Előrehozott béremelést jelentettek be – rengeteg magyart érint!

Az egészségügyi szakdolgozók idén novemberben esedékes 8 százalékos béremelését előrehozták január 1-re – jelentette be az emberi erőforrások minisztere szerdán, budapesti sajtótájékoztatón, miután újabb sztrájktárgyalási forduló zajlott a kormány és a reprezentatív szakszervezetek között.

Balog Zoltán a találkozó után közölte, a tárgyalások eredményeként módosították azt a bérmegállapodást, amelyben korábban megállapodtak. Ennek a lépésnek két oka volt – mondta -, az egyik, hogy az ország gazdasági teljesítménye lehetővé teszi ezt, a másik pedig, hogy ezzel a lépéssel is szeretnék elismerni az egészségügyben dolgozók munkáját.

A miniszter emlékeztetetett, hogy a 2016 nyarán állapodott meg a kormány és a reprezentatív szakszervezetek a többlépcsős egészségügyi szakdolgozói, illetve orvosi bérfejlesztésről.

Így 2016 szeptemberében az orvosoknak bruttó 107 ezer forinttal, míg tavaly novemberben további bruttó 100 ezer forinttal emelkedett az alapbére, a rezidensek bére tavaly novemberben 50 ezer forinttal emelkedett. A szakdolgozók alapbére 2016 őszétől átlagosan 26,5 százalékkal nőtt, tavaly novemberben 12 százalékkal.

A következő lépcső idén novembertől lett volna esedékes egy 8 százalékos emeléssel, ezt hozta most előre a kormány – emelte ki a miniszter, hozzátéve, hogy a jövő év novemberében további 8 százalékos béremelésre számíthatnak a szakdolgozók.

Az előrehozott béremeléssel így 2016 szeptembere és 2018 januárja közötti időszakban a szakdolgozói átlagbérek 53 százalékkal emelkedtek. Kiemelte, hogy a mentődolgozók idén januártól külön is kaptak 10 százalékos béremelésüket, és rájuk is vonatkozik az előrehozott 8 százalékos szakdolgozói béremelés.

Balog Zoltán példaként elmondta, egy 4-6 éves munkaviszonnyal, felsőfokú végzettséggel rendelkező szakápoló alapbére a 2016. januári 268 607 forinthoz képest most 382 354 forintra emelkedik, a következő béremeléssel pedig 412 900 forint lesz.

Balog Zoltán elmondta, a mostani döntés 80 ezer szakdolgozót érint, költségvetési vonzata 19 milliárd forint. Kiemelte, a munkavállalók február 20-án, bérkülönbözet formájában fogják megkapni az emelést, majd márciustól már az emelt alapbért utalják számukra.
Forrás: MTI

A címlapkép illusztráció (Fotó: MTI/Faludi Imre)

Január 1-től jelentős változások jönnek!Figyelem dolgozók munkavállalók!

A Magyar Idők értesülései szerint – Néhány ponton változik 2018-tól a munka törvénykönyve.

Azok a szakszervezeti követelések, végre megvalósulnak, amelyeket az érdekképviseletek már 2012, az új munkatörvénykönyv elfogadása óta kifogásolnak. Nehezebb lesz eltávolítani a szakszervezeti tisztségviselőket jövőtől, ugyanis erősíti a védettségüket a módosítás , így ők sokkal erősebb pozícióból képviselhetik a munkavállalókat.

Januártól a munkáltató köteles a munkafeltételeket és a munkaidő-beosztást módosítani, a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel. A vonatkozó rendelkezés szerint:

– A munkavállalót csak olyan munkára lehet majd alkalmazni, amely nem járhat hátrányos következményekkel testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel.

– Ha nem módosíthatók a munkafeltételek, kizárólag, csak ebben az esetben lehet felmenteni a dolgozót a munkavégzés alól.
– Ha legalább ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodást állapított meg a rehabilitációs szakértői szerv és a munkavállaló jogosult a fogyatékossági támogatásra vagy vakok személyi járadékára, akkor számára öt munkanap pótszabadság jár évenként.
– Jövőre akkor lesz jogosult a dolgozó a pótnapokra, ha legalább 40 százalékos az egészségkárosodása, vagy 50–100 százalékos a munkaképesség csökkenése.

A Munka Törvénykönyve Magyarország munkajogi kódexe, amely a Magyarországon munkát vállaló és hazánkban munkavállalókat foglalkoztatók jogait és kötelességeit foglalja össze 299 §-ban. A törvény alapja a Magyarország Alaptörvénye “Szabadság és felelősség” fejezetének XII. és XVII. cikke.

A törvény hatálya
2. § (1) E törvény hatálya

a) a munkáltatóra,

b) a munkavállalóra,

c) a munkáltatói érdek-képviseleti szervezetre,

d) az üzemi tanácsra, valamint

e) a szakszervezetre

terjed ki.

(2) E törvény

a) XVI. fejezetét a kölcsönvevőre,

b)2

alkalmazni kell.

Ezt ígéri a kormány a nyugdíj előtt állóknak!Több százezer munkavállalót érint a bejelentés.

A munkahelyvédelmi akcióban a kormány idén eddig havonta átlagosan több mint 346 ezer 55 év feletti embernek segített állása megőrzésében. A program 10 nyugdíj előtt álló munkavállalóból 7 foglalkoztatását segíti ma is a foglalkoztatási költségek csökkentésével – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.

Rétvári Bence közölte: a 2013-as bevezetés óta összesen már csaknem 210 milliárd forinttal támogatta a kormány a nyugdíj előtt állók foglalkoztatását.

Úgy fogalmazott: sokak tapasztalata, hogy a nyugdíj előtti években a munkavállalóknak nehezebb állást találniuk, kiszolgáltatottabbak, ugyanakkor számukra az ezekben az években végzett munka duplán fontos. Egy biztos és jól fizető állás a várható nyugdíj összegét is pozitívan befolyásolja.

Ismertette: a munkahelyvédelmi akcióban az 55 év feletti munkavállalók után 50 százalékos munkáltatói adókedvezmény vehető igénybe a havi munkabér 100 ezer forintot meg nem haladó része után. Ez éves szinten 132 ezer forint megtakarítást jelent a munkaadónak minden nyugdíj előtt álló foglalkoztatottnál. Kiemelte: a kormány hatékony lépései nagyban segítik a nyugdíj előtt állókat munkahelyük megőrzésében. Míg 2013-ban havonta átlagosan 247 ezer nyugdíj előtt álló munkavállalót érintett a program, a 2016-ban ez a szám több mint 340 ezer volt. Idén már a január és augusztus közötti időszakban is meghaladta a korábbi számokat, havonta mintegy 346 ezer embernek jelentett védelmet a program – sorolta az államtitkár.

Rétvári Bence kitért arra is, hogy a 2013. január 1-jén életbe lépett munkahelyvédelmi akció a legérzékenyebb helyzetben lévő munkavállalói csoportoknál, így a szakképzetleneknél, a 25 év alattiaknál és 55 év felettieknél, a tartósan álláskeresőknél és a kisgyermekes szülőknél csökkenti a munkáltatók bérköltségét, ezzel segítve a munkahelyek megtartását és a foglalkoztatás bővülését.

Forrás: MTI

240 ezer forintos bérminimummal jön a döbbenetes béremelés!

Januártól az országosan kötelező 180 ezer ezer forintos szakmunkás-bérminimumhoz képest több tízezer forinttal magasabb garantált alapjövedelemhez, akár több mint 240 ezer forinthoz juthatnak a szállodaiparban és a vendéglátásban foglalkoztatott munkavállalók – írja hétfői számában a Magyar Idők.

Januártól az országosan kötelező 180 ezer ezer forintos szakmunkás-bérminimumhoz képest több tízezer forinttal magasabb garantált alapjövedelemhez, akár több mint 240 ezer forinthoz juthatnak a szállodaiparban és a vendéglátásban foglalkoztatott munkavállalók – írja hétfői számában a Magyar Idők.

Az erről szóló ágazati kollektív szerződést az ősszel írhatják alá – mondta a lapnak a munkaadók és a munkavállalók szervezeteinek érdekegyeztető fórumaként működő Turizmus-vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság (ÁPB) társelnöke. Hülvely István szerint a 2015-ben érvényes bruttó 122 ezer forint szakmunkásalapbér kétszerese körül tervezett jövő évi összeggel orvosolnák a munkaerőhiány problémáját a turizmusban.A munkaadói oldal tervezett vállalása szerint a januári országos emelés mellé úgynevezett garantált bérkiegészítést rögzítenének az ágazati kollektív szerződésben. Hülvely István kiemelte: a jelentős fizetésemelés nem csupán az újonnan érkező szakmunkásokat érintené.

A szakember szerint a jövedelmek kifehérítését célzó béremelés azért is lesz fontos versenyképességi tényező, mert rövid időn belül helyzetbe hozza a tisztességes adófizető cégeket a turizmusban köztudottan széles spektrumú szürkezóna szereplőivel szemben.

Forrás : hirado.hu