20 évesen fejezte be az általános iskolát Farkas Flórián

Későn érő típus szerintem mém mindig nem érett, de politikusnak pont megfelelő . Lásd 21.század kiemelkedő alakjai között.Az ember esze megáll attól ami ebben az országban folyik.

Mint kiderült, az általános iskola 1-6. osztályát szülőfalujában, Tiszaroffon végezte. Az 1957-es születésű Farkas a Tiszaroffi Baptista Általános Iskola és Óvoda igazgatója, Patocsai László által aláírt dokumentum szerint a 6. osztályt 1971/1972-es tanévben végezte el, 15 évesen. Az általános iskola 7. osztályát már a szolnoki Dolgozók „Tejüzem” Iskolájában végezte el három évvel később, 1975. január 30-án, egy 160 órás tanfolyam keretében.

A 8-at már Dunaújvárosban, a Földes Ferenc Dolgozók Iskolájában járta ki. Az általános iskolai tanulmányait befejező okiratot 1977. június 9-én állította ki az intézmény, vagyis 20 éves volt, amikor általános iskolai tanulmányait befejezte. A Romnet szerint ez az intézmény egy börtön oktatási intézménye lehetett.

Egy kicsit komolyabb irányba terelve a beszélgetést: az tény, hogy egy ilyen széles társadalmi réteg, mint a cigányság, minden aktuális kormány számára rendkívül fontos. A probléma megoldását mindenki saját ügyének tekinti mindaddig, amíg sikerül tőlük megszerezni a szükséges szavazatokat. A választások elmúltával aztán mindenki saját politikai céljainak és vérmérsékletének megfelelően “kezeli az ügyet”. A jelenlegi kormány így kezeli (ezt az ügyet is): felelősnek tűnő pozíciókba ültetnek hozzá nem értő (értsd: buta, esetenként primitív) embereket, akiket könnyen lehet mozgatni a joystick-kel , mert nincs önálló, esetleg alternatív elképzelésük, ezért ellenvélemény meg sem fordul a fejükben, egyébként is ez létük lényege. Ők a szalmaemberek, szép mémet eredetű szóval strómanok és amíg szüksége van rájuk a hatalomnak, addig lesznek is. Persze ehhez a szerephez is kell “némi nemű tehetség”.

Egyre jobban fejné a kormány a lakosságot

A gazdálkodó szervezetek befizetései 2017-ben mintegy 14 milliárd forinttal maradtak el az előző évitől, figyelt fel rá az Azénpénzem.hu, amikor a központi költségvetés tavalyi bevételeiről kigyűjtött KSH-adatokat átböngészte. Ráadásul a pénz nagyobbik részéről kvázi maga a kormány mondott le, hiszen az előirányzat eleve kevesebb volt a 2016-os teljesítésnél, jegyzik meg.

Viszont a céges befizetések majdnem 2 százalékos csökkenése mellett a lakosságtól közvetlenül származó bevételek majdnem 12 százalékkal nőttek. (Megjegyzés: a forgalmi adó nem ebben a blokkban van, pedig annak nagy részét is a magánszemélyek kénytelenek állni.) És ez is tudatos folyamat volt, hiszen a terv is eleve hasonló arányt tartalmazott.

Mondhatjuk, hogy az idén az eltérés még magasabb fokozatra kapcsol. Az előirányzat szerint ugyanis a gazdálkodó szervezetektől még a tavaly teljesített befizetéseknek is csak a 86 százalékát várják el. A kormányzat tehát a cégek állami terheit 14 százalékkal csökkenti. Közben a lakosságtól még a 2017-ben befolyt pénznél is 8,6 százalékkal többet vár el. Az szja 9 százalékkal, az egyéb adókból befolyó bevétel pedig a tervek szerint 16 százalékkal lehet magasabb a tavalyinál.

És az előző számokban a fogyasztáshoz kapcsolt adók mellett nincsenek benne azok az elvonások sem, amelyek miatt drágábbá váltak például az autóbiztosítások vagy a pénzügyi szolgáltatások, de a telefonálás is, jegyzi meg a szakportál.

Titkos információgyűjtésre használható, képi megfigyelőrendszert épít a kormány

Titkos információgyűjtésre használható, képi megfigyelőrendszert épít a kormány, ez a Belügyminisztérium egyik (augusztusi) tervezetéből is kitűnik, amely egyebek mellett központi adattároló szervezetre bízná például a különféle szervek által készített kép- és hangfelvételeket, azokat egységesen kezelné, és nemzetbiztonsági, bűnüldözési indokra hivatkozva onnan ki is kérhetnék azokat. A Belügyminisztérium törvénytervezete, a megfigyelőrendszer csak Orbán határtalan rendőrállamát építi. – Így a magyar állampolgárokat úgy tudnák megfigyelni, hogy nem is tudnának róla.

Az új rendszer szerint bármely hatóság kutakodhatna az állampolgárok adatai között minden akadály nélkül. A törvénytervezet szerint azonban ezentúl általános, keretjellegű engedély alapján adnák át az adatokat. Ez nem fogja garantálni az egyes adatfelhasználások dokumentálását, így az adatfelhasználás utólagos ellenőrzése sokkal nehezebb lesz az adatvédők számára.

Kollár Erzsébet

Úgy kitol a kormány a közmunkásokkal, amire senki nem számított!

Az mfor.hu értesülései szerint a kormány mégis megteszi a jelek szerint, hogy utal, hogy idén nem emelik meg a közfoglalkoztatottak bérét. Idén valósággal “szárnyalnak” a bérek, és nem veszít az értékéból a nyugdíjasok járandósága sem, csak a közmunkások fognak veszteséget elszenvedni a választási évben.

Válsztáside vagy oda, de a kormány egyáltalán nem törődik a közmunkásokkal , még annyira sem, mint ahogy eddig az elmúlt években tette. Nemrég megkérdezték Pintér Sándor belügyminisztert az idei közfoglalkoztatási bérek várható alakulásáról, aki akkor erre inkább kitérő választ fogalmazott meg, semmilyen konkrétumot nem mondott. ezen elindulva a mfr.hu kifejtette, hogy szerinte miért lenne meglepő húzás a kormánytól, ha mégsem emelné a közfoglalkoztatottak bérét. Az igencsak széles költségvetési mozgástér és a választási év mellett még az is említésre méltó, hogy eddig még ilyenre nem volt példa, mióta a Fidesz van kormányon.

A Belügyminisztérium közfoglalkoztatással foglalkozó oldalára feltöltött dokumentum szerint 2018-ban a közfoglalkoztatásban dolgozók bére ugyanannyi marad, mint 2017-ben volt:

• a közfoglalkoztatási 8 órás bér bruttó 81 530 forint marad,
• a közfoglalkoztatási garantált bér pedig 8 órás munkaidőben bruttó 106 555 forint.
Ezzel pedig még jobban lemarad a közmunkás bér a minimálbérhez képest. Idén “csak” 59,1 százaléka lesz, ehhez képest az állami foglalkoztatási programban dolgozók tavaly a kötelezően adandó legkisebb bérnek, 63,9 százalékát kaphatták kézhez, míg 2011-ben az arány 77,6 százalék volt,

A kormány indoklása szerint azért van szükség a minimálbér és a közmunkás bér közötti jelentős differenciára, mert akkor a magasabb minimálbér is egyfajta motivációs eszköz lehet a közmunkások számára. Pedig jelenleg a közmunkások nagy hányada nem lustaságból, hanem sokkal inkább a lehetőségek hiánya miatt kénytelen l a közfoglalkoztatásban dolgozni.

Megkérdezte a portál a Belügyminisztériumot is, hogy pontosan mi áll a döntés hátterében, amire még nem kapott választ. A kormánydöntése szerint , hiába van választási év, hiába emelkednek meg a nyugdíjak, hiába emelkedne a fizetések, és a minimálbér is jelentős mértékben emelkedik, Ezzel párhuzamosan pedig leget számolni egy egyre jobban gyorsuló inflációra is, de mégis a közmunkásoknak meg kell elégedniük azzal a bérrel, amit tavaly is kaptak. Emellett még hiába marad változatlan – nettó 54, illetve 71 ezer forint- mégis kevesebbet fog érni a fizetésük a 2,7 százalékos infláció miatt, tehát a közmunkás bérek 2018-ban csökkenni fognak reálértékben. -írja az mfor.hu

Elképesztő bejelentés!Elengedi a kormány a lakáshiteled egy részét! Megjelentek a részletek!

Elengedi a kormány a lakáshiteled egy részét! Megjelentek a részletek

Végre megjelent az a kormányrendelet, amelyre május végétől már vártunk , ennek értelmében:

– a szülőktől átvállal a kormány minden 3. és további, újonnan születő gyermek után átvállal 1-1 millió forint lakáshitel-tartozást. A kormány még korábban azt közölte, hogy erre a célra 17 milliárd forintos, felülről nyitott keretösszeget szánnak a célra 2018-ban, ez pedig azt jelenti, hogy egyelőre 17 ezer érintett gyermekkel számolnak. Jelenleg ezt a támogatást a területileg illetékes járási hivatalnál lehet igényelni, díjmentesen.

A november 14-ei Magyar Közlönyben 337/2017. (XI. 14.) számon jelent meg a rendelet: a három- vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentéséről. -írja a portfolio.hu.

A 2018. január 1-jétől hatályos rendelet szerint a jogszabály címe ellenére:
– azoknak a szabad felhasználású jelzáloghiteleknek a csökkentésére is igénybe lehet venni a támogatást, amelyet már felvettek.
– Viszont a jövőben felveendő hitelek közül pedig csak a kifejezetten lakáscélú hitelek csökkenthetők ilyen módon.
A rendelet tulajdonképpen megerősíti azt, amit , amit Novák Katalin és Hornung Ágnes államtitkárok augusztus végén jelentettek be:
• elengednek 1-1 millió forintot új gyermek születése esetén, a meglévő lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitelekből, valamint az újonnan felvett lakáscélú hitelekből.
• igényelhető minden 2018. január 1-je után megszülető 3. és további gyermek után, viszont a meglévők vagy 1. és 2. gyermekek után már nem igényelhető.
• a kormány jövőre 17 milliárdos kiadással számol, ami évi 17 ezer gyermeket jelentene, de ez természetesen felülről nyitott keretösszeg.
• ezt a lépést már egyeztették a bankokkal, amii majd a pénzintézetek előtörlesztésként számolnak el, és az állam fizeti majd az előtörlesztési díjukat.
• igényelhető azon gyermekek után is, amelyek “még csak úton vannak” , a terhesség 12. hetétől vagy örökbefogadottak.

A rendeletből kiderült még több új részlet is, például:
• a területileg illetékes járási hivataloknál igényelhető a támogatás, és a hivatal keresi majd meg a bankot, amely a hivatal megkeresését előtörlesztési szándékként értelmezi majd.
• a kedvezményt csak együttesen igényelhetik a házastársak, élettársak, nekik legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkezniük a hitel fedezetét képező lakásban együttesen.
• Ha az igénylők egyike nem adósa a jelzáloghitel-szerződésnek, az együttes igénylés esetén, akkor nem szerepelhet az igénylőn kívül más adós a jelzáloghitel-szerződésben.
• igényelhető: házastárs, élettárs vér szerinti vagy a kérelem benyújtását megelőzően örökbefogadott gyermeke, illetve a jelzáloghitele után is. amennyiben házastársak, élettársak együttesen igénylik, akkor a gyermekszám számítása során, a velük közös háztartásban élő közös, valamint nem közös gyermekeket együttesen kell figyelembe venni.
• elsősorban a tőketartozás csökkentésére használható fel ez a támogatás, abban az esetben, ha a tőketartozás kisebb a támogatás összegénél, akkor a tőketartozás járulékai csökkenthetők vele (ide nem értve a késedelmi kamatot). Ha ezek is “elfogynak”, akkor nem vehető fel az 1 millió forintig fennálló különbözet.
• a támogatás egy gyermek után csak egyszer vehető igénybe, gyermeknek minősül az igénylővel közös háztartásban élő gyermek, kivéve akkor, ha időközben nagykorúvá válik.
• a támogatást csak köztartozásmentes, és büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesült igénylők vehetik fel. A járási hivatal ellenőrzi a feltételeket ( ugyanakkor a lakáshitelhez kapcsolódókat is).
• nem számíthat fel a járási hivatal a kérelem elbírálásáért díjat és egyéb költséget az igénylő részére, és a támogatásról a járási hivatal határozattal dönt.
• a támogatást megállapító határozat megküldésével értesíti az igénylőt a járási hivatal, a támogatásra jogosító feltételek fennállásáról és a támogatás összegéről, és megküldi a pénzügyi intézmény részére a támogatást megállapító határozatot annak véglegessé válását követő napon.
• a támogatást megállapító határozat beérkezését követő 4 napon belül a pénzügyi intézmény egy összegben és előtörlesztésként teljesíti a támogatott személy pénzügyi intézménynél vezetett hitelszámlájára..
• nem számíthat fel a pénzügyi intézmény a támogatott személy terhére díjat és egyéb költséget az előtörlesztésért.írja aportfolio.hu.

• a pénzügyi intézmény köteles változatlan futamidő mellett 10 napon belül ,a támogatott személy havi törlesztőrészleteit újraszámolni és arról értesíteni a támogatott személyt és a járási hivatalt .
• a pénzügyi intézménynek tájékoztatnia kell a támogatott személyt ugyanebben az értesítésben, és ezt követően évente legalább egyszer arról, hogy mekkora összegű támogatásban részesült, és hogy ezt a támogatást számára a magyar kormány biztosította.
• 1% költségtérítés illeti meg a pénzügyi intézményt az általa jogszerűen folyósított támogatás összege után, amelyet majd a központi költségvetéssel: a támogatással és az előtörlesztési díjjal együtt számol el.

Ezt ígéri a kormány a nyugdíj előtt állóknak!Több százezer munkavállalót érint a bejelentés.

A munkahelyvédelmi akcióban a kormány idén eddig havonta átlagosan több mint 346 ezer 55 év feletti embernek segített állása megőrzésében. A program 10 nyugdíj előtt álló munkavállalóból 7 foglalkoztatását segíti ma is a foglalkoztatási költségek csökkentésével – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.

Rétvári Bence közölte: a 2013-as bevezetés óta összesen már csaknem 210 milliárd forinttal támogatta a kormány a nyugdíj előtt állók foglalkoztatását.

Úgy fogalmazott: sokak tapasztalata, hogy a nyugdíj előtti években a munkavállalóknak nehezebb állást találniuk, kiszolgáltatottabbak, ugyanakkor számukra az ezekben az években végzett munka duplán fontos. Egy biztos és jól fizető állás a várható nyugdíj összegét is pozitívan befolyásolja.

Ismertette: a munkahelyvédelmi akcióban az 55 év feletti munkavállalók után 50 százalékos munkáltatói adókedvezmény vehető igénybe a havi munkabér 100 ezer forintot meg nem haladó része után. Ez éves szinten 132 ezer forint megtakarítást jelent a munkaadónak minden nyugdíj előtt álló foglalkoztatottnál. Kiemelte: a kormány hatékony lépései nagyban segítik a nyugdíj előtt állókat munkahelyük megőrzésében. Míg 2013-ban havonta átlagosan 247 ezer nyugdíj előtt álló munkavállalót érintett a program, a 2016-ban ez a szám több mint 340 ezer volt. Idén már a január és augusztus közötti időszakban is meghaladta a korábbi számokat, havonta mintegy 346 ezer embernek jelentett védelmet a program – sorolta az államtitkár.

Rétvári Bence kitért arra is, hogy a 2013. január 1-jén életbe lépett munkahelyvédelmi akció a legérzékenyebb helyzetben lévő munkavállalói csoportoknál, így a szakképzetleneknél, a 25 év alattiaknál és 55 év felettieknél, a tartósan álláskeresőknél és a kisgyermekes szülőknél csökkenti a munkáltatók bérköltségét, ezzel segítve a munkahelyek megtartását és a foglalkoztatás bővülését.

Forrás: MTI

ÉS MENNYIT SPÓROLT A NYUGDÍJASOKON A KORMÁNY?

Novák Katalin sajtótájékoztatatója elé…
A KOMPENZÁCIÓ HARMADIK OLDALA
ÉS MENNYIT SPÓROLT A NYUGDÍJASOKON A KORMÁNY?
A mértékadó inflációs előrejelzéseket semmibe véve, 2017 januárjában ismét a legkisebb pénzűektől, a nyugdíjasoktól vett fel kamatmentes hitelt az Orbán-kormány. S esze ágában sincs őket maradéktalanul kárpótolni…
Mert számoljunk csak!
Az év elejétől számított egy összegű visszamenőleges kompenzációból 9,6%-os mértékű; a GDP-növekedésből fakadó nyugdíj prémiumból legfeljebb 12 ezer forint lesz.
• az átlagnyugdíj összege 110 ezer forint
• mintegy 2 millió a nyugdíjasok létszáma
• e 110 ezer forintos átlagnyugdíj alapulvételével tehát a kompenzáció átlagos összege 10 ezer 560 Ft.
• 2 millió nyugdíjas esetében ez összesen 21 milliárd 120 millió Ft.-ra rúg
• 2 millió nyugdíjas nyugdíjprémiuma -átlagnyugdíjra vetítve – 24 milliárd Ft.
• e két tétel együtt és kerekítve 45 milliárd Ft.
• a KSH adatai szerint azonban a természetes népességfogyás 13 ezrelék körüli
• így, 2 millió nyugdíjasra vetítve, ez a szám évente (legkevesebb) 26 ezer
Vagyis azáltal, hogy nem a várható inflációnak megfelelőm hanem annál jóval alacsonyabb mértékékben emelték 2017 januártól a nyugdíjakat, legkevesebb 274 millió 560 ezer forintot spórolt a Kormány mindazokon a nyugdíjasokon, akik úgymond már nem voltak képesek „kivárni” e kései „ajándékot”, a nyugdíj-kompenzációt.
S tán mondani sem kell,e holt lelkek a „nekik járó” legfeljebb 12 ezer forintot sem kaphatják már kézhez …

A péntek reggel 8 órakor kezdődő tájékoztató címe “Mától kezdik el utalni a prémiumot és a kiegészítést a novemberi nyugdíjjal”. Vagyis a nyugdíjasok ekkor juthatnak hozzá a korábban beígért plusz összegekhez, pontosabban a korábbi tájékoztatás szerint azok kapják meg pénteken a többletet, akik a nyugdíjukat bankszámlára kérik, az ellátottak mintegy fele. Akiknek pedig a postás viszi ki a nyugdíjukat, ők november 15-e és 26-a között kapják majd meg az ellátásukat.

A novemberi kifizetések három elemből állnak:

  • a normál ellátásból,
  • az év elejétől számított egy összegű visszamenőleges kompenzációból a vártnál magasabb infláció miatt (ez 9,6%-os mértékű lesz),
  • valamint a GDP-növekedésből fakadó nyugdíj prémiumból (ez legfeljebb 12 ezer forint).

Nagyon jó hír érkezett azoknak a családoknak akik gyermeket nevelnek és jelzáloghitel-tartozásuk van!

A harmadik vagy további gyermeket vállaló családok jelzáloghitel-tartozása gyermekenként 1-1 millió forinttal csökkenthető 2018. január 1-jétől – ismertette Novák Katalin a miniszterelnök által májusban bejelentett kedvezmény részleteiről szóló szerdai kormányülés döntését

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára elmondta: a kedvezmény a már meglévő, illetve a jövőben felvett jelzálog-hitelekre is vonatkozik,

azok a családok vehetik igénybe, ahol a harmadik vagy a további gyermek jövő január 1-je után születik, illetve már a várandósság 12 hetétől igényelhető

a tartozás 1 millió forintos csökkentése. A korábban született gyermekeknél nincsen felső korhatár, a hiteltartozás csökkentése akkor is igényelhető, ha az idősebb gyermek már nagykorú.

Az intézkedésre a jövő évre 17 milliárd forintot terveztek – közölte Novák Katalin.

Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a keret felülről nyitott.

A rendelet kihirdetése előtt felvett ingatlanfedezetű jelzálog-hiteleknél mind a lakáscélú, mind a szabad felhasználású kölcsön esetén igénybe vehető a csökkentés, a kihirdetés után felvettek esetében csak a lakáscélú jelzálog-hiteleknél

– közölte.Novák Katalin.

Kormány.hu

Ma reggel Tátrai Miklós börtönbe vonul. Helyettem. Írja Gyurcsány Ferenc

Ma reggel Tátrai Miklós börtönbe vonul. Helyettem.-Írja Gyurcsány Ferenc facebook oldalán
Az volt a bűne, hogy nem volt hajlandó hamisan tanúskodni ellenem a Sukoró perben. Azt a számlát fizeti, amit nekem szántak.
Miklóst nem ismertem kinevezése előtt. A pénzügyminiszter javaslatára hoztam meg a döntést. Később is talán csak egyetlen alkalommal találkoztunk, azon a hivatalos parlamenti találkozón, ahol meghallgattuk a sukorói befektetők prezentációját.
Lassan egy évtizeddel később is úgy látom, hogy kormányom és a vagyonkezelő vezetői helyesen cselekedtek: törvényesen segítették a Velencei tó partjára tervezett hatalmas beruházás megvalósítását.
A büntetőügy elindítása óta többször beszéltem Miklóssal, és egykori helyettesével, Császy Zsolttal. Nagyszerű embereket ismertem meg. Állták és állják a sarat. Nem panaszkodnak, küzdenek. Erővel, tisztességgel. Most ezért büntetik őket. Zsolt egy hónap múlva vonul a börtönbe.
Barátsággal, megbecsüléssel gondolok rájuk. Sorsukban fájdalommal telve szolidáris vagyok velük. Remélem, hogy el fog jönni az igazság pillanata. És az elitéltekből vádlók, a vádlókból és bírókból vádlottak lesznek.
Barátjuk és támogatójuk maradok, és azért is küzdök, hogy kiderüljön ártatlanságuk és a demokratikus új magyar köztársaság minden tekintetben rehabilitálja őket.
Maradjatok erősek!

Friss Hír!!Újraszabályozza a kormány a kötelező nyugdíjazást!

Több mint ötezer nyugdíjaskorú orvos, ápoló kapott mentességet az elmúlt négy évben, amióta hatályban van a „munka vagy nyugdíj” szabály – értesült a Magyar Idők. A lap szerint az egészségügy egyre súlyosabb munkaerőhiánya miatt nemcsak az ágazat érdekképviselői, de vezetői is szükségesnek tartanák az intézkedés felülvizsgálatát.

2013. július 1-jén lépett hatályba a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló kormányhatározat, amely szerint a nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottaknak választaniuk kell a nyugdíj vagy a munka között. Az amúgy szakemberhiánnyal küzdő és sok idős dolgozót foglalkoztató egészségügyet különösen érzékenyen érintette az intézkedés, így a kormány lehetőséget adott arra, hogy egyénileg kérjen mentességet minden egyes orvosnak, nővérnek az a kórház, szakrendelő, amely nélkülözhetetlennek ítéli meg az illető munkáját. A kérelmeket a szaktárcához kell benyújtani, amely azután a Miniszterelnökségre továbbítja azokat, ahol véglegesen döntenek.

A Magyar Idők kérdésére a Miniszterelnökségen közölték: az elmúlt négy évben összesen majdnem 5400 kérelmet nyújtottak be az egészségügyi intézmények nyugdíjaskorú dolgozó továbbfoglalkoztatására. Ebben vannak átfedések, a mentesség ugyanis maximum három évre szól, így azok közül, akik 2013-ban az elsők között kapták meg az engedélyt, három évvel később jelentős számban kérték azt újra.

A kérelmek döntő többségét,

ötezret meghaladó beadványt támogatott a kormány,

és alig valamivel több, mint háromszáz az elutasított továbbfoglalkoztatási igények száma. Azt nem tudni, milyen arányban támogatták orvosok, illetve szakdolgozók továbbfoglalkoztatását. A lap úgy tudja ugyanis, hogy míg az előbbiek esetében gyakorlatilag száz százalékos a nyugdíj mellett dolgozni vágyók jogszabály alóli mentesítése, addig a szakdolgozóknál rosszabb ez az arány.

Babonits Tamásné, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara alelnöke

óriási problémának tartja, hogy nem vették ki az ágazat egészét a kényszernyugdíjazási szabály alól.

A szakdolgozóknál okafogyottá vált szerinte az intézkedés, mert egyre nagyobb a munkaerőhiány, és a fiatalok sem választják tömegével az egészségügyet, miközben még munkaképes és dolgozni akaró ápolók, műtősnők, asszisztensek hagyják el kizárólag a jogszabály miatt az állami egészségügyet.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a kötelező nyugdíjazás alóli mentesség egyáltalán nem vonatkozik a szintén egyre nehezebben pótolható gazdasági-műszaki személyzetre, így a lakatosra, festőre, asztalosra. Miközben szakmunkásból legalább akkora a hiány az országban, mint orvosból és ápolóból.

A Magyar Idők úgy tudja, a szaktárcánál is azt szeretnék elérni, hogy a szakrendelői asszisztenseket, illetve a nem egészségügyi végzettségű kórházi, rendelői dolgozókat is visszafoglalkoztathassák az intézmények.