Vége a Medián felmérésének,és elsöprő Fidesz győzelmet ígér április 8-án

A közvélemény-kutatók között nincs vita arról, hogy a Fidesz nyeri a vasárnapi választást, a győzelem arányáról azonban nincs egyetértés. Míg ugyanis a többség valószínűtlennek tartja ezt, a Medián a legfrissebb (a HVG e heti számában megjelenő) mérésében masszív kétharmadot mért a Fidesz-KDNP-nek. Mindeközben Hódmezővásárhely után sokat erősen kételkednek abban, hogy az országban most uralkodó állapotok között lehet-e valójában pontosan mérni a közhangulatot. A Medián maga is figyelmeztet több olyan tényezőre, amely még befolyásolhatja az eredményt.

Február 17-én hivatalosan is elkezdődött az április 8-ra kiírt parlamenti választás kampánya. Ebben a hét hétben a hvg.hu beszámol minden eseményről, amely a választók döntését befolyásolhatja, pörög a kamuméterünk, ott leszünk a nagy csaták helyszínén, és úgy általában: megmutatjuk, milyen Magyarországon szavazunk 2018 tavaszán.
FRISS CIKKEK A TÉMÁBAN

A Medián március második felében készült felmérése szerint a kormánypárt nemhogy gyengült volna (mint azt a hódmezővásárhelyi fiaskója után sokan feltételezték), de még erősödött is: két héttel a voksolás előtt a szavazókorú népesség 41 százalékát, a választani tudó szavazók 53 százalékát tudhatja maga mögött. Ha csak a „nyers” adatokat vennénk figyelembe, még nagyobb lenne a kormánypárt fölénye, ám a Medián kutatói az elemzésben a kérdőíves interjútól elzárkózó választópolgárok szándékait is figyelembe vették.

A végső előrejelzéshez a felmérésben kapott százalékokon túl ugyanis számos további szempontot érdemes figyelembe venni. Az egyik a már-már kiemelkedő kampánytémává vált gyanított „rejtőzködés”, vagyis annak feltételezése, hogy a mintába kerülő személyek számottevő része egyáltalán nem vagy nem őszintén válaszol a kérdezőbiztosoknak. Kétségtelen, hogy az utóbbi időben erősödött ez a jelenség, legalábbis a válaszmegtagadási arány, amely bő egy évtizeddel ezelőtt még ritkán érte el a 30 százalékot, négy éve 40 százalék körül volt, mostanában az 50 százalékot is meghaladja.

A Medián kérdezőbiztosai az elzárkózókat is megpróbálták – a kertkapuban vagy a félig nyitott lakásajtón át – szóra bírni, és több mint a fele mondott is valamit. Az biztos, hogy ebben a körben az átlagosnál kisebb a politikai érdeklődés és a részvételi hajlandóság, de azok, akik elárulták a szavazási szándékukat, az átlagosnál kisebb arányban támogatták a Fideszt, és nagyobb arányban az ellenzéket. Ezzel együtt is elég nagy az a „fekete doboz”, amelyben azok vannak, akikről semmit sem sikerült megtudni, és könnyen lehet, hogy az ő voksaik némi többletszavazatot hozhatnak az ellenzéknek, beleértve a Jobbikot is.

© hvg

A választási előrejelzéseket nemcsak azok nehezítik, akik szóba sem állnak a kérdezőbiztosokkal, hanem azok is, akik válaszolnak ugyan, de a választási szándékukat nem tudják vagy nem akarják megmondani. A választások közeledtével az ő arányuk is csökkent, három hét alatt 29-ről 23 százalékra, de még a magukat biztos szavazóknak mondók között is van 14 százaléknyi állampolgár, akinek nem ismerjük a pártpreferenciáját. Ez nagyjából 700 ezer olyan potenciális szavazót jelent, akinek a vasárnapi voksai – ha meg nem is fordíthatják a valószínű eredményt – jelentősen árnyalhatják azt. Az ilyen „aktív elkötelezetlenek” között ugyanis az ellenzék támogatói vannak többségben: 55 százalékuk szeretne kormányváltást, míg csak 30 százalékuk venné jó néven a kormány maradását. Körükben a Fidesz a legelutasítottabb párt (40 százalékuk semmiképp sem szavazna a kormánypártra), és 45 százalékos népszerűségével Karácsony Gergely ebben a körben jócskán megelőzi mind Orbán Viktort, mind Vona Gábort (34, illetve 33 százalék).

© hvg

A választások közeledtével egyébként meredeken nőtt a szavazási hajlandóság: a válaszadók 66 százaléka mondta, hogy április 8-án biztosan elmegy szavazni, ami három hét alatt 6 százalékpontnyi növekedés – ennél magasabb részvételi kedvet (70 százalékot) közvetlenül a választás előtt csak 2002 tavaszán mért a Medián, és akkor aztán a tényleges részvétel is rekordmagas volt. Ez utóbbit, mint mindig, most is nehéz megbecsülni, annál is inkább, mert a Fidesz fölénye miatt a választás sokak szemében lefutott meccsnek tűnhet. Az azonban látszik, hogy a mozgósítás különösen a falvakban volt hatásos: a községekben élők körében március eleje óta 54-ről 68 százalékra nőtt a „biztos” szavazók aránya, és a megnövekedett részvételi kedv – a várakozásokkal ellentétben – nem az ellenzék esélyeit javította: épp a falusiak körében 39-ről 48 százalékra nőtt a Fidesz-szavazók aránya.

A valós részvételi arányon túl számos más kérdés is nyitva áll. A Jobbik parlamentbe jutása biztosra vehető (a válaszadók négyötöde is a bejutó pártok között nevezte meg), ám a támogatottsága január óta némileg csökkenő tendenciát mutat, és az eredménye akár el is maradhat a 2014-estől. Az MSZP–Párbeszéd szövetség bejutása is viszonylag biztosnak tűnik, bár a közös lista miatt a 10 százalékos küszöböt kell átugrania. Az LMP a „rejtőzködők” köréből is számíthat szavazatokra – az ismeretlen pártpreferenciájú „biztos” szavazók közül minden ötödik adná a voksát közepesnél nagyobb valószínűséggel a zöldpártra. A Medián a DK bejutását is valószínűsíti, bár Gyurcsány Ferenc pártja a kampányban nem tudta erősíteni a pozícióját.

 

© hvg
© hvg

Az általános politikai klíma viszont inkább a kormánynak kedvez. Választási kampányidőszakban általános jelenség ugyan a lakossági közhangulat javulása, mégis feltűnő, hogy 2010 ősze óta most először kerültek többségbe azok, akik szerint Magyarországon jó irányba mennek a dolgok (50 százalék), és mindössze három hét alatt 48-ról 55 százalékra nőtt azok aránya, akik jónak értékelik a kormány teljesítményét, ráadásul a teljes szavazókorú népesség körében Orbán Viktor személyes népszerűsége is pontosan ugyanilyen arányban javult.

HANN ENDRE, LAKATOS ZSUZSANNA

 

A felmérést 2018. március 23-a és 27-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3 százalék.Forrás Hvg.hu

ÁLOMPÉNZT KAPNAK A NYUGDÍJASOK >> HATSZOROSAN FEJELHETIK MEG A TAVALYI 10 EZER FORINTOS NYUGDÍJAS ERZSÉBET UTALVÁNY ÖSSZEGÉT

Tavaly minden magyar nyugdíjasnak 10 ezer forint értékű Erzsébet utalványt adott a kormány, melyet a legtöbbeknek( akit otthon találtak) házhoz is vittek! Ez egy nyugdíjas házaspár esetében 20 ezer forint ajándékpénzt jelentett karácsony előtt, ami sokaknak jött nagyon nagyon jól az ünnepeke előtt! Tavaly több, mint 2,6 millió nyugdíjas járt jól a ormány ajándékával..ez az ajándék az államnak 30 milliárd forintjába került.Most azonban olyan információ szivárgott, amitől csak kapkodjuk a levegőt..persze azt sem szabad elfelejteni, hogy közelegnek a választások.

Nos a kormány megszavazott egy olyan pénzt idén is, amit bármire lehet költeni tavaly is ebből fedezték a nyugdíjasok karácsonyi ajándékát) .018 első pár hónapjában ezeken kívül körülbelül 70 milliárd forintot tud a kabinet elkölteni, kifejezetten a választásokra időzítve. A 2018-as költségvetés alapján ugyanis van 110 milliárd forint a rendkívüli kormányzati intézkedésekre félretéve, amelynek 40 százaléka az első félévben kormánydöntés alapján felhasználható. Továbbá a kormány az Országvédelmi alapba 60 milliárd forintot tervezett, amelynek a fele 2018. március 31-e után (kedvező gazdasági adatok esetén) szintén felhasználhatóvá válik.

Összességében tehát anélkül, hogy a kormánynak módosítani kellene a költségvetésen, jövő év áprilisig 170 milliárd forint áll rendelkezésére.-írja napi.hupalyazatinfok.hu