Vidéken félpályás útlezárásokra készülnek a rabszolgatörvény miatt a szakszervezetek – tudta meg a Zoom.hu, azaz nem csak a szombati, december 8-i budapesti megmozdulás lesz az egyetlen akció a Munka törvénykönyvének tervezett módosítása miatt. László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség (Vasasok) alelnöke lapunknak úgy fogalmazott, hogy a következő napokban több vidéki helyszínre is megmozdulást szerveznek, amelyeket az érdekvédelmek koordinálnak. Ebből a december 7-i, pénteki lesz az első Veszprémben. A pontos helyszínnel kapcsolatban egyelőre még nem kívánt részletet elárulni, de mint említette, hamarosan ez is nyilvános lesz.
Ezen felül Szolnokon is előkészítés alatt van egy hasonló félpályás útlezárással járó akció, mint ahogy jövő hétre Győrbe és Pécsre is szerveznek – a veszprémihez hasonló – megmozdulást.
MTI Fotó: Kovács Attila
Utóbbiakkal kapcsolatban pontos időpontokat az alelnök szintén nem kívánt közölni, mert mint mondta, a demonstrációk egyelőre engedélyeztetés és szervezés alatt állnak, így nem akar olyan kijelentéseket tenni, amelyeket végül nem tudnak tartani. A veszprémi akciót a Vasas szövetség szervezi, de több más ágazati érdekvédelmi szervezet, s persze a helyi érdekképviseletek is részt vesznek a munkában. Megerősítette azokat az értesüléseinket, hogy amennyiben a parlament megszavazza a Munka törvénykönyvének módosítását, akkor további megmozdulások várhatók januárban.
Csak a saját akarat számít
László szerint nem pusztán a tervezett módosítások ellen szeretnék a hangjukat felemelni, hanem a törvénymódosítás előkészítésének módja miatt is, amit elfogadhatatlannak tart. Úgy döntenek a munkavállalók millióinak életét érintő kérdésekről – magyarázta az alelnök –, hogy az előterjesztés benyújtása előtt egyetlen szakmai szervezetet sem hallgattak meg. Ezek után olyan nyilatkozatok hangzanak el az állítólagos tárgyalásokról – amelyeken ráadásul a korábban tett kedvezményeket szinte teljes egészében visszavonták –, hogy azokat szakmailag értelmezni is nagyon nehezen lehet. Az látható csak, hogy hozzá nem értő emberek kerülnek olyan helyekre és pozíciókba, ahol semmi keresni valójuk nem lenne – tette hozzá.
„Ez viszont arra utal, hogy a kormányzat a legkevésbé vesz komolyan olyan döntéseket, amelyek a munkavállalói réteg széles körét érintik.
Ez pedig egészen elképesztő törvényalkotási gyakorlat. Éppen ezért nem tehetjük meg, hogy nem emeljük fel a hangunkat, csak sajnos az a baj, hogy nem nagyon maradt más eszközünk, csak a demonstráció” – fakadt ki László.
Mint ismert, november végén Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos nyújtott be önálló képviselői indítványt a Munka törvénykönyvének változtatásáról. Többek között megemelnék a munkaidőkeret 12 hónapról 36 hónapra – erről kollektív szerződésben lehetne megegyezni. E mellett viszont az éves maximális túlóramennyiséget is felemelnék 250 óráról 400 órára. A tervezet akkor még egyoldalúan ezt a lehetőséget a munkáltatók kezébe adta volna.
Ellenzéki pártok népszavazást kezdeményeznek
Fotó: Veres Viktor
Ezek után a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek egyeztettek Kósa Lajossal, aki első körben számos, a szakszervezeteknek elfogadható engedményt ígért. Belengette például, hogy a fölső határ nem lesz 400 óra, s egy-egy cég esetében az emelést is csak kollektív szerződéssel lehetne megtenni. A hét elején tartott újabb fordulón azonban szinte minden ígéretéből kifarolt. Jelezte, a kormány ragaszkodik a 400 órás plafonhoz. E mellett, ahol mindenképp szükséges, megmarad a túlórakeret-emeléshez a kollektív szerződés, de egyébként az üzemi megállapodás, vagyis az üzemi tanács által megkötött egyezség is elegendő. Ez utóbbi ráadásul komoly pofon a szakszervezetek számára, hiszen alaposan csökkenti a jelentőségüket. Az is kiderült, hogy szintén maradna az a terv, amely szerint egy éven belül heti 48 órára emelhető a rendes munkaidőkeret. E szerint akár érkezhetnének a hosszabb műszakok, vagyis a hatnapos munkahét. Az MSZP-Párbeszéd kész népszavazást kezdeményezni, hogy megakadályozza a Munka törvénykönyvének munkaidő-beosztással kapcsolatos módosítását. Az ellenzéki pártok szerint a törvénymódosítás a hatnapos munkahét, a kommunista szombatok bevezetését jelenti.
Borítókép illusztráció: MTI Fotó: Balogh Zoltán