NAV:Augusztustól az adózó magatartásán múlik, kap-e bírságot a Nemzeti Adó- és Vámhivataltó

Augusztustól az adózó magatartásán múlik, kap-e bírságot a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) az elmulasztott, késedelmes vagy hibás online számlaadat-szolgáltatás miatt; ha minden tőle telhetőt megtett az adatszolgáltatás teljesítése érdekében, akár mentesülhet is a szankció alól – hívta fel a figyelmet az adóhatóság pénteken.

A közleményben felidézik: a július 1-jétől bevezetett online számlaadat-szolgáltatásnál a Pénzügyminisztérium és a NAV július végéig biztosított szankciómentességet, ha az adózó regisztrált az online számla rendszerben és az adatszolgáltatást utólag, de legkésőbb a hónap végéig teljesítette.
A szankciómentes időszak lejártával az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése mulasztási bírságot vonhat maga után. A bírság felső határa magánszemély esetén 200 ezer forint, egyéb adózó esetén 500 ezer forint számlánként.
Ha a számlák adatainak online beküldése továbbra sem biztosított, az adóhatóság azt vizsgálja, hogy az adózó megtett-e minden tőle telhetőt a felkészülés és az adatszolgáltatás teljesítése érdekében, például regisztrált-e az online számla rendszerben, megindította-e a szükséges fejlesztéseket és azok folyamatban vannak-e. A NAV a mulasztás szankcionálásáról a körülmények mérlegelése után dönt.
A mulasztási bírság összegét az adózási érdeksérelemmel arányosan határozzák meg. A jogszabály lehetőséget ad arra is, hogy ha az adózó minden tőle telhetőt megtett, a NAV akár el is tekinthet a szankcionálástól – áll a közleményben.

 

A halálos buszbaleset amputált lábú túlélőjét is 20 ezer forintra bírságolták,de ez még semmi

Kollégájukat gyászoló határvadászokat büntetett a rendőrség, mert a kilenc hónappal ezelőtt történt halálos balesetben nem volt bekötve a biztonsági övük – tudta meg a Bors.

Még fel sem dolgozták a miskolci Készenléti Rendőrség állományához tartozó határvadászok, hogy tavaly októberben kollégájuk, Németh Gergely szörnyethalt mellettük egy buszbalesetben, a rendőrség most, kilenc hó­nappal később megbírságolta a túlélőket. A ha­tárvadászok Ke­lebiáról tartottak hazafelé, amikor Kecskemét közelében, az M5-ös autópályán két kamionnal ütköztek. Németh rendőr törzsőrmesteren kívül a busz sofőrje, Gy. Elek is azonnal életét vesztette a szerencsétlenségben. Összesen tizenöten sérültek meg – hárman súlyosan –, úgy kellett kivágni a buszból őket. Egyikük a lá­bát is elveszítette a balesetben.

 

A rendőrök busza két kamionnal ütközött 2017. október 9-én © MTI

A túlélőket sokkolta kollégájuk elvesztése, de az is, hogy most, kilenc hó­nappal a baleset után levelet kaptak a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságtól. A Bors birtokába jutott dokumentumokból kiderül: a határvadászokat 20 ezer forint megfizetésére kötelezik, amiért 2017. 10. 09-én 11 óra 45 perc körül az M5-ös autópályán úgy vettek részt a közúti közlekedésben, hogy „a biztonsági öv becsatolásával nem rögzítették magukat”. Információink szerint még azt a túlélőt is megbírságolták, akinek végtagját amputálni kellett a szerencsétlenség után. De mivel ő már nem a rendőrség alkalmazottja, kész ügyvédjével megvédeni az igazát korábbi munka­adójával szemben.

 

Ezt a határozatot küldték el a balesetet elszenvedett túlélőknek

Ilyen esetben egyébként az sem kizárt, hogy az áldozatnak is kiküldik a bírságot, de az eljárás megszűnik ellene épp az elha­lálozása miatt. Úgy tudjuk, a tragikus baleset után kihallgat­ták a barátjukat gyászoló túlélő­ket, akik közül többen megviselt ál­lapotban azt mondták, nem voltak bekötve. Ezt használta ki a rendőrség saját kollégáival szemben. Azonkívül, hogy egy halá­los baleset túlélőit hónapokkal később erkölcsös-e megbüntet­ni, jogi szempontból is aggályos a bírság.

 

A balesetben ketten meghaltak és tizenöten megsérültek © MTI

Bár büntetést nemcsak tettenérés, hanem beismerés esetén is kiszabhat a rendőrség, az egyébként október óta már rég elévülhetett.

– Ha nem használjuk az övet, azért lakott területen 10 ezer, autóúton 15 ezer, autópályán 20 ezer forint bírság jár. A közigazgatási bírság kiszabásának a szabályszegés időpontjától számított 90 napon túl azonban nincs helye, mert az jogvesztő, közigazgatási szempontból elévül – tájékoztatta a Borsot dr. Gerő Tamás ügyvéd.

Az ügyben megkerestük a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságot is.

Frissítés!

A rendőrség reagált:

Tájékoztattak, hogy az ide vonatkozó, közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 20. § (4) bekezdése szerint: „Nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés)”.

A Kecskeméti Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya 17 eljárás során közigazgatási bírság kiszabásáról rendelkezett a határozatában, egy eljárásban pedig még nem született döntés, további eljárási cselekmény miatt.

A szabályszegésnek minősülő jogsértésekért való felelősségről és a kiszabható bírságról a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény és az annak végrehajtására kiadott a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Kormányrendelet rendelkezik.

Ahogy fogalmaztak: jogalkalmazó szervként a rendőrségnek a tevékenységét a hatályos jogszabályok alapján kell végeznie, az eljárás alá vont személyek tekintetében se pozitív, se negatív irányban nem alkalmazhat megkülönböztetést. Ezen túlmenően tájékoztatjuk, hogy a közigazgatási hatósági eljárásban – ellentétben például a szabálysértési eljárással – az eljáró hatóságnak a kötelezően alkalmazandó szankció alkalmazását (bírság kiszabását) illetően nincs mérlegelési jogköre.

Forrás: Bors

Holnaptól hatalmas bírságot kaphat a parlagfű miatt.Július 1 től kezdődik országszerte a parlagfüves területek ellenőrzése

Július 1 től kezdődik országszerte a parlagfüves területek ellenőrzése A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) azt javasolta, hogy azok a földtulajdonosok, akik még nem gondoskodtak a használatukban levő ingatlanok parlagfű-mentesítéséről, minél előbb tegyenek lépéseket a gyomnövény kiirtására, mert a gondatlan gazdák július 1-je után bírsággal sújthatók – közölte a Nébih a honlapján

Videón a civil rendőrautó ahogyan etikátlanul szándékosan kiprovokálja a szabálysértést

Rengetek történetet halottunk az elmúlt időkben arról miszerint civil rendőrautók a szabálytalanságba hajtják a gépkocsi vezetőket,és aztán jön a büntetés.M7 autópályán a civil festésű rendőrautó lelassít 70-72 km/h sebességre és azt várja, hogy melyik kamionos unja meg az Előzni Tilos-ban. Én villogtam neki akkor kicsit felgyorsult, de aztán ismét kezdte a játékot. Nem maradt el a jutalma, mint látható a mögöttem érkező megunta.
Azért ezzel szerintem van több probléma is.
A telefonhívás akkor szakad meg amikor a véleményemet fejteném ki bővebben. Egyszerűen leteszi,írja a videót készítője.Nézzük akkor mi is történik jogilag.Sajnos nem szabálytalan a rendőr, mert 60km/h a megengedett legkisebb sebesség.
Viszont teljesen etikátlan szándékosan kiprovokálni a szabálysértést.
Egyébként ilyen sebességkorlátokkal alapból szívatás az tehergépjárművek előzési tilalma.
A megoldás vagy ezen szabály eltörlése illetve lazítása lenne, vagy a legkisebb megengedett sebesség 80km/h-ra emelése.

Másrészről aki 80 vagy alatta közlekedik minek jön fel a pályára?
Általában az autópálya plusz kilométer, amit kompenzál, hogy lehet kenni rendesen, így időt nyersz.
De könyörgöm a főúton is lehet sétakocsikázni 75-el és még az út is rövidebb.

Oszd meg ismerőseiddel is.
Forrás:Hirzona24.com

A saját házuk előtt parkolókat is megbírságolhatják

Csak engedéllyel parkolhatnak saját házuk előtt az egyik borsodi falu lakói. A szabályszegőket bírsággal fenyegette meg a polgármester, aki a lakossági tiltakozás hatására visszavonulót fújhat. A szigor összefüggésben áll a szlovák betelepülőkkel.
A 180 lelkes Kéked Borsodban fekszik, a magyar-szlovák határon. A kis faluban látszólagos a béke, mióta a képviselőtestület engedélyhez kötötte a közterület használatát.

Az én közterület-használatom abból áll, hogy a kapubejáró előtt állok az autómmal. Tehát ezt kellene nekem elhagynom, ezt a közterületet, különben megbírságolnak – mesélte a volt polgármester, Veselovsky Máriusz.

A felszólító levelek már ki is mentek, a bírság a közterület-használati díj ötszöröse.

Az önkormányzat azután keményített be, hogy a falut felkapták a szlovákok. Kassa alig 20 kilométer, így lett Kéked a felvidéki város egyik alvó települése. Azt a betelepülők sem értik, hogy az önkormányzat miért az őslakosokon veri el a port.

A helyiek aláírásokkal tiltakoznak a bírságolás ellen.

A képviselőkkel a testületi ülésen igyekeztek szót érteni. Bár az ülés a törvény szerint nyilvános, a Célpontot nem engedték forgatni. Annyi mégis kiszűrődött, hogy egyelőre csak fenyegetőznek, de nem bírságolnak.

A szigor enyhülhet a polgármester szavai alapján, de ha nem tartja a szavát, a kékediek folytatják a tiltakozást a közterület-használati bírság ellen.

Megszólalt a rendőrség: cserélni fogják a civil elfogó autókat és bankkártyával is lehet fizetni

Vázoljuk, hogy mi a rendőrség hivatalos álláspontja az elmúlt napokban nagy port kavart civil elfogóautós projektről.

A Rádió 1 reggeli műsorában, a Sebestyén Balázs nevével fémjelzett Balázsékban telefonos interjút adott Óberling József főosztályvezető rendőrezredes, rendőrségi főtanácsos. A beszélgetés gerincét a civil elfogóautós büntetések adták.

Vagyis azok az esetek, melyekben autósok és motorosok beszámolója szerint a rendőrök hétköznapi személyautóval nagy sebességgel szinte letolják a szabályosan közlekedőket az útról, majd pedig gyorshajtás miatt megbüntetik őket.

“Csináljátok vagy nem csináljátok?” – tette fel a kérdést Sebestyén Balázs.

“Hát is-is” – hangzott a válasz. “Hát csináljuk, de nem úgy.”

Óberling József elmondta, hogy a civil elfogó autókat korábban is használtak, most pedig néhány év szünet után újra szolgálatba helyezték őket. Erre azért került sor, mert az egyértelműen beazonosítható rendőrök a tapasztalatok szerint nem szorították vissza a balesetek számát.

Az ezredes megerősítette, hogy van olyan műszerük, mely haladó civil autóból képes mérni a forgalomban közlekedő többi jármű sebességét. És ennek használatához, a sebesség-túllépés megállapításához és rögzítéséhez nem kell olyan gyorsan menni, mint az előtte haladó gyorshajtónak.

Óberling cáfolta, hogy a kollégái nagy sebességű letolással próbálnák gyorshajtásra ösztönözni az autósokat. Elhangzott továbbá, hogy a rendőrök nincsenek érdekeltté téve a büntetésekben, sőt egyszerűbb a dolguk, ha nem kell senkit megbüntetniük, mert akkor nincs annyi teendőjük.

A3-as és A4-es Audi, Opel Astra, Skoda, Mercedes – az ezredes szerint többek közt ilyen típusú civil elfogó autókat alkalmaznak jelenleg, ráadásul többféle színben. És ha nagyon megszokottá, ismertté válnak az autók, akkor lecserélik őket.

Végül az is elhangzott, hogy az elfogott autósok akár bankkártyával is kifizethetik a bírságot, ugyanis a civil rendőrautókban az ehhez szükséges terminál is megtalálható.Írja a Hvg.hu

Május 1.-től komolyan bírságolják kerékpárral közlekedőket is a rendőrök

A jó idő beköszöntével egyre több a kerékpáros az útjainkon. Jó odafigyelni arra, hogy kerékpárral is be kell tartani a KRESZ szabályait.

A legkisebb helyszíni bírság 5 ezer forint, a legnagyobb 50 ezer forint, leggyakrabban a bicikli irányváltoztatására vonatkozó szabályokat szegik meg illetve hiányos a jármű kivilágítása.Ha fél éven belül kétszer büntetnek meg, akkor akár már 70 ezres bírságot is kiszabhatnak ránk.

Ha szabálysértést követünk el, abban az esetben a rendőrség dönt első fokon, esetleges jogorvoslat esetén pedig a bíróság fog dönteni, ebben az esetben a bírság, akár elérheti a 300 ezer forintot is.

A KRESZ alapján a kötelező felszereléseknek meg kell lenni a kerékpáron, ezek pedig a következők : 1. könnyen kezelhető, megbízható kormány.
2. 2 egymástól független fékrendszer, mely száraz és nedves időben is megbízható
3. csak csengő hangot adó jelzőberendezés
4. elöl fehér vagy kadmiumsárga fényszóró, legalább 150 méterre világító helyzetjelző
5. hátra piros fényt adó, legalább 150 méterről látható helyzetjelző lámpa

6. elöl fehér, hátul piros fényvisszaverő háromszög 1-1 darab, vagy akár 2 db hátul, szimmetrikus elhelyezéssel
7. legalább az első keréken, legalább 2db küllőprizma , mindkét oldalra működő fényvisszaverővel
8.az első fehér vagy kadmiumsárga és a hátsó lámpa a biciklit hajtó emberen is lehet
9. fényvisszaverő mellény viselete kötelező, ha lakott területen kívül úttesten, leállósávon, útpadkán közlekedik

Nagyot hibázott a csoda traffipax!300 ezer forint bírságot akartak fizettetni a rendőrök egy szabályosan közlekedő autóssal

Kereken 300 ezer forint bírságot akartak fizettetni a rendőrök egy szabályosan közlekedő autóssal arra hivatkozva, hogy a szupertraffipax alatt 50 km/óra helyett 167-tel száguldott el. Két elutasító határozat után végül mégis csak engedtek, így megszabadult a tavaly októbertől fenyegető pénzbehajtás rémétől a család. A történet nem Bács-Kiskun megyei, illetve kecskeméti, a tanulságok miatt azonban úgy döntöttünk, hogy közli a keol.hu a totalcar.hu cikkei alapján.

Néhány hete azzal kereste meg a Totalcar magazint olvasójuk, Krisztina, hogy a családja hónapok óta 300 ezer forinttal tartozik az államkincstárnak, de ezt nem érzik jogosnak. Egy október 15-i gyorshajtási ügyről van szó, amelyhez a ma kiszabható legmagasabb közigazgatási bírságról kiállított csekket is mellékeltek.

A rendőrség azt írta, hogy a Krisztina párjának nevén nyilvántartott Skoda Octavia 2017 október 15-én, délután öt óra körül a 7-es út (119+809 méterszelvényén) Balatonföldvár térségében található szakaszán a megengedett 50 km/óra legnagyobb sebesség helyett 167-tel száguldott. Megsértette a KRESZ megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó passzusát, ezért 300 ezer forintot kell fizetnie.

A rendőrség azt állította, hogy az automatikusan működő VÉDA kamerarendszer azt a pillanatot kapta el, amikor a Skoda – benne Krisztina, a párja, valamint további két felnőtt és egy gyerek, illetve csomagjaik – háromszorosan túllépte a lakott területen megengedett sebességet.

Ezzel szemben a Skoda Octavia első generációjának alapváltozata mindössze hetvenöt lóerős, menetkész tömege több mint 1200 kiló, végsebessége 171 km/óra, és több mint tizenöt másodperc alatt gyorsul nulláról százra, tehát nem egy robbanékony autó. Egy ilyen autónak még egy személlyel is több kilométerre van szüksége ahhoz, hogy elérje a végsebességét, és a helyzet alig változik, ha a cél a 167 km/órás tempó. Az érintett autóban viszont – mint említettük – négy felnőtt és egy gyerek ült, valamint csomagok is voltak. Ők egészen biztosak abban, hogy nem gyorshajtottak, de gyakorlatilag semmilyen bizonyítékuk nincs, illetve nem volt, mellyel tisztázhatnák magukat.

Krisztina és családja bizonyítási indítványt nyújtottak be a mérés után egyetlen nappal hozott elsőfokú határozattal szemben. Ugyanebben a beadványban leírták, hogy az autó vezetője mindig szabályosan közlekedik, gyorshajtás miatt még sosem büntették meg, és kérték az eljárás felülvizsgálatát. November elején a Skoda vezetője által leírt részletekkel kiegészítették az elsőfokú határozatot, de nem változtatták meg a döntést a rendőrségen.

Később a család ügyvédje, Dr. Kardosné dr. Ormándi Zita fellebbezett és leírta, a rendőrség nem tisztázta a tényállást, mert nem vett figyelembe minden, az ügy szempontjából fontos részletet, illetve nem folytatta le a bizonyítási eljárást.

Az ügyvédnő szerint a rendőrség akkor járt volna el szakszerűen, ha beszerzi a Skoda gyár igazolását arra vonatkozóan, hogy újonnan mekkora sebességre volt képes ez az autó, illetve meg kellett volna hallgatnia az utasokat, továbbá műszaki szakértő véleményét kellett volna kikérnie. Kifogásolta azt is, hogy nem vizsgálták meg, hogy a mérés időpontjában megfelelően működött-e a VÉDA. Kérte, hogy a felsoroltakra tekintettel a Budapesti Rendőr-főkapitányság semmisítse meg az elsőfokú határozatot. Ehhez a fellebbezéshez csatolta a Skoda-kereskedésből beszerzett igazolást is az öreg Octavia menetadatairól.

A fellebbezést elutasították és az ügyet felterjesztették a másodfokon eljáró Budapesti rendőrfőkapitánynak, aki december 15-i határozatában kérte a Siófoki rendőrkapitányság vezetőjét, hogy tartson terepszemlét a mérés helyszínén. Ez a terepszemle sem vezetett eredményre.

Kiderült az is, hogy a VÉDA oszlopon lévő GRIFF 1V típusú radaros sebességmérő hitelesítése csak jövőre jár le, ráadásul a gyorshajtás mértékének megállapításakor levonták a mérőeszköz hibahatárát, így jött ki a 167 km/óra. Az is kiderül az BRFK érveléséből, hogy a hitelesített traffipaxok által küldött adatok mindaddig hitelesnek tekintendők, amíg ezek ellenkezőjét valaki nem bizonyítja. Tegyük hozzá, hogy a bizonyításhoz kevés az autók sebességmérője, mert az nem hitelesített – tulajdonképpen nincs közkézen olyan hiteles műszer, amellyel meg lehetne dönteni a traffipax mérési eredményeit.

Mindebből az következik, hogy egy átlagautósnak gyakorlatilag nincs semmi a kezében, ha egy szép napon kap egy csekket 300 ezer forintról, amit 30 napon belül be kell fizetnie, legfeljebb részletfizetésben reménykedhet. A rendőrség maga választhatja meg, hogy milyen tényeket vesz figyelembe a gyorshajtási ügyekben, vagyis teljesen mindegy, hogy egy autó elvileg képtelen, vagy majdnem képtelen az adott útszakaszon ennyire felgyorsulni, mert a kamera ezt látta és mérte, márpedig hiteles, mert hónapokkal vagy évekkel korábban hitelesítették.

A történet azonban végül – a Totalcar cikkét követően – mégiscsak happy enddel zárult. Február 1-én újabb levelet kapott a család. Ezúttal az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Közlekedésrendészeti főosztályának vezetője, Óberling József ezredes, illetve ügyintéző munkatársa írt. A közlekedésrendészet megsemmisítette az első fokon eljáró Vas megyei, és a másodfokon eljáró Budapesti rendőr-főkapitányság döntését. Így a családnak nem kell fizetnie, ügyüket lezárták, a fellebbezés miatt befizetett illetéket is visszautalják nekik.

Óberling ezredes részben éppen azokkal az érvekkel támasztotta alá a bírságot törlő döntést, melyekkel a család próbálta meggyőzni a rendőrséget és amelyeket a korábbi vizsgálatok során nem vettek figyelembe. A közlekedésrendészet ezúttal már fontos körülményként sorolja fel, hogy a mérés helyszíne előtt 455 méterrel kanyarodik az út, hogy a Skoda csupán 75 lóerős és több mint 15 másodperc alatt gyorsul nulláról százra, illetve, hogy megengedett legnagyobb tömege 1750 kilogramm.

Mint a lezáró határozatban írják, ezek alapján erős kétség merül fel abban a tekintetben, hogy a kérdéses helyen és időben valóban ilyen gyorsan mentek ezzel az autóval. A közlekedésrendészet hozzáteszi, hogy sem az első- sem a másodfokon eljáró hatóság nem tett eleget teljes körűen a tényállástisztázási kötelezettségének.

Ugyanakkor a Totalcar más hibás mérésekről is hírt adott – ennek az esetnek a kapcsán. Így például Tóka Zsoltnak hat éve azért kellett volna fizetnie, mert a rendőrség kamerája lefotózta, amint húszéves, rohadó Fiat Talentójával 198 km/óra sebességgel száguld az M1-es autópálya tatabányai szakaszán este, a szakadó esőben. Tóka úr végül azért úszta meg, mert a Fiat márkaimportőre adott neki egy igazolást, mely szerint ez a furgon új korában is csak 110-120 kilométeres sebességre volt képes. Röhejes lett volna, ha a rendőrség nem engedi őt el: ezért megtették.

A rendőrség akkor sem akarta kiröhögtetni magát, amikor három éve megírta a Totalcar annak a budapesti üvegesnek az ügyét, akit szintén 300 ezer forintra akartak megbüntetni, miután egy traffipax-felvétel szerint furgonja 241-gyel tolatott a budapesti Mogyoródi úton. Az ő ügyéről is megírták a határozatot, átment a rendőrségi ügyintézők szűrőjén, mintha senki nem olvasta volna el, ám ügyvédjével fellebbezést írtak, és a rendőrség végül ejtette az ügyet.

A Totalcar összegzése: „A balatonföldvári eset sajnos azt a gyanút is felveti, hogy bizonyos ál-gyorshajtási ügyek soha nem kerülnek napvilágra, mert nem téved elég nagyot a VÉDA. Például ha egy autós kap egy 30 ezer forintról szóló csekket, amiért 50 helyett 70-nel hajtott lakott területen, kevesebb az esélye annak, hogy ügye megjárja az első és a másodfokot, majd bekerül az országos médiába, végül kiköt a Közlekedésrendészeten, hogy ott vegyen száznyolcvan fokos fordulatot.”

Azaz: relatív kisebb összegeknél nem vitatkozik az autós, hanem inkább szó nélkül fizet…

Mutatjuk mekkora gyorshajtástól büntetnek a fix traffipaxok

Mutatjuk mekkora gyorshajtástól büntetnek a fix traffipaxok,az országban összesen 365 fix telepítésű kamerája figyeli a gyórshajtókat az országban. A kisebb sebességtúllépésekért a legalább 30 ezer forintos közigazgatási helyett csak helyszíni bírságot lehet kiszabni, igaz, ahhoz helyszínen meg kell állítani a vétkes sofőrt, hiszen utólag ezért nem vonható felelősségre.Az alábbi táblázaton pontosan megnézheted mennyi büntetésre számíthatsz.
Van azonban a traffipaxoknak egy hibahatára is, amit figyelembe kell venniük rendőröknek mérésnél és büntetésnél. Ez 100-as tempóig 3 km/h-t, annál nagyobb sebességnél pedig 3 százalékot jelent. Tehát a lakott területen belüli előírásoknál maradva példaként, a fix traffipaxok az előírt 50 helyett 65 (a közigazgatási bírság alsó határa) plusz 3,
vagyis 68 km/h felett büntetnek.
Ez megfelel a gyakorlatnak is: kollégánk is azt a tájékoztatást kapta, hogy az új oszlopok 69 km/h-tól küldik a felvételeket Vásárosnaményba. Nyilván 53 km/h és 68 km/h között is be lehet gyűjteni helyszíni bírságot, de arra eléggé kicsi az esély.

Elképesztő változás a bírságolásnál!Előbb figyelmeztetés, csak azt követően lehet büntetni

Előbb figyelmeztetés, csak azt követően lehet büntetni, legyen szó bármilyen közigazgatási eljárásról – ezt tartalmazza a Lázár János által előerjesztetett javaslat. A parlament egy teljesen új, egységes törvényt alkotna a közigazgatási szabályszegések szankcionálásáról.

Figyelmeztetés, közigazgatási óvadék, bírság, eltiltás, elkobzás. Ez lesz a követendő menetrend minden egyes közigazgatási szabályszegés esetén – derül ki a Zoom.hu által ismertetett törvénytervezetből, amelyet hétfőn terjesztettek a parlament elé.

Az enyhébb normaszegések számító szabályszegéseknél részben új elem a figyelmeztetés intézménye, amely az állam, az állampolgárok illetve a cégek közötti „bizalom jegyében” szeretne meghonosítani a kormány. A cél a fizetési kötelezettségek csökkentése abban az esetben, ha a jogkövető viselkedés eléréséhez bőven elég egy figyelmeztetés. A figyelmeztetés közvetlen joghátrányt nem okoz, viszont számos esetben eléri a hatását, ráadásul nem köt le feleslegesen hivatali kapacitásokat.

Bevezetnék a közigazgatási óvadékot is,

mintegy átmenetként a figyelmeztetés és a büntetés között. Az óvadékot egy évre kell befizetnie a szabálysértő cégnek vagy magánszemélynek, s ha az óvadék ideje alatt nem kap újabb büntetést, akkor az óvadékot visszakapja. Mind a figyelmeztetés, mind az óvadék bevezetése a szabálysértések csökkenését eredményezheti. További enyhítés avagy újítás, hogy ha bírság kiszabására három éven belül először kerül sor, akkor a bírság összege nem haladhatja meg az alapesetben kiszabható maximum felét.

Az új szabályokat kizárólag a közigazgatási szabályszegésekre lehet alkalmazni.Abban a pillanatban, ha egy cselekedet már szabálysértés, netán a bűncselekmény, a kedvezmények nem alkalmazhatóak.