogy a híd alá kell feküdnöm. Nem ezekkel a feltételekkel vettük fel a kölcsönt. Nagyon lerongyolódtunk

– mondja elkeseredve Elvira.

Próbálkoztak a Nemzeti Eszközkezelőn keresztül eladni a házat, de a bank egyszer sem fogadta el az ajánlatát. Ezután az OTP Ingatlannal is leszerződtek, hogy adják el ők a házat; azt ígérték, nem lesz gond. „Másfél év alatt nem hoztak két érdeklődőt. Aztán jöttek, hogy mivel velük voltunk szerződésben, de nem lett eladva a ház, így bedőlt a hitel, és innentől nincs törlesztőrészlet, hanem fizessük ki egy összegben” – mondja erről a legidősebb lány, Niki.

Az eszközkezelő után több kérvényt is beadtak időszakos kisebb törlesztőt kérve, de azokat is sorra elutasították. Így most a család maga árulja a házat, 25 millióért próbálják eladni.

Végrehajtói költséggel és hasonlókkal együtt 22 milliót kell kiperkálni, ki kell fizetni a közmű tartozásokat, és akkor jövünk ki úgy, hogy nullára. És akkor még nincs albérletpénz, kaució, de legalább már nem maradunk adósak. De ha el is adjuk, aztán mit csinálunk? Tök jó, nem lesz több devizahitel, de nem tudunk hova menni. Ismerőseink nincsenek, az egy rokon, aki volt, a másik mamánk, az is náluk lakik már, mert őt meg kilakoltatták.

Eddig nem találtak vevőt. Árulták már 32 millióért is, aztán persze fokozatosan vitték le a kért árat. Karbantartásra nem volt pénzük. Pedig többen jöttek már megnézni az ingatlant, de eddig egyiknél sem jártak sikerrel. A legjobban mégis annak örülnének, ha megmaradhatna az otthonuk, mert kétkezi munkájuk van benne, na meg az emlékeik és élményeik.

Az a bizonyos focipálya például pont a szomszédban van. A lányok rengeteget jártak ki oda az apjukkal, ez volt a közös program. Ha pedig egyedül voltak ott, és „sötétedett, akkor apának volt egy bizonyos fütyülése az ablakból, hogy be kell menni” – mesélik mosolyogva.

A focipálya a házhoz vezető "ösvénnyel"

A focipálya a házhoz vezető “ösvénnyel”

Fotó: Németh Sz. Péter

A devizahitel miatti nyomás a szülők házasságát is megviselte, a férfi évekkel ezelőtt elköltözött, azóta új párja van. A lányokkal tartja a kapcsolatot, de azt mondják, anyagilag ő sem tudja őket támogatni. „Neki is egy hatalmas kudarc, hogy a saját lányairól nem tud gondoskodni” – mondják, és az sem lehetőség, hogy ha menni kell a házból, odaköltözzenek, mert fizikailag nincs hely.

„Apa mindig azt mondta, hogy legyen befizetve a hitel, legyen befizetve a számla, és ha két hétig nincs mit enni, akkor nem eszünk. De anya persze másképp látta: a gyereknek igenis ennie kell, meg kell venni a gyógyszert, a gyereknek nem mondhatod azt, hogy nincs pénz ebédre.”

A családnak persze rengeteg számlaelmaradása is van. A gáz 140 ezer forintnyi, egy telefonszámla 70 ezer forintnyi hátralékban van. A legidősebbnek ráadásul még Provident kölcsönt is fel kellett venni a fogai miatt, mert azt mondja, már nem bírt enni. A családban ugyanis mindenkinek van egy genetikai génhibája, ami miatt a foguk bontja önmagát. Niki eladta a fél ruhatárát, könyveit, online teszteléseket csinál potom pénzért, hogy a saját kölcsönét tudja hetente törleszteni, de most azzal is elmaradásban van.

Az egyik nagymama cukorbeteg, asztmás, epilepsziás és tüdőbeteg, a másiknak pár hete stroke-ja volt, korábban szívinfarktusa. Amikor rákérdezek arra, hogy mennyire jellemző az, hogy nincs mit enniük, akkor azt mondják: „A nyugdíjból a legfontosabb orvosságokat váltjuk ki, közben számlaelcsúszásaink vannak. A hónap közepén pedig már nincs mit enni.”

Fölöttünk van a bárd, ami bármikor leeshet. És már nagyon közeledik. És akkor megyünk ki a híd alá hatan? Ezért dolgoztunk egész életünkben?

– mondja az egyik nagyszülő, Elvira.

Elvira

Elvira

Fotó: Németh Sz. Péter / Index

Nem tudják egyedül megoldani

A családnak tehát jelenleg három bevétele van: a legkisebb lány fizetése és a két nagymama nyugdíja. „Igazából persze anya főállásban dolgozik, mert rólunk és a nagyszülőkről is gondoskodik, csak nem kap érte pénzt” – teszik hozzá a lányok már az emeleti konyhában, miközben az anya az egyikük kedvencét főzi épp egy nagy edényben: gyümölcsleves lesz ebédre. Ő egyébként gerincműtétre vár épp, és most fog elkezdeni egy három és fél hónapos számítógépes adatrögzítő tanfolyamot.

Gyakran, ha szükségük van valamire, a Boldogságcseppek nevű gödi karitatív szerveződés segít nekik. Tőlük van például az egyik lány matraca, a ruháik, és az elromlott mosógép helyett is kaptak másikat.

A legidősebb lány, a most huszonhét éves Niki nem tudott elmenni a szalagavatójára sem, mert nem telt a drága ruhákra és a tanárok ajándékcsomagára. A szülők azt mondták neki, menjen, megoldják, de Niki azt mondja, már akkor is tudta, hogy nem állnak úgy anyagilag, hogy egy ekkora kiadás ne hiányozzon a családi kasszából. Azt mondta nekik, nincs kedve menni, mert utálja az osztálytársait, az iskolában meg azt állította, nem ér rá. Ezt azóta sem mondta el a szüleinek.

Később a szoftverfejlesztőin nem tudott elmenni az egyik vizsgára, mert a családsegítőhöz kellett mennie. Amikor a tanár ezt megtudta, csak annyit mondott neki:

Meneküljetek otthonról, mentsétek magatokat ti hárman, mert ti ezt nem tudjátok megoldani.

Az osztálytársakkal egyébként sem jöttek ki olyan jól. Gyakran csúfolták őket az anyagi helyzetük miatt. A legfiatalabb, Viki – aki időközben hazaérkezett a munkából – azt mondja, őt konkrétan kirekesztették, és egyszer még azt is megkapta, mikor beült az órára, hogy miért nem hal már meg. Ezek aztán az iskola végén sem maradtak abba, néha a gödi utcákon a helybeliek is oda-odaszólnak valamit.

Már barátaik sincsenek. Korábban még az ismerősök próbálkoztak azzal, hogy elhívták őket sörözni vagy kávézni, de nem tudtak menni, mert nem volt rá pénzük, így ezek a meghívások lassan elkoptak. A barátok lemorzsolódtak, és most a lányok csak egymásnak vannak.

Csak normálisan szeretnének élni

Folytonos stresszben élnek, a legfiatalabb azt mondja, már nem is emlékszik arra, milyen volt az élet előtte. Átlagban két-három órákat alszanak naponta, azt is megszakításokkal.

Csak egy normális, átlagos életet akarok, amikor nincs stressz, és nem megyek gyomorgörccsel valahova, hogy amíg nem vagyok otthon, addig kijön a végrehajtó

– mondja a legidősebb.

Terveik persze a lányoknak is vannak a jövőre nézve. Átlagos tervek ezek: elvégezni az egyetemet, utána elhelyezkedni, jogsit csinálni. Viki, a legfiatalabb grafikus akar lenni, de az ilyen főiskolákért fizetni kell. Timi, a középső mérnökinformatikusnak akar menni, és Angliában dolgozó vőlegényével gyereket is szeretnének. Niki, a legidősebb szoftverfejlesztőként szeretne elhelyezkedni, mellette szívesen segítene macskamentő alapítványoknak, és beteg macskákat fuvarozna.

A nagyszülők már nem látnak semmilyen megoldást a család helyzetére.

Megoldhatatlan. Mindent megpróbáltunk, mindent, ami emberileg lehetséges, még a köztársasági elnöknek is írunk, mert hallottuk, hogy többeknek elengedte a hitelt. Képtelenek vagyunk helyrerázódni, nem tudjuk megoldani.

Megrázó videó: Félájult nőt lakoltattak ki ma Budapesten

Szerda délelőtt a főváros 11. kerületében, a Bánk Bán utcában lakoltattak ki egy ötven év körüli hölgyet és családját. Információk szerint 3 millió forint kölcsönt vettek fel, ebből lett kamatokkal együtt több mint 13 millió forintos tartozás, amit nem tudtak visszafizetni. Megrázó videó.

Úgy veszik az új autót a magyarok mint ha nem lenne holnap

Az új személyautók eladása 29 százalékkal nőtt Magyarországon júliusban az előző év azonos időszakához képest, a forgalomba helyezett új személygépjárművek száma 12 043-ra emelkedett.Az év első hét hónapjában szintén 29 százalékos volt a növekedés a 2017. január-júliusi időszakhoz képest – közölte a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) és a Carinfo.hu szerdán az MTI-vel.

Az MGE adatai szerint a júliusi eredmények elsősorban a magánvásárlók visszatérésével magyarázhatóak, arányuk meghaladta a 40 százalékot. Ráadásul a céges vásárlások egy része – különösen az egy-három autós céges vásárlások – is magánvásárlásnak tekinthetők – jegyezték meg.

Hozzátették, hogy ösztönzik a vásárlást az alacsony betéti kamatok is. Ennek megfelelően az új és a használt gépjárművek importja egyaránt fejlődik, apránként lecserélődik az idősödő autópark, a folyamatra azonban az egyesület szerint fékező hatása lehet a forint utóbbi hetekben tapasztalható jelentős gyengülésének, ami a gépjárműárakban előbb-utóbb érvényesülni fog.

Rámutattak ugyanakkor, hogy a használtautó-import korösszetétele továbbra is egészségtelen.

Az adatok szerint 2018. júliusában az újonnan forgalomba helyezett személygépkocsik között 70 tisztán elektromos meghajtású jármű található, ezeknek a száma a január-júliusi időszakban elérte a 679-et.

A Carinfo.hu tájékoztatása szerint a személygépkocsi márkák közül a

legtöbbet Suzukiból adták el 2018 első hét hónapjában a magyar piacon, összesen 12 853-at, a márka piaci részesedése 13,49 százalék volt. Fordból 11 049, Skodából 7494, Opelből 7430, Volkswagenből 7240 kelt el.

Az előző év azonos időszakában még a Ford állt az élen 11,98 százalékos piaci aránnyal. A második hely a Suzukié volt, a harmadik, illetve a negyedik helyet pedig az Opel, illetve a Skoda szerezte meg.

A kishaszonjármű-piac jelentősen bővült az idén, ebben a szegmensben júliusban 33,2 százalékkal, az év első hét hónapjában pedig 21,6 százalékkal többet értékesítettek az előző év azonos időszakához képest – ismertette az MGE.

A nagyhaszonjárműveknél a májusi visszaesés ellenére júliusban folytatódott a piac növekedése, ami nagymértékben függ a nagy szállítmányozók flotta beszerzéseitől, illetve a havi átadások alakulásától. Az egyesület szerint a nagyhaszonjárművekből júliusban 10,7 százalékkal többet értékesítettek, mint egy évvel korábban, a január-júliusi időszakban pedig 23,2 százalékkal bővült a piac 2017. hasonló időszakához képest.

A motorkerékpár-piac továbbra is gyenge, ugyanis bár a júliusi adat szerint 10,2 százalékos volt a növekedés, számszerűen azonban csupán 312 új motorkerékpárt helyeztek forgalomba. Az év első hét hónapjában számuk 27,5 százalékkal 2086-ra nőtt.

Az egyesület továbbra is úgy véli, hogy a helyzet javítása érdekében fontos lenne egyebek között a robogó-azonosítás megoldása, valamint könnyíteni kellene a robogókhoz szükséges B kategóriás jogosítvány megszerzését.