Vége a megalázó fizetéseknek – közbelépett az EU

Az új szabályozás értelmében a külföldi kiküldetésben dolgozó munkavállalónak a helyiekkel azonos bért kell kapnia, és ugyanolyan munkafeltételeket kell neki biztosítani – számol be az Európai Parlament külföldi munkavállalókra vonatkozó uniós szabálymódosításáról a Parameter.sk.Sok cég trükközött eddig azzal az Európai Unióban, hogy az egyik tagállamba bejelentett munkavállalóját egy másikban az ott általánosnál alacsonyabb fizetésért dolgoztatta. Most viszont, ha egy hazai cég külföldön dolgoztatja alkalmazottait, azoknak ugyanolyan bért kell kapniuk, mint a külföldi cég dolgozói kapnak az adott országban. Mondjuk egy építkezésen a munkásoknak ugyanolyan bért kell majd kapniuk, mint a németországi kollégáiknak

“A kiküldött alkalmazottaknak végre ugyanolyan munkavégzési feltételeket garantálnak majd. Ugyanolyan munkáért ugyanakkora bért fognak kapni, ha egyugyanazon helyen dolgoznak” – idézik a cikkben Marianne Thyssen az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős tagját, aki a keddi döntést méltatta a hétvégén.

Az EP szerint az új szabályozás nagyobb védelmet nyújt a külföldön kiküldetésben dolgozóknak, a vállalatok számára pedig Európa-szerte igazságos versenyhelyzetet teremt. Miután az unió miniszteri tanácsa elfogadta a módosítást, az uniós tagországoknak két éven belül alkalmazniuk kell az új jogszabályt.

A módosítás megközelítőleg 90 ezer szlovákiai munkavállalót érint majd, azaz ennyien dolgoznak külföldön szlovákiai cég által. A jogszabály egyelőre nem vonatkozik a kamionsofőrökre és a külföldi fuvarozókra. Magyarországon az itthon élő, külföldre ingázó dolgozók számát 110 ezerre teszik, de közülük kevesebben lehetnek, akik kiküldetésszerűen dolgoznak, magyar céghez bejelentve, de külföldön.

Ismét Magyarország gyalázása volt a porondon az Európai Parlamentben Brüsszelben-Videó

Köszönjük hogy képviselik a magyar emberek és az európai nemzetek érdekét minden támadás ellenére, hogy nem állnak be a nyilvánvalóan korrupt, multinacionális vállalatok értékeit közvetítő nyugateurópai politikusok sorába. Szomorú látni, hogy elvileg szimplán gazdasági társaságok mára propaganda szócsövekké váltak.

A legújabb mobiltelefon szolgáltató reklám pl. nyíltan a határok nélküli modell agymosásával áll elő(de persze van még bőven ilyen ha az ember elkezdi figyelni hányszor és hol jelenik meg a “határtalan” szó látszólag ok nélkül reklámokban). Ilyen társaságokat ki kellene tiltani az országból vagy legalább felhívni az emberek figyelmét, hogy milyen cégek és hogy próbálják befolyásolni a közvéleményt a nálunk beszedett díjakból ráadásul.

Nem jut más az eszembe,csak az mikor bizonygatod az igazad tényekkel,élsz,lélegzel,gondolkozol de ők már el temettek,viszik a virágot!
Nagyon-nagy erő kitartás kell ki állni,mert mikor tudja az ember hogy hiába küzd az nagyon fáj!
Köszönjük a kitartást mindenkinek aki értünk ki áll!

Ultimátumot adott a belga miniszterelnök a visegrádi országoknak,néhány hónapon belül szétosztják a bevándorlókat

Ultimátumot kaptak a visegrádi országok a kötelező kvótákkal kapcsolatban. A belga miniszterelnök egy lapinterjúban arról beszélt, hogy rövid időn belül mindenképpen át akarják alakítani az unió bevándorlási rendszerét, ha kell, akkor kihagyják a döntésből a V4-eket. Szerinte a V4-ek megtagadják a szolidaritást és a menedékkérők befogadását, és arra utalt, hogy ha ez nem változik, akkor többségi döntéssel leszavazzák őket, és bevezetik a kötelező szétosztást.

Nem ez az első eset

Nem ez az első alkalom, hogy Brüsszel rá akarja kényszeríteni a kötelező kvótákat azokra az országokra, amelyek nem hajlandóak migránsokat befogadni. Az Európai Bizottság alelnöke már 2016-ban kilátásba helyezte, hogy pénzügyi hozzájárulást kell fizetnie azoknak a tagállamoknak, amelyek nem kívánnak részt venni a menekültek elosztásának rendszerében.

„Minden tagállam köteles lesz szolidaritást mutatni. Ez lehet pénzügyi szolidaritás is. Ha egy tagállam átmenetileg nem fogad menedékkérőket, támogatnia kell azokat, akik ezt megteszik helyette” – mondta korábban Frans Timmermans.

Az áttelepítés nem választható lehetőség – ezt tavaly júniusban mondta Dimitrisz Avramopulosz egy nappal azelőtt, hogy az Európai Bizottság elindította a kötelezettségszegési eljárást Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen. Az uniós migrációs biztos akkor kijelentette: néhány hónapon belül szétosztják a bevándorlókat, amelyik tagállam ellenáll, azt megbüntetik.

Cecilia Wikström svéd liberális EP képviselő állandó, felső korlát nélküli betelepítési kvótáról szóló javaslatát tavaly év végén fogadta el az Európai Parlament. A politikus később arra emlékeztette az Európai Parlament képviselőit, hogy migrációs ügyekben többségi döntéssel is hozhatnak határozatot.

Ultimátumot adott a belga miniszterelnök a visegrádi országoknak. Charles Michel egy hétvégi lapinterjúban úgy fogalmazott: nagyon elkötelezett vagyok a dublini rendszer reformja mellett, ez ügyben ultimátumot fogalmaztunk meg a visegrádi országok felé, akik megtagadják a szolidaritást és a migránsok befogadását.

A belga kormányfő kilátásba helyezte, hogy akkor is áterőltetik a kötelező kvótákat, ha nem lesz megegyezés a V4-ekkel. Charles Michel azt mondta: konszenzus híján minősített többséget alkalmazunk, hogy nélkülük hozhassunk döntést.

A migrációs problémákra választ kell adnia Európának

Legutóbb két héttel ezelőtt Budapesten tárgyaltak a visegrádi országok miniszterelnökei, akik világossá tették, hogy nem változtatnak álláspontjukon a kötelező kvótákkal kapcsolatban.

Robert Fico visszautasította azokat az unió felől érkező kritikákat, amelyek például a kötelező kvóták elutasítása miatt érték a V4-eket. A szlovák kormányfő úgy fogalmazott: a visegrádi országok Európáért harcolnak, a véleménykülönbség miatt nem tehetnek minket vakvágányra az unióban.

Orbán Viktor a találkozón azt mondta: a migrációs problémákra választ kell adnia Európának. A miniszterelnök kijelentette: Magyarország nem akar bevándorlóország lenni.

A kormányfő kifejtette: azokban a nyugat európai országokban, amelyek bevándorlóországokká váltak, mára párhuzamos társadalmak alakultak ki, romlott a közbiztonság, és egyre gyakoriabb a terrorizmus. Mint mondta: Magyarországnak távol kell magát tartania ettől, és meg kell őriznie a hagyományos életformáját.Forrás:Hiradó.hu

Most mit lép Orbán? Elbukott Magyarország, be kell fogadni a menekülteket

Elutasította az Európai Bíróság a menedékkérők tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet – ismertette szerdai ítéletét a luxemburgi székhelyű bírói testület.

“A bíróság teljes egészében elutasítja a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket” – írták a tizenöt fős nagytanács által meghozott ítéletet részletező közleményben, hozzátéve, hogy a kvóták “hatékonyan és arányosan” hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére.

Budapest és Pozsony 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el 2015 őszén.

A magyar keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a teljes tanácsi határozat vagy legalább azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia, 988-at Görögországból, 306-ot pedig Olaszországból. A magyar fél elsősorban arra hivatkozott, hogy a “határozatból hiányzik a felhatalmazás”, azt az uniós szabályok alapján nem is lehetett volna elfogadni, továbbá, hogy a mechanizmus alkalmatlan a bevándorlási válság kezelésére.

Az Európai Bíróság mindenekelőtt kimondta: a megtámadott határozat elfogadása így is jogszerű volt; az uniós szerződések szükséghelyzet esetén lehetővé teszik átmeneti intézkedések elfogadását, amennyiben határozott időre szólnak és nem járnak a jogalkotási aktusokban szereplő érdemi szabályok tartós módosításával, és ezek a feltételek ebben az ügyben teljesültek, és ezért nem volt szükség a miniszteri tanács és az Európai Parlament közös munkáját igénylő, akár hosszú ideig is elhúzódó uniós jogalkotási eljárásra.

Ugyan a határozat módosításokat tartalmaz az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest, ezekről megfelelő módon tájékoztatták az Európai Parlamentet, a tagállamok kormányait tömörítő tanács pedig nem volt köteles egyhangú szavazásra, mert a módosított tervezetet a brüsszeli testület közreműködésével hagyták jóvá – közölték.

A bíróság emellett megállapította, hogy a tanácsi határozat a felperesek érvelésével szemben nem olyan intézkedés, amely “nyilvánvalóan alkalmatlan arra, hogy hozzájáruljon célkitűzésének eléréséhez”, azaz Görögország és Olaszország terheinek mérsékléséhez.

Mint írták, a tanácsi döntést a meghozatalának időpontjában fennálló helyzet, és nem a hatékonysági fokára vonatkozó visszamenőleges megfontolások alapján kell megítélni, utóbbiak tükrében pedig nem kérdőjelezhető meg a határozat érvényessége.

Ebben az összefüggésben a bíróság megjegyezte: “a végrehajtott áthelyezések alacsony számát olyan tényezők összessége magyarázhatja, amelyeket a tanács ezen határozat elfogadásakor nem láthatott előre, például egyes tagállamok együttműködésének a hiányát”.

Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs kérdésekért felelős tagja a Twitteren közzétett rövid üzenetében azt írta, hogy az Európai Bíróság megerősítette, hogy az áthelyezési rendszer érvényes.

“Itt az idő, hogy egységesen munkához lássunk, és maradéktalanul megvalósuljon a szolidaritás” – tette hozzá a görög politikus.Blikk.hu

Megszűnik a roamingdíj az EU-ban!Megszavazta az Európai Parlament!

Nagyon jó hír érkezett az emelt díjas roamingal kapcsolatban.Megszavazta az Európai Parlament csütörtökön a roamingdíjak jövőbeli nagykereskedelmi árairól szóló határozatot – írja az MTI.Ezzel a parlament döntéssel az emberek júliustól belföldi árakon telefonálhatnak,és küldhetnek smst az Európai Unió területein.Az emberek 2017. június 15-től anélkül válthatnak majd utazás közben adatkapcsolatra, hogy félniük kellene a magas számláktól”. Június közepétől extra költségek nélkül tudunk majd emailezni, navigálni, képeket feltölteni vagy telefonálni” – mondta szintén a szavazás kapcsán Miapetra Kumpula-Natri szociáldemokrata finn jelentéstevő.Ez a hír számos felhasználnók nagy könnyítés,sokkal olcsóbb percdíjak mellett fogadhat vagy indíthat hívást az Unió területén.