Elhangzott Orbán Viktor Őszödi beszéde is de azt észre sem vettük.

Hét éve ismerjük a kormányfő elhíresült szavait, amelyek szerint “ne arra figyeljenek, amit mondok, hanem arra, amit teszek”. És a magyar magyar közvélemény azóta is töretlenül értelmezi, boncolgatja, és csámcsogja – Orbán szavait. Most is ez történik. Holott valójában a helyzet az, hogy – mint oly sok más esetben – a miniszterelnök odamondogatásának az égvilágon semmi jelentősége nincs. Illetve nagyon is van – de messze nem az, amiről egy napja beszélünk.

Ebben a történetben ugyanis nem az az igazán lényeges, hogy honnan szerez forrásokat Magyarország – hanem az, hogy erre a pénzre égetően szükségünk van.

Márpedig Orbán december 22-én s arról beszélt szokásos Kossuth rádiós, nemzethez intézett szózatában, hogy

“Senki pénzére nem vagyunk rászorulva, az ország a saját lábán áll.”

Aztán eltelik 19 nap, és német üzletemberek előtt azt bizonygatja, milyen “jelentős hátrányokat” kell behoznunk infrastrukturális téren, és ehhez

“forrásokra van szükségünk.”

Olyannyira, hogy még azzal is fenyegetőzünk a kínai befolyástól egyre jobban fázó Brüsszel felé, hogy, ha az Unió nem ad pénzt, akko “Kínához fordulunk“. Nem vagyok teljesen naprakész a pekingi gazdaságpolitikai döntésekben, de nem tudok róla, hogy az elmúlt három hétben kohéziós alapot hoztak volna létre a közép-európai országok támogatására. vagyis, ha “hozzájuk fordulunk”, akkor

hitelt veszünk fel.

Mégpedig nem is közös üzleti projektre, mint a Budapest-Belgrád vasútvonal, hanem – miként a kormányfő mondta – “új utak, vagy vezetékek építéséhez.” 

A miniszterelnök tehát tegnap nem jól megleckéztette a gonosz Nyugatot, és nem is borult le a sötét Kelet előtt.

Orbán Viktor könyörgött.

Az uniós forrásokért, amelyektől reménytelenül függővé tették ezt az országot. És történt még egy, ennél is sokkal fontosabb dolog:

Orbán Viktor bevallotta, hogy ordas nagyot hazudott a magyaroknak.

Nem kisebbet, mint, amekkora kamuval Gyurcsány lebukott Őszödön.

Ugyanis nem egyszerű kis füllentésről van itt szó. Még csak nem is egyszerűen a kormány gazdaságpolitikájának kudarcáról.

Tegnap a NER reality-show egyik legfontosabb díszlete omlott le látványosan: nem állunk a saját lábunkon, nem vagyunk se erős, se büszke ország. 

A félperifériáról a teljesen reménytelen periféria felé sodródó, EU-s fejlesztési pénzekből épült Patyomkin-falu vagyunk. Amelynek a saját népének jövőjét kilóra eladó elit azt a fényes fejlődési pályát szánja, hogy, ha szorgalmasan és engedelmesen dolgozunk, talán lehetünk a nemzetközi nagytőke legvidámabb összeszerelő csarnoka. Amit az éhbérért dolgoztatott melósoknak épülő-szépülő “munkaalapú” Kánaánnak adnak el. És a munkanélküliséghez, a teljes létbizonytalansághoz képest akár még tűnhet annak is. Mindaddig, amíg fel nem tesszük a kérdést, amelyet a nyolcvanas évekbeli anekdota szerint egy disszidálás közben lebukott punk srác vetett oda a határőr tisztnek, aki nem értette, miért akar lelépni a “legvidámabb barakkból”.

“Jó, de mi a francnak kell nekünk egy barakkban élni?”

Mi a francnak kell nekünk egy összeszerelő csarnokban élni?

A válasz pedig nem is olyan bonyolult: azért, mert húsz éven át azt mantrázták nekünk, hogy ez a lehető legjobb dolog, ami velünk történhet. Amikor meg kezdtünk ráébredni, hogy talán létezhetnek más utak is, akkor azt kezdték el hazudni – és hazudják egyre pofátlanabbul nyolc esztendeje – hogy ez nem is összeszerelőcsarnok, hanem egy szép, büszke, és erős várkastély, amely minden hódítási kísérletnek bátran ellenáll.

Lobog a nemzeti zászló, zúg Himnusz, és a Boldogasszony anyánk, zengenek a veretes szónoklatok, reccsen a brüsszeli asztal az odacsapó magyar ököltől – és közben egy-egy multinak “munkahelyteremtési támogatásként” négy évre előre fizeti ki az állam az alkalmazottak nyomorúságos bérét, a magyar kis-és középvállalkozások meg örülnek, ha egy zsíros kenyeret dob nekik a hatalom.

Közben az oktatásunk innovatív, tanulékony és éppen ezért jól fizetett szakemberek helyett megrendelésre gyártja a jövő egybites bérrabszolgáit. Akik aztán boldogok lesznek, ha a német bérek harmadáért gürizhetnek, és megköszönik majd, ha napi egy helyett akár kétszer is elmehetnek wc-re.

Forrás:alfahir.hu

Barátok Közt egyik színésze évekig kábítószerfüggő volt

A nyilvánosság elé kiállt és beszélt drogfüggőségéről.Óriási küzdelmek árán tudott csak kilépni Tóth Olivér, a sorozat Veintraub Barnája.

Látszólag sikeresnek tűnt a színész élete: voltak szerepei a Madách színházban, anyagi gondokkal sem küzdött, de mégsem volt minden rendben:

“A szüleim függőségei miatt szerzett lelki sérüléseim terheit cipelnem kellett magammal, és ebből adódóan önértékelési zavaraim voltak.” – mondta a lapnak az RTL sztárja.

Elmondta, hogy édesanyjával sem volt felhőtlen a viszonya korábban, ennek tulajdonítja, hogy nem tudott komoly kapcsolatot kialakítani.

Mindenáron a boldogságra vágyott:

“Megtaláltam, ami pillanatok alatt eufórikus állapotba repített: a kristálynak nevezett kábítószert.. “ – mesélte a színész, aki akkoriban belevetette magát a bulizásba, elfordultak tőle szerettei a viselkedése miatt.

Ahogy múlt az idő egy józan pillanatában belátta, hogy ennél az előző élete is jobb volt, felkeresett egy pszichológust és évek kelletek hozzá, hogy kigyógyuljon a függőségből.

“Az őszinteség talán a legfontosabb volt a gyógyulásom során. Óriási küzdelem árán, de jobb emberré váltam.”

Azért nyilatkozott a lapnak, hogy megmutassa, hogy igenis lehet küzdeni a betegség ellen, az ő példája jó hatással lehet más bajbajutott embernek.

Újabb újítás a közösségi oldal hírfolyamában

Óriási változások jönnek a Facebook oldal üzenőfalán avagy más néven a hírfolyamon.

 Újítás következik, amely alapjaiban változtatja meg az oldal célját.

-2018-ban az egyik legfontosabb prioritásunk az lesz, hogy hasznosan és jól tölthessük el a Facebookon töltött időnket – kezdi hosszú bejegyzését az alapító. Zuckerberg lépését azzal indokolja, hogy kutatások szerint azok, akik másokkal szoros kapcsolatban állnak, boldogabbak és jobb közérzetűek. Az ilyen kapcsolatok kialakítását viszont akadályozza a hirdetések tömkelege és a kedvelt oldalak bejegyzései.Ezentúl nem arra tesszük a hangsúlyt, hogy segítsünk releváns tartalmakat találni, hanem arra, hogy elősegítsük az értelmes társadalmi interakciókat – írta Zuckerberg. A hirdetőik kevesebb felületet kapnak, s mivel nem kell átgörgetni a hirdetéseiken, összességében véve a felhasználók kevesebb időt töltenek majd az oldalon. Ám ezen nem bánkódik. „Ez a helyes lépés” – jelentette ki a cég nevében.

Olyan vakcinát adtak be gyerekeknek az állatok is belehaltak

Az MVA85A nevű vakcina egy tuberkolózis elleni védőoltás, ami az állatkísérleteknél kifejezetten rosszult szerepelt, 6 majomból 5 belehalt a hatásokba. Az Oxfordi Egyetem az információkat elhallgatva kb 1400 dél-afrikai csecsemőnek adta be az általuk kifejlesztett védőoltást.

A kutatók azt az információt adták 2009-ben a szülőknek, hogy a védőoltás jól szerepelt a teszteken. Egereken, tengerimalacokon és más majomfajokon elvégzett kísérleteken valóban jól szerepelt, viszont az ezt követő kísérletben 6-ból 5 majom elpusztult. A kutatók elmondásai szerint ez azért történt, mert a TBC egy súlyosabb változatával tesztelték őket.

Ennek ellenére is be kellett volna számolniuk az eredményekről – írják a jelentések.

Az egyetem szakértője szerint változtatniuk kell az ilyen hibákon, mert így vesztik el az emberek bizalmát a tudományban.

Jonathan Kimmelman, a McGill Egyetem munkatársa elmondta, hogy ez nem az első ilyen eset, előfordult már, hogy még nem befejezett vagy éppen negatív eredmények után adtak be készítményeket embereknek.

A vizsgálatok egyébként azt mutatták ki, hogy a vakcina használata indokolt volt, elég nagy adatgyűjtés történt az emberi használat előtt.

A vakcina nem károsította a csecsemőket, de nem is védte meg őket a betegségtől.

(24.hu)

Orbán Viktor levelére válaszoltak a devizahitelesek!!

Orbán Viktor  a Fidesz nevében küldött támogatóinak január 2-án levelet egy csekkel kiegészítve,hogy azok járuljanak hozzá pénzzel is a Soros terv ellen.A devizahitelesek károsultjai évek óta azzal küzdenek  a kormány egy tisztességes elszámolást kezdeményezzen és végre kikecmereghessenek valahogy az adósságból, a miniszterelnök hozzájuk is eljuttatta a Soros György elleni harchoz adományt kérő levelét.Akik  leginkább felháborodtak az adománykérő levelén, akik életének nyomorba döntését a Fidesz támogatta azáltal, hogy a bankszövetség mellé állt, amikor az elszabadult devizahitelek elszámolásáról tárgyaltak.A kormány szemében azóta nincs devizás probléma, a parlamentben heti rendszerességgel mondják el.Így írtak egy levelet.

Ennyit keresnek a pénztárosok az Aldiban!!

Aldinál az eladóknál, tízet pedig az árufeltöltőknél: ők nyolcórás munkakörben kb. bruttó 250 ezer forintot keresnek, melyhez szintén hozzáadódnak még a juttatások.

A Lidl idén kétszer emelte a béreket, dolgozói a fővárosban bruttó 268, vidéken 247 ezer forintot kapnak munkájukért.

A 2018-as béremelésével a Tesco 2017 január óta 11,1 milliárd forintot fektetett a munkabérnövelésbe. Idén a legalacsonyabb bér 197 ezer forint, melyet a Tesco bérpótlékkal, cafetériával és egyéb juttatásokkal egészít ki.

A Metrónál ugyan 12 helyett 14 havi bért kapnak a dolgozók, de a cég 2600 munkavállalójának 40-50 százalékát garantált bérminimumon foglalkoztatja. A januári 23 ezer forintos béremeléssel a minimális bruttó kereset most meghaladja a 180 ezer forintot.

A Spar sem maradt ki a sorból: 2016-ban négy-, 2017-ben nyolcmilliárd forintot fordított béremelésre, s 13. havi bér is jár a dolgozóinak. Emellett évente kb. 100 ezer forint készpénzes juttatásban is részesülnek, SZÉP-kártyán akár 40 ezer forintot is kaphatnak, és dolgozói kártya is jár nekik, ami 10 százalékos kedvezményt biztosít a teljes árukészletre – írja a HVG

Vajna Timeának nincs pénze új ruhára!!

Először nem hittem a szememnek, aztán amikor még egyszer elolvastam Vajna Tímea kép alá írt kommentjét, több dolog jutott eszembe:1, Vajna Tímea egy telhetetlen, szörnyűség, aki átlépett minden határt
2, Vajna Tímea ironizál, és minden kevésbé tehetős embert fennhéjázón kigúnyol

“Köszönöm a sok levelet, amit kaptam Tőletek. Sokan voltatok kíváncsiak, hogy milyen ruhát viselek idén. Nincs lehetőségem mindig új ruhát venni, így a tavalyi cannes-i estélyimet viseltem a Golden Globe-on!” – írta az Instagrammra Vajna Tímea. Egy felhasználó megkérdezte, miért nincs lehetősége. A válasz sokkoló volt

“Nincs rá pénzem” – értjük ezt?

Egy olyan embernek nincs rá pénze, akinek a férje az összes kaszinó császára? Egy olyannak, aki az állami támogatásokat úgy kapja, mint más ember a sárga csekket?

Tímea! Ha ez vicc volt, köszönjük, hogy kigúnyoltál minden szegény embert, ahogy a gyémántgyűrűddel is. Ha komolyan gondoltad, mert kevésnek találod a pénzed, akkor csak egyszerűen menj a búsba!

Doszpot Péter is megszólal VV Fanni ügyében

Doszpot Péter Budapesti Rendőr-főkapitányság életvédelmi osztályának egykori vezetője.Elmondása szerint az idő a gyanúsítottnak dolgozik.Halottá nyilvánítani Fannit csak akkor fogják, ha előkerül a holttest. Addig eltűnt személyként kezelik. A kérdés az, hogy ha megtalálják, a test lesz-e olyan állapotban, hogy megállapítható az elhalálozás oka.A vádemelés során sarkalatos kérdés lesz, vajon biztonsággal kijelenthető-e az emberölés ténye, nem történt-e baleset. A holttest még bármikor előkerülhet, ez a másfél hónap nagyon kevés idő. A gyanúsított is bármikor elmondhatja, hová van elrejtve a lány. B. Lászlót még sokáig bent lehet tartani, de ez egyre nehezebb lesz. Sajnos, az idő neki dolgozik-mondta egykori főrendőr a Borsnak.

 aki szerint akkor nehéz lesz vádat emelni a férfi ellen, ha nem lehet megállapítani a szándékosságot.

Ha ez nem sikerül, B. László akár már tavasszal szabadon távozhat a börtönből.

A nagy nyugdíj mutyi fény derül az igazságra!!

Seres István számokkal támasztja alá hogy a nyugdíjasokat nem a fiatalok tartják el,a befizetett járulékokból bőven telik.

Mit mutatnak a számok a 2011-es átlagos jövedelmek esetében? Képződik-e elegendő fedezet a későbbi, mondjuk 40 évnyi biztosítási jogviszony utáni nyugdíjfizetéshez? A KSH adatai szerint tavaly a havi átlagos bruttó jövedelem 213 ezer 100 forint volt, amelyből a munkáltató 10 százalékos nyugdíjjárulékot (havi 21 ezer 310 forint) vont le, és a munkáltató által fizetett 27 százalékos társadalombiztosítási járulékból 24 százalékot nyugdíjbiztosításra számoltak el (havi 51 ezer 144 forint). Ha a két összeget összeadjuk (72 ezer 454 forint), látható, hogy 40 év alatt a nyugdíjbiztosító 34 millió 777 ezer 920 forint biztosítási díjat szed be. Ha a biztosító a hozzá befolyt pénzt nyilván kellő hatékonysággal működteti (állampapírokba, jelzáloglevélbe, kötvényekbe, bankbetétekbe fekteti), havi tőkésítéssel könnyen elérhet 6 százalék kamat bevételt. Ebben az esetben az átlagos jövedelmű dolgozónknak az egyéni számláján, a járadék számításra vonatkozó képlet felhasználásával 144 millió 291 ezer 470 forint lesz.

Ebből kitűnik, hogy a tőkefedezeti rendszerrel bőven van fedezet a nyugdíjra még akkor is, ha a férfiak átlagos életkora 69, a nőké pedig 76 év. Ugyanakkor az is látszik, hogy a jelenlegi nyugdíjasok a felhalmozott tőkének még a kamatát sem kapják meg. Ugyanis a 144 millió 291 ezer 470 forint 6 százalékos kamata évente 8 millió 657 ezer 488, ami havonta 721 ezer 457 forintot jelentene, vagyis lényegesen magasabb összeget kellene kifizetni, mint a mostani átlagos havi nyugdíj. Ez esetben pedig már örökjáradékról beszélhetünk, hiszen a tőke örökre a biztosítónál marad.

Mint a sima biztosító

A nyugdíj biztosítás esetében a biztosítónak a társadalombiztosító számít, a veszélyközösség tagjai a biztosítottak, a biztosítási esemény pedig az előre meghatározott 62 életév. Az pedig nem igaz, hogy a fiataloknak kell eltartani azokat a nyugdíjasokat, akik a társadalombiztosítónak 40-50 éven keresztül igen nagy összegű biztosítási díjat fizettek, hiszen 1998-ban a társadalombiztosítási járulék még 31 százalék volt, és előfordult olyan időszak is, amikor 14 százalékos mértékű nyugdíj-járulékot kellett fizetni.

Forrás:delmagyar.hu