Devizahitelek: megérkezett az Európai Bíróság újabb nagy ítélete

Miután múltkor feljogosította az árfolyamkockázat áthárításának a vizsgálatára a magyar bíróságokat, most egyértelműen az adósok keresetével szemben foglalt állást az Európai Bíróság egy másik devizahiteles ügyben.

 

Korábban a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület panaszt nyújtott be az Európai Bizottságnál amiatt, hogy a magyar jogalkotó a devizahitel-szerződések egyes elemeit megváltoztatva, másokat (pl. árfolyamkockázat áthárítása) viszont megerősítve megsértette az uniós fogyasztóvédelmi szabályokat, így önkényesen avatkozott be a devizahitel-szerződésekben megállapított jogszabályokba.

Az Európai Bizottság azonban nem tartotta szükségesnek, hogy ez alapján kötelezettségszegési eljárást indítson Magyarország ellen, ezért az említett egyesület három tagja hozzáférést kért azokhoz az Európai Bizottság vizsgálatával kapcsolatos dokumentumokhoz. A Bizottság ezt a kérelmet elutasította, az érintettek ennek a határozatnak a megsemmisítését kérték az Európai Bíróságtól.

A törvényszék elutasította a hozzá benyújtott keresetet, mondván, “az e szervek által folytatott vizsgálatok védelmére vonatkozó célkitűzés igazolhatja az említett hozzáférés megtagadását.” Vélelmezni kell e dokumentumok bizalmas jellegét, az egyesület nem bizonyította, hogy egy nyomós közérdek a vizsgálatok védelmére vonatkozó okokat felülírná.

Századvég: A magyarok többsége szerint tovább kell harcolni kvótaügyben!Neked mi a véleményed?

A Századvég Alapítvány friss közvélemény-kutatásából kiderül, hogy a magyar lakosság 72 százaléka szerint Magyarországnak tovább kell harcolnia saját igazáért abban az esetben, ha a magyar keresetet elutasítják. A kérdés még a baloldali ellenzéki pártok táborát is erősen megosztja.Az Európai Unió Bírósága 2017. szeptember 6-án döntött azzal a keresettel kapcsolatban, melyet Magyarország és Szlovákia 2015 decemberében nyújtott be a törvényszékhez, hogy kérjék a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó, kötelező jellegű mechanizmus megsemmisítését. A bíróság a keresetet elutasította, azaz kimondta, hogy a kvótahatározatban foglalt követelések a tagállamokkal szemben jogosnak tekinthetőek. A döntés nem okozott meglepetést, hiszen a bíróság illetékes főtanácsnoka júliusi állásfoglalásában a magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolta – írja a Hiradó.hunak megküldött közleményében a Századvég Alapítvány.

77 százalék ellenzi a kvótarendszert

A közelgő döntés kapcsán a Századvég előzetes felmérésében azt vizsgálta, hogy a lakosság szerint mit kellene tennie Magyarországnak egy ilyen bírósági ítélet esetén. A kutatás alapján kifejezetten ismert az ügy Magyarországon, a válaszadók 88 százaléka hallott arról, hogy Magyarország és Szlovákia korábban az Európai Bíróságon támadta meg a bevándorlók elosztását célzó kvótahatározatot. A Századvég legutóbbi, az Európai Unióra kiterjedő Project 28 kutatásából kiderült, hogy a magyarok 77 százaléka ellenzi az Európai Unió kvótarendszer tervét.

72 százalék szerint nem szabad feladni a harcot

Ezekkel az adatokkal összefüggésben az aktuális felmérés arra világított rá, hogy abban az esetben, ha a bíróság elutasítja a keresetet, a magyarok jelentős többsége (72 százaléka) szerint Magyarország ne adja fel, és harcoljon tovább az igazáért a kvótaügyben. 22 százalék azok aránya, akik szerint a döntést követően Magyarországnak végre kell hajtania a kvótahatározatot. A Fidesz–KDNP szavazóinak 97, a Jobbik szavazóinak pedig 80 százaléka érvelt amellett, hogy Magyarországnak egy ilyen döntés esetén is tovább kellene harcolnia.

Az is látható, hogy a baloldali ellenzék táborának többsége ugyan befogadás-párti, ám erős a megosztottság. Háromból egy MSZP-szavazó szerint Magyarországnak tovább kell harcolnia az igazáért a kvótaügyben, és minden harmadik LMP-s is így vélekedik. Emellett a pártpreferenciájukban bizonytalanok abszolút többsége sem hajtaná végre az áthelyezéseket.

Politikai döntés

Ma az európai bíróságon nyilvánvalóan politikai döntés született, a politika “meg…..olta” az európai jogot és az európai értékeket – mondta Szijjártó Péter az Európai Bíróság ítéletével kapcsolatban.Hiradó.hu

Most mit lép Orbán? Elbukott Magyarország, be kell fogadni a menekülteket

Elutasította az Európai Bíróság a menedékkérők tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet – ismertette szerdai ítéletét a luxemburgi székhelyű bírói testület.

“A bíróság teljes egészében elutasítja a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket” – írták a tizenöt fős nagytanács által meghozott ítéletet részletező közleményben, hozzátéve, hogy a kvóták “hatékonyan és arányosan” hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére.

Budapest és Pozsony 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el 2015 őszén.

A magyar keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a teljes tanácsi határozat vagy legalább azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia, 988-at Görögországból, 306-ot pedig Olaszországból. A magyar fél elsősorban arra hivatkozott, hogy a “határozatból hiányzik a felhatalmazás”, azt az uniós szabályok alapján nem is lehetett volna elfogadni, továbbá, hogy a mechanizmus alkalmatlan a bevándorlási válság kezelésére.

Az Európai Bíróság mindenekelőtt kimondta: a megtámadott határozat elfogadása így is jogszerű volt; az uniós szerződések szükséghelyzet esetén lehetővé teszik átmeneti intézkedések elfogadását, amennyiben határozott időre szólnak és nem járnak a jogalkotási aktusokban szereplő érdemi szabályok tartós módosításával, és ezek a feltételek ebben az ügyben teljesültek, és ezért nem volt szükség a miniszteri tanács és az Európai Parlament közös munkáját igénylő, akár hosszú ideig is elhúzódó uniós jogalkotási eljárásra.

Ugyan a határozat módosításokat tartalmaz az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest, ezekről megfelelő módon tájékoztatták az Európai Parlamentet, a tagállamok kormányait tömörítő tanács pedig nem volt köteles egyhangú szavazásra, mert a módosított tervezetet a brüsszeli testület közreműködésével hagyták jóvá – közölték.

A bíróság emellett megállapította, hogy a tanácsi határozat a felperesek érvelésével szemben nem olyan intézkedés, amely “nyilvánvalóan alkalmatlan arra, hogy hozzájáruljon célkitűzésének eléréséhez”, azaz Görögország és Olaszország terheinek mérsékléséhez.

Mint írták, a tanácsi döntést a meghozatalának időpontjában fennálló helyzet, és nem a hatékonysági fokára vonatkozó visszamenőleges megfontolások alapján kell megítélni, utóbbiak tükrében pedig nem kérdőjelezhető meg a határozat érvényessége.

Ebben az összefüggésben a bíróság megjegyezte: “a végrehajtott áthelyezések alacsony számát olyan tényezők összessége magyarázhatja, amelyeket a tanács ezen határozat elfogadásakor nem láthatott előre, például egyes tagállamok együttműködésének a hiányát”.

Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs kérdésekért felelős tagja a Twitteren közzétett rövid üzenetében azt írta, hogy az Európai Bíróság megerősítette, hogy az áthelyezési rendszer érvényes.

“Itt az idő, hogy egységesen munkához lássunk, és maradéktalanul megvalósuljon a szolidaritás” – tette hozzá a görög politikus.Blikk.hu