Adót kell fizetni a nászajándékok után

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint bármely mástól megszerzett vagyoni érték bevételnek minősül, ám az ingyen kapott ingóságok mentesülnek az adókötelezettség alól.Ha ön házasság előtt áll, és eddig nem gondolt rá, ideje, hogy összeállítsa a nászajándéklistát. Fontos azonban, hogy az ajándékok összértéke 150 ezer forint alatt legyen, azon túl ugyanis illetéket kell fizetnie az adóhatóságnak

Ugyanakkor az illetéktörvény kimondja, hogy 150 ezer forintot meghaladó ingó ajándékozás esetén ajándékozási illeték megfizetése kötelezi azt, aki az ajándékot kapja. Így az újdonsült házaspárok az anyakönyvvezető elől egyenesen a Nemzeti Adó- és Vámhivatalba sétálhatnak, ha a kapott nászajándékok értéke meghaladja ezt az összeget.

Mi több, a vőlegénynek is érdemes 150 ezer forint alatti jegygyűrűt vásárolnia, hacsak nem szeretné, hogy leendő nejének gyarapodjon az adója. Kibúvóként azonban a párok külföldi esküvőt is választhatnak, így mentesülhetnek az ajándékok utáni illeték, külföldi lánykérés esetén pedig a drága jegygyűrű után fizetendő többletköltség alól.

Három kamionban, összesen 626 millió forint értékűre becsült hamis márkajelzéssel ellátott ruhaszállítmányt találtak a pénzügyőrök az M43-as autópályaán

Némedi-Varga Éva, a NAV Csongrád megyei Adó- és Vámigazgatóság sajtóreferense közölte, egy Törökországból Lengyelországba tartó kamion rakományának átvizsgálásakor a pénzügyőrök 2303 különféle márkajelzéssel ellátott ruházati terméket, kiegészítőt, lábbelit pakoltak ki a zsákokból.

Majd egy Törökországból Magyarországra tartó kamion ellenőrzésekor összesen 8785, különböző világmárkák jelzésével ellátott ruha, kiegészítő, lábbeli, táska került elő.
A NAV munkatársai egy Törökországból Bosznia-Hercegovinába tartó teherautó rakományában is hamis árut találtak, összesen 1873, különféle világmárka logójával ellátott ruházati terméket és kiegészítőt pakoltak ki.
A sofőrök a szállítmányok származását egyik esetben sem tudták hitelt érdemlően igazolni. Az előzetes szakértői vélemény szerint valamennyi ruházati termék és kiegészítő hamisítvány, a védjegy tulajdonosának, illetve a versenytárs engedélye nélkül szállítottak és hoztak forgalomba őket.

A pénzügyőrök a több mint 626 millió forint értékűre becsült szállítmányokat lefoglalták, mindhárom esetben az iparjogvédelmi jogok megsértése miatt indult eljárás – tudatta az alezredes.

Fontos figyelmeztetést adott ki a NAV-Minden dolgozót érint!

A magyarok mintegy 15 százalékának van privát egészségbiztosítása. Az egészségügyi magánszolgáltatások speciális terepét jelentik a szűrővizsgálatok. A NAV egy frissen kiadott tájékoztatójában arra hívja fel a figyelmet, hogy amennyiben a biztosítási díj – eltekintve a közreműködők adminisztrációs költségétől és hasznától – valójában csak a jelentős értékű szűrővizsgálatokat ellentételezi, akkor a betegségbiztosítási szerződés “színlelt biztosítási jogviszony létrehozására irányul” – szúrta ki a portál.

Ha a munkáltató olyan szerződés alapján fizeti ki a díjat, amelyben nem vagy csak alig van kockázati elem, akkor a kifizetett összeget az adóhatóság nem tekinti adómentes juttatásnak. A díj adókötelezettségét a kifizető és a magánszemély között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján kell megállapítani. Munkaviszony esetén tehát a díj munkaviszonyból származó jövedelemnek minősülhet – olvasható a tájékoztatóban.

A NAV ezúttal kifejezetten nevesítette azokat a biztosítási konstrukciókat, amelyek az úgynevezett menedzserszűrések finanszírozására nyújtanak “adókímélő” lehetőséget. Az ilyen biztosítási megoldás lényege az, hogy a biztosító elhanyagolhatónak tekinthető kockázat vállalása mellett lehetővé teszi a teljes körű szűrővizsgálatot. Így a szerződő, azaz a kifizető a szűrővizsgálat árát (amely vagy a szűrővizsgálaton résztvevő munkavállalónál vagy a kifizetőnél adóköteles) biztosítási díjként fizeti meg, amely a hatályos szabályok szerint adómentes. Az ilyen konstrukció célja egyértelműen a jogszerűtlen adóelőny elérése – fogalmaz az adóhivatal.

Azt azonban az adóhatóság is elismeri, hogy a betegségbiztosításhoz szervesen hozzátartoznak a szűrővizsgálatok – ezek mintegy kármegelőzési vagy kárenyhítési funkciónak tekinthetőek. Egy betegségbiztosításnál szűrővizsgálat formájában a biztosított magánszemély nem kap semmilyen “ingyenes juttatást” a biztosítótól, mivel a kalkulált biztosítási díj e vizsgálatokra is fedezetet nyújt. Ha a biztosítás – tartalma szerint – betegségbiztosítás, akkor annak díja abban az esetben is adómentes, ha a biztosító, illetve az egészségügyi szolgáltató a rá vonatkozó protokollok alapján időszakonként elvégzi a biztosítottak említett szűrővizsgálatát – írta az Azénpénzem.hu.

Fotó forrása: Pixabay.

Újabb Botrányos húzás a NAV-tól: Pillanatok alatt lefoglalhatják mindened! Itt vannak a meghökkentő részletek:

Meghökkentő gyakorlattal lép fel újabban az adóhivatal Magyarországon. Mind a Liszt Ferenc Repülőtéren, mind pedig a röszkei határátkelőn történt olyan eset, amikor egy véletlenszerűen kiválasztott határátlépő csak adótartozásai kifizetése után folytathatta útját, illetve tarthatta meg a nála levő ingóságokat.

Egy egyéni vállalkozó fodrász nyaralása utána hazaérkezéskor arról számolt be, hogy a reptéri zöld folyosón ellenőrzés közben a NAV egyik munkatársa véletlenszerűen szúrópróbaszerűen kiemelte a sorból. Ott kiderült, hogy a fodrász 40 ezer forint körüli adótartozással rendelkezik, amit azonnal rendeznie kellett – írja és erősítette meg az Index.hu.

Az incidens kapcsán az is elhangzott, hogy amennyiben a tartozó fél nem teremti elő a pénzt, akkor az útipoggyászból ingóságokat foglalhat le a NAV munkatársa. Hasonló esetről értesült a lap egy röszkei határátkelőnél is. Egy Magyarországra érkező személyautó sofőrjének a NAV munkatársa megnézhette adófolyószámláját, ahol tartozás volt. Éppen ezért a NAV munkatárs ebben az esetben is végrehajtást/foglalást helyezett kilátásba.

A szakemberek szerint ugyanis 2016. január 1-től az adóhatóság és a vámhatóság integrációja új szakaszba lépett, a vám- és pénzügyőrök immár látják az adótartozásokat.

Bár az adótartozás akár másnap végrehajtható és jogszerű mégis szokatlanok és igencsak esetlegesek az eddig gyakorlatok. Jobb lesz azonban vigyázni. Aki olyan határátlépésre készül, ahol felmerülhet vámvizsgálat, jobban jár, ha előbb rendezi adótartozásait, különben jóval hosszabb procedúrára számíthat érkezéskor, mint amire számított.forrás : https://www.penzcentrum.hu/

loading…


Házi tyúktojást árult Húsvétra a egy idős néni, majd kivonult a NAV és ILYEN gusztustalan módon büntette meg őt! A bírságon az egész falu felháborodott! Osszátok!

Az idős néni egy kis békés megyei faluban született és ott is él már 78 éve. Mindenki ismeri Ilonka mamát, nagyon jó a viszonya a falubeliekkel. Viszont a szomszéddal sajnos megromlott a kapcsolata, mivel a kutya állandóan átás a kerítés alatt, és már 3 csirkéjét fojtotta le.

A néni 60 éve tart háztáji állatokat. Régebben volt disznója, tehene, marhája, de mára már csak pár csirkét tart az udvarában. Egész évben árulja a tyúktojásokat a falubelieknek, de ilyenkor Húsvét közeledtével megháromszorozódik a vevők száma. Így próbálja meg csekély nyugdíját megpótolni. Soha nem volt semmi problémája.

Most viszont a szomszéd bejelentést tett a NAV-nál, hogy a dédi illegálisan árulja a tojásokat. A NAV ellenőrök összebeszéltek az egyik vevővel, aki rendszeres vásárlója volt a néninek, és rajta kapták a nénit, ahogy átvette a pénzt a tojásokért. Ennek lett volna adó vonzata, be kellett volna vallani az adóbevallásban az így szerzett jövedelem után SZJA fizetési kötelezettsége is lenne.

Mivel elmulasztotta, ezért a vélelmezhető adóhiány összegének duplájára büntették meg, és még kapott rá büntetést is, így lett a végösszeg 150 ezer forint.

Kérdem én, ha egy falusi nénit képesek megbüntetni, mert házi tyúktojást árul és ezt nem vallotta be, akkor a politikusokat miért nem büntetik meg?

Remélem minél többen megosztják, hogy lássa az ország, milyen aljas egy világban élünk!

Üdv: Szatmári Laura

Kiemelt fotó: Illusztráció

Elképesztő hogy milyen ügyben nyomoz az OLAF és már a NAV is Rogán Antal után

Havi 2 millió forint mellékest tehetett hivatalosan zsebre a propagandaminiszter 2017-ben a kormányzati fizetése mellett egy találmány „hasznosítási díjából”. Rogán Antal pluszjövedelme egy olyan digitális aláírási szabadalomból származott, amelyet Csík Balázzsal és Lengyel Csabával közösen jegyzett. A miniszter partnerei a Profitrade Kft.-n keresztül komoly uniós támogatást vettek fel egy hasonló aláírás-hitelesítő rendszer kifejlesztésére. Az OLAF ezt a 256,8 milliós megállapodást és a cég három másik szerződését kezdte vizsgálni tavaly, de azóta különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanújával a NAV-nál is elindult a nyomozás.
Az Elios-botrány kirobbanása után számos ellenzéki politikus bombázta Polt Péter legfőbb ügyészt azzal a kéréssel, hogy adja ki az OLAF jelzései alapján indult magyar hatósági vizsgálatok pontos és részletes listáját. A Hadházy Ákos LMP-s és Legény Zsolt MSZP-s képviselőnek küldött felsorolásból – a korábbi listáktól eltérően – beazonosíthatóvá váltak a visszaélésgyanús pályázatok.

Ezekből a listákból derült ki többek között, hogy a NAV 2017-ben eljárást indított különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanújával az OLAF OF/2015/1028/B4 kódjelű vizsgálati indítványa alapján egy 9,77 milliárd forintos támogatási ügyben. A hatalmas tétel összesen 30 – egymással céges kapcsolódások miatt összefüggő – kutatás-fejlesztési pályázatból áll össze.

A 24.hu információi szerint az OLAF jelzése alapján indított vizsgálat látókörébe került a Profitrade 90 Kft. négy projektje is, amelyekhez a cég 2012 és 2015 között összesen 965,4 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott.

A Profitrade 90 Kft. 2013-ban 256,8 millió forintot nyert a „MobileSign – Hiteles aláírás mobil készülék segítségével” című pályázatával, miközben a cég tulajdonosa Rogán Antallal együtt egy hasonló technológiát védetett le magának.

Rogánnak, állítása szerint, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetése mellett arra is jutott ideje, hogy egy elektronikus aláírási eljárásról szóló szabadalmi kérelmet dolgozzon ki profitrades szerzőtársaival együtt. A politikus Csík Balázs és Lengyel Csaba társaságban 2014-ben nyújtotta be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához az „Eljárás elektronikus állomány digitális aláírására”, majd 2015-ben az „Eljárások elektronikus állomány digitális aláírására, valamint autentikálási eljárás” című kérelmet.

A találmányt 2016-ban házon belül rövid időre továbbadták. Mindhárman eladták jogosultságukat a Pozsgai Petra tulajdonában lévő MobilSign Kft.-nek, amelynek a neve – kis eltéréssel, MobileSign-nek írva – megjelent az uniós pályázat címében is. A MobilSign Kft.-t is Csik Balázs és Lengyel Csaba alapította, de épp a saját találmányuk megvásárlásának időszakában valamiért más tulajdonos állt a cég élére, hogy aztán 2017 novemberében ismét átadja a terepet, Csíknak és Lengyelnek.

A MobilSign Kft. 2016-ban 176 millió forintos forgalmat bonyolított le, de csak 8 milliós hasznot termelt. 2017-ben viszont vélhetően már sokkal jobb számokat produkálhattak, ha Rogán számára ki tudták fizetni a 25 milliós találmányi díját, a 2017-re vonatkozó mérlegadatok azonban még nem nyilvánosak.

Rogán a személyi átfedések, a hasonló téma és az időbeli párhuzamosság ellenére 2016-ban, amikor először nyilvánosságra került, hogy uniós pénzt nyert a társaság, tagadta, hogy abból ő is részesedett volna. A Miniszterelnöki Kabinetiroda akkori közleménye szerint Rogán Antal a szabadalmában leírt eljárás kifejlesztésére soha nem igényelt és nem is kapott EU-támogatást.

A közel egymilliárdnyi EU-s pénzt benyelő Profitrade 99 Kft. forgalmán egyébként nem nagyon látszott meg a támogatás, 2015 kivételével folyamatosan 50-150 millió közötti éves forgalmat bonyolított a cég. Csík Balázs és Lengyel Csaba nem ennek, hanem a Fidesz által komoly megrendelésekhez segített Hunguard Kft.-nek köszönhetően gazdagodhat, amelynek a tulajdonosai között vannak. A Népszabadság a bezárása előtti hónapokban derítette ki, hogy Rogán éppen ennek a cégnek a tulajdonosaival együtt „talált fel”. Ez azért különös véletlen, mert a Fidesz a rezsiharc farvizén piacra segített egy céget a közműszolgáltatók auditálására: a Hunguardot lényegében monopolhelyzetbe hozták.

Kiemelt kép: Kovács Attila / MTI

Megemelt bérek: kemény ellenőrzést tart a NAV

Idén a kötelező legkisebb minimálbér már 138 ezer forint, a középfokú végzettségűek számára a garantált bérminimum pedig 180 ezer 500 forint. Azt ellenőrzi az adóhatóság, hogy a munkavállalók megkapják-e a nekik járó összeget.

Célzottan ellenőrzi az adóhatóság, hogy szabályosan jelentették-e be dolgozóikat a munkaadók, és hogy a cégek végrehajtották-e a béremelést – mondta Tamásné Czinege Csilla adószakmai ügyekért felelős helyettes államtitkár a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

A helyettes államtitkár emlékeztetett: akit havi bérfizetés szerint foglalkoztatnak, annak idén már a kötelező legkisebb minimálbér 138 ezer forint, a középfokú végzettségűek számára a garantált bérminimum 180 ezer 500 forint, ami havi 19 ezer forintos emelést jelent.

Az ellenőrzések során megvizsgálják, hogy a foglakoztatás mennyire szabályszerű, bejelentik-e a munkavállalókat, eleget tesznek-e a minimálbéren való foglalkoztatásnak, illetve megadják-e a garantált bérminimum összegét. Az adóhatóság alapvető feladata, hogy a munkáltatók és a munkavállalók érdekeit is védje – tette egyértelművé Tamásné Czinege Csilla.Forrás:Hiradó.hu