Fordulat jöhet a nők nyugdíjazásánál – ezt nem látták előre

A magyar nyugdíjrendszer kissé torz mivolta miatt jobb nőnek lenni, ha az öregségi ellátásról van szó. Igazságos-e így, és hosszabb távon milyen hatásai lehetnek a nyugdíjrendszerre, illetve mit lehet majd tenni, amikor a társadalom elöregedése miatt változtatni kell? A novekedes.hu igyekezett megválaszolni a kérdést.A döntéshozók nagyjából 10 évvel ezelőtt néztek szembe a nagy létszámú Ratkó-korosztály nyugdíjba vonulásának következményeivel, és fokozatosan felemelték a nyugdíjkorhatárt mindkét nem esetében 65 évre, úgy, hogy ezt a szintet csak 2022-ben érjük el. Ezt követte a nem öregségi nyugdíjak leválasztása a kasszáról, ami által ki is alakult volna az egyensúly, de akkor jött a Nők 40 program

Kezdetben nem mérték fel, hogy hány jogosult lesz, és mi lesz, ha ők mind a nyugdíjat választják. Már az akkori 62 évhez képest is nagy eltérések adódhattak, hisz a 70-es években 14 éves kortól lehetett dolgozni, és akkor voltak, akik az általános iskola után rögtön dolgozni kezdtek. Így 54 évesen is öregségi nyugdíjas lehet valaki, ami 8 év az akkori, 11 év a 2022-től érvényes nyugdíjkorhatárhoz képest, ez meglehetősen soknak tűnik – olvasható a portálon.

A többség igen fiatalon állt munkába

Az a korosztály, aki 40 éve 17 évesen kezdett dolgozni, már sokkal nagyobb létszámú, hisz az általános iskolások bő harmada három éves szakmunkásképzőben folytatta tanulmányait, így 17 évesen kezdett dolgozni. Még nagyobb azok aránya, akik érettségiztek, de nem tanultak tovább, ők 18 évesen kezdték a munkát. A lakosság 70-75 százaléka tehát 18 éves koráig munkába állt, így a hölgyek esetében 58 évesen nyugdíjba mehetnek, feltéve, ha a rendszerváltás után nem estek ki időlegesen vagy végleg a munkaerőpiacról.

Akik a felsőoktatásban továbbtanultak, 3-6 évvel későb álltak munkába, így 21-24 évesek voltak, a hölgyek tehát 61-64 évesen mehetnek nyugdíjba. Azt mondhatjuk, hogy ez már reális szám a 65-höz képest, az 57-58, vagy pláne az 54 igen korainak tűnik. Az eddigi adatok alapján az átlagos nyugdíjba vonulás 58 évesen történt a Nők 40 programban, ez kezdetben csak 4 év volt a normál nyugdíjkorhatárhoz képest, 2022-ben már 7 év lesz.

Nemek aránya a nyugdíjasok között

A novekedes.hu szerint a várható életkor különbsége mintegy 7-8 év a két nem között a nők javára, viszont a 65. évüket elért személyeknél már csak 4 év a különbség: a férfiak átlagosan további 14, a nők 18 évre számíthatnak. Ennek alapján 65 éves nyugdíjkorhatár mellett 44:56 lenne a nemek aránya, ezzel szemben 2015-ben a nyugdíjasok 62 százaléka volt nő, a következő évben 63, most pedig 65 körül van az arány, ami már közelíti a kétharmadot.

A következő időszakban pedig még tovább fog módosulni az arány, egyrészt mivel még zajlik a korhatár 65 évre emelése, ami minden férfit érint, a nőknek viszont csak egy részét, másrészt a következő években folyamatosan érkeznek majd a Nők 40 programban résztvevő hölgyek, egyelőre még 58 év körüli átlagéletkorral.

Kérdés, hogy ez jó-e így?

Igazságosnak biztos nem mondható, mert túl nagy a két nem nyugdíjba vonulásának korhatára közti különbség. Kétségkívül, amikor bevezették a Nők 40 programot, még 62 volt a korhatár, és bevallottan kevesebb résztvevőre számítottak.

A döntéskor szerepet játszhatott az akkori magas munkanélküliség, de ez az évtized elején történt, nagyjából, amikor megnyílt az osztrák és a német munkaerőpiac a magyar munkavállalók számára, így megindult a tömeges elvándorlás. Amire ugyancsak nem számíthattak a törvény megalkotói: akkora lett a gazdasági fellendülés, hogy Németországban megszűnt a munkanélküliség. Ráadásul itthon is erős munkaerőhiány alakult ki – emlékeztet a gazdasági portál.

Van megoldás?

Immár a korán nyugdíjba ment hölgyek (is) erősen hiányoznak a munkaerőpiacról. Az idő annyiban fog segíteni, hogy egyrészt már a 80-as években is nagyobb arányban tanultak tovább a nők, mint a 70-es években, tehát átlagosan valamivel később érik el a 40 évet, a rendszerváltás után pedig ugrásszerűen nőtt a felsőoktatásban továbbtanulók aránya (ennek hatása csak 2030 után lesz érezhető).

Másrészt a 40 évből arányában egyre kevesebb jut a szocializmus időszakára (már most is csak 12 év), amikor teljes foglalkoztatottság volt, és egyre több a rendszerváltás óta eltelt időre, amikor a foglalkoztatási ráta jóval alacsonyabb volt, sokan kerültek a feketegazdaságba, így kevesebben lesznek, akik egyáltalán elérik a 40 éves munkaviszonyt az öregségi korhatár előtt.

A nyugdíjkorhatár további emelése a gyakorlatban csak úgy lesz kivitelezhető, hogy arányosan az a bizonyos 40 év is növekedne, vagy lesz egy minimális alsó korhatár, amikor igénybe lehet venni a programot.Forrás:Napi.hu

Mutatjuk mely esetekben nem látnak el kórházi beutaló nélkül!Itt a teljes lista!

A beutaló nélkül igénybe vehető egészségügyi ellátások.

A biztosított – a sürgősségi ellátást nem igénylő esetekben – orvosi beutaló nélkül is jogosult igénybe venni a szakorvosi rendelő által nyújtott bőrgyógyászati, nőgyógyászati, urológiai, pszichiátriai és addiktológiai, fül-orr-gégészeti, szemészeti, általános sebészeti és baleseti sebészeti, onkológiai szakellátást.

Beutalóval igénybe vehető ellátások és a beutalásra jogosult orvosok A szakrendelésre ki utalhatja be a biztosítottat? Az előbb nem említett járóbeteg-szakellátásokra a biztosítottat – a háziorvos, a házi gyermekorvos, valamint szakkonzílium céljából a fogorvos, – a járóbeteg-szakellátás orvosa, – a pszichiátriai betegek és a fogyatékosok otthonánál, illetve rehabilitációs intézményénél foglalkoztatott orvos, ideértve a fekvőbeteg-gyógyintézetek orvosát, – az iskola- és ifjúság-egészségügyi szolgálat orvosa, – a rendészetért felelős miniszter, valamint a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett és irányított szervek, a honvédelemért felelős miniszter irányítása és vezetése alá tartozó szervek orvosa, – a büntetés-végrehajtás orvosa, – a sorozó orvos, – az orvosszakértői szerv szakértői bizottságai orvosa, – az OEP ellenőrző főorvosi hálózatának orvosa, – a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézmény orvosa, – az országos sportegészségügyi hálózat orvosa, – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal orvosa utalhatja be.

A biztosítottat – MRI (mágneses magrezonancia), CT (komputertomográfia), DSA (digitális szubtrakciós angiográfia) vizsgálatra kizárólag a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-gyógyintézet szakorvosa utalhatja be, – PET-CT (pozitronemissziós tomográfia-komputertomográfia) vizsgálat várólistájára való felvételre a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-gyógyintézet klinikai onkológus, hematológus, idegsebész, valamint neurológus szakorvosa tehet javaslatot a külön jogszabály szerinti indikáció esetén, – fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást kiváltó otthoni szakápolásra, otthoni hospice ellátásra a kezelőorvos, – az otthoni szakápolás körébe tartozó szakirányú szolgáltatásokra kizárólag a megbetegedés gyógykezeléséhez szakorvosi képesítéssel rendelkező orvos, vagy annak kezdeményezésére háziorvos, – krónikus ápolás finanszírozására szerződött egészségügyi szolgáltatónál történő intézeti ápolásra a háziorvos és a fekvőbeteg-gyógyintézet orvosa, – rehabilitációs ellátásra kizárólag a rehabilitációt megalapozó megbetegedés gyógykezeléséhez szükséges szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvos és e megbetegedéshez kapcsolódó esetleges szövődmények tekintetében illetékes szakorvos, illetve a rehabilitáció vagy fizikoterápia szakorvosa utalhatja be. A biztosítottat – az adott szakma tekintetében – a progresszivitás figyelembevételével – a biztosított választása alapján a) a biztosított bejelentett lakóhelye szerint, vagy b) a biztosított bejelentett tartózkodási helye szerint, illetve c) ha a beutaló orvos háziorvos, akkor az a) és b) pontban meghatározottakon túl a háziorvos telephelye (ennek hiányában székhelye) szerint ellátásra kötelezett járóbeteg-szakellátásra, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézetbe lehet beutalni. A beutaló orvos a fentiektől eltérően, az adott szakellátás tekintetében a biztosított ellátására területileg nem kötelezett egészségügyi szolgáltatóhoz utalja be a biztosítottat, ha a szolgáltató a beutaló orvos vagy a biztosított felé írásban nyilatkozott arról, hogy fogadja a biztosítottat. Ebben az esetben a szakellátást nyújtó szolgáltató a beutaló orvos megkeresésére 48 órán belül írásban (postai vagy elektronikus úton) nyilatkozik arról, hogy fogadja-e a biztosítottat. A beutalás szerinti egészségügyi szolgáltató a biztosítottat abban az esetben utalhatja tovább magasabb progresszivitási szintű ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóhoz, ha a biztosított ellátásához szükséges feltételekkel nem rendelkezik.

Forrás:Kormány.hu

Jön a választási rokkantsegély-Januártól kivételes ellátást kérhetek a dolgozni képtelen betegek

Januártól kivételes ellátást kérhet a dolgozni képtelen betegeknek az a köre, amelyik az utóbbi időben már egy fillért sem kapott az államtól.

Az Orbán-kormány a választás évében kezdi elismerni, hogy hatalmas hibát követett el, amikor 2012 januárjától megszüntette a korábbi rokkantsági rendszert – értékelte nepszava.hu oldalának a parlament népjóléti bizottságának szocialista alelnöke, hogy a jövő évi költségvetés megalapozásáról szóló törvénybe bekerült egy új lehetőség a minden ellátásból kiszorított réteg minimális megsegítésére. Korózs Lajos szerint ugyanakkor az erre a célra 2018-ban betervezett 150 milliós keret nevetségesen alacsony, az MSZP legalább egymilliárddal nyitná meg a lehetőséget a rászorulók számára.

A kivételes rokkantsági ellátás „különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén” lesz megállapítható – vagyis ma még senki nem tudja, hogy az illető betegségei mellett mit vehetnek még figyelembe. A bonyolult feltételek között első helyen szerepel, hogy a kérvényező egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy annál rosszabb legyen, s a bizottság mondja ki, hogy rehabilitációja nem javasolt, vagy igen, de már csak öt éve van az öregségi nyugdíjig. Továbbá, akinek azért utasították el eddig az ellátást kérő beadványát, mert nem rendelkezett a szükséges biztosítási idővel, de annak legalább a felét mégis ledolgozta, az szintén kérvényezheti a segélyt. Az is feltétel, hogy az érintettnek ne legyen folyamatos munkája és semmilyen rendszeres pénzellátást ne kapjon sehonnan.

2016 januárjában korhatár alatti rokkantsági ellátásokban 228 730, rehabilitációs ellátásokban pedig 92 951 tartósan beteg honfitársunk részesült. A kormány azt mondja, azért vizsgálják folyamatosan felül ezeknek az embereknek az állapotát, mert közülük minél többet vissza akarnak vezetni a munka világába, és a megalázó procedúrák után papíron valóban egyre jobb állapotban találták a haldoklókat is, aminek arányában csökkent a nekik kifizetett támogatás összege. A kivételes rokkantsági ellátásban részesülők hosszú évek óta az elsők lesznek, akiknek a javulást mutató felülvizsgálat után sem adhatnak kevesebb pénzt, mint a vizsgálat előtti hónapban. A kivételes ellátás persze véletlenül sem lesz annyi, amennyit akkor kapna egy érintett, ha a normális eljárásban elismerték volna, hogy mennyire beteg. Annak a pénznek csak a 65 százaléka jár majd ezeknek a nehéz sorsú embereknek.

Korózs Lajos úgy látja, a kormány tesztelni kezdi a rokkantakat, mennyire ugranak a lehetőségre az ellátás nélkül maradtak. Az imént felsorolt feltételeknek nem sokan fognak megfelelni, tehát az is lehet, hogy csak azt akarja demonstrálni a kabinet, hogy nincs is igény a komoly módosításokra a rokkantak ellátásában.

Egy család a több ezerből
Az asszony születése óta mozgáskorlátozott, 42 ezer forintot keres. 57 éves férje tíz éve agyi infarktust kapott, majd új billentyűt kellett beépíteni a szívébe és leszázalékolták. 2012-ben a jogszabály-változások miatt visszaminősítették, a megalázó felülvizsgálati cirkuszok miatt pszichiátriára került, rossz a mozgása és asztmája is van, felsorolni sem lehet a naponta szedett gyógyszereit. Pénzt mégis egyre kevesebbet kapott, május óta pedig egy fillért sem, mert az ügyében döntő hatóság úgy látta, annyira javult az állapota, hogy mehet dolgozni. Közben a fiuk otthagyta az egyetemet, hogy segíthessen a szülein, húga még próbál tanulni, de egyre reménytelenebb a helyzete, mert apjának a kötelező egészségügyi hozzájárulást is be kell fizetni a felesége 42 ezréből. Próbált munkát vállalni, de a munkaügyi hivatal sokáig nem tudott semmit ajánlani a betegségei miatt. Most a nyár végéig közmunkásként rendet tehet a szabolcsi kisváros strandján. Négy napja dolgozik, és tudja: bírnia kell, hisz hivatalosan szinte makkegészséges.

Gulyás Erika Népszava

Pofátlan választ adott a kórház, miért hagyták órákig a folyosón haldokolni a férfit (+videó!)

Mint ahogyan az esetről beszámoltunk 11 órán keresztül várattak egy beteget a Honvéd kórházban,majd a beteg másnap meghalt.Lánya az RTL Klubnak mesélte el a részleteket. Apja halála után panaszlevelet írt a kórház igazgatóságának, amire elképesztően szemtelen választ kapott.Honvédkórházban decemberben is történt egy hasonló eset,akkor is szintén elhunyt a beteg.

Nagy bajban vagy ha elmulasztod a orvosi előjegyzést?Mutatjuk!

Nemrégiben közzétettünk egy cikket,amiben arról eset szó, miszerint ha  előjegyzés nélkül látogatod meg a kórházi közintézményt,egyszerűen elküldenek,persze ha nem életbevágó az azonnali ellátásra szorul a  beteg.

 

 

A cikket ide kattintva elolvashatod.

Bemutatunk néhány hozászolást,és kíváncsiak vagyunk a te véleményedre is!
Na nézzük a kommenteket

Írja XXXX
Én is így jártam, fülfájással mentem orvoshoz, nem tudtam, ,hogy időpontot kell kérni, (valahogy nem tudtam előre 1-2 héttel, hogy begyullad a fülem), engem is az asszisztens küldött el úgy, hogy a váróban rajtam kívül senki nem volt, ez de. 11-kor történt, a rendelés 14 óráig tartott (kiírás szerint) mégsem vette a fáradságot, hogy megkérdezze a doktornőt, ránézne-e a fájós fülemre. Mire orvoshoz jutottam, kilyukadt a dobhártyám a gyulladástól…Gondoltam van ez a betegjogi képviselőnek nevezett élősködő, felhívtam, hát ne tudjátok meg, azt is csak azért tartják, hogy felvegye a jó kis fizetést. Szerinte teljesen rendben volt minden… A felelős orvos-igazgató “úrnak” meg üzenem süljön le a bőr a képéről!!Másik komment:Tudja kedves főorvos úr ön is megbukott emberségből!!Hol maradt az orvosi etika??Az empátia hiánya…..hát nem is lehet ezt szavakban kifejezni igazán hogy mekkorát hibáztak!!Gondolom ön ettől jól alszik…..sajnos!!!!!!!!!!

Másik komment Hogy lehet valaki, ilyen beállítottsággal főigazgató, semmi emberség, tudjuk hogy a beteg is hibázott, de hogy ennyi együttérzés ne legyen egy felesküdött orvosnak, illetve vezetőnek, elszomorít, és nem az egészségüggyel van a baj, hanem az ilyen beállítottságú emberekkel, akik a tisztességes ápolónők, és orvosok tekintélyét lejáratják FELHÁBORÍTÓ.Másik komment Tisztelettel szeretnék hozzászólni ,a helyzet az h. napi probléma a fent említett történet a szakrendeléseken,sajnos ha mindenkit ellátnánk aki így jár,nem lenne elég a munkaidő,mert ugye ott vannak az aznapi időpontot betegek is akik betartják az időpontot és megjelennek,nem 3 perc 1 recept felírás,,Igaza van a Főorvos Úrnak,empátia ide ,vagy oda. A beteg nem maradt ellátatlanul,háziorvos rendezte a problémát,Sajnos ez van ,hozzá kell szokni!!!!

Másik komment Tudja kedves főorvos úr ön is megbukott emberségből!!Hol maradt az orvosi etika??Az empátia hiánya…..hát nem is lehet ezt szavakban kifejezni igazán hogy mekkorát hibáztak!!Gondolom ön ettől jól alszik…..sajnos!!!!!!!!!!

Másik komment Én pecameres vagyok, de én is megfeledkeztem az időpontról, azóta kértem másikat, arról is. MOST MÁR LASSAN CSERÉRE FOGOK CSAK MENNI.Hozzánk “kijáró” orvosok úgy bánnak a helyi betegekhez, mintha szívességet tennének nekünk.Vérnyomás beállítását rábízza a házira.

A kép illusztráció! – FA fotó forrása: nol.hu

Behajtókat küldött a kórház egy 3 és fél éves kislánynak nem volt taj kártyája-Gyere haza fiatal!Videó

Behajtókat küld a kórház egy 3 és fél éves kislány édesanyjára, mert nem tudta kifizetni a lázas gyereke kórházi számláját.A kislány ugyanis külföldön született,magyar állampolgár, nincs TAJ-kártyája. Másfél éve nem kap. A Házon kívül című műsornak márciusban több külföldről hazaköltöző magyar is panaszkodott arról, hogy hónapok óta hiába küzdenek a biztosításért. Akkor Lázár János miniszter törvénymódosítást ígért, de azóta sem történt semmi.
Az esettet az Rtl mutatta be,íme a videó

Kórházban és az orvosnál is fizetned kell a következő ellátásokért hiába van aktív Tb biztosításod!

Több ellátásért is fizetni kell a Tb mellet is az orvosnál vagy a kórházban!
De pontosan miért is?
Most pontosan minden fizetős szolgáltatásról pontos információt kapsz,íme az OEP hivatalos listája.
Az egészségügyi ellátások igénybevétele során az alábbi esetekben kiegészítő vagy részleges térítési díjat kell fizetnie a biztosítottnak is.
Az egészségbiztosítás által támogatott ellátások igénybevétele során a betegnek az alábbi esetekben az ellátások után RÉSZLEGES TÉRÍTÉSI DÍJAT kell fizetni:

külsődleges nemi jellegek megváltoztatására irányuló beavatkozásra, kivéve, ha fejlődési rendellenesség miatt a genetikailag meghatározott nem külsődleges jegyeinek kialakítása a cél,
a rágóképesség helyreállítása érdekében meghatározott típusú fogpótlás,
18 éves kor alatt fogszabályozó készülék.
A biztosított KIEGÉSZÍTŐ TÉRÍTÉSI DÍJ mellett jogosult az alábbi ellátásokra:

az egészségügyi ellátás keretében a beteg saját kezdeményezésére igénybe vett egyéb kényelmi szolgáltatásokra, és
amennyiben a beteg állapota indokolja, az ápolási osztályon elhelyezés esetén az orvosi beutalás alapján igénybevett ápolás (gyógyszerek, és étkezés is).
A részleges és kiegészítő térítési díj képzésének szabályait, illetőleg több esetben annak pontos összegét a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete határozza meg, attól érvényesen eltérni nem lehet.

Az egészségügyi intézményben jól látható helyre ki kell függeszti a térítési díjak feltüntetésével a szolgáltatónál térítési díj fizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások jegyzékét. A térítési díj fizetése mellett igénybe vehető szolgáltatás/ellátás megkezdése előtt a beteget tájékoztatni kell az indokolt és az általa igényelt térítésköteles szolgáltatások díjáról.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltató az egészségbiztosítás keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatásért a fentiekben részletezetteken kívül nem kérhet térítési díjat a biztosítottól.

Mely ellátások nem vehetők igénybe az egészségbiztosítás terhére?

Az alábbi ellátásokat az egészségbiztosítás terhére nem lehet igénybe venni:

munkahigiénés szűrő- és ellenőrző vizsgálatok, illetve ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatások, amennyiben azok nem az ellátást igénybevevő biztosított foglalkozási megbetegedése, illetőleg üzemi balesete miatt váltak szükségessé, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
a gondnokság alá helyezési eljárás során a beteg elmeállapotára vonatkozó szakorvosi véleményezés, továbbá a jogszabály által elrendelt orvosszakértői vizsgálatok és szakvéleményezés, kivéve, ha a vizsgálatra és szakvéleményezésre társadalombiztosítási vagy szociális juttatásra, kedvezményre, illetve egészségbiztosítási ellátásra való jogosultság megállapítása céljából kerül sor, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
különösen veszélyes, extrém sportolás, szórakoztató-szabadidős tevékenység közben bekövetkezett baleset miatt szükségessé vált ellátások, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások. E tekintetben balesetnek az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás minősül, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz,
hivatásos sportolók sportegészségügyi ellátása, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
a nem gyógyító célú, kizárólag esztétikai vagy rekreációs célból nyújtott egészségügyi szolgáltatás, és a következményeinek elhárítására, illetve az eredeti állapot visszaállítására irányuló egészségügyi szolgáltatások, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
a nem egészségügyi indokból végzett művi meddővé tétel, és a következményeinek elhárítására, illetve az eredeti állapot visszaállítására irányuló egészségügyi szolgáltatások, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
az egészségi állapotot pozitív irányban alapvetően nem befolyásoló, szakmailag nem bizonyítottan hatásos ellátás, és a következményeinek elhárítására, illetve az eredeti állapot visszaállítására irányuló egészségügyi szolgáltatások, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
a Magyarországon szakmailag elfogadott, de a finanszírozásba/támogatásba még be nem fogadott eljárás, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz alkalmazása, az ún. engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazás, illetve a befogadott egészségügyi szolgáltatás befogadástól eltérő alkalmazása, kivéve a méltányosságból támogatható ellátásokat, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
a kizárólag orvostudományi kutatás keretében nyújtott ellátások, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
a fogyatékos beteg kivételével a beteg kísérőjének részére az egészségügyi intézményben biztosított szállás és étkezés (nem minősül kísérő személynek, így nem térítésköteles a 14. évesnél fiatalabb beteg gyermekkel a kezelés idején lévő szülője/törvényes képviselője és közeli hozzátartozója sem),
a járművezetői alkalmassági vizsgálatok, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
a lőfegyvertartásra vonatkozó orvosi alkalmassági vizsgálatok, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
alkohol, illetve kábítószer hatása alatt állás esetén a detoxikálás, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
alkohol, illetve kábítószer szintjének kimutatása érdekében végzett vérvizsgálatok, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
látlelet kiadása, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
a nem kötelező védőoltással a beteg immunizálása, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások (a térítésmentes védőoltás kivételével).
Jó tudni, hogy a nem kötelező védőoltással történő immunizálásért (mint például a külföldre történő utazást megelőző védőoltások) 2.000,- Ft térítési díjat kell fizetni, azonban a pneumococcus baktérium, a human papilloma vírus és az influenza megbetegedés elleni védőoltás esetén az orvosi ellátásért nem kell fizetni.

Az egészségbiztosítás keretében igénybe nem vehető egyes ellátások térítési díj képzésének szabályait, illetőleg több esetben pontos összegét jogszabály 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról 2. sz. melléklete meghatározza.

Nem vehetők igénybe a kötelező egészségbiztosítás terhére az egészségügyi ellátás finanszírozása szempontjából különösen veszélyes, extrém sportnak minősülő sport és szabadidős tevékenység közben bekövetkezett baleset miatt szükségessé vált ellátások. Ugyanakkor a sürgős szükség miatt felmerülő, életmentő beavatkozások költségeit az extrém sport- és szabadidős tevékenységek közben bekövetkezett balesetek esetén is finanszírozza az egészségbiztosító. A sürgős szükség körébe tartozó, életet veszélyeztető állapotok és betegségeket a sürgős szükség körébe tartozó egyes egészségügyi szolgáltatásokról szóló 52/2006. (XII. 28.) EüM rendelet tételesen meghatározza.

Forrás : oep.hu