Nyugdíjba készülők figyelem!A következő három előfeltételről tudnod kell!

Változatlanul sok kérdést kapok az idén nyugdíjba készülő, 1954 második felében született kedves olvasóimtól,írja a nyugdijguru.hu

Nekik különösen fontos tudniuk, hogy az öregségi nyugdíjra való jogosultságnak három előfeltétele van:

1) a korhatár betöltése (a korbetöltött öregségi nyugdíjhoz idén a 63 év 183 napos korhatár betöltése szükséges, kivételt kizárólag azok a hölgyek élveznek, akik életkorukra tekintet nélkül megszerzik a 40 évi jogosultsági időt a nők kedvezményes nyugdíjához), emellett

2) a megfelelő szolgálati idő megszerzése, valamint

3) a biztosítással járó jogviszony megszüntetése.

A teljes nyugdíjhoz legalább 20 év szolgálati időt kell szerezni. Az ilyen nyugdíj összege főszabályként nem lehet kevesebb, mint az öregségi nyugdíjminimum. A résznyugdíjhoz elegendő 15 év szolgálati idő is, e nyugdíjnak viszont nincs minimális összege. A nők kedvezményes nyugdíjához legalább 40 évi jogosultsági idő kell (amiből főszabályként legfeljebb 8 év lehet a gyermeknevelésre tekintettel kapott ellátások folyósítási idejével szerzett szolgálati idő, vagyis legalább 32 évet munkával szerzett szolgálati időnek kell kitennie).

A korhatár betöltése és a szükséges szolgálati idő megszerzése melletti harmadik előfeltétel, hogy a munkaviszonyt a nyugdíjmegállapítás napja előtti napra meg kell szüntetni. Egyéni és társas vállalkozó esetében nincs szükség a vállalkozás megszüntetésére, mivel ők a nyugdíjazás időpontjától kezdődően automatikusan kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősülnek.

A nyugdíjigényt legkorábban az összes feltétel teljesülésének várható napja előtt egy hónappal lehet benyújtani – de nem érdemes. A nyugdíjigényt csak akkor célszerű benyújtani, ha a nyugdíj minden feltétele teljesült, így a biztosítási jogviszony megszűnését is igazolni tudja az igénylő.

Természetesen a nyugdíjbiztosítási adategyeztetést – a szolgálati idő és az 1988 óta elért keresetek tisztázását – célszerű jóval korábban elkezdeni (az 1954-ben született személyekkel nem indít hivatalból adategyeztetést a nyugdíjhatóság, ezért ők kérhetik a nyugdíjbiztosítási hatósági adategyeztetést, ha ez még nem történt meg).

Vagyis a nyugdíjkorhatár betöltése (vagy hölgyek esetében a 40 évi jogosultsági idő megszerzése) közeledtével a teendők a következők:

1) nyugdíjbiztosítási adategyeztetés (célszerű megtenni, de nem kötelező),

2) a keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszony megszüntetése a nyugdíj kezdőnapját megelőző napra. Az erre irányuló eljárást a felmondási/felmentési idők függvényében a korhatár betöltése előtt 6-8 hónappal érdemes elkezdeni,

3) a nyugdíjigény benyújtása.

Forrás:nyugdijguru.hu

Csökkentetnék a nyugdíjak közötti különbséget

Az új parlamentnek fogalmazott meg ajánlásokat a nyugdíjasoké.

Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület 414 küldötte négy pontban foglalta össze, miként lenne csökkenthető az idősek kiszolgáltatottsága, tehető méltóbbá az életük.

Mint írták, a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntartható, de a nyugdíjak hosszú távú biztonságát inkább veszélyezteti a hazai vállalkozások nagyon alacsony termelékenysége, mint a kedvezőtlen demográfiai helyzet. A nyugdíjra fordítható kiadásokról a politika dönt.

Az idősek szerint ők is folyamatosan hozzájárulnak a mindenkori nemzeti jövedelem növekedéséhez. A nyugdíjasok a jelenleg hatályos 59 fajta adó nagy részének megfizetésével, az egyre jelentősebb, nem fizetett önkéntes és háztartási munkával hozzájárulnak a költségvetés bevételi oldalához.

Indokolatlannak tartják a nyugdíjba belépő korosztályok között az induláskor megállapított nyugdíjak közötti különbségek további növelését. A települések, a nemek, a juttatások jellege, a nyugdíjba vonulás időpontjához köthető különbségeket fokozatosan csökkenteni szükséges.

Szeretnék, ha megkönnyítenék hozzáférésüket a közszolgáltatásokhoz és lenne pénz az idősekkel foglalkozó intézmények bővítésére, a kis településeken élők nehézségeinek csökkentésére, az elmagányosodási folyamatok lassítására, az idősek önszerveződéseinek támogatására.

A küldöttek abban bíznak, hogy a döntéshozók figyelembe veszik a következő időszakban a döntéseiknél ajánlásaikat. A nyugdíjasokkal foglalkozó civilek örömmel vennének részt a konkrétumok kidolgozásában. Forrás:24.hu

Nyugdíj szinte nem lesz, helyette itt a kötelező szülőtartás

Mindenki köteles a eltartani nem csak a gyerekeit, hanem a szüleit is. Ha valaki nem teszi, a szülők, de akár a nyugdíjas otthon, vagy kórház is perelheti és behajthatja a pénzt. Farkas András nyugdíjszakértő szerint a teljesen fenntarthatatlanná váló nyugdíjrendszer miatt tolja át az idős szülők eltartásának anyagi felelősséget az állam a családokra,írja a forbes.hu

A nyugdijguruval készített egyoldalas interjú a magazin júniusi számában jelent meg. De sok fontos dolog nem fért bele, íme a teljes verzió. 

Az, hogy idén júliustól a gyerekek már nemcsak az alaptörvény, hanem a polgári törvénykönyv konkrét rendelkezése szerint is kötelesek eltartani szüleiket, és például egy nyugdíjasotthon vagy kórházi elfekvő behajthatja az idős lakók gyerekeitől és unokáitól a költségeit, összefüggésben áll a nyugdíjrendszer roskadozásával?

Szerintem egyértelműen igen.

Mert mikor omlana ránk a nyugdíjrendszer, ha nem nyúlnánk hozzá?

Valamikor 2030 körül biztosan jön egy sokk. Addigra közel 200 ezerrel több nyugdíjas és egymillióval kevesebb járulékfizető lesz, mint ma. Az igazi nagy megreccsenés tíz évvel később jönne, amikor elmegy nyugdíjba az utolsó népes korosztály. És ez még simán a demográfiai adatokból kiszámolható, nincs benne a kivándorlás hatása.

Márpedig az se csekély. Hivatalosan 370 ezren vannak a külföldön dolgozók, de láttam becslést 600 ezerről, folyosói pletyka szintjén pedig 840 ezerről beszélnek. Az egyik Facebook-posztommal megcéloztam a Londonban és környékén dolgozó 25 és 45 közötti magyarokat, és 72 ezer embert dobott ki. Ők tehát csak azok, akik facebookoznak. A kint dolgozók nem fizetnek itthon járulékot, és egyre többen vannak, márpedig a mai rendszerben az aktív járulékfizetőktől érkező pénzekből fedezzük a nyugdíjakat. Nem kell ahhoz matematikai PhD, hogy tudjuk, a rendszer teljesen fenntarthatatlan.

Mikor kell tehát valamit lépnie az államnak?

Nyilván minél hamarabb, de csak az egészségügy után, mert az hamarabb ránk dől. Az egészségügyben nemcsak az amortizáció és a tízezer kivándorolt orvos a gond, de már szakápoló sincsen.

Mi történik, ha nem nyúlnak hozzá a nyugdíjrendszerhez? Mennyit bír majd kifizetni 2030 táján?

Kivándorlás nélkül számolva, a 80–85 százalékos helyettesítési ráta 50 százalékra zuhanhat.

Vagyis a felére esik az első nyugdíj összege az utolsó fizetéshez képest.

Igen, mai nyugdíjaknak is nagyjából a kétharmada lesz csak.

Mit léphet az állam?

Nyilván a legegyszerűbb a korhatáremelés. Ha ezt nem tették volna meg a Ratkó-nemzedék esetében, már bedőlt volna a rendszer. A fiatalabb korosztályoknak további emelésre kell számítaniuk.

Mennyire kellene emelni a korhatárt ahhoz, hogy a helyettesítési ráta ne csökkenjen érdemben?

Erre nincs konkrét friss számításom, de biztos, hogy legalább 70-ig.

És várhatóan meddig élnek a nyugdíjba menők?

A nők 83, a férfiak 79 éves korukig. A várható élettartam azonban tízévente további két évvel nő.

Ezt simán lenyeli a társadalom?

Nálunk az eddigi korhatáremelések mellett a magánnyugdíjrendszer átalakítása is átment a legkisebb társadalmi elégedetlenség nélkül. Ez egyébként szintén hozzájárul a rendszer mai működőképességéhez azzal, hogy a nyugdíjjárulék teljes összege újra az állami nyugdíjalapba folyik. Az olyan durva, a rendszer fenntarthatóságát szolgáló intézkedések is simán elgurultak, mint a korhatár előtti nyugdíjak, illetve a rokkantnyugdíj megszűntetése, vagy más oldalról a járulékplafon eltörlése.

Németországban bejelentik, hogy 67 év lesz a korhatár, sztrájkol az ország, nálunk semmi. Tehát itt is van még játéktér, csökkentheti az állam tovább a jogosultságokat, szigoríthatja a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit, tovább játszhat az évente kötelező nyugdíjemeléssel is, ami most az előre jelzett inflációhoz van kötve, de nem ügy szigorítani a törvényt, vagy átírni a nyugdíjas fogyasztói kosarat. Egy százalék emelés 30 milliárd forintot jelent.

A szülőtartás tehát azt jelenti, hogy az állam nem bír a feladattal, inkább jó előre átlőcsöli a családokra?

Én állami B tervnek nevezem. Sokkal több rászoruló nyugdíjas lesz már néhány év múlva, ott van a rengeteg minimálbéres és az a 600–800 ezer ember, akinek semmilyen nyugdíjjogosultsága sem lesz, és akiknek ma legfeljebb az időskorúak alig 23 ezer forintos járadéka járhat. Az állam nyilván azt akarja, hogy a rászorultak ne a szociális ellátórendszeréhez forduljanak segítségért, hanem oldja meg a helyzetüket a család. Ezzel utána tudnak nyúlni a külföldön dolgozóknak is, mondván, nem fizetnek itthon járulékot, de legalább tartsák el idős családtagokat.

És még valami. Ha összerakjuk a kirakós játék darabjait, talán nem véletlen, hogy hamarosan 12 ezer ágyat kell átadni az aktív egészségügyi ellátórendszerből a szociálisba, ezek azok, amit a köznyelv elfekvőnek hív. A szociális rendszerben sokkal kisebb az ágyak állami támogatása, nyilván megugranak a költségek, amit valakinek ki kell fizetnie.

Mennyire reális, hogy a szigorítást rögtön alkalmazzák is júliustól?

A családok eleinte nem fogják, mert szégyellik. De például a legtöbb idősellátó otthon állami vagy önkormányzati fenntartású, nekik simán ki lehet adni, hogy hajtsák be a költségeket a gyerekeken. Ha a finanszírozásukhoz szükséges lesz, kénytelenek lehetnek akár perrel behajtani azt, ami most már az új törvény szerint jár.

Milyen további hatások várhatók?

Képtelenség, hogy egy generációra nyomják akár három generáció eltartását, gyerekekét, szülőkét, nagyszülőkét. Ez egyrészt tovább csökkeni a gyerekvállalási kedvet, másrészt az ország elhagyására motivál. Az egyéni nyugdíj-előtakarékosság elkezdése pedig minden eddiginél égetőbb szükségszerűség lesz.

Forrás:Forbes.hu

Nyugdíjpofonra készül a magyar kormány? – Nincs ok nyugalomra

Kormányzati tervek szerint a már dolgozó gyerek adójából juttatnának valamennyit az őt felnevelő szülőknek, de a nyugdíjra előtakarékoskodás terén is sürgős lépéseket szorgalmaznak. Az Azénpénzem.hu szerint nem véletlenül tartanak sokan attól, hogy ezek az elképzelések az állami ellátás várható visszaszorulását jelezhetik írja a Napi.hu.

Újra felmerült a KDNP régebbi ötlete, hogy a nyugdíjasoknak “díjazzák” a gyereknevelést. Semjén Zsolt pártelnök a Heteknek adott interjúban konkrét elképzelést is vázolt. Eszerint a már dolgozó gyerek adójából juttatnának valamennyit az őt felnevelő szülőknek – emlékeztet a portál.

Nem mellékes feltétel tehát a megélt felnőttkor, és a magyarországi munkavállalás. Semjén szavai egybecsengenek Mészáros József, a Magyar Államkincstár elnökének szavaival, aki szerint választ kell adni arra a kérdésre, hogy gyereknevelést a nyugdíjrendszeren belül hogyan lehetne elismerni.

Eközben egyetlen szó sem esett, hogy jelenlegi mik a szabályok. A nők kedvezményes (életkortól független) öregségi nyugdíjjogosultságához figyelembe vehető a gyesen, gyeden töltött idő. A nyugdíj megállapításakor alkalmazott úgynevezett osztószám (ezzel számítják ki az éves átlagot) a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is tartalmazza, nincs viszont benne a gyes, így az nem rontja a várható nyugdíj mértékét.

Vonatkoztak ennél kedvezőbb szabályok is a gyerekesekre. Az még ma is él, hogy a 1968. január 1. előtt születettek után egy teljes év plusz jogosultság jár. Amennyiben a gyermek tartósan betegnek, illetve fogyatékosnak minősül, a növelés gyermekenként 550 naptári nap. Új ötletelés helyett esetleg mindezt ki lehetne terjeszteni a később születettekre (ez különösen a nők 40, vagyis a 40 év jogosultsági idő elérése után nyugdíjbavonulási lehetőség tükrében lehetne fontos).

Egyre igazabb a “magad uram”?

Az Azénpénzem.hu szerint elképzelhető, hogy a mostani ötletelés (amit alighanem tesztelés céljából dobhattak be) az állami ellátás várható visszaszorulását jelezheti. A gyermek adója egy részének szülőhöz irányítása rímelhet a kötelező szülőtartásra. 2016. július elsején lépett életbe a Ptk. új előírása, amely szerint: “tartási kötelezettsége áll fenn elsősorban a szülőnek a gyermekével és a nagykorú gyermeknek a rászoruló szülőjével szemben”. Az azóta eltelt időben nem hallhattunk egyetlen olyan esetről sem, ami a passzus kemény vagy felháborodást keltő alkalmazását jelezte volna. Ez azonban bármikor meg is változhat.

Aggasztó jel mindenesetre más is akad. Az allamkincstár elnöke ugyanis kitért arra is, hogy az utóbbi néhány év gazdasági bővülése ellenére nem jellemző az előtakarékoskodás az idős korra, amiben szavai szerint “sürgősen lépéseket kell tenni”. Az MKIK elnöke, Parragh László szerint pedig az öngondoskodásnak a mostaninál jóval komolyabb szerephez kell jutnia az egészségügyi és nyugdíjrendszerben is.

Nyugdíjrendszer: durva változást tartogatnak a választások utánra?

Magyarország Alaptörvénye (a Kínai Népköztársaság Alkotmányából átvéve) elrendelte, hogy a nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni. Miért szorulna egyáltalán támogatásra az a szülő, aki kapja az állami nyugdíját? – teszi fel, az egyelőre nem megválaszolható kérdést Farkas András nyugdíjszakértő,írja a Napi.hu

Az alkotmányos előírást végrehajtható rendelkezésekre fordítja az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény), amely részletesen szabályozza a rokontartási kötelezettségeket, nem is beszélve a szociális törvényről (1993. évi III. törvény), amelyek konkrét és súlyos kötelezettségeket ró rászoruló szüleikkel kapcsolatban a nagykorú gyermekekre – olvasható a nyugdijguru.hu blogbejegyzésében.A Ptk. rokontartási szabályai szerint a tartási kötelezettség elsősorban a nagykorú gyermeket terheli a rászoruló szülőjével szemben. Nem csupán a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek köteles az eltartásra, hanem a mostoha- és nevelt gyermek is, ha őt a mostoha- vagy a nevelő szülő hosszabb ideig, ellenszolgáltatás nélkül nevelte.

A tartás mértékére és módjára vonatkozóan elsősorban a jogosult és a kötelezett megállapodása az irányadó. Megállapodás hiányában a jogosult a tartás bírósági meghatározását kérheti.

A bíróság a tartás mértékét a jogosult megélhetésének indokolt költségei és a kötelezett teljesítőképessége alapján határozza meg. Az idős kora, betegsége, fogyatékossága vagy más ok miatt gondozásra szoruló szülő tartásának kötelezettsége a gondozásának és ápolásának költségeire, valamint az azokkal kapcsolatos más szükséges szolgáltatásokra is kiterjed.

Csavartak még egyet rajta

Farkas szerint rendkívüli megterhelést jelenthet a gyermekekre (és az unokákra) az az előírás, hogy a velük szemben érvényesíthető összes tartási igény elérheti a jövedelmük felét. 2016. július 1-jétől a Ptk. kiegészült egy új rendelkezéssel, mely szerint aki a tartásra rászorult szülő szükségleteinek ellátásáról a tartásra köteles gyermek helyett anélkül gondoskodik, hogy erre jogszabály vagy szerződés rendelkezése alapján köteles lenne, az indokoltan nyújtott ellátás ellenértékének megtérítését az ellátás nyújtásától számított egyéves jogvesztő határidőn belül követelheti a tartásra kötelezhető gyermektől. És ehhez nem kell a szülő hozzájárulása sem!

Ez az eljárásrend tovább szigorodott 2017. január 1-jétől, a szociális törvény új rendelkezésével, amely szerint ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén az ellátottnak van nagykorú, vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeke, a jövedelemhányad (jellemzően a nyugdíj 80 százaléka) és az intézményi térítési díj közötti különbözet megfizetésére az erre irányuló megállapodás alapján a gyermek köteles. Ha a gyerek megállapodás alapján nem hajlandó fizetni, akkor az intézmény saját jogon, a szülő egyetértése, sőt tudomása nélkül is beperelheti a gyermeket tartási kötelezettsége és képessége mértékével arányban állóan a díjkülönbözet megfizetése érdekében.

E rendelkezésekben szó sem esik a Ptk-ban szereplő azon rendelkezésről, amely az intézmény szerződéses vagy törvényi gondozási kötelezettségéről mint a szülőtartást korlátozó tényezőről tesz említést. Ez az a rendelkezés, amely szélesre tárhatja a kaput a szülőtartási perek előtt.

Nincs kizárva, hogy kiterjesztenék

Ennek alapján nem elképzelhetetlen, hogy a szociális szféra krónikus forráshiánya miatt a szülőtartás iránti intézményi perindítás nem csupán jog, hanem egyenesen kötelezettség lesz, amelyet a fenntartók előírnak az ellátó intézmények számára. (Persze csak a választások után…)

A Ptk. említett módosításának lényege a hivatalos értelmezés szerint az, hogy nemcsak a rászoruló szülő, hanem az a magánszemély, valamint az az intézmény is követelhet költségtérítést, aki a nagykorú gyermek helyett gondoskodik a rászoruló idős szülőről.

Csakhogy a társadalombiztosítás éppen azért jött létre Magyarországon 1927-ben, hogy az idősek ellátásának terhét levegye az erre képtelenné vált családok válláról és társadalmasítsa az idősek eltartását az aktív korú dolgozókra és munkáltatóikra kirótt járulékfizetés révén – értékel a nyugdíjszakértő.

Az, aki képes rá és mégsem gondoskodik a szülőjéről, a hivatalos megítélés szerint hálátlan. Az, akinek van pénze és mégsem gondoskodik a szülőjéről, valójában a többi adófizetőt terheli. Ez a megállapítás súlyos tévedést tartalmaz, hiszen ha a gyermek fizeti a rá kirótt közterheket, köztük a nyugdíjjárulékot, munkáltatóként pedig fizeti a szociális hozzájárulási adót, akkor teljesíti a szülők eltartásának a társadalombiztosítás révén társadalmasított kötelezettségét és a legkevésbé sem terheli a többi adófizetőt.

Talán őszintébb lett volna bejelenteni, hogy nincs és nem is lesz pénz a szociális ellátórendszerben (mert helyette inkább vonzóbb és csillogóbb célokra költik a pénzt), így aztán valóban elsődlegesen a család feladata lesz a rászoruló idősek eltartása, ápolása, gondozása.

A családokat összeroppanthatja ez a kötelezettség

Farkas András emlékeztet, hogy 91 évvel ezelőtt a születéskor várható élettartam Magyarországon nem érte el az 50 évet, most a férfiak esetében 71, a nők esetében 78 év. Ma 100 termékeny korú magyar nőnek 148 gyermeke van a száz évvel ezelőtti 800-hoz képest. Így a sokkal hosszabb ideig élő szülők eltartásának terhe sokkal kevesebb gyermek között oszlik meg – akiket változatlanul terhel a társadalmasított közteherviselés és a saját kiskorú (vagy tanuló nagykorú) gyermekek eltartásának terhe is.

A társadalombiztosítás lényege, hogy az idősek és egyéb nagykorú rászorulók eltartásának terhe elsődlegesen nem a család, hanem a társadalom feladata. A szülőtartás felturbósítása és a család felelősségének túlhangsúlyozása ezért nincs összhangban a társadalombiztosítás alapelveivel.

Elképesztően jó hír kaptak azok akik most készülnek nyugdíjba menni.Íme a részletek.

Jól döntöttek azok, akik tovább dolgoztak és most készülnek nyugdíjba menni, remek híreket kaptak.

A nemrég megjelent Magyar Közlönyben hirdette ki a kormány a 2018-as évre szóló valorizációs szorzószámokat, amelyek a 2018. január 1-je és december 31-e közötti időponttól megállapításra kerülő nyugdíjak kiszámításához érvényes és szükséges.

valorizációs szorzószámokat évről-évre módosítják, ugyanis ezek egyenlítik ki a nyugdíjazás előtti évek kereseteit a nyugdíjazás idején elért fizetésekkel. A nyugdíjszámítás bonyolult folyamatához erre azért van szükség, hogy az évtizedekkel korábban kapott fizetések “mai értéken” kerüljenek beszámításra (példának okáért az 1980-as évek elején kapott, 4 ezer forintos havi fizetés ma már napi bérnek sem igazán felelne meg).

A 2018-as nyugdíj-megállapításhoz a valorizálással a 2016-os, illetve azt megelőző évek kereseti szintjeit a 2017-es kereseti szinthez igazítják, azaz az országos nettó átlagkereset növekedéséhez igazodnak. Ez pedig 2017-hez képest jelentősen emelkedett: habár már a 2016-os, 7,8 százalékos adat is kiugrónak számított, de 2017-ben a nettó átlagkeresetek 12,9 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Ilyen értelemben a növekedés miatt azok jártak legjobban, akik úgymond “halasztottak”, azaz tavaly még nyugdíjasként is tovább dolgoztak, és csak most mentek nyugdíjba. Az ő nyugdíjuk ugyanis már eszerint kerül majd kiszámításra.

(Napi)

8 évvel korábban nyugdíjba mehetnek a nők, mint ahogy a 40 év jogviszonyuk meg van! 2018. Január 1-től 1,2,3,4 gyermek után!

40 plusz program visszaadja a nőket családjuknak, így minél több időt tölthessenek unokáikkal, tehermentesítve ezzel a dolgozó szülőket. Hozzátette, hogy a nők társadalmi plusz tehervállalását, a családok összetartását, a gyereknevelést köszöni meg a program.

Szolgálati idő számítása 2018 – ben nők 40 év utáni nyugdíjazásához Egy háztartásban nevelt gyermekek száma A keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő minimális hossza 1 gyermek esetén 32 év 2 gyermek esetén 32 év 3 gyermek esetén 32 év 4 gyermek esetén 32 év 5 gyermek esetén 31 év (- 1 év) 6 gyermek esetén 30 év (- 2 év) 7 gyermek esetén 29 év (- 3 év) 8 gyermek esetén 28 év (- 4 év) 9 gyermek esetén 27 év (- 5 év) 10 gyermek esetén 26 év (- 6 év) 11 vagy több gyermek esetén 25 év (- 7 év)

Régi vállalását teljesítette a kormány azzal, hogy a nők számára 40 évnyi munkaviszony után lehetővé tette a nyugdíjba vonulást. Ráadásul a kalkulált négy évtizedbe beleszámít a gyermekneveléssel töltött idő is. Cikkünk bemutatja, hogyan lehet élni a lehetőséggel.

A kormány intézkedése hangsúlyozottan a nők megbecsüléséről szól, arról, hogy a társadalom elismeri a nők fokozott tehervállalását. A „Nők 40” programba belépők ugyanis évtizedeken át keményen dolgoztak, miközben a legtöbben emellett felneveltek egy vagy több gyermeket. Mindezek elismeréseként a kormány teljes összegű öregségi nyugdíjat biztosít számukra.

A kedvezményes nyugdíj célja

A „Nők 40” bevezetésének célja az volt, hogy a nők, akik a munka mellett a családban is helytállnak, a hosszú jogosultsági idő elérése után lehetőséget kapjanak a visszavonulásra a munkaerőpiacról. A 60-as éveik közelében járó nők családjában az unokák, az idősgondozásra szoruló szülők ellátása jelentős feladat. A két feladat gyakran párhuzamosan igényli a nagymamai és a gyermeki gondoskodást.

A kedvezményes nyugdíj feltételei

A kedvezményért részletesen kell igazolni a biztosítási előzményt, mert aki a nyugdíjkorhatár előtt megy nyugdíjba, annak várhatóan hosszabb ideig fognak nyugdíjat folyósítani, mint annak, aki a korhatár betöltésétől veszi igénybe a nyugdíjat. A kedvezményhez szükséges jogosultsági időt elsősorban munkajövedelem utáni járulékfizetéssel kell megalapozni. A gyermeknevelési ellátások igénybevételének ideje, illetve ha valaki a gyermeknevelés miatt szakította meg a munkáját, vett igénybe fizetés nélküli szabadságot, ha nem kapott ellátást, akkor is növeli a jogosultsági időt a törvényben előírt mértékben.

Nem minden szolgálati idő jogosultsági idő

A kedvezménybe más ellátás, például munkanélküliség idejére folyósított jövedelempótlás, ápolási díj nem számítható be. Nem vehető figyelembe a tanulmányi idő sem, ugyanis a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje alatt járulékot sem kellett fizetni. Nem számítható be a megállapodás alapján szerzett szolgálati idő sem, hiszen az nem munkavégzés alapján fizetett járulék volt.

Elismerés a beteg gyermeket nevelőknek és a sokgyermekeseknek

A 40 év jogosultsági időből legalább 32 évet munkajövedelem utáni járulékfizetéssel, legfeljebb 8 évet gyermeknevelési idővel lehet megszerezni. A gyermeknevelési idő nem gyermekenként meghatározott, például gyermekenként 2 vagy 3 év, hanem összességében 8 év.

A tartósan beteg, fogyatékos gyermeket nevelők számára kedvezmény, hogy ha a beteg gyermek ápolására tekintettel ápolási díjban részesül az anya, vagy az ápolási díj bevezetése előtt erre tekintettel szakította meg a munkáját, 32 helyett 30 év munkával elért időt kell igazolni, és 10 év lehet a gyermeknevelési idő.

Az öt vagy több gyermekeseknek úgy kell számítani a jogosultság idejét, hogy gyermekenként egy évvel csökken a munkával szerzett idő, s ugyanennyivel nő a gyermeknevelési idő. Akinek pl. 7 gyermeke van, számára 29 év munkával, és 11 év gyermekneveléssel elért idő alapján állapítható meg a nyugdíj. A kedvezmény igénybe vételéhez legalább 25 év munkával elért időt mindenképpen igazolni kell. Akinek 11 gyermeke van, annak 25 év munka és 15 év gyermeknevelési idő vehető figyelembe a kedvezményhez, és a 12., 13., gyermek felnevelése sem változtatja tovább a munka és a gyermeknevelési idő arányát.

Akik már igénybe vették

A 2015. évi adatok szerint a „Nők 40” kedvezménnyel nyugdíjba vonulók átlagosan 41 év szolgálati időt értek el, és átlagosan 59 évesen vonultak nyugdíjba. E kedvezményt a bevezetése óta 2016. december végéig 186 ezren vették igénybe, többen már betöltötték a nyugdíjkorhatárt, így mintegy 140 ezren részesülnek a kedvezményes ellátásban. A különbség abból adódik, hogy a kedvezménnyel nyugdíjba vonultak közül többen már betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve meghaltak.

A Nők 40 plusz-ról

A „Nők 40 plusz” program nem nyugdíjbiztosítási, hanem foglalkoztatáspolitikai intézkedés, annak érdekében, hogy az álláskeresőként nyilvántartott és döntően koruk miatt kedvezőtlen elhelyezkedési esélyekkel rendelkező nők foglalkoztatását segítse. A kedvezmény a foglalkoztatók számára tette vonzóbbá a nyugdíjba vonuláshoz, a „Nők 40”-hez közelálló nők foglalkoztatását.-írja csalad.hu

Katasztrófa jön a nyugdíjaknál – ezt mindenki megérzi

A magyar nyugdíjakra az állam közel dupláját költi, mint oktatásra vagy az egészségügyre, ráadásul ez a rendszer hosszabb távon nem tudja magát finanszírozni, önfinanszírozó képessége csak 2033-ig megoldott. Mi lesz utána, lesz-e nyugdíja a mostani fiataloknak? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresték a választ a Civitas Intézet nyugdíjkonferenciáján felszólaló szakemberek.
A magyar nyugdíjrendszerben az állam szerepe óriási, ami mindenkire jelentős terhet ró – mondta Vértesy László, a Civitas Intézet Gazdasági és Társadalomtudományi Kutató Zrt. Zrt. vezérigazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense a kutatóintézet csütörtöki, Választások és Szakpolitikák 2018 című konferenciasorozatának nyugdíjpolitikáról szóló rendezvényén.Nyugdíjemelés 2018 – van, aki csak 10 forintot kap
Vértesy a magyar nyugdíjak nemzetközi összehasonlításáról, illetve a demográfiai folyamatokról beszélve rámutatott: a magyar társadalom öregszik – hasonlóan más OECD- és EU-államokhoz – és fogy, vagyis a jelenlegi közel 10 millióhoz képest a KSH adatai szerint 2060-ra már csak 7,9 millióan leszünk, 4 millió aktív munkavállalónak kell majd mintegy 2,6 millió nyugdíjast járandóságát finanszíroznia, az öregségi függőségi ráta pedig 31,6 százalékról 62 százalékra emelkedik. Ehhez jön még hozzá, hogy a 65 év feletti várható élettartam is emelkedik, azaz a nyugdíjas éveinkben még 25-30 évet tölthetünk. A kérdés, hogy mit kezd majd ezzel a magyar társadalom.

Egyelőre úgy tűnik, hogy semmit – jelentette ki a szakember. Ezt azzal szemléltette, hogy a 65 év felettiek foglalkoztatása borzasztóan alacsony – bár ez az OECD-országokra úgy általában is igaz, a volt szocialista államokban ez az arány inkább a nullához közelít, Magyarországon 3 százalék körüli.

A demográfiai folyamatokra általában az OECD-tagállamok a nyugdíjkorhatár emelésével válaszolnak: ez általában 65 év körül van, több országban már 68, de bizonyos kirívó esetekben – például Dániában – a 74 éves nyugdíjkorhatár is felmerül – mondta Vértesy.

Az EU-ban általában a tagállamok körülbelül a GDP 12 százalékát költik nyugdíjra, ettől Magyarország csak pár százalékponttal marad el a maga 9,5 százalékos arányával. Hazánk viszont jelentősen elmarad az egy főre eső éves átlagos öregségi nyugdíjnál az EU átlagához képest: a magyar 122 ezer forintos átlagnyugdíj az uniós átlag harmada – mondta Vértesy – ez az arány a bérekre is igaz. Ugyanakkor azon országokban, ahol magasak a nyugdíjak, ott a nyugdíj-megtakarítások is magasak.

Magyarországon ráadásul országon belül is óriási eltérések vannak: a budapesti 143 ezer forint körüli átlagnyugdíjhoz képest a keleti és déli megyékben csak 100 ezer forint körüli nyugdíjak vannak, azaz 40-50 százalékos eltéréseket lehet látni.

Miután Magyarországon az öregségi nyugdíjjövedelem 85-86 százalékát az állam fedezi – ami a legmagasabb arány az OECD-ben -, óriási terhet rak a költségvetésre. A 28 ezer milliárd forintos költségvetésből 5 600 milliárd forintnyit költ a magyar állam nyugdíjakra, ez az oktatásra vagy az egészségügyre fordított összegnek körülbelül a duplája. Más országokban, ahol a magasabb nyugdíjakat lehet látni, ott az állami részesedés általában alacsony, inkább tőke- vagy más munkáltatói jövedelmekből áll össze a juttatás – jegyezte meg Vértesy.

A nyugdíjkassza alakulása kapcsán a kutatóintézet vezérigazgatója azt mondta: bár az elmúlt évek változtatásai után szufficitessé vált a nyugdíjkassza, az már most is látszik, hogy ez a rendszer nem fenntartható. A pozitív egyenleg 2033-2035 körül átlépi a nullát, azaz a mostani intézkedések hatása eltűnik, innentől folyamatosan emelkedik a hiány, 2050-ben már a GDP 3-4 százaléknál jár a deficit. Az egyre emelkedő hiányt pedig a fiataloknak kell valahogy előteremteni, hiszen a nyugdíjkassza nem tudja magát hosszabb távon finanszírozni.

Mi vár a fiatalokra?

Vajon lesz-e nyugdíjuk a mostani fiataloknak? Botos József, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság korábbi főigazgatója szerint a válasz igen. Egyrészt masszívan növekszik a nyugdíjasok száma, ami miatt politikai – mivel egyre nagyobb részét adják a szavazótábornak – és etikai alapon nem lehet hagyni, hogy kétmillió ember az éhhalál szélére sodródjon azért, mert nincs nyugdíja. Másrészt ez a masszív réteg nem zárható ki a társadalomból, hiszen 35-40 évig hozzájárultak a nemzeti vagyon gyarapodásához, ezért jogot is szereztek erre a juttatásra. Az viszont már más kérdés, hogy mennyi lesz a nyugdíj – jegyezte meg a szakértő.

Botos szerint az elmúlt években a nyugdíjrendszerben történt beavatkozások csak pénzügytechnikai beavatkozások voltak, a rendszeren nem változtatottak érdemben. A szakember saját számításai alapján úgy vélte, hogy az optimista verzió szerint csak 2040 körül válik kérdésessé, hogy a jelenlegi rendszerben a befolyó járulékok tudják-e fedezni a kifizetett nyugdíjak összegét. A pesszimista verzió szerint viszont 2026-ban még a befolyó járulékok fedezik a nyugdíjkiadásokat, de utána 2056-ban már csak 39 százalékos lesz a mostani 71 százalékos helyettesítési ráta.

A megoldás a tőkefedezeti rendszer kiépítésében lenne, ám annak megvannak a kockázatai, hiszen a pénzügyi válságok legnagyobb vesztesei általában a nyugdíjalapok voltak.

Botos szerint a nyugdíjrendszerek legnagyobb problémája, hogy nem megoldott a járulékfizetők utánpótlása, azaz már egyre kevésbé mondható el, hogy minden nyugdíjba vonuló helyére be tud lépni egy aktív kereső a munkaerőpiacra. Szavai szerint Európa kicsit későn ébredt, későn jött rá, hogy a demográfia mindennél fontosabb.

E demográfiai folyamatok vezettek ahhoz is, hogy Botos a feleségével, Botos Katalinnal kidolgozza azt a rendszert – amelyet korábban már a közvélemény elé is tárt és meglehetősen vegyes fogadtatásban volt része -, miszerint a felnevelt gyerekek számától és képzettségétől függően a csökkentett munkanyugdíj mellé a gyermeknevelés után is járna juttatás, amit külön forrásból biztosítanának. Botos szerint erre most lett volna egy lehetőség, nevezetesen a szociális hozzájárulás csökkentéséből, amelyet két év alatt 27-ről 19,5 százalékra vitt le a kormány. E pénzből a szakember szerint lehetett volna nyugdíjvagyont gyűjteni, amelyből a gyerekek utáni járulékot is biztosítani lehetett volna.

Elbaltázott átalakítás

Rendszerszintű változtatások nem voltak az elmúlt években a magyar nyugdíjrendszerben – csatlakozott a korábban elhangzott véleményekhez Varga Zsolt, a Somogy megyei nyugdíj-biztosítási igazgatóság volt igazgatója. A szakember az elmúlt években zajlott változtatásokról beszélve egyebek mellett kiemelte a korhatár előtti ellátásokat, amelynek – a társadalmi igazságosság jegyében történt – megszüntetésének sok eleme balul sült el. Varga szerint ezek fölösleges erőfeszítések voltak, nem hoztak eredményeket, viszont komoly sérelmeket okoztak több társadalmi rétegnek. Sok rokkantnyugdíjas kikerült ugyanis a nyugdíjrendszerből, de jóval kevesebben, mint arra számítottak, vagyis nem igazolódott be, hogy rengeteg a csaló a nyugdíjrendszerben. Az viszont szerinte helyénvaló ötlet volt, hogy az egészségkárosodást az egészségügyi kasszából kell finanszírozni.

Miközben azonban minden kedvezményt megszüntettek, előálltak a Nők-40 programmal, amelynek keretében a nők 40 év szolgálati időt követően teljes jogú nyugdíjat szerezhetnek – hozott egy másik példát. Ezzel viszont a vártnál sokkal többen éltek – azaz a nyugdíjkasszának a vártnál többe kerül -, ráadásul az e lehetőséggel élők – szemben a kormány várakozásaival – nem “nagymamáskodtak”. Azaz úgy kapnak teljes jogú nyugdíjat, hogy teljes jogú munkavállalóként vannak jelen a munkaerőpiacon. Nem beszélve arról, hogy ez a megoldás teljesen fölöslegesen tesz különbséget a férfiak és nők között -vagyis szerinte ez egy szerencsétlen öszvérmegoldás lett.

A közigazgatási rendszerben történt átalakításokról sem volt sokkal jobb a véleménye. Varga szerint az egyik legerősebb és legjobban felkészült ágazat a tb-igazgatás volt, azon belül is a nyugdíjszervezetek, amelyek erős és autonóm szakmai befolyást gyakoroltak. Ezt a nyugdíj-közigazgatási rendszert viszont sikerült eredményesen szétverni. Ez azért probléma, mert e rendszerben a társadalom egyharmada érintett valamilyen formában: az oktatás és egészségügy mellett ez alapvetően meghatározza a társadalom hogylétét, fontos üzenetet közvetít a politika számára is a szakmai integritásánál fogva – mondta Varga.

Minden félresiklott átalakítás ellenére viszont úgy vélte, a rendszer még annyira nem épült le, “van még egy kis idő” arra, hogy ne történjenek visszafordíthatatlan következmények. A szakember szerint a mintegy 3000 milliárdos tétel felett diszponáló közigazgatási intézmény esetében indokolt lenne egy szakmai civil kontroll is a pénzek elköltésének ellenőrzésére, ám ezt nem lenne szabad “gittegyletekkel” megvalósítani, a felügyeletet szigorúan szakmai alapon kellene ellátni.

napi.hu

Havonta 120 forint nyugdíjat kézbesítenek Soó Olgának. Mit gondoltok erről?

Olga a férjével 2007 májusában költözött Kolozsvárról Öttevényre.

Magyarországon úgy kaphattak letelepedési engedélyt, ha munkát vállalnak.

Az asszony egészen tavaly nyárig több helyen dolgozott.
Az 1954-es születésű nő előbb a román nyugdíjkorhatárt érte el. Romániából (a lejt forintra átszámítva) 56 ezret folyósítanak neki 33 év és 8 hónap munkaviszony után. Tavaly átlépte a ma­gyarországi nyugdíjkorhatárt is, s az első szelvény 110 forintról szólt. Időközben emelték az összeget előbb 115 forintra, majd most 120-ra – írja a kisalföld.hu.

Olga ugyan jelezte a nyugdíjbiztosítónak, hogy akár le is mond erről a „hatalmas” összegről, de azt a választ kapta, hogy nem tehet semmit, fogadja el, amit kap.
© Kisalföld/Baranyai Edina HirKlikk

Plusz pénzt kaphatnak az élettársi kapcsolatban élők!Erre a plusz pénzre nem is számítottak!

Azt hitte, nem kaphat özvegyi nyugdíjat, ha újraházasodik? Kellemes meglepetés érhet!

Özvegyi nyugdíj címén a jogosultat ideiglenes özvegyi nyugdíj és özvegyi nyugdíj illeti meg.

Kinek a részére állapítható meg az özvegyi nyugdíj?
Özvegyi nyugdíjat a házastárs, a bejegyzett élettárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén.

Ki minősül élettársnak?
Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi kapcsolata vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenes ági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban.

A házastárs milyen feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra?
Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa, bejegyzett élettársa (a továbbiakban együtt: házastárs) az öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek házastársa a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte. (Lásd: Tájékoztató a hozzátartozói nyugellátásról.)Az élettárs milyen feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra?
Az élettárs – a jogszerzőre előírt feltételek fennállása esetén – csak akkor jogosult özvegyi nyugdíjra, ha élettársával annak haláláig egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt, feltéve, hogy az együttélésük (vagy annak akár csak egy része) alatt özvegyi nyugdíjban nem részesült.
Ha az élettársak korábban egymással házasságban éltek, és a házasságot jogerős bírói ítélet felbontotta, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban éltek, és a bejegyzett élettársi kapcsolatot bírói ítélet felbontotta vagy közjegyző nemperes eljárásban megszüntette, az élettárs özvegyi nyugdíjra jogosultságának vizsgálatakor a házasság, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontását, megszüntetését követő együttélési idő vehető figyelembe.
Az elvált, illetve a házastársától külön élő igénylő milyen feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra?
Az elvált, továbbá a házastársától külön élő személy özvegyi nyugdíjra jogosultsága akkor állapítható meg, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

Milyen mértékű az özvegyi nyugdíj?
Ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte vagy megváltozott munkaképességű, de saját jogú nyugellátásban nem részesül, az özvegyi nyugdíj 60 százaléka annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat halála időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette volna.
Ha az özvegy egyidejűleg saját jogú nyugellátásban korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban is részesül, vagy a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartása címén került megállapításra az özvegyi nyugdíj, akkor az özvegyi nyugdíj a 30 százaléka annak az öregségi nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat a halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.
A 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogú nyugdíjának összegére tekintet nélkül jár.

Forrás : Onyf.hu