Jöhet az új nyugdíjkorhatár: még 70 évesen is dolgozhatunk

A Pénzcentrum egy új OECD tanulmány alapján írja, hogy számos országban emelkedik a nyugdíjkorhatár a demográfiai változások miatt. Egyrészt egyre több az idős, akik egyre tovább élnek, míg egyre kevesebb az aktív dolgozó.

A korhatár emelése segít pénzügyileg fenntartani a rendszert, az emberek tovább adóznak, kevesebb időt élnek le nyugdíjasként.

A folyamat a magyar munkavállalóknak is ismert, már 65 évre emelkedett a nyugdíjkorhatár, az 1956 után születettek 2022-től mehetnek nyugdíjba, de a 65 év nem számít magasnak, az OECD sok tagállamában ezzel megegyező a korhatár, több országban már magasabb.

Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa szerint a magyar nyugdíjrendszer fenntartható és stabil alapokon nyugszik.
A népesség elöregedése és fogyása a legnagyobb, de nem az egyetlen gond: : sokaknak olyan alacsony a bérezésük, hogy csekély a nyugdíjkasszába befizetett hozzájárulásuk, és problémát fog jelenteni, hogy a digitalizáció hatására várhatóan rengeteg munkahely megszűnik a közeljövőben.

JOBB, HA MINDENKI FELKÉSZÜL, 70 ÉVES KOR AZ ÚJ NYUGDÍJKORHATÁR

– idézi a portál Suze Ormant, jelezve, hogy amerikai pénzügyi gurunak igaza lehet, hiszen a probléma kezelésének másik módja, hogy csak minimális összegű nyugdíjakat folyósítanak a jövőben, talán még kevésbé elfogadható megoldás. Korábban a Világgazdasági Fórum is aggasztó jelentést tett közzé a fenntarthatatlan nyugdíjrendszerekről.

Katasztrófa jön a nyugdíjaknál – ezt mindenki megérzi

A magyar nyugdíjakra az állam közel dupláját költi, mint oktatásra vagy az egészségügyre, ráadásul ez a rendszer hosszabb távon nem tudja magát finanszírozni, önfinanszírozó képessége csak 2033-ig megoldott. Mi lesz utána, lesz-e nyugdíja a mostani fiataloknak? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresték a választ a Civitas Intézet nyugdíjkonferenciáján felszólaló szakemberek.
A magyar nyugdíjrendszerben az állam szerepe óriási, ami mindenkire jelentős terhet ró – mondta Vértesy László, a Civitas Intézet Gazdasági és Társadalomtudományi Kutató Zrt. Zrt. vezérigazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense a kutatóintézet csütörtöki, Választások és Szakpolitikák 2018 című konferenciasorozatának nyugdíjpolitikáról szóló rendezvényén.Nyugdíjemelés 2018 – van, aki csak 10 forintot kap
Vértesy a magyar nyugdíjak nemzetközi összehasonlításáról, illetve a demográfiai folyamatokról beszélve rámutatott: a magyar társadalom öregszik – hasonlóan más OECD- és EU-államokhoz – és fogy, vagyis a jelenlegi közel 10 millióhoz képest a KSH adatai szerint 2060-ra már csak 7,9 millióan leszünk, 4 millió aktív munkavállalónak kell majd mintegy 2,6 millió nyugdíjast járandóságát finanszíroznia, az öregségi függőségi ráta pedig 31,6 százalékról 62 százalékra emelkedik. Ehhez jön még hozzá, hogy a 65 év feletti várható élettartam is emelkedik, azaz a nyugdíjas éveinkben még 25-30 évet tölthetünk. A kérdés, hogy mit kezd majd ezzel a magyar társadalom.

Egyelőre úgy tűnik, hogy semmit – jelentette ki a szakember. Ezt azzal szemléltette, hogy a 65 év felettiek foglalkoztatása borzasztóan alacsony – bár ez az OECD-országokra úgy általában is igaz, a volt szocialista államokban ez az arány inkább a nullához közelít, Magyarországon 3 százalék körüli.

A demográfiai folyamatokra általában az OECD-tagállamok a nyugdíjkorhatár emelésével válaszolnak: ez általában 65 év körül van, több országban már 68, de bizonyos kirívó esetekben – például Dániában – a 74 éves nyugdíjkorhatár is felmerül – mondta Vértesy.

Az EU-ban általában a tagállamok körülbelül a GDP 12 százalékát költik nyugdíjra, ettől Magyarország csak pár százalékponttal marad el a maga 9,5 százalékos arányával. Hazánk viszont jelentősen elmarad az egy főre eső éves átlagos öregségi nyugdíjnál az EU átlagához képest: a magyar 122 ezer forintos átlagnyugdíj az uniós átlag harmada – mondta Vértesy – ez az arány a bérekre is igaz. Ugyanakkor azon országokban, ahol magasak a nyugdíjak, ott a nyugdíj-megtakarítások is magasak.

Magyarországon ráadásul országon belül is óriási eltérések vannak: a budapesti 143 ezer forint körüli átlagnyugdíjhoz képest a keleti és déli megyékben csak 100 ezer forint körüli nyugdíjak vannak, azaz 40-50 százalékos eltéréseket lehet látni.

Miután Magyarországon az öregségi nyugdíjjövedelem 85-86 százalékát az állam fedezi – ami a legmagasabb arány az OECD-ben -, óriási terhet rak a költségvetésre. A 28 ezer milliárd forintos költségvetésből 5 600 milliárd forintnyit költ a magyar állam nyugdíjakra, ez az oktatásra vagy az egészségügyre fordított összegnek körülbelül a duplája. Más országokban, ahol a magasabb nyugdíjakat lehet látni, ott az állami részesedés általában alacsony, inkább tőke- vagy más munkáltatói jövedelmekből áll össze a juttatás – jegyezte meg Vértesy.

A nyugdíjkassza alakulása kapcsán a kutatóintézet vezérigazgatója azt mondta: bár az elmúlt évek változtatásai után szufficitessé vált a nyugdíjkassza, az már most is látszik, hogy ez a rendszer nem fenntartható. A pozitív egyenleg 2033-2035 körül átlépi a nullát, azaz a mostani intézkedések hatása eltűnik, innentől folyamatosan emelkedik a hiány, 2050-ben már a GDP 3-4 százaléknál jár a deficit. Az egyre emelkedő hiányt pedig a fiataloknak kell valahogy előteremteni, hiszen a nyugdíjkassza nem tudja magát hosszabb távon finanszírozni.

Mi vár a fiatalokra?

Vajon lesz-e nyugdíjuk a mostani fiataloknak? Botos József, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság korábbi főigazgatója szerint a válasz igen. Egyrészt masszívan növekszik a nyugdíjasok száma, ami miatt politikai – mivel egyre nagyobb részét adják a szavazótábornak – és etikai alapon nem lehet hagyni, hogy kétmillió ember az éhhalál szélére sodródjon azért, mert nincs nyugdíja. Másrészt ez a masszív réteg nem zárható ki a társadalomból, hiszen 35-40 évig hozzájárultak a nemzeti vagyon gyarapodásához, ezért jogot is szereztek erre a juttatásra. Az viszont már más kérdés, hogy mennyi lesz a nyugdíj – jegyezte meg a szakértő.

Botos szerint az elmúlt években a nyugdíjrendszerben történt beavatkozások csak pénzügytechnikai beavatkozások voltak, a rendszeren nem változtatottak érdemben. A szakember saját számításai alapján úgy vélte, hogy az optimista verzió szerint csak 2040 körül válik kérdésessé, hogy a jelenlegi rendszerben a befolyó járulékok tudják-e fedezni a kifizetett nyugdíjak összegét. A pesszimista verzió szerint viszont 2026-ban még a befolyó járulékok fedezik a nyugdíjkiadásokat, de utána 2056-ban már csak 39 százalékos lesz a mostani 71 százalékos helyettesítési ráta.

A megoldás a tőkefedezeti rendszer kiépítésében lenne, ám annak megvannak a kockázatai, hiszen a pénzügyi válságok legnagyobb vesztesei általában a nyugdíjalapok voltak.

Botos szerint a nyugdíjrendszerek legnagyobb problémája, hogy nem megoldott a járulékfizetők utánpótlása, azaz már egyre kevésbé mondható el, hogy minden nyugdíjba vonuló helyére be tud lépni egy aktív kereső a munkaerőpiacra. Szavai szerint Európa kicsit későn ébredt, későn jött rá, hogy a demográfia mindennél fontosabb.

E demográfiai folyamatok vezettek ahhoz is, hogy Botos a feleségével, Botos Katalinnal kidolgozza azt a rendszert – amelyet korábban már a közvélemény elé is tárt és meglehetősen vegyes fogadtatásban volt része -, miszerint a felnevelt gyerekek számától és képzettségétől függően a csökkentett munkanyugdíj mellé a gyermeknevelés után is járna juttatás, amit külön forrásból biztosítanának. Botos szerint erre most lett volna egy lehetőség, nevezetesen a szociális hozzájárulás csökkentéséből, amelyet két év alatt 27-ről 19,5 százalékra vitt le a kormány. E pénzből a szakember szerint lehetett volna nyugdíjvagyont gyűjteni, amelyből a gyerekek utáni járulékot is biztosítani lehetett volna.

Elbaltázott átalakítás

Rendszerszintű változtatások nem voltak az elmúlt években a magyar nyugdíjrendszerben – csatlakozott a korábban elhangzott véleményekhez Varga Zsolt, a Somogy megyei nyugdíj-biztosítási igazgatóság volt igazgatója. A szakember az elmúlt években zajlott változtatásokról beszélve egyebek mellett kiemelte a korhatár előtti ellátásokat, amelynek – a társadalmi igazságosság jegyében történt – megszüntetésének sok eleme balul sült el. Varga szerint ezek fölösleges erőfeszítések voltak, nem hoztak eredményeket, viszont komoly sérelmeket okoztak több társadalmi rétegnek. Sok rokkantnyugdíjas kikerült ugyanis a nyugdíjrendszerből, de jóval kevesebben, mint arra számítottak, vagyis nem igazolódott be, hogy rengeteg a csaló a nyugdíjrendszerben. Az viszont szerinte helyénvaló ötlet volt, hogy az egészségkárosodást az egészségügyi kasszából kell finanszírozni.

Miközben azonban minden kedvezményt megszüntettek, előálltak a Nők-40 programmal, amelynek keretében a nők 40 év szolgálati időt követően teljes jogú nyugdíjat szerezhetnek – hozott egy másik példát. Ezzel viszont a vártnál sokkal többen éltek – azaz a nyugdíjkasszának a vártnál többe kerül -, ráadásul az e lehetőséggel élők – szemben a kormány várakozásaival – nem “nagymamáskodtak”. Azaz úgy kapnak teljes jogú nyugdíjat, hogy teljes jogú munkavállalóként vannak jelen a munkaerőpiacon. Nem beszélve arról, hogy ez a megoldás teljesen fölöslegesen tesz különbséget a férfiak és nők között -vagyis szerinte ez egy szerencsétlen öszvérmegoldás lett.

A közigazgatási rendszerben történt átalakításokról sem volt sokkal jobb a véleménye. Varga szerint az egyik legerősebb és legjobban felkészült ágazat a tb-igazgatás volt, azon belül is a nyugdíjszervezetek, amelyek erős és autonóm szakmai befolyást gyakoroltak. Ezt a nyugdíj-közigazgatási rendszert viszont sikerült eredményesen szétverni. Ez azért probléma, mert e rendszerben a társadalom egyharmada érintett valamilyen formában: az oktatás és egészségügy mellett ez alapvetően meghatározza a társadalom hogylétét, fontos üzenetet közvetít a politika számára is a szakmai integritásánál fogva – mondta Varga.

Minden félresiklott átalakítás ellenére viszont úgy vélte, a rendszer még annyira nem épült le, “van még egy kis idő” arra, hogy ne történjenek visszafordíthatatlan következmények. A szakember szerint a mintegy 3000 milliárdos tétel felett diszponáló közigazgatási intézmény esetében indokolt lenne egy szakmai civil kontroll is a pénzek elköltésének ellenőrzésére, ám ezt nem lenne szabad “gittegyletekkel” megvalósítani, a felügyeletet szigorúan szakmai alapon kellene ellátni.

napi.hu

120 ezer forintos juttatást ígérnek a nyugdíjasoknak,és ez még semmi!

Évenkénti egyszeri, az átlagnyugdíjnak megfelelő mintegy 120 ezer forintos juttatást ígér a nyugdíjasoknak Karácsony Gergely, az MSZP és a Párbeszéd közös miniszterelnök-jelöltje.Az ellenzéki politikus csütörtökön, az Országos Nyugdíjas Parlament Országházban tartott második ülésén úgy fogalmazott, a magyar baloldal nem tud nem beszélni a tizenharmadik havi nyugdíjról, ami jó eszköz lehet egy igazságosabb nyugdíjrendszer felé.

Karácsony Gergely szerint az átlagnyugdíjnak megfelelő összegű tizenharmadik havi nyugdíj egyszerre lehet képes felfelé húzni az alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők bevételét, valamint szolidaritást ébreszteni az ennél magasabb időskori illetményt kapókban.Szólt arról is, hogy a nyugdíjemelések számításakor az infláció mellett a bérnövekedéseket is figyelembe kell venni, emellett lehetővé kell tenni a nyugdíj melletti munkavégzést, és vissza kell állítani a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét.

Emellett a nyugdíjasok közötti jövedelmi ollót is zárni kell, aminek érdekében az MSZP-Párbeszéd megduplázná az alapnyugdíj összegét, továbbá egy korrekciós folyamatot is elindítana az átlagnál kisebb nyugdíjak gyorsabb emelkedése érdekében – fejtette ki Karácsony Gergely.

A Párbeszéd társelnöke megismételte, megválasztása esetén a szociális demokrácia jövőképének megvalósításán dolgozna, amelynek egyik legfontosabb eleme a generációk közötti összetartás erősítése.

Kiemelte, programjának része, hogy csökkentse a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok, vagyis a legfiatalabbak és legidősebbek kiszolgáltatottságát a mindenkori hatalommal, illetve a piacgazdaság változásaival szemben.

Karácsony Gergely szerint ehhez a nyugdíjrendszert három pillére kell építeni. Elsőként említette a biztosítási elv erősítését a kormánytól független nyugdíjbiztosítási alap visszaállításával, majd a szolidaritás és az öngondoskodás növelését.

Az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje szemléletváltást sürgetett annak érdekében, hogy az elöregedés ne járjon együtt a haszontalanság érzésével. Ezt szerinte az aktív életkor támogatásával lehetne elérni, így például az idősek informatikai ismereteinek fejlesztésével, illetve sportolási lehetőségeik bővítésével.

Karácsony Gergely közölte azt is, egy az életkortól független, rászorultsági alapú gyógyszertámogatási rendszert vezetne be, továbbá az energiafogyasztást csökkentő lakásfenntartási programot indítana.

Az ellenzéki politikus beszédében kitért az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában napközben történtekre is, tűrhetetlennek nevezve, hogy a kormánypárti képviselők kivonultak a kérdések elől.
Forrás: MTI