Leállt a szíve és meghalt a 17-es villamoson egy férfi, aki fél napot utazott holtan anélkül, hogy bárki észrevette volna

Hirdetés

Leállt a szíve és meghalt a 17-es villamoson egy 73 éves férfi, aki fél napot utazott holtan anélkül, hogy bárki észrevette volna, írja a Bors.

A lapnak a férfi felesége mesélte el, mi történt. A férfi aznap reggel, ahogy a többi napon, elindult munkába; nyugdíjasként dolgozott a Szerencsejáték Zrt.-nél. Minden nap vonattal utazott fel Budapestre, aznap is háromnegyed hét körül ért be a Déli pályaudvarra.

Innen két megállóra van a munkahelye, így felült a 17-es villamosra, ahogy mindig. Halála napján azonban minden bizonnyal már a második megállóhely előtt meghalhatott, hiszen a villamosról nem szállt le, a villamosvezetőnek pedig délután fél kettő körül szólt valaki, hogy „úgy néz ki, mintha valaki rosszul lenne, de lehet, hogy már nem is él, mert nagyon sápadt”. A vezető megállította a villamost, és hívta a mentőket.

A férfi feleségét a rendőrök hívták fel, hogy férje valószínűleg órákkal korábban meghalt. A nő szerint azért is megdöbbentő a dolog, mert a villamosvezető a végállomáson a szerelvényen halad át, hogy átüljön a másik vezetőfülkébe, így többször is feltűnhetett volna neki a nem mozduló férfi.

A lap megkérdezte a BKV-t, akik azt írták:

A villamos vezetője hátrament, majd intézkedést kért. Mivel ezelőtt senki nem jelzett, pontosan nem tudjuk, mikor hunyt el az érintett. Egyébként a szerelvény végállomásra érkezésekor a leszálló utasokkal egyidejűleg a felszállás is megkezdődik, a járművezetőnek ilyenkor nincs olyan kötelezettsége és lehetősége sem mindig, hogy egy esetleg alvó utast felébresszen. A következő indulásig a járművezető a végállomáson rendszerint vagy a tartózkodó helyiségben vagy a vezetőfülkében vár.

Tarlós: a 65 felettiek 8 milliárdos veszteséget okoznak a fővárosnak

Hirdetés

Elkészült a 3-as metró infrastrukturális felújításának ütemterve, amely szerint a végső átadási határidő 2019. szeptember 30. – közölte Tarlós István főpolgármester pénteki budapesti sajtótájékoztatóján, hozzátéve: a 3-as metró felújított szerelvényei már korábban, 2019 nyarán forgalomba állhatnak.Újságírói kérdésre válaszolva közölte: az Európai Unió egyelőre nem hagyta jóvá az infrastrukturális felújítási projekt támogatását. Tarlós István ugyanakkor elképzelhetetlennek nevezte a felújítás csúszását. Ez a kormány, az állam és a főváros számára “katasztrofális kudarcot jelentene”, és könnyen azzal a következménnyel járna, hogy 2019-ig valamikor esetleg le kellene állítani a 3-as metrót – mondta Propeller.hu nak

Kijelentette: a problémát meg kell oldani, és ha az unió esetleg nem adna támogatást, akkor meggyőződése szerint “az állam kénytelen lesz a zsebébe nyúlni”.

Az elkészült ütemterv szerint a felszíni pótlások kiépítése már 2016 első félévében megkezdődne, és a metrófelújítás első ütemének is 2016. november-decemberben meg kell kezdődnie – mondta Tarlós István, hozzátéve: ha ez egy hónapnál többet csúszik, akkor a szeptember végi határidő is veszélybe kerül.

A főpolgármester közölte, az agglomerációs közlekedés állam általi visszavételéről szóló alapmegállapodás várhatóan február 17-ig megszületik. Szerinte jó irányba halad az egyeztetés, csak egy “kicsit lassú”.

A 65 éven felüliek díjmentessége kapcsán elmondta, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) kimutatása szerint ez 350 ezer embert érint, és “a fedezetlen mentesség” vesztesége 8 milliárd 71 millió forint a fővárosban. Tarlós István hangsúlyozta, nem az a célja, hogy a díjmentességet elvonják, hanem azt akarja: ennek a veszteségnek legalább egy részét fizesse ki az állam.

A hulladékgazdálkodásról szóló törvény módosítása kapcsán a főpolgármester kérte a nemzeti fejlesztési minisztertől, hogy a végrehajtási rendelet megalkotásába vonják be a fővárost. Sok jogi, gazdasági és szakmai aggály is felmerült a módosítással kapcsolatban, példaként említette, hogy a szabályozás alapján Budapesten 140 ezer hulladékgyűjtő edényt kellene kicserélni – jegyezte meg.

Kifejtette: a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nek a város takarításából évente több milliárdos vesztesége termelődik, míg a hulladékgazdálkodásból ezt meghaladó profit keletkezett, így a cég egyensúlyba tudott kerülni. Ha a törvénymódosítás következtében a díjmegállapítás elkerül a fővárostól, akkor gyakorlatilag az említett profit eltűnik, és Budapest nagyon rosszul járna, mert a fővárosi pénzből a vidéki veszteségeket tüntetnék el – mondta a főpolgármester.

Tarlós István a sajtóban megjelent, a BKK “szétdarabolásáról” szóló hírekre reagálva azt mondta: a cég azt a szerepet tölti majd be, amit eredetileg elképzelt neki. A közlekedésszervezés és a közlekedési projektek menedzselése marad a BKK-nál. Senki nem akarta a BKK-t egy kétezer fős cégnek, lényegesen kisebbnek kell lennie – jegyezte meg.

Közölte azt is, hogy a főváros elindított egy közvetlen uniós projektet a városi és elővárosi hajózás fejlesztésének előkészítéséről. Megjegyezte, ha lesz olimpia Budapesten, akkor a játékok kiszolgálásban is komoly szerepet játszhat a dunai hajózás. Közölte, kifejezetten elektromos hajtású hajókban gondolkodnak.

Mint mondta, a dunai “kishajózás” ma csak városnéző jelleggel, idegenforgalmi látványosságként működik elavult járművekkel. A fejlesztés célja az lenne, hogy teljes értékű, integrált része legyen a dunai “kishajózás” a régió közösségi közlekedési hálózatának. A folyón való közösségi közlekedés kiterjedne Százhalombattáig, illetve Nagymarosig.

A csepeli HÉV kapcsán Tarlós István arról beszélt, hogy a vonalnak számos problémája van. Ezek között említette, hogy nincs közvetlen belvárosi kapcsolata és nem éri el egyik metróvonalat sem – jegyezte meg.

A csepeli HÉV az elképzelések szerint a Közvágóhíd térségében összekötnék az 1-es villamos vonalával, a Boráros téren a nagykörúti villamosokkal úgy, hogy a 4-es és a 6-os villamosok közül csak az egyik menne csak át Budára, a másik az újbudai irány helyett délre fordulva Csepelre közlekedne.

Újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy “végrehajtható költségvetést tudtak összeállítani”, az február 17-én kerül a Fővárosi Közgyűlés elé. A költségvetési fő szám várhatóan 313 milliárd forint körül lesz.

Már a szerelőket is beállítják sofőrnek

Hirdetés

Hetvenezer forinttal is többet kereshet a fővárosban az a villamosvezető, akit egy fogyatékos utas panasza miatt rúgtak ki az SZKT-tól. Nemcsak külföldön, de a fővárosban is többet lehet keresni, mint vidéken. A sofőrhiány még kezelhető Szegeden, de a sofőrök kizsigereltek.– Vigye be a garázsba, aki akarja – idézte az egyik idősebb trolivezető egy fiatal kollégáját, aki „menet” közben hagyta ott a Szegedi Közlekedési Társaságot, még a garázsig sem vezette el a járművet.

– Pont most nézzük a beosztásunkat – mutatja a kiskönyvet az egyik sofőr: két hosszú nap, két rövid, utána egy szabad, aztán kezdődik újból – a középkorú sofőrnek egy hónapban maximum kétszer van egy teljes hétvégéje. – Nekem gyakran húsz túlóra is jut – magyarázza a másik, aki szerint nem a pénz miatt mennek el sokan, hanem a kizsigereltség miatt.

Az SZKT-nál a bruttó órabér ezer forint, a túlóráért, ha ezt a pihenő- vagy szabadidőben kell teljesíteni, akkor százötven százalék jár. A budapesti cégnél az órabér 1300 forint, a munkavállalónak ingyen szállást biztosítanak. Fővárosi sétajáratra pedig már 1450 forintos órabérért keresnek buszsofőröket.Németországban ennek a háromszorosát kereshetik a sofőrök, de az egyik német cégnél dolgozó a közösségi oldalon még azt is megjegyezte, hogy évente 500 euró nyaralási támogatást is kapnak.

Bérfeszültség kívül-belül

– Rajtunk csattan az ostor, ha ideges az utas, ha van klíma, ha nincs klíma. – Egyikük harmincnyolc éve, a másik húsz éve dolgozik a társaságnál.

– Mi már nem nagyon tudunk mozdulni, de a fiatalok mennek.

– A régóta az SZKT-nál dolgozók szerint nincs rendben az sem, hogy a kezdők is pont annyit keresnek a januári minimálbéremelés óta, mint azok, akik sok évet lehúztak a cégnél, de ők hamarabb tovább is állnak, mint azok, akiket ideköt a család, a lakás.– A fővárosban harmadával, de még Győrben is jóval többet lehet keresni – teszik hozzá.

– A nemrég kirúgott villamosvezető feljött Pestre, itt akár hetvenezer forinttal is többet kereshet majd – mondta Szabó István. A Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a szegedi cégnél a szolgáltatás irányába mozdult el az új igazgató, így a sofőrök magukra maradtak. Szabó szerint a túlterheltség mellett nehezen várható el, bár ez volna az ideális, hogy ne pattanjon el a húr alkalmanként.

Idősödik a gárda

– Egyelőre nem beszélhetünk akut munkaerőhiányról és drasztikus elvándorlásról sem – mondta Majó-Petri Zoltán. Az SZKT ügyvezetője szerint még képesek a távozó munkavállalók pótlására, hetente négyszáz túlóra mellett, így az a szolgáltatás színvonalát nem veszélyezteti.– Tíz-tizenöt sofőr hiányzik az SZKT-nál. – Majó-Petri Zoltán ügyvezető igazgató szerint tavaly huszonöten hagyták ott a céget, tizennyolcat vettek fel. Az idei év első felében tízen mentek el, és ugyanennyit vettek fel a társasághoz a Forgalmi Főmérnökségnél.

Majó szerint legalább ekkora gond a járművezetői csapat korfája és az ezzel összefüggő egészségügyi problémák, a táppénzes napok számának folyamatos emelkedése, ez legalább olyan volumenű probléma, mint az elvándorlás.

– Társaságunk törekszik arra, hogy minél több járművezetőnek legyen trolibuszra és villamosra is jogosítványa, így a létszámhiány rugalmasabban kezelhető.

– Majó elárulta, hogy vannak más területen dolgozók, jellemzően szerelők, akik jogosítvánnyal rendelkeznek, ilyenkor ők is beállnak vezetni.

A Volán-társaságoknál nagyobb a baj?

– Vezénylik őket a metrópótlásra, a vizes vébére. – Az önkormányzati fenntartású SZKT-nál dolgozók úgy tudják, hogy az állami volánoknál sokkal nagyobb a káosz. Lapunk is megkereste a 2015. januártól összevontan működő Bács, Körös, Kun és Tisza Volánt irányító DAKK Zrt. vezetőjét; egyelőre a szakszervezeti vezetőjüktől tudtunk meg annyit, hogy összességében kétszáz, a szegedi területen nagyjából huszonöt sofőr hiányozhat.

– Az összevonás előtt a Körös Volánnál magasabbak voltak a fizetések, az állam nem kompenzálta a különbségeket, így Békéscsabán többet keres egy sofőr, mint szegedi kollégája, pedig már két éve ugyanannál a cégnél dolgoznak – magyarázta Hoffman Antal, a DAKK Zrt. szakszervezeti titkára. A DAKK Zrt. hivatalos válaszát még nem kapta meg szerkesztőségünk.
Fotó: Frank Yvette Szerző:Délmagyar.hu