Így változtatná meg a nyugdíjszabályokat a kormány-Érdemes elolvasni

Többletnyugdíjra adna jogot, ha valaki legalább két gyermeket felnevel – ez áll a javaslatban.

A Népesedési Kerekasztal néhány éve meglepő javaslatot tett a magyar nyugdíjrendszer reformjára, mely szerint a felnevelt gyermekek számától kellene függővé tenni a járadék összegét. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Mészáros József, a nyugdíjfolyósítással foglalkozó Magyar Államkincstár elnöke is beszélt a nyugdíjrendszer ilyen irányú reformjáról, ráadásul a negyedik Orbán-kormány egyik első számú célja a demográfiai fordulat elérése, ami egyebek mellett a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát segítené elő – emlékleztet cikkében a Világgazdaság.

A reformjavaslat lényege, hogy azok a szülők, akik legalább két gyermeket felnevelnek, és a gyerekek legalább középszintű iskolai végzettséget szereznek, a megállapított nyugdíjjáradékon felül bónuszt kaphatnának. A koncepció szerint a két gyermek felnevelését természetbeni járulékfizetésnek kell tekinteni, így a jelenlegi, keresőtevékenységen alapuló modell nem változna meg alapvetően, csupán egyfajta (a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál működő) bónusz-málusz rendszer jönne létre.

A javaslat feltételezi, hogy a gyermekes szülők a nevelés anyagi költségei miatt nem tudnak annyit félretenni időskorukra, mint azok, akik nem vállalnak gyereket. A koncepció szerint a gyermekek társadalmilag hasznosak azzal, hogy biztosítják a nagy ellátórendszerek fenntarthatóságát.

A gyermekfüggő javaslat a bevezetéskor 35. életévük előtt állókat érintené, nekik ugyanis még legalább 30 évük van a nyugdíjkorhatár eléréséig, így ha nem nevelnek gyermeket, van idejük előtakarékoskodásra.

Bejelentették – véget vetnének a NŐk 40 Plusz programnak, sőt, azokat is visszaküldenék a munkába, akik ezzel a korkedvezménnyel mentek nyugdíjba! >>>

AZ OECD vagyis a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet jelentést adott ki, melyben értékelte Magyarország jelenlegi helyzetét, haladását, a gazdagsági folyamatokat melyek jelenleg zajlanak! Összességében azt írták, hogy jó irányba halad az ország, sok ajánlásnak tettünk eleget és fejlődünk, viszont a szervezet egy nagyon durva javaslattal állt elő.

Az nem titok senki számára, hogy Magyarországon nagyon nagy a munkaerőhiány és ennek csökkentéséért mindenképpen kell tenni valamit, mert nem lesz jó vége.

Nos ezt az OECD is így gondolja, véleményük szerint nagyon sok nyugdíjast kell visszahozni a munkába, de nem akárhogyan!

MEG KELL SZÜNTETNI A NŐK 40 PLUSZ programot, vagyis a nők korkedvezménnyel történő nyugdíjazását.Tény,a mi tény, hogy nagyon sok életerős, munkáját tökéletesen, nagy tapasztalattal végezni tudó hölgy megy ezzel a programmal nyugdíjba, de ez a magyar kormány ajándéka volt a magyar asszonyoknak, amit most el akarnak töröltetni!

AZ OECD elismerését fejezte ki a a nyugdíjkorhatár 65 évre emelését illetően 2022-ben. (Ez azt jelenti, hogy az 1957-ben születettek már 65 évesen mennek nyugdíjba, de a korhatár emelése az 1952-ben születetteknél kezdődik.

AZ OECD szerint az idősebb embereknek is a magyar munkaerőpiacon kell maradniuk!

AZ OECD SZERINT AMIN MAGYARORSZÁGNAK VÁLTOZTATNIA KELL >>>

1. El kell törölni végleg a NŐK 40 Plusz programot
2. Folyamatosan emelni kell a nyugdíjkorhatárt, ahogyan a várható élettartam is emelkedik
3. Támogtaást kell adni az élethosszig tartó tanuláshoz, hogy a nyugdíjasok is hatékonyabban dolgozhassanak

A cikk a hvg.hu értesülése alapján készült.

Felháborító: Megint emelik a nyugdíjkorhatárt El sem hiszed, hogy mennyire tolták ki! Mutatjuk hány éves korig kell dolgoznod

Jöhet az új nyugdíjkorhatár: 70 éves korunkig dolgozhatunk. Azt, hogy valaki mikor vonul vissza és megy nyugdíjba, nem csak az életkora határozza meg. Számít a személyes döntés, a nyugdíjkorhatár és az anyagi helyzet is. A szakértőknek azonban nincs jó hírük a fiatalabb generációk számára. Ugyanis egyesek szerint hamarosan meg kell barátkozni a 70 éves nyugdíjkorhatárral.

 

Nemcsak Magyarországon, de a fejlett világban is szembe kell nézni a fenntarthatatlan nyugdíjrendszerek reformjával – derül ki a nemrégiben kiadott, Világgazdasági Fórum aggasztó jelentéséből. A tanulmány többek között beszámol arról, hogy a népesség fogyása (ami a legaggasztóbb jelenség) mellett nagyon sokan vannak olyanok, akik alacsony bért fizető állásban dolgoznak, így az állami nyugdíjkasszába befizetett hozzájárulásuk csekély. Mindezek mellett pedig a világ éppen ezekben az évtizedekben áll a digitalizáció és a robotika jelentette robbanás előtt, melynek következtében állások milliói szűnhetnek meg rövid időn belül.

Az alacsony bérek után fizetett járulékok, ha lehet hazánkban még nagyobb problémát jelentenek. Hiszen nagyon sokan vannak azok, akik csak a minimálbér után fizetnek, aminek következtében sokkal kevesebb pénz áramlik a nyugdíjkasszába, mint amire szükség lenne. Egyes számítások pedig azt mutatják, hogy

2030-ra már alig kilenc hónapnyi nyugellátást lesz képes finanszírozni egy évben, az állami nyugdíjrendszer, amennyiben addig nem következik be valamilyen gyökeres változás.

A globális méretű problémák hatására nem meglepő, hogy egyes szakértők már most extrém magas nyugdíjkorhatárt vizionálnak.

Jobb, ha mindenki felkészül, hetven éves kor az új nyugdíjkorhatár– véli Suze Orman, amerikai pénzügyi guru. Aki szerint az ember 60 és 70 éves kora között érheti el a legnagyobb megtakarításait, megnövekedett jövedelme miatt.

Soha nem lesz elégA Money elemzője, Walter Updegrava viszont nem mindenben ért egyet Orman radikális kijelentésével, és három igen jelentős kérdéskört vázol fel a 70 éves korhatár ellen:

Mi a helyzet a fizikai munkát végzőkkel?Mi van azokkal, akik soha életükben nem élvezték azt a munkát, amit végeztek, csupán a megélhetés miatt csinálták?Mi lesz az utódokkal, ki vigyáz majd rájuk?Suze Orman kijelentésére reagálva, Updegrava meglátása szerint sokan lesznek olyanok, akik, ha akarnának se bírnák ki 70 éves korukig a munka világában, hiszen olyan kemény, fizikai munkát végeztek egész életük során, ami miatt egészségügyi állapotuk ezt nem engedné meg.

Az elemző nem feledkezik meg azokról sem, akik úgy dolgoztak egész életükben, hogy nem élvezték azt a tevékenységet amit végeztek, ők a szakértő szerint biztosan nem fognak egyetlen plusz percet sem a munkában tölteni a hivatalos nyugdíjkorhatáron túl.

Ezen felül pedig ott van a család. Az utódok felnevelése kemény és megterhelő feladat, ezért az idősebb generációnak be kell segítenie a fiatalabbnak. Ennek következtében pedig sok idős ember kényszerül hamarabb nyugdíjba, mint azt előzetesen tervezte volna. Ezt támasztja alá egy friss kutatás is, ami szerint

a munkavállalók 48 százalékának hamarabb kell nyugdíjba vonulnia, mint azt előzetesen tervezte. Ennek oka pedig legtöbbször egészségügyi és családi jellegű probléma.A Money elemzője természetesen elismeri azt a tényt is, amire Orman egész elméletét felépíti. Nevezetesen, hogy az emberek nagy részének rendkívül kevés az a megtakarítása, ami fedezni tudná a nyugdíjban eltöltött békés, idős kort. Ezt azonban Updegrave szerint nem lehet annyival megoldani, hogy emeljék meg extrém mértékkel a törvényi korhatárt, hiszen a nyugdíj kérdés nem pusztán fekete és fehér.

A sírig dolgoznak majd a magyarok isA magyar munkavállalók 75 százaléka érzi úgy, hogy az 55 év feletti munkavállalókat diszkrimináció éri koruk miatt,

és 30 százaléka pedig úgy véli, hogy 60 évesen már nem fogja tudni ellátni a munkáját.Holott az idősek foglalkoztatása és munkaképességük megőrzése a gazdaság fenntarthatóságának egyik legfontosabb alapfeltételét jelenti. Az elmúlt két évben 15 százalékkal bővült az idősödő munkavállalók foglalkoztatása. A KSH adatai szerint az 55-64 éves korosztály tagjainak 49,8 százaléka, vagyis mintegy 672 000 nyugdíjazás előtt álló ember dolgozik ma Magyarországon.

Friss kutatásokból kiderül az is, hogy 18-29 év közötti magyar fiatalok előre láthatóan 66 évesen szeretnének majd nyugdíjba vonulni,amihez legalább 22 millió forintot szeretnének összegyűjteni, hogy biztosíthassák maguknak a békés öregkort. Magyarországon egyébként 10 év alatt, 2016-ra nem kevesebb mint

4,5 évvel nőtt az állampolgárok munkában maradási ideje. Ami a második legtöbb volt az Európai Unióban.Az a fránya egészségA nyugdíjkorhatár extrém növelésének egyik legnagyobb akadálya az idős magyar emberek egészségügyi állapota. Friss kutatások szerint az 55-64 év közötti korcsoportban 4 százalékon és a 65 év felettiek körében 6 százalékon áll azok aránya, akik egészségesnek érzik magukat. Bár a számok rendkívül elkeserítőek, sajnos egyáltalán nem meglepőek, hiszen

a magyar férfiak nyugdíjasként mindössze 6,2 a nők pedig 6,1 évet töltenek el jó egészségi állapotban.Az egészségügyi állapot pedig szorosan összefügg azzal, hogy ki mennyi időt szeretne boldog nyugdíjasként eltölteni. A kitűnő egészségi állapotban lévők például 20, a jó állapotúak 15, míg a gyengélkedők mindössze 10 évet töltenének el szépkorúként.A magyarok 74 százaléka emellett úgy látja, hogy a jövő nyugdíjasai a mostaninál szűkösebben fognak élni és csak 15 százalékuk számít kényelmes nyugdíjas évekre.

Jöhet az új nyugdíjkorhatár: még 70 évesen is dolgozhatunk

A Pénzcentrum egy új OECD tanulmány alapján írja, hogy számos országban emelkedik a nyugdíjkorhatár a demográfiai változások miatt. Egyrészt egyre több az idős, akik egyre tovább élnek, míg egyre kevesebb az aktív dolgozó.

A korhatár emelése segít pénzügyileg fenntartani a rendszert, az emberek tovább adóznak, kevesebb időt élnek le nyugdíjasként.

A folyamat a magyar munkavállalóknak is ismert, már 65 évre emelkedett a nyugdíjkorhatár, az 1956 után születettek 2022-től mehetnek nyugdíjba, de a 65 év nem számít magasnak, az OECD sok tagállamában ezzel megegyező a korhatár, több országban már magasabb.

Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa szerint a magyar nyugdíjrendszer fenntartható és stabil alapokon nyugszik.
A népesség elöregedése és fogyása a legnagyobb, de nem az egyetlen gond: : sokaknak olyan alacsony a bérezésük, hogy csekély a nyugdíjkasszába befizetett hozzájárulásuk, és problémát fog jelenteni, hogy a digitalizáció hatására várhatóan rengeteg munkahely megszűnik a közeljövőben.

JOBB, HA MINDENKI FELKÉSZÜL, 70 ÉVES KOR AZ ÚJ NYUGDÍJKORHATÁR

– idézi a portál Suze Ormant, jelezve, hogy amerikai pénzügyi gurunak igaza lehet, hiszen a probléma kezelésének másik módja, hogy csak minimális összegű nyugdíjakat folyósítanak a jövőben, talán még kevésbé elfogadható megoldás. Korábban a Világgazdasági Fórum is aggasztó jelentést tett közzé a fenntarthatatlan nyugdíjrendszerekről.

Megjelentek a pontos adatok: nyugdíjkorhatár nők és férfiak esetén. Ők mehet nyugdíjba!

A törvény szerint az öregségi nyugdíjkorhatár az 1957-ben és utána születettek esetében 65 év. A 65 éves korhatárt fokozatosan vezetik be, így aki 1952 előtt született, annak a korhatár még a betöltött 62 év.
A 2008. december 31 után megállapított nyugdíj esetén az öregségi nyugdíjkorhatár a 1997. évi LXXXI. törvény szerint.

Aki:1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
1953-ban született, a betöltött 63. életév,
1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
1955-ben született, a betöltött 64. életév,
1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

A nők 40 év szolgálati idő megszerzése után, életkortól függetlenül, elmehetnek kedvezményes öregségi nyugdíjba.

Általában az öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz, a betöltött koron kívül feltétel, hogy minimálisan 20 év szolgálati idővel rendelkezzen a nyugdíjt igénylő személy.

Azt, hogy valaki mikor vonul vissza, és megy nyugdíjba, nem csak az életkora határozza meg. Számít a személyes döntés, a nyugdíjkorhatár és az anyagi helyzet is. A szakértőknek azonban nincs jó hírük a fiatalabb generációk számára. Ugyanis egyesek szerint hamarosan meg kell barátkozni a 70 éves nyugdíjkorhatárral.

Nemcsak Magyarországon, de a fejlett világban is szembe kell nézni a fenntarthatatlan nyugdíjrendszerek reformjával – derül ki a nemrégiben kiadott, Világgazdasági Fórum aggasztó jelentéséből. A tanulmány többek között beszámol arról, hogy a népesség fogyása mellett nagyon sokan vannak olyanok, akik alacsony bért fizető állásban dolgoznak, így az állami nyugdíjkasszába befizetett hozzájárulásuk csekély. Mindezek mellett pedig a világ éppen ezekben az évtizedekben áll a digitalizáció és a robotika jelentette robbanás előtt, melynek következtében állások milliói szűnhetnek meg rövid időn belül.

A nyugdíjkorhatár extrém növelésének komoly akadálya az idős magyar emberek egészségügyi állapota. Friss kutatások szerint az 55-64 év közötti korcsoportban 4 százalékon és a 65 év felettiek körében 6 százalékon áll azok aránya, akik egészségesnek érzik magukat. Bár a számok rendkívül elkeserítőek, sajnos egyáltalán nem meglepőek, hiszen a magyar férfiak nyugdíjasként mindössze 6,2 a nők pedig 6,1 évet töltenek el jó egészségi állapotban.

A magyarok 74 százaléka úgy látja, hogy a jövő nyugdíjasai a mostaninál szűkösebben fognak élni és csak 15 százalékuk számít kényelmes nyugdíjas évekre.

Friss Hír!!Újraszabályozza a kormány a kötelező nyugdíjazást!

Több mint ötezer nyugdíjaskorú orvos, ápoló kapott mentességet az elmúlt négy évben, amióta hatályban van a „munka vagy nyugdíj” szabály – értesült a Magyar Idők. A lap szerint az egészségügy egyre súlyosabb munkaerőhiánya miatt nemcsak az ágazat érdekképviselői, de vezetői is szükségesnek tartanák az intézkedés felülvizsgálatát.

2013. július 1-jén lépett hatályba a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló kormányhatározat, amely szerint a nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottaknak választaniuk kell a nyugdíj vagy a munka között. Az amúgy szakemberhiánnyal küzdő és sok idős dolgozót foglalkoztató egészségügyet különösen érzékenyen érintette az intézkedés, így a kormány lehetőséget adott arra, hogy egyénileg kérjen mentességet minden egyes orvosnak, nővérnek az a kórház, szakrendelő, amely nélkülözhetetlennek ítéli meg az illető munkáját. A kérelmeket a szaktárcához kell benyújtani, amely azután a Miniszterelnökségre továbbítja azokat, ahol véglegesen döntenek.

A Magyar Idők kérdésére a Miniszterelnökségen közölték: az elmúlt négy évben összesen majdnem 5400 kérelmet nyújtottak be az egészségügyi intézmények nyugdíjaskorú dolgozó továbbfoglalkoztatására. Ebben vannak átfedések, a mentesség ugyanis maximum három évre szól, így azok közül, akik 2013-ban az elsők között kapták meg az engedélyt, három évvel később jelentős számban kérték azt újra.

A kérelmek döntő többségét,

ötezret meghaladó beadványt támogatott a kormány,

és alig valamivel több, mint háromszáz az elutasított továbbfoglalkoztatási igények száma. Azt nem tudni, milyen arányban támogatták orvosok, illetve szakdolgozók továbbfoglalkoztatását. A lap úgy tudja ugyanis, hogy míg az előbbiek esetében gyakorlatilag száz százalékos a nyugdíj mellett dolgozni vágyók jogszabály alóli mentesítése, addig a szakdolgozóknál rosszabb ez az arány.

Babonits Tamásné, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara alelnöke

óriási problémának tartja, hogy nem vették ki az ágazat egészét a kényszernyugdíjazási szabály alól.

A szakdolgozóknál okafogyottá vált szerinte az intézkedés, mert egyre nagyobb a munkaerőhiány, és a fiatalok sem választják tömegével az egészségügyet, miközben még munkaképes és dolgozni akaró ápolók, műtősnők, asszisztensek hagyják el kizárólag a jogszabály miatt az állami egészségügyet.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a kötelező nyugdíjazás alóli mentesség egyáltalán nem vonatkozik a szintén egyre nehezebben pótolható gazdasági-műszaki személyzetre, így a lakatosra, festőre, asztalosra. Miközben szakmunkásból legalább akkora a hiány az országban, mint orvosból és ápolóból.

A Magyar Idők úgy tudja, a szaktárcánál is azt szeretnék elérni, hogy a szakrendelői asszisztenseket, illetve a nem egészségügyi végzettségű kórházi, rendelői dolgozókat is visszafoglalkoztathassák az intézmények.