Hatalmas áremelések lehetnek hamarosan az üzletekben

Magyar Idők szerint az áruházláncok béremeléseinek költségei a fogyasztói árakban is jelentkezhetnek bizonyos termékeknél. A munkaerőhiány orvoslására kínált emelt bér, a folyamatosan bővülő forgalom dacára is nagy pluszkiadást jelent a multiknak. A béremelést áremelés követheti a tartós vagy kényelmi árucikkeknél – vélekedett a Magyar Időknek több iparági szereplő.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint áremelések lehetnek a bérverseny miatt, de mértékét még lehetetlen megjósolni.

„Az egész nemzetgazdaságra inflációs hatással bírnak a kötelező és az azon túl megvalósuló bérfejlesztések, amelyek megjelenhetnek a bolti árakban.

Vámos György szerint nem csak a fizetések emelkedése miatt háríthatják tovább a pluszkiadásokat, a kereskedőknek jelentős tételt jelent a beszerzési árak emelkedésének is. A főtitkár emlékeztetett rá, hogy egy túlzott áremelés rosszul is elsülhet, a vevők többsége még mindig árérzékeny, vagyis – mivel a kínálat bőséges – a másutt található olcsóbb lehetőségek miatt a forgalom visszaesésével is járhat a költségek továbbhárítása.

240 ezer forintos bérminimummal jön a döbbenetes béremelés!

Januártól az országosan kötelező 180 ezer ezer forintos szakmunkás-bérminimumhoz képest több tízezer forinttal magasabb garantált alapjövedelemhez, akár több mint 240 ezer forinthoz juthatnak a szállodaiparban és a vendéglátásban foglalkoztatott munkavállalók – írja hétfői számában a Magyar Idők.

Januártól az országosan kötelező 180 ezer ezer forintos szakmunkás-bérminimumhoz képest több tízezer forinttal magasabb garantált alapjövedelemhez, akár több mint 240 ezer forinthoz juthatnak a szállodaiparban és a vendéglátásban foglalkoztatott munkavállalók – írja hétfői számában a Magyar Idők.

Az erről szóló ágazati kollektív szerződést az ősszel írhatják alá – mondta a lapnak a munkaadók és a munkavállalók szervezeteinek érdekegyeztető fórumaként működő Turizmus-vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság (ÁPB) társelnöke. Hülvely István szerint a 2015-ben érvényes bruttó 122 ezer forint szakmunkásalapbér kétszerese körül tervezett jövő évi összeggel orvosolnák a munkaerőhiány problémáját a turizmusban.A munkaadói oldal tervezett vállalása szerint a januári országos emelés mellé úgynevezett garantált bérkiegészítést rögzítenének az ágazati kollektív szerződésben. Hülvely István kiemelte: a jelentős fizetésemelés nem csupán az újonnan érkező szakmunkásokat érintené.

A szakember szerint a jövedelmek kifehérítését célzó béremelés azért is lesz fontos versenyképességi tényező, mert rövid időn belül helyzetbe hozza a tisztességes adófizető cégeket a turizmusban köztudottan széles spektrumú szürkezóna szereplőivel szemben.

Forrás : hirado.hu

Friss Hír!!Újraszabályozza a kormány a kötelező nyugdíjazást!

Több mint ötezer nyugdíjaskorú orvos, ápoló kapott mentességet az elmúlt négy évben, amióta hatályban van a „munka vagy nyugdíj” szabály – értesült a Magyar Idők. A lap szerint az egészségügy egyre súlyosabb munkaerőhiánya miatt nemcsak az ágazat érdekképviselői, de vezetői is szükségesnek tartanák az intézkedés felülvizsgálatát.

2013. július 1-jén lépett hatályba a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló kormányhatározat, amely szerint a nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottaknak választaniuk kell a nyugdíj vagy a munka között. Az amúgy szakemberhiánnyal küzdő és sok idős dolgozót foglalkoztató egészségügyet különösen érzékenyen érintette az intézkedés, így a kormány lehetőséget adott arra, hogy egyénileg kérjen mentességet minden egyes orvosnak, nővérnek az a kórház, szakrendelő, amely nélkülözhetetlennek ítéli meg az illető munkáját. A kérelmeket a szaktárcához kell benyújtani, amely azután a Miniszterelnökségre továbbítja azokat, ahol véglegesen döntenek.

A Magyar Idők kérdésére a Miniszterelnökségen közölték: az elmúlt négy évben összesen majdnem 5400 kérelmet nyújtottak be az egészségügyi intézmények nyugdíjaskorú dolgozó továbbfoglalkoztatására. Ebben vannak átfedések, a mentesség ugyanis maximum három évre szól, így azok közül, akik 2013-ban az elsők között kapták meg az engedélyt, három évvel később jelentős számban kérték azt újra.

A kérelmek döntő többségét,

ötezret meghaladó beadványt támogatott a kormány,

és alig valamivel több, mint háromszáz az elutasított továbbfoglalkoztatási igények száma. Azt nem tudni, milyen arányban támogatták orvosok, illetve szakdolgozók továbbfoglalkoztatását. A lap úgy tudja ugyanis, hogy míg az előbbiek esetében gyakorlatilag száz százalékos a nyugdíj mellett dolgozni vágyók jogszabály alóli mentesítése, addig a szakdolgozóknál rosszabb ez az arány.

Babonits Tamásné, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara alelnöke

óriási problémának tartja, hogy nem vették ki az ágazat egészét a kényszernyugdíjazási szabály alól.

A szakdolgozóknál okafogyottá vált szerinte az intézkedés, mert egyre nagyobb a munkaerőhiány, és a fiatalok sem választják tömegével az egészségügyet, miközben még munkaképes és dolgozni akaró ápolók, műtősnők, asszisztensek hagyják el kizárólag a jogszabály miatt az állami egészségügyet.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a kötelező nyugdíjazás alóli mentesség egyáltalán nem vonatkozik a szintén egyre nehezebben pótolható gazdasági-műszaki személyzetre, így a lakatosra, festőre, asztalosra. Miközben szakmunkásból legalább akkora a hiány az országban, mint orvosból és ápolóból.

A Magyar Idők úgy tudja, a szaktárcánál is azt szeretnék elérni, hogy a szakrendelői asszisztenseket, illetve a nem egészségügyi végzettségű kórházi, rendelői dolgozókat is visszafoglalkoztathassák az intézmények.