Image default
Hírek Közügyek

Már a gyümölcsöt is ukrán vendégmunkások szedik, mert a magyar napszámos “túl drága”

A legtöbb szezonálisan munkát vállaló a mezőgazdaságban, a turizmusban és a vendéglátásban dolgozik. Ezekben a szektorokban ebben az időszakban évről-évre égető a munkaerőhiány, főként a mezőgazdaság vergődik, megoldást csak nagy nehezen, vagy egyáltalán nem találni.

Noha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint öt év alatt erőteljesen növekedett, az idegenforgalomban például duplázódott, az idénymunkások száma, a mezőgazdaságban egyre kevesebben dolgoznak ebben a foglalkoztatási formában. Így nem véletlen, hogy immár 4-6 éve jelent folyamatos gondot a munkaerőhiány a mezőgazdaságban, főként a gyümölcs- és zöldségtermesztésben.

Az idénymunka és az alkalmi munka az egyszerűsített foglalkoztatás egy-egy fajtája. A legtöbb egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó a kereskedelemben helyezkedett el, de jellemző még ez a foglalkoztatási típus az építőiparban, a vendéglátásban és a mezőgazdaságban is

A szezonális gyümölcs- és zöldségtermesztésben ugyanis nagyobbrészt alkalmi munkaerőt foglalkoztatnak, és mivel a munkanélküliség negatív csúcsokat döntöget (a KSH adatai alapján 2019. április-júniusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 511 ezer fő volt, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 70 százalékra emelkedett), éppen ezért

néhány hónapra szabad kapacitást találni egyre nagyobb kihívást jelent a termelőknek.

Alkalmi munkák esetében a nyár a domináns időszak: míg idén januárban csaknem 189 ezer alkalmi munkás dolgozott, addig júniusban már 269 ezer. Általában a július a csúcs és egyben a fordulópont – addig minden hónapban nő a létszám, majd újra csökkenni kezd – írta nemrég a Világgazdaság.

A betakarítási szezon csúcsidőszaka a mezőgazdaságban júliustól szeptemberig tart, és évek óta óriási fejtörést okozott a termelőknek, hogy ki szedi majd le a gyümölcsöt a fáról, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökének korábbi nyilatkozata szerint ilyenkor 60-80 ezer idénymunkásra van szüksége az ágazatnak. Tavaly körülbelül 10-15 ezer fő hiányzott a piacról.

A kertészetben a minőségi és szakképzett munkaerő pótlás az elmúlt években teljesen megszűnt. Képzés nincs, minden képzést mi biztosítunk a munkavállalóink részére

– mondta el a Pénzcentrumnak dr. Szabó Viktor, a Bold Agro Kft. ügyvezető igazgatója.

A munkaerőnek kb. az 50 százaléka hiányzik, és a hiány pótlásában csak magunkra számíthatunk. Egyéb ágazatokban, mint például az állattenyésztés vagy a növénytermesztés a helyzet rosszabb. Mi még szerencsés környéken gazdálkodunk, mert a helybéli emberek hozzászoktak a fizikai és kertészeti munkákhoz. A nyári paprika szedését követően nem idegen számukra az almaszedés, és jó bért tudnak nálunk keresni és hajlongani sem szükséges. Szeretnek hozzánk járni, mert megbecsüljük őket. Viszont munkaerőből egyre kevesebb van, ehhez alkalmazkodnunk kell. Amit tudunk gépesítünk és csökkentjük a termesztési felületünket. Az alma és meggy fajtákat úgy választjuk meg, hogy a csúcsmunkák idejét csökkentsük. A szedő embereknek júniusban a meggyel kezdődik, novemberben az alma betakarítással ér végett a szezon. 5 hónapig folyamatosan tudunk munkát biztosítani, emellett jelentős az a munkaerő létszám akikkel egész évben együtt dolgozunk, ők télen almát csomagolnak és metszenek

– tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy veszélyben van-e a betakarítandó termés a munkaerőhiány miatt, dr. Szabó Viktor azt mondta, az olyan ágazatokban, ahol a betakarítás nincs gépesítve, hatalmas veszélyt okoz a munkaerő hiánya, minél nagyobb a hiány, annál nagyobb annak a pótlásának a költsége. A költségek emelkedése pedig véleménye szerint azt fogja eredményezni, hogy megszűnnek a kézimunka-igényes ágazatok. Mind a betakarítandó gyümölcsök veszélyben vannak, mind pedig a gyümölcstermesztési ágazat.

Ki dolgozzon? A megoldás a népmozgás?

Volt egy időszak, amikor az önkormányzat kikölcsönözhette a mezgazdasági vállalkozásoknak a közfoglalkoztatottakat, ám az első év tapasztalatai után alábbhagyott az érdeklődés irántuk, mivel rendkívül motiválatlan és képzetlen munkaerőről van szó – mondta el a Pénzcentrumnak Gönczi Krisztina, az Agrárszektor vezető szerkesztője.

Országon belül keletről nyugatra és északról délre mozognak az idénymunkások – a szegényebb országrészből nyilvánvaló okok miatt a gazdagabb irányába. Az országhatárt is egyre többen lépik át és vonulnak tovább Olaszországba cseresznyét, vagy Ausztriába epret szedni.

Hasonló cikkek

Magyarország 2019: Rosszul lett egy 17 éves cukorbeteg lány, magára hagyták, egy járókelő sem segített

admin

ITT A VÉG? – Ég az Amazonas, már az űrből is látszik

admin

Megtagadta a sofőr a továbbutazást az arcát elfedő nőtől

admin

Egy szamár és egy kecske utazott a MÁV egyik járatán, le is videózták őket

admin

Egyre több vezető közgazdász figyelmeztet a válságra

admin

Félmilliós fizetésért várják a magyarokat az osztrák Mekiben

admin