Holnaptól az egész országban igazoltatni fog a rendőrség,mutatjuk mire figyelj ha nem szeretnél bírságot!

Hirdetés

Mint ahogyan arról korábban beszámoltunk 201-709 -11 nagyszabású rendőrségi akció kezdődik az egész országban.A Rendőrség közleményükben kiemelte: az úgynevezett passzív biztonsági eszközök használata nélkül jelentősen megnő a halálos sérülések esélye. A biztonsági öv és a gyermekbiztonsági rendszerek használati arányának tovább növelése nélkülözhetetlen a balesetben elhunytak számának, valamint a sérülések súlyossági fokának csökkentése érdekében – tették hozzá.

A TISPOL Műveleti Csoportjának éves ellenőrzési terve alapján, szeptember 11. és szeptember 13. között tartják a TISPOL SEATBELT elnevezésű, európai szintű ellenőrzését. Így hétfőtől a tagállamok rendőri erői – így a magyar rendőrség is – fokozott figyelmet fordít a biztonsági öv, a gyermekbiztonsági rendszerek és a bukósisak előírásszerű használatának ellenőrzésére.

Az ellenőrzés kiterjed az illegális migráció, az embercsempészet, a kábítószerrel, valamint a lőfegyverrel kapcsolatos, illetve a vagyon elleni bűncselekmények felderítésére, megszakítására is – tették hozzá.
Oszd meg ismerőseiddel is!

Hivatalos közleményt adtak ki a magyar nyugdíjasoknak!Benne van minden amit tudni kell ha nyugdíjból él!

Hirdetés

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet (a továbbiakban: nyugdíjas szövetkezet) a
munkaerő piacon még aktív idősebb korosztály számára teremti meg a
lehetőségét annak, hogy tagjai a szaktudásukat, megszerzett
munkatapasztalatukat szövetkezeti keretek között adhassák át a fiatal
korosztálynak, illetve, hogy munkavégzésükkel tisztes jövedelmet
szerezhessenek.

A tájékoztató az egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek
létrehozásával összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LXXXIX. törvénnyel
és az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló
2017. évi LXXVII. törvénnyel kihirdetett fontosabb szabályokat ismerteti,
amelyek 2017. július 1-jén lépnek hatályba.

A nyugdíjas szövetkezetnek a nevében viselnie kell a „közérdekű nyugdíjas
szövetkezet”megnevezést.

A nyugdíjas szövetkezetnek csak olyan természetes személy tagjai lehetnek,
akik a szövetkezet tevékenységében személyes közreműködést vállalnak.

A
közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjai közül a tagok 90 százalékának öregségi
nyugdíjban kell részesülnie.

A nyugdíjas szövetkezet tagja a szövetkezettel tagsági megállapodást köt, amely
kiterjed a személyes közreműködés konkrét tartalmára, módjára és
ellentételezésére.
Szponzorált linkek

A nyugdíjas szövetkezet tagját megillető ellentételezés arányos kell, hogy
legyen a természetes személy tag személyes közreműködésének mértékével.
A nyugdíjas szövetkezet tagja a személyes közreműködését a nyugdíjas
szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás keretében is
teljesítheti.

A külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony, olyan sajátos
jogviszony, amelynek keretében a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban
részesülő tagja teljesíti a személyes közreműködését, és amelyre a Ptk.1
megbízásra vonatkozó, valamint az Mt.2 meghatározott szabályait kell
alkalmazni.

A külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes
feladatokhoz kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb, mint az Mt. 153. §-ában

1 A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
2 A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
2
foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban3 meghatározott minimális
összeg.
A nyugdíjas szövetkezet eredményes gazdálkodás esetén közösségi alapot
képez. A közösségi alapot a nyugdíjas szövetkezet tagjának vagy vele közös
háztatásban élő közeli hozzátartozójának a szociális, egészségügyi, oktatási,
kulturális jellegű szükségleteinek a kielégítésére kell felhasználni.
Az állam a nyugdíjas szövetkezet tevékenységéhez szükséges és arányos
mértékben támogatást nyújthat.
A törvény alkalmazása során öregségi nyugdíjasnak kell tekinteni azt a
személyt, aki
– öregségi teljes nyugdíjban,
– öregségi résznyugdíjban,
– a nők 40 év jogosultsági idejének figyelembevételével megállapított
nyugdíjban
részesül.

Nem minősül öregségi nyugdíjasnak
– a korhatár előtti ellátásokban
o korkedvezmény érvényesítésével megállapított ellátásban, a
táncművészeti életjáradékban, az átmeneti bányászjáradékban,
szolgálati járandóságban,
– megváltozott munkaképességűek ellátásaiban
o rehabilitációs ellátásban,
o rokkantsági ellátásban
részesülő személy.
Személyi jövedelemadó
Az Szja törvény 1. számú melléklet 4.24. pontja a közérdekű nyugdíjas
szövetkezet jogintézményének beiktatása következtében új adómentes
szabályokkal egészül ki.
Ennek értelmében egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes a
nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja által a személyes
közreműködés ellenértékeként juttatott élelmiszer. Szintén adómentes a
nyugdíjas szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak vagy
fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában
együttesen legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben

3 A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 430/2016.
(XII. 15.) Korm. rendelet
3
megszerzett bevétel, azzal, hogy a fogyasztásra kész étel vásárlására
felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel nem haladhatja meg a
minimálbér 25 százalékát.
Adómentes a nyugdíjas szövetkezet által a közösségi alapból az alapszabályában
rögzítettek szerint az öregségi nyugdíjban részesülő tagjának vagy
családtagjának élelmiszer, fogyasztásra készétel vásárlására felhasználható
utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó
értékben támogatásként vagy segélyként juttatott bevétel.
Az említett esetekben az élelmiszer juttatás vagy a szövetkezet tevékenységének
eredményeként előállított javak értékének megállapításánál a szövetkezet
értékesítési tevékenysége során alkalmazott árat, ennek hiányában a szokásos
piaci értéket kell figyelembe venni.
Az öregségi nyugdíjas tag részére a fent nem említett esetekben pénzben
juttatott jövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül,
amely után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.
Az öregségi nyugdíjban részesülő tag társadalombiztosítási jogállása
A közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja a
nyugdíjas szövetkezetben történő személyes közreműködése alapján nem válik
biztosítottá, akkor sem, ha a személyes közreműködési kötelezettsége
munkaviszonyon, megbízási jogviszonyon, vagy vállalkozási jellegű
jogviszonyon alapul. [Tbj.4
5. § (1) bekezdés]
Az öregségi nyugdíjas tag biztosítási kötelezettség alóli mentessége miatt, a
természetes személy tekintetében járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az öregségi nyugdíjban nem részesülő tagok
esetében a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget a személyes
közreműködést megalapozó jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell
meghatározni.
A szociális hozzájárulási adó
A nyugdíjas szövetkezet és az öregségi nyugdíjas tagja között fennálló
jogviszony nem minősül adófizetési kötelezettséget eredményező
jogviszonynak, illetve a közérdekű nyugdíjas szövetkezet és az öregségi
nyugdíjban részesülő természetes személy tagja között fennálló jogviszony nem
eredményez a Szocho tv.5
szerinti adófizetési kötelezettséget. [Szocho tv. 455. §
(2) és (3) bekezdései]

4 A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
szóló 1997. évi LXXX. törvény
5 Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény
4
Egészségügyi hozzájárulás
Az Eho tv.6
3. §-a új (6) bekezdéssel egészül ki, amely értelmében mentes a
százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem, amelyet a
közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja a
szövetkezet tevékenységében kifejtett személyes közreműködésének
ellenértékeként a közérdekű nyugdíjas szövetkezettől szerzett.
Szakképzési hozzájárulás
A szövetkezetek főszabály szerint alanyai a szakképzési hozzájárulásnak, de a
közérdekű nyugdíjas szövetkezet mentesül e kötelezettség alól, tehát
szakképzési hozzájárulást nem kell fizetnie. [Szht.7
2. § (1) bekezdés b) pontja]
Art.
8
szerinti bejelentési kötelezettség
A közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek a Tbj. 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján
biztosítottnak nem minősülő, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti tagsági
megállapodás alapján személyesen közreműködő tagja esetében a közérdekű
nyugdíjas szövetkezet az állami adó- és vámhatóság felé köteles a külső
szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás megkötése napján bejelenteni az
alábbi adatokat:
– a közérdekű nyugdíjas szövetkezet adószámát,
– a közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tag adóazonosító jelét és
társadalombiztosítási azonosító jelét, illetve nyugdíjfolyósítási
törzsszámát.
Ha a közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tag jogviszonya megszűnik, akkor azt a
jogviszony megszűnését követő 8 napon belül kell bejelenteni.
A bejelentési kötelezettséget ügyfélkapun keresztül, vagy telefonos
ügyfélszolgálaton keresztül lehet teljesíteni.
Az ügyfélkapun keresztül a bejelentés a 17T1045NY jelű adatlapon történik, a
telefonon történő bejelentésre a 17T1045TEL jelű adatlap szolgál.
Társasági adó
A Tao. tv.9
2. § (2) bekezdés b) pontja alapján valamennyi szövetkezet a
társasági adó alanya, így a nyugdíjas szövetkezetek is. A Tao. tv. 6. § (4a)
bekezdése szerint a nyugdíjas szövetkezetek az iskolaszövetkezetekkel azonosan
állapítják meg a társasági adóalapjukat. Ez a Tao. tv. 10. §-ában foglaltak
alapulvételével az jelenti, hogy a nyugdíjas szövetkezet adóalapja is az adóévi
eredményből az adóévre jóváhagyott osztalék, részesedés, továbbá az

6 Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény
7 A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény
8 Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (11)-(12) bekezdése alapján
9 A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
5 adómentesen képződött eredménytartalékból osztalék, részesedés címen
jóváhagyott összeg, valamint a jegyzett tőke leszállítása, a tagi jogviszony
megszűnése következtében az adóévben keletkezett kötelezettségek együttes
összege (a továbbiakban: megállapított osztalék),
– csökkentve a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztés közvetlen
költségeivel, valamint a bírság és az Art., a Tbj. szerinti jogkövetkezmények
elengedése miatt elszámolt bevétellel [Tao. tv. 7. § (1) bekezdésének t) és r)
pontja],
– növelve – többek között – a nem a vállalkozási tevékenység érdekében
felmerült költség, ráfordítás, továbbá a jogerős határozatban megállapított
bírság, az Art. illetve a Tbj. szerinti jogkövetkezményekből adódó
ráfordítások összegével [Tao. tv. a 8. § (1) bekezdésének d), e) pontja],
– növelve a behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követeléssel
(amely eltér az általános előírástól, mert ezúttal nem csak a kapcsolt
vállalkozás tartozásának elengedésekor kell a ráfordítással megnövelni az
adóalapot).
A nyugdíjas szövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén az adó alapját az
előzőeken túl növeli az adómentesen képződött eredménytartalék összege. Az
említett adóalany átalakulása, egyesülése, szétválása esetén a jogutódnál – ha
nem minősül nyugdíjas szövetkezetnek – növeli az adó alapját a jogelődnél
adómentesen képződött eredménytartalék összege.
A nyugdíjas szövetkezet mentesül a jövedelem-(nyereség-)minimummal
kapcsolatos szabályok alkalmazása alól [Tao. tv. 6. § (5) bekezdés b) pont].
Nemzeti Adó- és Vámhivatal