30-40 ezer forinttal nőttek a fizetések májusban az egy évvel korábbihoz képest,ismertette a KSH friss adatait a pénteki Magyar Idők

10 százalék feletti mértékben, átlagosan bruttó 30-40 ezer forinttal nőttek a fizetések májusban az egy évvel korábbihoz képest a különböző ágazatokban – ismertette a KSH friss adatait a pénteki Magyar Idők. A legnagyobb mértékű, majdnem 20 százalékos béremelés az egészségügyben történt, ott 110 ezer forinttal emelkedett az átlagfizetés.

A kormányközeli lap kiemeli, hogy a béremelés mellett a munkaadók a foglalkoztatottak számát is növelték. Így ágazati szereplők szerint a béremelést a munkaerő megtartása is indokolhatta, mivel nagy a konkurencia a foglalkoztatók között ezen a téren.

A LEGNAGYOBB MÉRTÉKBEN AZ ÁLLAM EMELT BÉRT.
Az eddig meglehetősen elhanyagolt egészségügyben például soha nem látott, 19,4 százalékos felzárkózást mért a KSH. Míg tavaly májusban 270 ezer forint körül volt az ágazatban a bruttó átlagbér, idén viszont már 323 ezer forint körül mozgott. A közigazgatásban dolgozók 35 ezer forintos emelésben részesültek, és jelentősebb béremelkedést mértek a szociális ágazatban, ám ott még így is bőven a nemzetgazdasági átlag alatt keresnek.

A versenyszférában az év első felében a bértárgyalások során kialkudott emeléseket tapasztalt a KSH; átlagosan 10-14 százalékkal nőttek a jövedelmek. Korábban a szakszervezetek és a munkaadók is a szakemberhiányt említették a bérrendezés legfőbb okaként.

A VERSENYSZFÉRÁBAN AZ INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ÁGAZATBAN EMELKEDTEK A KERESETEK A LEGNAGYOBB MÉRTÉKBEN, ÁTLAGOSAN BRUTTÓ 55 EZER FORINTTAL.
Az 515 ezer forintra nőtt átlagkeresettel – a pénzügyi és biztosítási tevékenységgel holtversenyben – a legjobb jövedelmeket ezen a területen lehet elérni. Átlagosan jóval 400 ezer forint feletti összegeket lehet keresni még a tudományos és műszaki területeken, valamint az energetikai szektorokban. A versenyszférában a hagyományosan munkaerőhiányos ágazatok foglalkoztatói figyeltek oda leginkább a bérezésre: a turizmus-vendéglátás, az építőipar, valamint az egyéb ipari területek cégei általában bőven 10 százalék feletti felzárkóztatást hajtottak végre.

Erről írt egy orosz-ukrán olvasónk, aki már 35 éve Magyarországon él.Olvasd el te is!

“Erről írt egy orosz-ukrán olvasónk, aki már 35 éve Magyarországon él.
Tisztelt Hírzóna Szerkesztősége!
Larissza vagyok, egy 60 éves orosz-ukrán származású nő, aki 1980-ban kötött házasságom révén költöztem Magyarországra. Mivel a 86 éves édesanyám ott él Ukrajnában ma is, és a kiterjedt rokonságom is, így gyakran hazalátogatok hozzájuk. Most jöttünk vissza a rokonlátogatásból Magyarországra. Úgy gondoltam, beszámolok arról az itt élő embereknek, hogy milyen is a kárpátaljai magyarok helyzete.
Itthon a hírekben mindig azt hallom, hogy nagy a baj, mert hatalmas a nélkülözés ott. Mindig hallom, hogy meg kell segíteni szegény külhoni magyarokat. Hallom milyen gondoskodó a magyar állam: százmilliós segélyeket küld, iskolákat újít fel és támogat milliárdokkal, beiskolázó segélyeket osztogat minden ottani gyereknek 3-35 éves korig, fejenként 25 ezer forintot, sőt az ottani gyerekeket idehozzák üdültetni. Sőt hallom azt is, hogy a háború elől menekülő ukránokat be kell fogadni, mert más az ukrán háborús menekült, mint a szír, vagy az afgán menekült. A kormány azt mondja, az utóbbiakat nem kell befogadni, mert miattuk nagy a terrorveszély, vagy azok csak a jobblét miatt jönnek ide.
Hát, én elmondom, hogy Kárpátalján nincs semmiféle háború, csak „banda-háború” van. Egymással rivalizáló csoportok háborúznak egymással, de náluk a pénzekről és piszkos üzletekről van szó, amit nem kellene összekeverni a háborús helyzettel.
Amikor most Ukrajnában jártunk, a rokonokat végiglátogattuk, ott riasztó szegénységet nem is tapasztaltunk. A falusi utcákon ki vannak pakolva asztalokra és padokra a friss zöldségek, gyümölcsök, a friss tehéntej, vagy a sajtok. Cédulákon ott van az ára a portékának. Bárki vásárolhat belőle kedvére, és pénze is van az embereknek megvenni ezeket. Magyarországon én sokkal szegényebbeket látok, és magam is 29 ezer Ft/hó összeget kapok csak az államtól rokkantként, és nagyon sokba kerülnek a gyógyszereim is.
Néhány gondolat arról, hogy ott Ukrajnában mennyi a nyugdíj, mennyi a fizetés, vagy minek mennyi az ára.
Először is azt kell leírnom, hogy most ott kb. 1 hvrinya 12 forint. Ha átlépjük a magyar-ukrán határt, mindjárt ott várnak minket a pénzváltók. Ha 10 ezer forintot beváltunk, azért 820 hrivnyát kapunk.
Nézzünk pár példát, mi mennyibe kerül ott:
Benzin = 20 hrivnya/liter = 240 Ft
Cigi = 12 hrivnya/doboz = 144 Ft
Sör/liter = 10-15 hrivnya = 120-180 Ft
Kenyér/kg = 7 hrivnya = 84 Ft
Paradicsom/kg = 10 hrivnya = 120 Ft
Mennyit keresnek az emberek?
Példaként vegyünk egy olyan általános iskolai tanárt, aki 37 éve dolgozik, most 55 éves – 3.400 hrivnya a havi fizetése. Ez kb. 40 ezer Ft/hó fizetésnek felel meg, na persze ott jóval olcsóbb az élet, mint Magyarországon. Például egy nyugdíj-ügyintéző hivatalnok kb. 2500 hrivnya fizetést kap havonta, egy orvos 2500-3000, a banki dolgozó kb. 2000 hrivnyát. Az emberek életük során általában 30-37 évet dolgoznak. A kismama, ha otthon marad a gyerekkel, ott a GYES 800 hrivnya.
Az ottani nyugdíjak 1000-1500 hrivnya közöttiek átlagosan. Az én anyukám 86 éves, ő könyvelőként dolgozott és most 1240 hrivnya a nyugdíja, 14.880 forint összegnek felel meg, de ebből ott meg lehet élni. Például egy nyugdíjas labor-orvos ismerősünknek 1050 hrivnya a nyugdíja, 12.600 forint.
Ahhoz, hogy ők Magyarországon igényeljék a nyugdíjat, csak egy magyarországi bejelentett lakcím kell, és igazolás, hogy Ukrajnában lemondanak a nyugdíjról – az persze az ukrán államnál marad örökre. Ezután a végzettségüknek és a szakmájuknak megfelelően kiszámolt magyar nyugdíjuk kb. a tízszerese, mint az otthoni ukrán nyugdíjuk. Hát, ezért élnek tömegesen ezzel a lehetőséggel, mert az ingyen magyar nyugdíjukból főúri módon élnek – az egész családjukat Magyarország tarja el, ebből az egy nyugdíjból dúskál az egész család odahaza Ukrajnában.
Az itteni szomszédomhoz is az ukrán szülők, mint nyugdíjas házaspár, be vannak jelentve, de csak a nyugdíjuk miatt, és a két öreg 19.000 hrivnya/hó összegnek megfelelő nyugdíjat kap, 230 ezer forintot havonta. Ez olyan rengeteg pénz nekik, hogy fel sem tudják otthon élni Ukrajnában, így rengeteg megtakarított pénzük van a magyar nyugdíjukból.
Az én férjem 48 éve megállás nélkül dolgozik, most már csak minimálbért keres, mert már azt mondják neki, örüljön, hogy még dolgozhat. Jövőre megy nyugdíjba, de ő nem fog annyi nyugdíjat se kapni a majdnem 50 évnyi munka után, mint ezek a potyaleső ukrán nyugdíjasok ingyen a magyar államtól. Én meg 60 évesen rokkantként csak sóvárgok majd, mert nyugdíjam sem lesz, mert régóta rokkant vagyok, és a 29 ezer Ft/hó rokkant ellátást kapom majd nyugdíj helyett életem végéig.
Én nem értem, hogy miért tűri el a magyar nép, hogy innen ingyen talicskázzák ki a nyugdíjakat az ukránok? A 45 millió ukrán lakos egyharmada nyugdíjas. Mi lesz, ha mind sorban állnak majd az ingyen magyar nyugdíjakért? Itt minket azzal riogatnak, hogy nem lesz nyugdíjunk, és hogy mennyire forráshiányos a nyugdíjkasszánk. Akkor miért adjuk boldog-boldogtalan ukránoknak azt a rengeteg pénzt? Azoknak meg nem akarunk adni nyugdíjat, akik magyarként itt rokkantak bele a rengeteg munkába. A fiatalokkal akarja eltartatni a rokkant szülőt az állam, miközben itt a rokkantak a megrokkanásuk előtt az államnak átlag 30 éven át fizették a járulékot.
A fiatal magyar járulékfizetőknek kell eltartani a vadidegen ukrán nyugdíjasokat is, akik ide soha egy forint járulékot sem fizettek. Hát, ne csodálkozzon a magyar állam, ha innen minden járulékfizető elmenekül! A magyar nyugdíjasokat akkor ki fogja eltartani, ha az ukránok kiürítik a nyugdíjkasszát, a járulékfizetőink meg lelépnek külföldre? Felháborító, hogy erre miért nem gondol a kormány, és miért nem szünteti meg az ukrán nyugdíjasok ingyen magyar nyugdíját? Miféle politikai akarat lehet ennyire fontos, hogy a saját népét riogatja a kormány, hogy az alaptörvény már nem garantálja a nyugdíjasok szociális biztonságát, az idegeneknek meg két kézzel osztogatja ajándékba a magyarok nyugdíját?

Hatalmas áremelések lehetnek hamarosan az üzletekben

Magyar Idők szerint az áruházláncok béremeléseinek költségei a fogyasztói árakban is jelentkezhetnek bizonyos termékeknél. A munkaerőhiány orvoslására kínált emelt bér, a folyamatosan bővülő forgalom dacára is nagy pluszkiadást jelent a multiknak. A béremelést áremelés követheti a tartós vagy kényelmi árucikkeknél – vélekedett a Magyar Időknek több iparági szereplő.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint áremelések lehetnek a bérverseny miatt, de mértékét még lehetetlen megjósolni.

„Az egész nemzetgazdaságra inflációs hatással bírnak a kötelező és az azon túl megvalósuló bérfejlesztések, amelyek megjelenhetnek a bolti árakban.

Vámos György szerint nem csak a fizetések emelkedése miatt háríthatják tovább a pluszkiadásokat, a kereskedőknek jelentős tételt jelent a beszerzési árak emelkedésének is. A főtitkár emlékeztetett rá, hogy egy túlzott áremelés rosszul is elsülhet, a vevők többsége még mindig árérzékeny, vagyis – mivel a kínálat bőséges – a másutt található olcsóbb lehetőségek miatt a forgalom visszaesésével is járhat a költségek továbbhárítása.