Már 4 éve nincs köztünk! Így néz ki ma Cipő sírja napjainkban!

Hirdetés

Négy éve hunyt el az ország egyik legkedveltebb énekese, de ma is liliomok, krizantémok és sárga rózsák pompáznak Bódi László Cipő (†47) síremlékén, amelynek kőlapján teamécsesekből raktak ki egy szívet a rengeteg mécses szomszédságában, és egy tisztelő szalagot is tűzött a virágcsokrára.

Essen eső, ma nem számít. Könnyet a szél majd felszárít – olvasható az aranybetűs idézet a Róka jár az udvaron című Republic-dalból.

– Örülünk, hogy a rajongók idén sem feledkeztek meg bátyám halálának napjáról. Megható látni a sok gyertyát és virágot, de nekem még mindig nagyon nehéz temetőbe menni március tizenegyedikén – válaszolta megkeresésünkre Bódi Marica (48), az énekes testvére.

A 2013-ban elhunyt Bódi László elvesztése még ma is fáj a családtagoknak /Fotó: RAS

– Azt gondolná az ember, hogy négy év után már el lehet fogadni, hogy nincs köztünk. Hogy nincs többé. De ezt nem lehet! Ugyanúgy fáj. Talán már nem fáj olyan hevesen, de a lépések ugyanolyan nehezek. Talán azért is, mert édesanyámat nagyon megviselte. Aznap nagyon rosszul érezte magát, de kivittük a temetőbe. Ezt semmiképpen nem akarta volna kihagyni – mondta Marica.

A legendás énekes 2013. február 15-én szenvedte el végzetes infarktusát. Kómába került, és ritmuszavaros szíve már­cius 11-én végleg megállt. – a halála napján elővettem a jegyzetfüzetét, amit az özvegyétől kaptam, és magam előtt láttam a kezét, ­ujjain a kedvenc gyűrűivel – idézte fel Boros Csaba (54), a Republic alapító tagja, aki három éve vette át az énekes szerepét.

Cipő sírján mécsesekből raktak ki egy szívet rajongói, akik nem feledik/Fotó: Weber Zsolt

– Talán mostanra tudtam megbékélni a barátom elvesztésével, és ezt a többiek nevében is mondhatom. Kitisztultak a gondolataink, amit a stúdióban vettünk észre. Most készítjük a második lemezünket nélküle, de mégis vele, mert lélekben ma is ott van velünk – tette hozzá Boros, aki nem a sírhoz szokott kimenni, hanem a Cipő szigetcsépi háza előtti emlékhelyhez.

Forrás: www.blikk.hu/ Nagyvilág

Migránsok a királyhalmi temetőben

Hirdetés

Tíz éve hunyt el drága nagymamám. Reggel hétkor, még a nagy meleg előtt kimentem a temetőbe. A sírján hét migráns ült, nagyban csámcsogtak.

Egyedül voltam. A kezemben egy csokor virág. A zacskóban rongy, gyertya, gyufa, víz.  Királyhalom, 2017. július 4. A kereszten egy koszos blúz, az ülő, húsz év körüli fiatalemberek mellett konzervdobozok, zacskók, szemét. A sír körüli virágok letaposva, a lábukkal letörték. Nem ettek, zabáltak. A szájukból potyogott ki a kaja. Vigyorogva néztek rám, hablatyoltak arabul, legújabb típusú mobiljukon zenét hallgattak, mutogattak mindenféle perverz dolgokat. Nem féltem. A dühöm erősebb volt. Nem tudom, mit szerettem volna elérni, amikor üvölteni kezdtem. Talán azt, hogy meghallja valaki, hogy mi történik, talán azt, hogy menjenek el, hogy letakarítsam nagyim sírját, és vízbe tegyem a virágokat. Ők voltak fölényben. Tudtuk ezt mindannyian. Meg sem mozdultak. Továbbra is mutogattak. Láttam a szemükben a pe….z vágyat. A gyűlöletet.

Én folyamatosan üvöltöttem. Azt, hogy tahók, hogy meggyalázzák a sírjainkat. Hogy már évek óta rettegésben tartanak bennünket. Hogy nem tudnak normálisan viselkedni egy idegen országban, amelyik átengedi őket. Hogy tönkretették a kertjeinket. Hogy leszüretelték a gyümölcsöseinket.

Hogy feltörték és szétverték a kis vityillónkat a határban. Hogy ellopták az ott lévő szerszámainkat. Hogy nincs, aki segítsen nekünk, hazaiaknak. Hogy könnyű lelkiekben támogatni bennünket Belgrádból meg Újvidékről, de nem történik semmi a valóságban. Senki nem téríti meg a károkat. Félünk. Féltjük a gyerekeinket. Mintha a falnak üvöltöttem volna. A hét gonosz nyálcsorgatva bámult továbbra is.

Sírva mentem hazáig. A kezemben egy csokor virág. A zacskóban rongy, gyertya, gyufa, víz. Remegtem. A dühtől. A tehetetlenségtől.

Drága Nagyi! Ne haragudj, hogy nem tudsz békében pihenni! Ne haragudj, hogy ezt megengedtem!

Délhír nyomán Kiemelt fotó illusztráció. Van itt tovább is klikkelj

Sohasem voltak királyhalmi temetőben migránsok..sőt migránsok nem is léteznek!!

ELKÉPESZTŐ DOLGOT TALÁLTAK CZEIZEL ENDRE GENETIKUS SÍRHELYÉN!

Hirdetés

Czeizel Endre genetikus, az orvostudományok akadémiai doktora 2015 ben hunyt el.

Első feleségével, Gerőfi Judittal 1958. december 31-én kötött házasságot,három gyermekük született. 2001-ben ismerkedett meg a nála 43 évvel fiatalabb joghallgatóval, Dórával, akitől két gyermeke született.

Professzor halála után elképesztő pereskedés kezdődött a két feleség közt,professzor közel 400 milliós vagyont hagyott örökül, azonban ekörül is áll a bál: Dóra szerint nem csak az örökség illeti meg őket, hanem Czeizel festménygyűjteményének néhány darabja is.

A következő fotók a professzor Óbudai sírhelyéről készültek,ami szó szerint még mindig csak egy földkupac.
A genetikus sírja a temetőben a leggondozatlanabb,és ráadásul két csomag szódabikarbóna volt a sírra dobva,pár kiégett mécses és festett kövek. Úgy látszik nem nagyon foglalkoznak Czeizel Endre emlékével.
Egy nemzet lehet hálás neki amit munkásságában elért a professzor.


Forrás:Magyarzóna.hu