Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság a “Stop Soros” törvénycsomag miatt

Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen a “Stop Soros” törvénycsomag miatt, illetve bírósági szakaszba lépett a menekültügyi szabályozás miatt korábban megindított jogsértési eljárás – jelentette be csütörtökön az Európai Bizottság.

Mina Andreeva bizottsági szóvivő arról számolt be, hogy úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldtek a magyar kormánynak, és ezzel megindul az eljárás a most júniusban elfogadott törvénycsomag és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás ügyében, a testület szakértői szerint ugyanis több szempontból is komoly aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az új rendelkezések összeegyeztethetők-e az uniós joggal.
A brüsszeli testület indoklása szerint a menekültügyi kérelmekhez nyújtott segítség kriminalizálása és az egyéb korlátozó intézkedések csorbítják a menedékkérők jogát, hogy kommunikálhassanak az érintett nemzeti, nemzetközi és civil szervezetekkel, ami sérti a vonatkozó uniós irányelveket. A törvény emellett indokolatlanul korlátozza az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát, és nem veszi kellőképp figyelembe az eljárási garanciákat, illetve az érintettek jogait. A menedékkérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó új indok bevezetése pedig sérti a menekültügyi eljárásokról szóló uniós irányelvet, az EU alapjogi chartájával összeegyeztethetetlen módon korlátozza a menedékjogot.
A magyar hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a fenti kifogásokra. Ha nem érkezik válasz, vagy az nem tekinthető kielégítőnek, akkor az Európai Bizottság dönthet úgy, hogy a jogsértési eljárás következő lépéseként úgynevezett indokolással ellátott véleményt küld Budapestnek. Ezt követően szükség esetén az Európai Bíróság elé vihetik az ügyet.
A tájékoztatás szerint Brüsszel figyelembe vette a Velencei Bizottság értékelését is. Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete a törvénycsomag bizonyos rendelkezéseinek visszavonására szólított fel, rámutatva, hogy azok súlyosan akadályozzák a törvényesen működő civil szervezetek tevékenységét.
A kormány indoklása szerint az újabb alaptörvény-módosítás célja, hogy megvédje Magyarország nemzeti szuverenitását és megtiltsa idegen népesség betelepítését az országba, a “Stop Soros” törvénycsomag pedig büntethetővé teszi az illegális bevándorlás elősegítését és szervezését.
A brüsszeli testület ezzel párhuzamosan az Európai Bírósághoz fordult a magyar menekültügyi szabályozás ügyében, a harmadik szakaszba léptetve ezzel a 2015 végén kezdeményezett jogsértési eljárást.
A bizottság szerint a magyar szabályok bizonyos pontjai nincsenek összhangban a közösségi joggal, a hatóságok pedig máig nem orvosolták a problémákat. A testület egyebek mellett kifogásolja, hogy Magyarországon kizárólag a tranzitzónákon belül lehet menedékkérelmet benyújtani, s ezekben csak korlátozott számú személy számára és túlságosan hosszú várakozási idő után teszik lehetővé a hozzáférést a menekültügyi eljáráshoz. Emellett a nem megfelelő szabályozás miatt fennáll annak kockázata, hogy a migránsokat megfelelő biztosítékok nélkül küldik vissza, megszegve a visszaküldés tilalmának elvét.
Amennyiben egy tagország az Európai Bíróság első ítélete ellenére sem cselekszik, a bizottság újabb jogsértési eljárást indíthat, és ekkor már egyetlen figyelmeztetés után a bírósághoz fordulhat, pénzbírság kiszabását javasolva az érintett állammal szemben.
Az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója később üdvözölte a bizottság döntéseit. Udo Bullmann, a képviselőcsoport elnöke hihetetlennek nevezte, hogy “az EU szívében van egy olyan ország, ahol emberek börtönbe kerülhetnek, amiért migránsoknak nyújtanak segítséget”. Azon véleményének is hangot adott, hogy a jogállamisági, emberi jogi és uniós értékeknek egyaránt ellentmondó jogszabály célja a civil szervezetek munkatársainak megfélemlítése.
“Meg kell tennünk mindent, hogy megőrizzük Európát szabad, demokratikus és nyitott társadalomként” – fogalmazott, cselekvésre szólítva fel az alapvető jogok magyarországi helyzetének javítása érdekében.

Megszűnik a nyári időszámítás? Eltörölheti az unió az óraátállítást

Soknemzeti konzultációt hirdetett az Európai Bizottság annak érdekében, hogy megtudják, mit gondolnak az uniós polgárok a jelenleg érvényben lévő nyári időszámításról, illetve annak esetleges eltörléséről.

Az Európai Parlament (EP) februári állásfoglalásában a kérdés felülvizsgálata mellett tette le a voksát. Hangsúlyozták, hogy számos tanulmány kimutatta a télen és nyáron esedékes óraátállítás emberi szervezetre gyakorolt negatív hatásait. Itthon a Jobbik állt ki teljes mellszélességgel a jelenlegi szabályozás eltörlése mellett, ám a Fidesz-KDNP-nek nem tetszett az ötlet.

– A kormány az észszerűség és az alapvető gazdaságpolitikai érdekek miatt sem támogatja a javaslatot – mondta anno Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára,írja a Blikk.hu

Orbán: kitesszük Magyarországról, aki az illegális bevándorlást támogatja-videó

A migráció nemzetbiztonsági kérdés, az illegális bevándorlást támogató nem magyar állampolgároknak pedig ki fogják tenni a szűrét az országból – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában péntek reggel.

Két új miniszterelnök-helyettest is bejelentett a kormányfő: Pintér Sándor belügyminiszter és Varga Mihály gazdasági miniszter személyében. Előbbi a nemzetbiztonságért felelős, utóbbi a gazdaságért. Semjén Zsolt is marad miniszterelnök-helyettes.

Orbán Viktor szerdán Brüsszelben tárgyalt Manfred Weberrel, az Európai Néppárt frakcióvezetőjével. A magyar kormányfő azt mondta, hogy “a jövő évi uniós választás témájáról, a migrációról volt szó”. Weber viszont nem nyilatkozott a tárgyalásról, azt mondta az euronews riporterének, hogy “megegyeztek arról, hogy nem kommunikálnak erről”.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy “végigviszik” azt a migrációellenes alkotmánymódosítást, amelyet 2016-ban nem sikerült elfogadni. Ehhez kapcsolódik a “Stop Soros” törvénycsomag is – tette hozzá, úgy fogalmazva utóbbi javaslatról, hogy szeretné, ha “Soros árnyékhadserege feljönne a fényre”.

Orbán szerint a migráció nem emberi jogi, hanem nemzetbiztonsági kérdés, ezért úgy kell eljárni, hogy aki migrációs kérdéssel akar foglalkozni, annak a nemzetbiztonságtól meg kell kapnia a hozzájárulást a tevékenységéhez. Az illegális bevándorlást támogató nem magyar állampolgároknak pedig ki fogják tenni a szűrét az országból – szavai szerint erről szól a “Stop Soros”.

Orbán szerint egyhangú döntés kell az uniós költségvetésről
Nem támogat olyan európai uniós költségvetést, amelyben elveszik a pénzt a gazdáktól, a kutatás-fejlesztéstől, valamint a regionális fejlesztésektől, és odaadják azoknak az országoknak, amelyek beengedték a migránsokat – mondta a rádióinterjúban a kormányfő.

A következő EU-s költségvetésre vonatkozó tervekről szólva azt mondta: a legfontosabb tanács az, hogy “csigavér”, hosszú lesz ugyanis a vita. Kiemelte: a hét évre szóló közös költségvetést egyhangúlag kell megalkotni. És “amíg a magyarok azt nem mondják, hogy mehet, addig nincs költségvetés” – jelentette ki Orbán.

Szerinte a migránsoknak “egyetlen centet” sem kellene adni, azt mindenki oldja meg a saját büdzséjéből. Hozzátette továbbá, hogy a mezőgazdaságra fordított összegek csökkenését sem támogatja.

A következő uniós költségvetésnél fontos szempont lesz a független igazságszolgáltatás megléte – derült ki az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra hozott javaslatából. Ha bevezetik az új szabályokat, Magyarország nem tudja majd vétóval akadályozni a szankciókat.

Orbán Viktornak a többi országgal összefogva, minősített többséget kell szereznie ahhoz, hogy leszavazhassák az Európai Bizottság javaslatát.

Brüsszel valóra válthatja Orbánék rémálmát

Az EU történetében először politikai feltételekhez akarják kötni a 2020 utáni uniós pénzek kifizetését. Az Európai Bizottság egy olyan javaslaton dolgozik, aminek értelmében a jogállami elvek tiszteletben tartása az uniós költségvetési források felhasználásának elengedhetetlen feltétele lesz – nyilatkozta a Bruxinfobeszámolója szerint csütörtökön Berlinben Günther Oettinger, a testület költségvetésért felelős tagja, aláhúzva azt, hogy nincs szó egy lex Lengyelországról.

Günther Oettinger ugyan nem fejtette ki részleteiben a küszöbön álló javaslatot, de világossá tette, hogya bíróságok kormányoktól való függetlensége a Bizottság elképzelése szerint „elengedhetetlen feltétele” lenne a kifizetések folyósításának. 

Hangsúlyozta, hogy nem egy „Lex Lengyelországról” (vagyis a speciális lengyel helyzetre való reagálásról) van szó, hanem arról, hogy az uniós költségvetés felhasználása során számos jogi vita merülhet fel, amelyek elbírálásában főszerep juthat a bíróságoknak. Márpedig az EU-nak képesnek kell lennie a szabálytalanul vagy csalás lévén elköltött pénzek visszakövetelésére, ami pártatlan és független bíróság (ahogy ő fogalmazott, független harmadik hatalom) meglétét feltételezi.

Mint a Portfolio emlékeztetett, egy ilyen elképzelést korábban már sokszor belengettek, aztán kihátráltak belőle, mert nem igazán lehet objektíven megcsinálni, és az EU egységét is veszélybe sodorja. Ha mégis átvinnék a tervet, az azt jelentené, hogy ha nem független a tagállami kormányoktól az igazságszolgáltatási (bírósági) rendszer, akkor Brüsszel nem fizetné ki az uniós támogatásokat.Ez első hallásra kifejezetten rossz hír főként Lengyelország és Magyarország számára, hiszen brüsszeli nézőpontból bajok vannak a független igazságszolgáltatással, a jogállami működéssel, és erről elsősorban a lengyelekkel komoly vitákat folytat évek óta az Európai Bizottság. 

Ultimátumot adott a belga miniszterelnök a visegrádi országoknak,néhány hónapon belül szétosztják a bevándorlókat

Ultimátumot kaptak a visegrádi országok a kötelező kvótákkal kapcsolatban. A belga miniszterelnök egy lapinterjúban arról beszélt, hogy rövid időn belül mindenképpen át akarják alakítani az unió bevándorlási rendszerét, ha kell, akkor kihagyják a döntésből a V4-eket. Szerinte a V4-ek megtagadják a szolidaritást és a menedékkérők befogadását, és arra utalt, hogy ha ez nem változik, akkor többségi döntéssel leszavazzák őket, és bevezetik a kötelező szétosztást.

Nem ez az első eset

Nem ez az első alkalom, hogy Brüsszel rá akarja kényszeríteni a kötelező kvótákat azokra az országokra, amelyek nem hajlandóak migránsokat befogadni. Az Európai Bizottság alelnöke már 2016-ban kilátásba helyezte, hogy pénzügyi hozzájárulást kell fizetnie azoknak a tagállamoknak, amelyek nem kívánnak részt venni a menekültek elosztásának rendszerében.

„Minden tagállam köteles lesz szolidaritást mutatni. Ez lehet pénzügyi szolidaritás is. Ha egy tagállam átmenetileg nem fogad menedékkérőket, támogatnia kell azokat, akik ezt megteszik helyette” – mondta korábban Frans Timmermans.

Az áttelepítés nem választható lehetőség – ezt tavaly júniusban mondta Dimitrisz Avramopulosz egy nappal azelőtt, hogy az Európai Bizottság elindította a kötelezettségszegési eljárást Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen. Az uniós migrációs biztos akkor kijelentette: néhány hónapon belül szétosztják a bevándorlókat, amelyik tagállam ellenáll, azt megbüntetik.

Cecilia Wikström svéd liberális EP képviselő állandó, felső korlát nélküli betelepítési kvótáról szóló javaslatát tavaly év végén fogadta el az Európai Parlament. A politikus később arra emlékeztette az Európai Parlament képviselőit, hogy migrációs ügyekben többségi döntéssel is hozhatnak határozatot.

Ultimátumot adott a belga miniszterelnök a visegrádi országoknak. Charles Michel egy hétvégi lapinterjúban úgy fogalmazott: nagyon elkötelezett vagyok a dublini rendszer reformja mellett, ez ügyben ultimátumot fogalmaztunk meg a visegrádi országok felé, akik megtagadják a szolidaritást és a migránsok befogadását.

A belga kormányfő kilátásba helyezte, hogy akkor is áterőltetik a kötelező kvótákat, ha nem lesz megegyezés a V4-ekkel. Charles Michel azt mondta: konszenzus híján minősített többséget alkalmazunk, hogy nélkülük hozhassunk döntést.

A migrációs problémákra választ kell adnia Európának

Legutóbb két héttel ezelőtt Budapesten tárgyaltak a visegrádi országok miniszterelnökei, akik világossá tették, hogy nem változtatnak álláspontjukon a kötelező kvótákkal kapcsolatban.

Robert Fico visszautasította azokat az unió felől érkező kritikákat, amelyek például a kötelező kvóták elutasítása miatt érték a V4-eket. A szlovák kormányfő úgy fogalmazott: a visegrádi országok Európáért harcolnak, a véleménykülönbség miatt nem tehetnek minket vakvágányra az unióban.

Orbán Viktor a találkozón azt mondta: a migrációs problémákra választ kell adnia Európának. A miniszterelnök kijelentette: Magyarország nem akar bevándorlóország lenni.

A kormányfő kifejtette: azokban a nyugat európai országokban, amelyek bevándorlóországokká váltak, mára párhuzamos társadalmak alakultak ki, romlott a közbiztonság, és egyre gyakoriabb a terrorizmus. Mint mondta: Magyarországnak távol kell magát tartania ettől, és meg kell őriznie a hagyományos életformáját.Forrás:Hiradó.hu

Fontos új autós szabály lép életbe pénteken

Pénteken érvénybe lép az az egységes uniós szabályozás, amelynek értelmében az új gépjárműmodellek csak akkor közlekedhetnek az európai utakon, ha megfeleltek a valós vezetési feltételek (RDE) mellett végzett új és megbízhatóbb kibocsátási vizsgálaton – közölte az Európai Bizottság.Az uniós bizottság véleménye szerint az új kibocsátási teszteljárások hozzájárulnak a bizalom helyreállításához az új személygépkocsik iránt, ugyanis a levegőszennyezés egyik fő okát jelentő nitrogén-monoxid- és szállópor-kibocsátást megbízhatóbban, valós vezetési körülmények között fogják mérni.

Ez a vizsgálat az új, reálisabb laboratóriumi vizsgálati eljárás (WLTP) kiegészítése, amely az összes kibocsátásra kiterjed, ideértve a szén-dioxid, a nitrogén-monoxid és egyéb légszennyező anyagok kibocsátását is, valamint az üzemanyag-fogyasztást. Mindkét vizsgálat 2017 szeptemberétől kötelező az új személygépjármű-modellek esetében, majd 2018-2019-ben fokozatosan az összes új személygépkocsira vonatkozóan.

A tagállamoknak péntektől több szennyezőanyagra, többek között a nitrogén-dioxidra be kell tartaniuk a szennyezési határértékeket, és levegőminőségi terveket kell készíteniük azon zónákra vagy agglomerációkra, ahol a határértékeket túllépik.

A tájékoztatás szerint az Európai Bizottság 2016. januári rendeletjavaslata elfogadását követően biztosítani fogja a járművizsgálatok függetlenségét és minőségük javulását, a már forgalomban lévő autók felügyeletének szigorítását, valamint bevezeti a rendszerbe az uniós felügyeletet.

Az uniós bizottság azt tervezi, hogy 2017 novemberéig elfogad egy, az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájára vonatkozó cselekvési tervet annak érdekében, hogy elősegítse az ilyen típusú üzemanyagok lehető legszélesebb körű használatát Európában.MTI

Elképesztően alacsony sebességkorlátozásra lehet számitani hamarosan,íme a részletek!

Elképesztően alacsony sebességkorlátozásra lehet számitani hamarosan.Naponta 80 ember veszti életét az Eu utjain,és az elszaporodott balesetek száma miatt léphetik meg ezt a döntést.Violeta Bulc közlekedésért felelős biztos elmondta hogy nem mehetnek el szónélkül ennyi baleset melett,így sebességkorlátozást terveznek ami 30km/h sebbeségre csökkentenek lakott területen belül.A KSH nemrég közölte hogy hazai utakon az első három hónapban 5057 személysérüléssel járó, vagy halállal végződő baleset történt Magyarországon, amely 1,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. 3 444 ember sérült meg könnyebben, 2013súlyosan, 205 pedig életét vesztette.Hogy kevesebb lesz e a balesetek száma a sebességkorlátozástól nem tudni.A baleseteknek nagy szerepe lehet az is hogy kis országunkat elárosztották rengeteg hamis silány minőségü autóalkatrésszel is ami nagyon veszélyes.Az Eu-ból rengeteg idős használtgépkocsi is érkezett hozzánk ami nagyban növelte az autók átlagéletkorát.Ha életbe lép a korlátozás felkészülhetnek az autósok a gyorshajtási büntetések tömkelegével.Oszd meg ismerőseiddel is.
Neked mi a véleményed a sebbeségkorlátozásról?