A KSH adatai szerint, ma Magyarországon, minden átlagos dolgozó, 300 ezer forintot visz haza!Kérlek nyomjatok egy lájkot, ha ez szerintetek is hazugság!

A KSH adatai szerint, ma Magyarországon, minden átlagos dolgozó, 300 ezer forintot visz haza! Ez valóban így lenne? Kérlek nyomjatok egy lájkot, ha ez szerintetek is hazugság!

290 300 forint volt a bruttó átlagkereset, 14 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A KSH szerint a növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással. Egyszóval: a kormány béremelési politikája érezteti hatását.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 297 300 forint volt.

Az elemzőket is meglepte a keresetek lendületes emelkedése. Horváth András, a Takarékbank elemzője kommentárjában arra figyelmeztetett: a várakozásokat felülmúló júniusi béremelkedés a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiányát, illetve a bérmegállapodások és a költségvetési életpályák hatását mutatja.

Várakozása szerint idén 13 százalék körüli ütemben nőhetnek a keresetek, a tendencia pedig 2018-ban is kitart, így a várt 2,3 százalékos éves infláció mellett 10 százalékot meghaladó reálbér-növekedés lehet ebben az évben, míg 2013-tól 2017 végéig összesen 31 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 35 százalékkal nőhetnek a reálbérek. Csak a közmunkások jártak rosszul.

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak, náluk 574 100 forint a havi átlag. A legrosszabbul – a közmunkásokat leszámítva persze – szokás szerint a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén dolgozók jártak, nekik bruttó 179 800 forintból kéne kijönni valahogyan. Ami a közmunkásokat illeti, ők egy hónapban 54 300 forintból kell, hogy kijöjjenek – ez a nettó bérben egy év alatt 3,2 százalékos növekedést jelent, ami minden csoport közül a legkisebb emelkedés.

Virovácz Péter, az ING elemzője azt emelte ki: a nem havi rendszerességű juttatások is 28,7 százalékkal nőttek az első fél éves bónuszok kifizetése következtében. Ez az elmúlt évek egyik legnagyobb bónusznövekedését jelenti. De átlag feletti volt a bérnövekedés a munkaerőhiány által sújtott építőiparban – tette hozzá. Az elemző az év második felében is hasonlóan dinamikus bérnövekedésre számít, sőt, ahogy a munkaerőhiány egyre jelentősebb problémát okoz, nem zárja ki annak lehetőségét sem, hogy akár még ennél is magasabb bérnövekedési adatok jönnek.

Ezt tervezi a kormány!50-60 százalékkal nőhet a hazai dolgozók bére hamarosan

Még nem egyezett meg a kormány a munkáltatók és munkavállalók érdekképviseleteivel a hatéves bérmegállapodás folytatásáról, így egyelőre nem lehet tudni, pontosan mekkora béremelésekkel kell számolni jövőre és a következő években. Az időközben megjelent konvergenciaprogramból azonban kiolvasható, hogy a kormány mekkora bérnövekedésre számít 2022-ig. Elég nagyra.

  • A közszférában az idén 10,8 százalékkal, jövőre 9,9 százalékkal, azután 9,3 százalékkal, majd 8,5, illetve 7,9 százalékkal nőnének a bérjövedelmek.
  • Az összes munkavállalóra vetítve ennél kicsit mérsékeltebb jövedelemnövekedést prognosztizáltak: a jövő évtől 9,5 százalékost, azután 7,7 és 7 százalék közöttit.

Ez azt jelenti, hogy

2022-re az összes munkavállalóra vetítve átlagban mintegy 50 százalékkal nőhet a jövedelem.

Az már tudható, hogy a szociális hozzájárulási adó a bérmegállapodás alapján évi 2 százalékponttal csökkenve 2022-re lemegy a jelenlegi 19,5 százalékról 11,5 százalékra. Sőt az sem kizárt, hogy Parragh László kamarai elnök javaslatát elfogadják, és egyszámjegyű lesz a szocho. A személyi jövedelemadó ugyancsak egy számjegyűre olvadhat, legalábbis többször pedzegette már Varga Mihály a 9 százalékos szja-t, erre is lehet esély négy év múlva. Az egyszámjegyű szocho és szja egybevágna azzal a tervvel, hogy a régiós versenytársakénál kisebb legyen a bérekre rakódó közteher. Persze csak ha ők nem csökkentenek közben.

Ezekből a tényezőkből már elég jól lehet következtetni arra, milyen bérnövekedés várható, illetve hogyan alakulhatnak a cégeknél a bérköltségek.

Jó hírek a hazai dolgozóknak:brutálisan megemelheti a fizetéseket a kormány hamarosan

Magasabb fokozatba kapcsolná a kormány a magyar gazdaságot a következő négy évben – derül ki a 2018 és 2022 közti időszakra meghirdetett konvergenciaprogramból.

Az Európai Bizottságnak megküldött dokumentum szerint a következő években is négy százalék feletti gazdasági növekedést várnak, az államadósságot leszorítanák a GDP 60 százaléka alá a jelenlegi 74 százalékról a ciklus végére, és lényegében megszüntetnék a költségvetési hiányt.

Jó hír a munkavállalóknak, hogy a kormányzat a fizetések jelentős emelkedésével számol, a keresetek másfélszeresére növekedhetnek a 2016-os értékükhöz képest 2022-ig, ami a kormány reményei szerint csökkenti a külföldi munkavállalás vonzerejét.

– A munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletekkel kötött megállapodás nyomán a bérekre rakódó közterhek 2022-re a ré­giós átlag alá csökkenhetnek – hívta fel a figyelmet Varga Mihály gazdasági miniszter a konvergenciaprogram ismertetésekor, emlékeztetve arra, hogy a munkáltatókat terhelő járulékok nyolc százalékkal csökkennek majd a következő pár évben. Varga Mihály külön kiemelte a foglalkoztatottsági adatokat. A munkában állók száma elérte a 4,4 millió főt, ami további évi 1-2 százalékkal növekedhet a kormány előrejelzései szerint. A jelenlegi, alacsonynak számító, 3,8 százalékos munkanélküliségi arány pedig 2,4 százalékra csökkenhet a ciklus vé­géig, amely gyakorlatilag megfelel a teljes foglalkoztatottságnak. Egyre kevesebb közfoglalkoztatottra van szükség, 2020-ra 150 ezerre csökkentik számukat a tavalyi 223 ezerről.

A szakértő szerint kincstári optimizmus jellemzi a kormány konvergenciaprogramját.

– Ha a külső környezet olyan kirobbanó formában marad, mint amilyenben tavaly volt, akkor megközelítheti a gazdaság növekedése a kormányzati számokat. Azonban Nyugat-Európában várhatóan lanyhulás áll be a gazdaságban, ami itt is visszavetheti a növekedést – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, aki azzal számol, hogy az ország fenn marad a növekedési pályán.

– 1,5-2 százalékkal magasabb lehet itthon a gazdasági növekedés, mint az euró-zónában – jelentette ki Török Zoltán.

Rekordokat döntött a járulék

A munkát terhelő járulékok itthon voltak a legmagasabbak Európában. Tavaly 6 százalékkal, idén 2,5 százalékkal csökkentették a munkáltatókat terhelő járulékokat, amiért azt várta a cégektől a kormány, hogy legalább 11 százalékkal emeljék a béreket. Most évi 2 százalékos járulékcsökkentést terveznek írja a Blikk.hu

1 millió 300 ezer forintos fizetést kínál az Aldi

Százötven új pozíciót hirdet az Aldi. A regionális értékesítési vezetők bruttó 800 ezer feletti fizetést kapnak, 9 év után pedig bruttó 1 millió 300 ezer forintot kereshetnek – írja a hvg.hu.

A lap szerint a legnagyobb arányú bővülés a regionális értékesítési vezetők területén lesz: a mostani létszámot több mint 20 százalékkal megemelik. Egy regionális vezető 4-5 Aldi áruház működéséért, forgalmáért, illetve nagyjából 120-150 bolti eladó és pénztáros munkájáért felel. Ennek megfelelően a fizetés is magas: a kezdő bér bruttó 811 949 forint, ehhez azonban jár még egy prémium középkategóriás autó, valamint telefon, számítógép és 5000 forintos Erzsébet-utalvány. A 9. évtől kezdődően a bruttó fizetést 1 311 336 forintra emelik.

A regionális vezetőknek emellett külföldi munkavégzésre is lehetőségük nyílik: mintegy negyedük jelenleg is az Aldi osztrák, ausztrál, német, svájci, olasz vagy angliai leányvállalatánál dolgozik. A vállalat szerint a külföldi munkavégzés után a legtöbben hazatérnek Magyarországra, és ugyanabban vagy magasabb pozícióban folytatják az Aldinál.

Az Aldi a regionális vezetői pozíciók mellett asszisztensi munkaköröket is kínál számos területen. Az itt dolgozók kezdőfizetése 40 órás munkaidőben bruttó 444 469 forint, amely további nettó 8333 forint cafeteriával és 5000 forintos Erzsébet-utalvánnyal egészül ki. Így a bruttó havi bér eléri a havi 464 519 forintot. Ahogy más pozíciókban, a fizetés itt is a cégnél töltött idővel arányosan nő: a második évtől már bruttó 529 119, a harmadik évtől pedig – a cafeteriával együtt – havi bruttó 595 219 forintot kapnak.

Az Aldi 2018 tavaszától új gyakornoki programot is indít, ahová szinte minden területen számítanak felsőoktatási intézményben tanulók jelentkezésére. A kiválasztott jelentkezőkkel legalább 2 hónapos szerződést kötnek, a gyakorlat során pedig bruttó 274 200 forintos bért kapnak, és még az utazási költségeiket is megtérítik.

Ötvenezer forintos alapbéremelés a fizikai dolgozóknak

Ötvenezres alapbéremelés a fizikai dolgozóknak

A heteken át tartó tárgyalássorozatot követően február 15-én a Dunaferr társaságcsoport képviselői és a szakszervezetek delegáltjai példaértékű megállapodást kötöttek a vállalat dolgozóinak 2018. évi bérfejlesztéséről és béren kívüli juttatásairól.

Mint Oláh István (képünkön), a LIGA Szakszervezetekhez csatlakozott Dunaferr Ifjúsági Szervezet elnöke tájékoztatójában elmondta, a tárgyalás alapját jelentő ambíciózus javaslatot a Dunaferr Ifjúsági Szervezet választmánya dolgozta ki az ősz folyamán, széles körű munkavállalói véleményszondázás eredményeként. A tárgyalások kezdetére sikerült megnyerni a társ-szakszervezet, a Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség támogatását is.

A munkáltatónak átnyújtott javaslat szerint a szakszervezetek minden korábbi gyakorlattól eltérően, egységesen 50 000,- Ft/hó alapbéremelést és további szükség szerinti kompenzálást jelöltek meg szükségesnek és elfogadhatónak. Mindez, véleményük szerint, megoldást jelenthet arra, hogy a munkaerő-elvándorlás csökkenjen, és lehetőséget teremthet új és képzett munkavállalók alkalmazására is.

A munkáltató átlag 13%-os alapbérfejlesztést ajánlott, 5-25%-os tartományban differenciálva, amelyben a magasabb alapbéremelés elsősorban a fizikai állományt érintené – azokban a munkakörökben, ahol a leginkább szükséges anyagi juttatással vonzóbbá tenni a feladatkör ellátását.

A számos fordulóból álló egyeztetés során nehezen közeledtek az álláspontok. A szakszervezetek nem adták be a derekukat, mindvégig következetesen, higgadtan álltak ki egymás és a dolgozók ügye mellett, és kezelték az indulatokat, és azokat a törekvéseket, amelyek megpróbáltak éket verni közéjük.

A szakszervezetek összehangolt álláspontjának köszönhetően a munkáltató végül változtatott álláspontján, és a Dunaferr Ifjúsági Szervezet által benyújtott javaslatban foglaltakhoz közelítő bérfejlesztésre szánta rá magát.
Ezek szerint a Dunaferrben a 2018. évi alapbérfejlesztés alapvetően személyre szólóan, fix összegben fog megvalósulni. A bérfejlesztés két lépcsőben történik, 2018. január 1-jei, illetve július 1-jei hatállyal.
A fizikai állományú dolgozók az első lépcsőben 30 000 Ft/fő, a második lépcsőben további 20 000 Ft/fő, éves szinten összesen 50 000 Ft/fő, a szellemi állományban dolgozók pedig mindkét lépcsőben 20 000 Ft/fő, összesen 40 000 Ft/fő alapbérfejlesztésben részesülnek.

Mindezeken túl a munkáltató a Dunaferr versenyképességének megőrzése érdekében további 63 millió Ft alapbér-fejlesztési keretet képez abból a célból, hogy további alapbéremeléssel az egyes szervezetek közötti, különösen a fizikai állományban foglalkoztatottak alapbérében mutatkozó elmaradásokat mérsékelje, illetve a termelés szempontjából kulcsfontosságú – elsősorban fizikai – munkakörben foglalkoztatott munkavállalókat premizálja. Így a munkavállalók egyrészt megkapják az állománycsoportjukra vonatkozó, fix összegű alapbéremelést, másrészt vezetői döntés alapján további alapbéremelésben is részesülhetnek.

A béren kívüli juttatások (egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás, törzsgárda jutalom, étkezési hozzájárulás, iskolakezdési támogatás, a nyugdíjasokat megillető törzsgárda biztosítási kötvénypénz, egyéb nyugdíjas támogatás) 2018-ban 15 %-kal emelkednek. Az alapbérfejlesztés és a juttatások mértékének emelkedése összességében 2018-ra mintegy 20%-os jövedelememelkedést fog jelenteni a Dunaferr dolgozói számára.

– Tárgyalódelegációnk másik tagjával, Gombos György alelnökkel egyetemben természetesen elégedettek vagyunk az eredménnyel – értékele a megállapodást Oláh István elnök. – A javaslatunk kidolgozásában a választmányunk nem csak a gazdasági környezetben zajló folyamatokat és prognózisokat, illetve az általunk képviselt munkavállalók egyéni érdekeit vette figyelembe, hanem vállalatunk, a Dunaferr társaságcsoport jövőbeni eredményességét, fenntartható fejlődésének lehetőségeit is korlátait is szem előtt tartottuk. A bértárgyalás fontos tanulsága, hogy az érdekérvényesítésben a két szakszervezet a kezdetektől mintaszerűen együttműködött. Folyamatos volt az egyeztetés, a tárgyalásokon pedig sziklaszilárdan képviseltük a közösen kialakított álláspontot. Az összefogás és az egység meghozta az áhított sikert.

Forrás: http://www.liganet.hu

Elgondolkodtató kérdés!Mi lesz ha elfogynak a munkások az országból?Add tovább te is!

Majd mikor elfogy a munkás kéz magatoknak építitek fel a házaitokat,ti fogjátok takarítani, festeni ,nem lesz étterem ahol ebédeljetek, mert nem lesz ember aki megfőzze az ételt a számotokra. Még sorolhatnám mi mindenből lesz hiány amiatt hogy a dolgozó embereket nem fizetitek meg.

Ezen minél hamarabb el kellene gondolkodnia a kormánynak, mielőtt az összes kétkezi munkás kivándorol az országból! Az utánpótlás képzést ideje lenne elkezdeni ! ! !

Megemelt bérek: kemény ellenőrzést tart a NAV

Idén a kötelező legkisebb minimálbér már 138 ezer forint, a középfokú végzettségűek számára a garantált bérminimum pedig 180 ezer 500 forint. Azt ellenőrzi az adóhatóság, hogy a munkavállalók megkapják-e a nekik járó összeget.

Célzottan ellenőrzi az adóhatóság, hogy szabályosan jelentették-e be dolgozóikat a munkaadók, és hogy a cégek végrehajtották-e a béremelést – mondta Tamásné Czinege Csilla adószakmai ügyekért felelős helyettes államtitkár a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

A helyettes államtitkár emlékeztetett: akit havi bérfizetés szerint foglalkoztatnak, annak idén már a kötelező legkisebb minimálbér 138 ezer forint, a középfokú végzettségűek számára a garantált bérminimum 180 ezer 500 forint, ami havi 19 ezer forintos emelést jelent.

Az ellenőrzések során megvizsgálják, hogy a foglakoztatás mennyire szabályszerű, bejelentik-e a munkavállalókat, eleget tesznek-e a minimálbéren való foglalkoztatásnak, illetve megadják-e a garantált bérminimum összegét. Az adóhatóság alapvető feladata, hogy a munkáltatók és a munkavállalók érdekeit is védje – tette egyértelművé Tamásné Czinege Csilla.Forrás:Hiradó.hu

MINIMÁLBÉR EMELÉS JELENTETTEK BE! HAMARAOSAN MINDEN MINIMÁLBÉRBŐL ÉLŐ FIZETÉSE NŐNI FOG! ITT VANNAK A HIVATALOS SZÁMOK >> ENNYIVEL FOGNAK TÖBBET KERESNI A MINIMÁLBÉRESEK

Már most megállapodás született a következő minimálbér emelés időpontjáról és a pontos összegről is!

2018-ban a minimálbér újabb 8, a bérminimum 12 százalékkal nő és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülését követően kedden Budapesten.

Megállapodtak, hogy 2018. január elsejével további 0,5 százalékponttal csökkenjenek a munkáltatói járulékok. Összesen így 2018-ban 2,5 százalékkal csökkenhetnek a járulékok.

Remek összefoglalót készített a Pénzcentrum a minimálbér, a garantált bérminimum, s zocho és a járulékok változásairól 2017-ben és 2018-ban!

A kormány honlapjára feltöltött megállapodás a következő pontokat tartalmazza:

1. A kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) havi összege:

2017 január 1-től 15 százalékos emeléssel 127 500 forint
2018 január 1-től 8 százalékos emeléssel 138 ezer forint
2. A legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben foglalkoztatottak garantált havi bérminimuma:2017 január 1-től 25 százalékos emeléssel 161 000 forint
2018 január 1-től 12 százalékos emeléssel 180 500 forint
3. A társasági adókulcs mértéke 2017 január 1-től egységesen 9 százalék

4. A munkaadók által fizetett szociális hozzájárulási adó mértéke:

2017 január 1-től 5 százalékpontos csökkenéssel 22 százalék
2018 január 1-től 2 százalékpontos csökkenéssel 20 százalék
5. A szocho 2018 január 1-től 0,5 százalékos csökkentéssel legyen 19,5 százalék, ha a versenyszférában 2017-ben legalább 11 százalékkal nő a bruttó átlagkereset az I-III. negyedévben az előző évi azonos időszakhoz képest.

6. 2019-től összesen négy alkalommal csökken majd a szocho mértéke. Mindig 2 százalékponttal, de csak akkor, ha a reálkereseti mutató 6 százalékkal nő.

7. A minimálbér és a garantált bérminimum újabb felülvizsgálatáról 2018 után egyeztetnek majd.

Forrás : penzcentrum.hu