Akár 8 évvel hamarabb nyugdíjba mehet,a 40 plusz keretein belül.Itt a hivatalos 2018 as közlemény!

Hirdetés

A jogosultság feltételeit a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 2011. január 1-jétől hatályos 18. § (2a)-(2d) bekezdése tartalmazza. Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjában az általános szabályok szerint biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

Jogosultsági időnek minősül – a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint – a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.

Az öregségi nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet, olyan nő esetében, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a 30 évet. A 40 év jogosultsági idő – ha a jogosult a saját háztartásában 5 gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetében egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.

2017-ben is egyszerre kell teljesülni a következő két feltételnek ahhoz, hogy a hölgyek öregségi nyugdíjba vonulhassanak kedvezményes lehetőséggel. Első feltételként mindenképpen meg kell szerezni a 40 évnyi jogosultsági időt. A második feltétel pedig az, hogy a 40 év számításán belül 32 évnek mindenképpen munkával töltött szolgálati időnek kell lenni. Ha valaki 32 év keresőtevékenységgel eltöltött szolgálati idővel rendelkezik, akkor ezen felül maximum 8 évet elszámolhat gyermekneveléssel töltött időként, így jön össze a 40 évnyi jogosultsági ideje. Gyermekenként 1 év plusz időszakot számolnak el a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő összesítésekor.-írja  az officina.hu.

Az előző szabályt csak két eset írhatja felül. Az első, hogy ha valamely anyának súlyosan fogyatékos valamely gyermeke, akkor neki csak 30 év munkaviszonyt szükséges igazolnia, abban az esetben, ha fogyatékkal élő gyermeke után ápolási díjat kapott. Ezen túlmenően ha valaki 5 gyermeket vagy annál többet nevelt fel saját háztartásában, akár édesanyaként, akár örökbefogadó szülőként, akkor a negyedik gyermeken felül gyermekenként újabb plusz egy év szolgálati időt kap, az alábbi táblázat szerint.

Szolgálati idő számítása 2017-ben nők 40 év utáni nyugdíjazásához
Egy háztartásban nevelt gyermekek száma A keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő minimális hossza
1 gyermek esetén 32 év
2 gyermek esetén 32 év
3 gyermek esetén 32 év
4 gyermek esetén 32 év
5 gyermek esetén 31 év (- 1 év)
6 gyermek esetén 30 év (- 2 év)
7 gyermek esetén 29 év (- 3 év)
8 gyermek esetén 28 év (- 4 év)
9 gyermek esetén 27 év (- 5 év)
10 gyermek esetén 26 év (- 6 év)
11 vagy több gyermek esetén 25 év (- 7 év)

Forrás : officina.hu

Friss Hír!!Újraszabályozza a kormány a kötelező nyugdíjazást!

Hirdetés
Több mint ötezer nyugdíjaskorú orvos, ápoló kapott mentességet az elmúlt négy évben, amióta hatályban van a „munka vagy nyugdíj” szabály – értesült a Magyar Idők. A lap szerint az egészségügy egyre súlyosabb munkaerőhiánya miatt nemcsak az ágazat érdekképviselői, de vezetői is szükségesnek tartanák az intézkedés felülvizsgálatát.

2013. július 1-jén lépett hatályba a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló kormányhatározat, amely szerint a nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottaknak választaniuk kell a nyugdíj vagy a munka között. Az amúgy szakemberhiánnyal küzdő és sok idős dolgozót foglalkoztató egészségügyet különösen érzékenyen érintette az intézkedés, így a kormány lehetőséget adott arra, hogy egyénileg kérjen mentességet minden egyes orvosnak, nővérnek az a kórház, szakrendelő, amely nélkülözhetetlennek ítéli meg az illető munkáját. A kérelmeket a szaktárcához kell benyújtani, amely azután a Miniszterelnökségre továbbítja azokat, ahol véglegesen döntenek.

A Magyar Idők kérdésére a Miniszterelnökségen közölték: az elmúlt négy évben összesen majdnem 5400 kérelmet nyújtottak be az egészségügyi intézmények nyugdíjaskorú dolgozó továbbfoglalkoztatására. Ebben vannak átfedések, a mentesség ugyanis maximum három évre szól, így azok közül, akik 2013-ban az elsők között kapták meg az engedélyt, három évvel később jelentős számban kérték azt újra.

A kérelmek döntő többségét,

ötezret meghaladó beadványt támogatott a kormány,

és alig valamivel több, mint háromszáz az elutasított továbbfoglalkoztatási igények száma. Azt nem tudni, milyen arányban támogatták orvosok, illetve szakdolgozók továbbfoglalkoztatását. A lap úgy tudja ugyanis, hogy míg az előbbiek esetében gyakorlatilag száz százalékos a nyugdíj mellett dolgozni vágyók jogszabály alóli mentesítése, addig a szakdolgozóknál rosszabb ez az arány.

Babonits Tamásné, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara alelnöke

óriási problémának tartja, hogy nem vették ki az ágazat egészét a kényszernyugdíjazási szabály alól.

A szakdolgozóknál okafogyottá vált szerinte az intézkedés, mert egyre nagyobb a munkaerőhiány, és a fiatalok sem választják tömegével az egészségügyet, miközben még munkaképes és dolgozni akaró ápolók, műtősnők, asszisztensek hagyják el kizárólag a jogszabály miatt az állami egészségügyet.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a kötelező nyugdíjazás alóli mentesség egyáltalán nem vonatkozik a szintén egyre nehezebben pótolható gazdasági-műszaki személyzetre, így a lakatosra, festőre, asztalosra. Miközben szakmunkásból legalább akkora a hiány az országban, mint orvosból és ápolóból.

A Magyar Idők úgy tudja, a szaktárcánál is azt szeretnék elérni, hogy a szakrendelői asszisztenseket, illetve a nem egészségügyi végzettségű kórházi, rendelői dolgozókat is visszafoglalkoztathassák az intézmények.

Mostantól változás lépett életbe a nyugdíjakkal kapcsolatban.Íme a hivatalos információ!

Hirdetés

Hatályban léptek a hét elejétől a pontos szorzószámok amik a nyugdíjasításnál korrigálják az elért jövedelmet.Aki elhalasztotta a nyugdíjba vonulást az jól járt mert a korrekciós értékek nyolc százalékkal magasabbak mint 20016 ban.Azok a személyek akik nem mentek nyugdíjba annak ellenére hogy ezt megtehetnék évi hat százalékos nyugdíjtöbbletre jogosult,a mellett hogy a közben a különböző évek szorzója is emelkedik.Az előírások szerint a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években bekövetkezett növekedését alapul véve kell a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez igazítani. A szorzószámok összegét évente módosítják.A szorzó három év alatt emelkedett mintegy 15,8 százalékkal.Az ONYF által közzétett tájékoztatók alapján egyébként jól látszik, hogy a 300 ezer forint feletti időskori ellátásban részesülők aránya is dinamikusan nő. Tavaly az előző évinél már majdnem 25 százalékkal többen kaptak ilyent. Persze az összes nyugdíjasnak így is csak 0,5 százaléka örülhetett ekkora összegnek.