Varga: fegyelmezett költségvetési politikát folytat az új kormány

A gazdaságpolitikai célok változatlanok lesznek, továbbra is fegyelmezett költségvetési politikát folytat majd az új kormány, és a teljes foglalkoztatás elérésére törekszik – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter-jelölt a kinevezése előtti meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén, kedden.

Kiemelte: a leendő kormány 2022-ig évi 4 százalék körüli gazdasági bővüléssel számol, a ciklus végére hiány nélküli költségvetést szeretnének elérni, ezzel párhuzamosan tovább kívánja csökkenteni a felálló új kormány az államadósság GDP-arányos szintjét.
A miniszterjelölt kinevezését 10 igen, 2 nem és 2 tartózkodás mellett támogatta a parlament gazdasági bizottsága, akárcsak előzőleg a költségvetési bizottság.
Emlékeztetett: az Európai Uniónak beadott konvergenciaprogramban a 2022-ig felvázolt 4 százalék körüli éves gazdasági növekedés alapja a világgazdasági konjunktúra lesz, ezt mutatja, hogy az export az idei első három hónapban is kimagaslóan teljesített. A járműipar mellett olyan ágazatok is jelentősen bővülnek mint a szolgáltató szféra, vagy az építőipar – jelezte Varga Mihály.
A pénzügyminiszter-jelölt a gazdasági bizottságban is megismételte: az új kabinet számára elsődleges szempont lesz a pénzügyi stabilitás, a felelős költségvetési gazdálkodás megvalósítása, 2022-re pedig el kívánják érni azt, hogy az államadósság GDP-hez mért aránya a maastrichti előírások szerinti 60 százalékra, vagy az alá csökkenjen.
Varga Mihály ebben a bizottságban is hangsúlyozta: a leendő kormány kitart az adórendszer eddigi eredményei és a bejelentett járulékcsökkentés mellett.
A képviselők közül Volner János (Jobbik) felszólalásában azt kifogásolta, hogy a Magyarországon működő bankok áthárították a válságadók terheit, így például a bankadó és a tranzakciós illeték költségeit a fogyasztókra
A miniszterjelölt az ellenzéki képviselő felszólalására reagálva úgy fogalmazott: jól gondolta a kormány 2010-ben, hogy nagyobb mértékben be kell vonni az adózásba egyes szektorokat, például a pénzintézeti ágazatot. Viszont azt is figyelembe kell venni, hogy a bankok nemzetközi viszonylatban is versenyeznek – tette hozzá. A magyarországi bankoknak növelniük kell hatékonyságukat, ugyanis magasabb költségekkel működnek régiós társaikhoz viszonyítva – mutatott rá.
F. Kovács Sándor (Fidesz) azt vetette fel, hogy több vállalkozó úgy érzi, a befizetett kamarai tagdíjért cserébe nem kap arányos szolgáltatásokat.
Varga Mihály a felvetésre jelezte: idő kell ahhoz, hogy a kamarai rendszer el tudjon érni minden vállalkozáshoz, a kormány egyelőre nem készül arra, hogy a kamarai törvényen változtasson.
A fideszes képviselő egy másik kérdésére válaszolva Varga Mihály úgy fogalmazott: az Európai Unió mostani, a következő költségvetési ciklusra vonatkozó tervezetének a megváltoztatására kell törekedni, nem fogadható el, hogy a közös célokat a térség rovására valósítsák meg.

 

Ezt tervezi a kormány!50-60 százalékkal nőhet a hazai dolgozók bére hamarosan

Még nem egyezett meg a kormány a munkáltatók és munkavállalók érdekképviseleteivel a hatéves bérmegállapodás folytatásáról, így egyelőre nem lehet tudni, pontosan mekkora béremelésekkel kell számolni jövőre és a következő években. Az időközben megjelent konvergenciaprogramból azonban kiolvasható, hogy a kormány mekkora bérnövekedésre számít 2022-ig. Elég nagyra.

  • A közszférában az idén 10,8 százalékkal, jövőre 9,9 százalékkal, azután 9,3 százalékkal, majd 8,5, illetve 7,9 százalékkal nőnének a bérjövedelmek.
  • Az összes munkavállalóra vetítve ennél kicsit mérsékeltebb jövedelemnövekedést prognosztizáltak: a jövő évtől 9,5 százalékost, azután 7,7 és 7 százalék közöttit.

Ez azt jelenti, hogy

2022-re az összes munkavállalóra vetítve átlagban mintegy 50 százalékkal nőhet a jövedelem.

Az már tudható, hogy a szociális hozzájárulási adó a bérmegállapodás alapján évi 2 százalékponttal csökkenve 2022-re lemegy a jelenlegi 19,5 százalékról 11,5 százalékra. Sőt az sem kizárt, hogy Parragh László kamarai elnök javaslatát elfogadják, és egyszámjegyű lesz a szocho. A személyi jövedelemadó ugyancsak egy számjegyűre olvadhat, legalábbis többször pedzegette már Varga Mihály a 9 százalékos szja-t, erre is lehet esély négy év múlva. Az egyszámjegyű szocho és szja egybevágna azzal a tervvel, hogy a régiós versenytársakénál kisebb legyen a bérekre rakódó közteher. Persze csak ha ők nem csökkentenek közben.

Ezekből a tényezőkből már elég jól lehet következtetni arra, milyen bérnövekedés várható, illetve hogyan alakulhatnak a cégeknél a bérköltségek.

Varga Mihály: a foglalkoztatottságból is látszik, hogy növekszik a gazdaság

A magyar gazdaság növekedését jelzi az, hogy a december-februári időszakban 70 ezerrel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az M1 aktuális csatornán a legfrissebb statisztikai adatokat kommentálva.

Varga Mihály felhívta a figyelmet arra is, hogy az év elején nem történt meg az a visszaesés a dolgozók számában, amely szezonális okok miatt be szokott következni.
Az elmúlt negyedévben minden szektorban növekedett vagy változatlan maradt a foglalkoztatottság – hangsúlyozta a tárcavezető.

A Központi Statisztikai Hivatal szerdán közölte: a tavaly december és idén február között a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 441 ezer volt, 70 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 129 ezerrel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 40 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 20 ezerrel csökkent.

Már be volt kapcsolva Orbán mikrofonja, árulkodó párbeszéd zajlott le

Titokzatos kérdés-felelek hangzott el ma délben Orbán Viktor (54) kormányfő és Varga Mihály (53) gazdasági miniszter között a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó rendezvényén.

A politikusok mikrofonja már be volt kapcsolva, amikor a kormány.hu oldalon elkezdődött az esemény közvetítése, ám ők vélhetően ezt nem tudták. A zoom.huszúrta ki az alábbiakat:

Varga Mihály: „…áfát nem akarod bemondani?”

Orbán Viktor: „Nem. Semmit!”

Ebből úgy tűnik, hogy valamilyen termékkör változásának bejelentése is szóba kerülhetett Orbán beszéde előtt.

A Blikk megkérdezte Havasi Bertalant (40), a miniszterelnök sajtófőnökét, miről ejthettek szót az érintettek:

– Ez egy álhír; a kormány a legfontosabb élelmiszerek és az internet áfájának csökkentését január elsején meglépte – válaszolta.

Varga Mihály: a kormány sokat tett a foglalkoztatottság növeléséért

A foglalkoztatási helyzet javítása érdekében a kormány számos intézkedést hozott az elmúlt hét évben, kezdve a munkahelyvédelmi akciótól a bérek emelésén és a hat éves bérmegállapodás megkötésén keresztül az álláskeresőket és közfoglalkoztatottakat érintő programokig – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön Budapesten.

A tárca szervezésében az európai uniós foglalkoztatási programok témakörben megrendezett konferencián Varga Mihály kiemelte, a munkaerőpiacot érintő európai uniós programok is támogatták a kormány céljainak elérését.
Az erőfeszítések eredményeképpen mára már hétszázötvenezerrel többen dolgoznak Magyarországon 2010-hez képest, közülük 570 ezren a magánszektorban helyezkedtek el; az elmúlt 27 évben most van a legtöbb embernek munkahelye az országban – idézte fel a miniszter.
Miután Magyarországon aki képes és akar, az tud dolgozni, és 60 ezer üres álláshely várja az érdeklődőket, a következő feladat megkeresni a munkaerőpiacon fellelhető tartalékokat – hangsúlyozta a tárcavezető.
Varga Mihály bízik abban, hogy a fiatalok és a tartósan munkanélküliek helyzetének a javítására a jövőben nagyobb erőket fordíthatnak.
Sok múlik a versenyképességen is, a jövőben a kis- és közepes vállalkozások képességét javítani kell ahhoz, hogy nagyobb cégek beszállításában is részt tudjanak venni, a digitalizáció kihívásait sikeresen kezeljék – mondta a miniszter.
A migráció nem képes a munkaerőhiány gondján enyhíteni, a német példa legalábbis ezt mutatja – jegyezte meg, utalva a Migrációkutató Intézet tanulmányára. Eszerint két év alatt 1,2 millió migráns érkezett Németországba, s ezzel ott 18 millióra nőtt a bevándorlók száma. A német kormány óriási összegeket költ a bevándorlók ellátására, ezzel együtt is 2017 tavaszán a menekültstátuszban részesítettek foglalkoztatási rátája csupán 18 százalék volt, miközben a munkanélküliség körükben meghaladta az 50 százalékot – tette hozzá a miniszter.
Kósa Ádám európai parlamenti képviselő előadásában arról beszélt, hogy az európai szociálpolitika legnagyobb kihívása a társadalom elöregedése mellett az alacsony képzettség kérdése. Az automatizáció és a robotika legjobban a kevesebb kompetenciával rendelkezők munkahelyeit veszélyezteti, ebből a szempontból pedig a migránsok különösen kitettek – tette hozzá.
Az Európai Unióban, ahogy Németországban is a munkaerőpiaci gondokat kizárólag a migránsokon keresztül kívánják orvosolni – mondta Kósa Ádám utalva arra, hogy ezt a kérdést nem lenne szabad egységesen kezelni, illetve büntetni azokat az országokat, amelyek a kihívásokat egyéb módon sikeresen kezelik.
Hiába hangzanak el számok azzal kapcsolatban, hogy hány új munkahely jött létre Magyarországon, az Európai Parlamentben továbbra sem értik, hogy mi történik Budapesten – vélekedett a politikus.
Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár kifejtette: a magyar munkaerőpiacon komoly tartalékok vannak, az elmúlt évek javulása ellenére a 15-64 éves korosztály 28,4 százaléka továbbra is az inaktívak körébe sorolható.
Az államtitkár szerint szükség van olyan programokra, amelyekkel átsegíthetők a munkaerőpiacra a jelenleg még nehezebben elhelyezkedő csoportok. Így például az alacsonyan iskolázottak, a tartósan munkanélküliek, az idősödők, a közfoglalkoztatásból kivezetettek, a kisgyermekesek és a fiatalok.
A tartósan álláskeresők 40 százaléka több mint egy éve nem talál magának állást, az alacsonyan képzettek 55 százaléka nem dolgozik – emelte ki Cseresnyés Péter.MTI

80 ezer forintos támogatást kapnak a hazai dolgozók jelentette be Varga Mihály

Azt már szinte mindenki tudja, hogy jövőre is jelentős minimálbér, illetve garantált bérminimum emelkedésre kell számítani, hiszen már hónapokkal ezelőtt bejelentették, de most egy nagyon új és friss hírt kaptak a magyar munkavállalók, aminek garanáltan mindenki örülni fog, mert minden magyar dolgozót érint és mindenkinek fizetésemelést jelent!

A jó hírt Varga Mihály, Nemzetgazdasági miniszter jelentette be, mely szerint (ez már nem új infó) a szociális hozzájárulási adó jövőre, 2018. január 1-től 2 százalékponttal csökkenni fog! Most ehhez egy újabb adalékot kaptak a dolgozók, miszerint a 2 százalékos csökkenés mellé a kormány további fél százalékot adhat!Így most már 2,5%-os csökkenésről beszélünk,a mi nettó fizetésemelést jelenthet a magyar dolgozóknak! Varga Mihály, a Reuters nevű német lapnak beszélt a legfrissebb tervekről!

A plusz 0,5 százalékpontos csökkentést a tavaly novemberben megkötött megállapodás teszi lehetővé.Ezzel jelentős mértékben csökkennek a munkaadók terhei, ami következtében magasabb fizetést tudnak adni a dolgozóiknak.

A szochó jelenleg 22 százalékos, ami a 290 300 forintos jelenlegi átlagbér esetében havonta 63 866 forintot jelent, amit a munkaadó fizet. Ez az összeg a mostani átlagbér alapján jövőre 58 060 forintra csökken. Ha pedig tényleg további 0,5 százalékponttal mérséklődik jövőre a szochó, akkor 19,5 százalékos lesz, ez pedig 56 608 forintra mérsékelné a szóban forgó összeget.-írja a napi.hu

Egy új EU-s irányelvnek köszönhetően hamarosan nemcsak a saját bankunk férhet hozzá pénzügyi történetünkhöz, hanem más szolgáltatók is

Ennek a változásnak, valamint annak köszönhetően, hogy újfajta piaci szereplők megjelenését is lehetővé teszi ez az irányelv, várhatóan felfordul a teljes lakossági bankpiac.

Jövő januárban új EU-s irányelv lép életbe, amely a pénzügyi tranzakciós történetünket teszi elérhetővé a saját bankunkon kívüli pénzpiaci szereplők számára is, de csak az engedélyünkkel. Szeptemberben nyújtotta be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt a törvényjavaslatot a magyar Országgyűlésnek, melynek segítségével beemelik ezt az irányelvet a magyar jogrendbe – írta a penzcentrum.hu.

Ez arra biztosít majd lehetőséget a vállalatoknak, hogy megfelelő ajánlatokat tudjanak nekünk adni anélkül, hogy az ügyfeleik lennénk, hisz engedélyünkkel látni fogják a pénzügyi történetünket. Így azt is, mekkora a havi bevételünk és a kiadásunk. Az új irányelv két új típusú szolgáltató megjelenését is támogatja: az egyik számlainformációs, a másik pedig fizetéskezdeményezési szolgáltatásokkal fogja támogatni az új rendszert. A törvényhozó szándéka szerint a PSD2 megjelenésével eljön a nyitott bankolás időszaka, melyben a korábbinál nagyobb verseny fog folyni az ügyfelekért.Mi fog megváltozni?

Ha a PSD2 beváltja a hozzáfűzött reményeket, akkor a bank, nagyjából azonos idő alatt fog tudni hitelt jóváhagyni és folyósítani a saját és az idegen banki ügyfelek részére is, hisz egy számlainformációs szolgáltatón keresztül a bank szinte ugyanazokat az adatokat fogja látni egy adott ügyfélről, mint saját számlavezető bankja.

Stockphoto – pénz – átutalás – netbankolás
Hamarosan elön a eljön a nyitott bankolás időszaka Stockphoto
Az új környezet persze nemcsak lehetőség, hanem egyben veszélyhelyzetet is termet a bankok számára, hisz nemcsak ők, hanem újfajta, agilis pénzügyi szolgáltatók is várhatóan meg fognak jelenni a piacon.

A nagy bankok előtt is ott a lehetőség, hogy új, ügyfélbarátabb termékeket és folyamatokat hozzanak létre, és megújult módon jussanak el ügyfeleikhez, akik most már egyre könnyebben válhatnak más piaci szereplők ügyfeleivé.

Forrás :http://www.hirado.hu

Megvágják a közmunkát, milliárdokat dobnak a dolgozó családokhoz

Százmilliárddal vágná meg a közmunkára szánt pénzt a jövő évi költségvetési terv, vagyis mintha a kormány is kezdené belátni, hogy a program nem működik. Több pénz jut oktatásra és egészségügyre is, a családtámogatások közül viszont csak azok nőnek, amelyek a dolgozó, jobb helyzetű családokat segítik. A mindenkinek járó családi pótlék és a gyes változatlan marad. Szurovecz Illés cikke az Abcúgon.

A munkából élők költségvetésének nevezte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kedden benyújtott, 2018-as költségvetési tervet. A büdzsé, amely 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel és 2,4 százalékos hiánnyal számol, Varga szerint a családok támogatására épít. Ez a költségvetés a mostani kormány utolsó költségvetése, ezért összeszedtük, hogyan változott néhány fontos terület támogatása ebben a ciklusban. Kezdjük is mindjárt a családtámogatásokkal, ami mindig kiemelten fontos a kormány számára! A következő grafikonon, a középső nyílra kattintva végignézheti, mikor, mennyi jutott családi pótlékra, GYES-re, gyermeknevelési támogatásra, GYED-re és anyasági támogatásra.

Arról már többször írt az Abcúg, hogy a Fidesz nem szívesen nyúl az olyan támogatásokhoz, amelyek alanyi jogon járnak, vagy a szegény családokhoz is könnyen eljutnak. Helyette a középosztálynak próbál kedvezni, hátha sikerül gyerekvállalásra bírnia őket. Ebben most sincs változás:

  • a mindenkinek járó családi pótlékra négymilliárddal kevesebb jut, mint tavaly, a havi összege már tíz éve változatlan,
  • ugyanez a helyzet a GYES-sel, ami tíz éve havi 28 500 forint,
  • kevesebb jut a három- és többgyerekeseknek járó gyermeknevelési támogatásra is,
  • a munkavégzéshez kötött GYED-re viszont évről évre egyre több jut, most majdnem 40 milliárdot dobtak rá tavalyhoz képest,
  • az egyszeri anyasági támogatásra szánt pénz az egész ciklusban 5 és 5,5 milliárd forint között mozgott, most 6 milliárdot költenének rá.

A szegényeknek kitalált rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, ami Erzsébet-utalványban jár, tavaly ugyan nőtt néhány száz forinttal, most viszont nem változik. Az alapösszeg 6 ezer forint, a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűek esetén pedig 6500 forint. Ezt azok a családok kaphatják, ahol az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 40 ezer forintot. A jobb helyzetűeket segítő családi adókedvezmény tovább nő, a kétgyerekeseknél havi 35 ezer forintra. Bár 2014 óta valamivel szélesebb lett a családi adókedvezményből részesülők köre, az átlagbér többszöröséből élő sokgyermekes családok az alacsony jövedelmű nagycsaládosok támogatásának sokszorosát vihetik haza. Fontos változás, hogy a százmilliárddal vágnák vissza a 2010-től egyre csak duzzasztott közmunka-programot. Januárban már írtunk róla, hogy a kormány kezdi belátni: a legtöbben beszorulnak a közmunkába ahelyett, hogy visszatérnének az elsődleges munkaerőpiacra. Réthy Pál, a Belügyminisztérium (BM) közfoglalkoztatási, stratégiai és koordinációs főosztály vezetője áprilisban azt mondta, idén év végére 210 ezerre, jövőre 190 ezerre, 2020-ra pedig 150 ezerre csökkentenék a közmunkások számát. Korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium még optimistább volt: 100-150 ezer embert hoznának ki a programból, de ez nem lesz egyszerű. Hiába van sok üres állás, nem szívesen alkalmazzák az évek óta levelet sepregető vagy takarító közmunkásokat, még ha végeztek is szakiskolát. A képzések egyelőre hatástalanok, és sokan nem is hajlandók kijönni a falujukból, hiába lenne máshol munka. Erről itt olvashat bővebben.

Varga Mihály a keddi sajtótájékoztatón azt mondta, bár minden területre valamivel több pénz jut, ez nem választási költségvetés. Egészségügyre összesen 102 milliárd forinttal szánnak többet, a következő grafikonon összeszedtünk néhány érdekesebb tételt. Majdnem húszmilliárddal több jut gyógyszertámogatásra, körülbelül tízmilliárddal többet költenek háziorvosi ellátásra és mentésre, kétmilliárddal pedig védőnői szolgáltatásra. Bár kevesebbet költünk egészségügyre, mint a hozzánk hasonló fejlettségű országok, a bajok mögött jórészt strukturális okok vannak. Erről itt és itt olvashat bővebben.

Oktatásra 87 milliárddal költenek többet az ideihez képest:

  • lesz egy 5 százalékos felsőoktatási oktatói, kutatói és tanári bérrendezés,
  • 589 milliárdról 591 milliárdra nő a felsőfokú oktatás kerete,
  • a pedagógusok bére az életpálya-modellnek megfelelően nő,
  • 20 milliárddal nő az iskolai előkészítés és alapfokú oktatásra szánt keret,
  • négymilliárddal több jut középfokú oktatásra,
  • csaknem hétmilliárddal többet költenek felsőfokú oktatásra.

Szurovecz Illés | abcug.hu