Varga: fegyelmezett költségvetési politikát folytat az új kormány

A gazdaságpolitikai célok változatlanok lesznek, továbbra is fegyelmezett költségvetési politikát folytat majd az új kormány, és a teljes foglalkoztatás elérésére törekszik – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter-jelölt a kinevezése előtti meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén, kedden.

Kiemelte: a leendő kormány 2022-ig évi 4 százalék körüli gazdasági bővüléssel számol, a ciklus végére hiány nélküli költségvetést szeretnének elérni, ezzel párhuzamosan tovább kívánja csökkenteni a felálló új kormány az államadósság GDP-arányos szintjét.
A miniszterjelölt kinevezését 10 igen, 2 nem és 2 tartózkodás mellett támogatta a parlament gazdasági bizottsága, akárcsak előzőleg a költségvetési bizottság.
Emlékeztetett: az Európai Uniónak beadott konvergenciaprogramban a 2022-ig felvázolt 4 százalék körüli éves gazdasági növekedés alapja a világgazdasági konjunktúra lesz, ezt mutatja, hogy az export az idei első három hónapban is kimagaslóan teljesített. A járműipar mellett olyan ágazatok is jelentősen bővülnek mint a szolgáltató szféra, vagy az építőipar – jelezte Varga Mihály.
A pénzügyminiszter-jelölt a gazdasági bizottságban is megismételte: az új kabinet számára elsődleges szempont lesz a pénzügyi stabilitás, a felelős költségvetési gazdálkodás megvalósítása, 2022-re pedig el kívánják érni azt, hogy az államadósság GDP-hez mért aránya a maastrichti előírások szerinti 60 százalékra, vagy az alá csökkenjen.
Varga Mihály ebben a bizottságban is hangsúlyozta: a leendő kormány kitart az adórendszer eddigi eredményei és a bejelentett járulékcsökkentés mellett.
A képviselők közül Volner János (Jobbik) felszólalásában azt kifogásolta, hogy a Magyarországon működő bankok áthárították a válságadók terheit, így például a bankadó és a tranzakciós illeték költségeit a fogyasztókra
A miniszterjelölt az ellenzéki képviselő felszólalására reagálva úgy fogalmazott: jól gondolta a kormány 2010-ben, hogy nagyobb mértékben be kell vonni az adózásba egyes szektorokat, például a pénzintézeti ágazatot. Viszont azt is figyelembe kell venni, hogy a bankok nemzetközi viszonylatban is versenyeznek – tette hozzá. A magyarországi bankoknak növelniük kell hatékonyságukat, ugyanis magasabb költségekkel működnek régiós társaikhoz viszonyítva – mutatott rá.
F. Kovács Sándor (Fidesz) azt vetette fel, hogy több vállalkozó úgy érzi, a befizetett kamarai tagdíjért cserébe nem kap arányos szolgáltatásokat.
Varga Mihály a felvetésre jelezte: idő kell ahhoz, hogy a kamarai rendszer el tudjon érni minden vállalkozáshoz, a kormány egyelőre nem készül arra, hogy a kamarai törvényen változtasson.
A fideszes képviselő egy másik kérdésére válaszolva Varga Mihály úgy fogalmazott: az Európai Unió mostani, a következő költségvetési ciklusra vonatkozó tervezetének a megváltoztatására kell törekedni, nem fogadható el, hogy a közös célokat a térség rovására valósítsák meg.

 

A Magyarország elleni szankciókkal van tele a nemzetközi sajtó

A Financial Times című brit üzleti napilap arról írt kedden, hogy az új Országgyűlés hamarosan szavazhat a jogvédő csoportok által bírált Stop Soros tervezetről, amelynek elfogadása miatt kötelezettségszegési eljárást indíthat az Európai Bizottság. A törvény az első próbája annak, hogy milyen irányba indul a magyar kormány az unióval való kapcsolataiban. A diplomaták között egyre kevesebben gondolják, hogy Orbán Viktor újraválasztása után konszolidálódhat a helyzet, a többség úgy véli, a vártnál nagyobb arányú győzelem még inkább felbátorítja a miniszterelnököt – írták.

A Magyarország elleni EU-szankciók lehetőségéről közölt elemzést a The Guardian. A baloldali brit napilap politikai szemleírója, Timothy Garton Ash publicista és történész szerint üdvözlendő, hogy az Európai Unióban egyre inkább érzékelhető a szándék az uniós pénzek korrupt felhasználása elleni fellépésre, és arra, hogy a támogatásokat a jogállamiság tiszteletben tartásához kössék.

Az Európai Bizottság e javaslataitól azonban még évekig nem lehet tényleges hatást várni, ezért olyan intézkedésre van szükség, amely rövidebb időn belül hat

– vélekedett a szerző, aki szerint ilyen intézkedés lehetne a Fidesz eltávolítása az Európai Néppártból még a következő EP-választások előtt.

Az Európai Néppárt határozottan kiáll a liberális, plurális demokrácia értékei mellett, ugyanakkor megtűr a soraiban egy olyan pártot, amely otthon éppen lebontja a liberális, plurális demokráciát, sőt legutóbbi választási kampányát Brüsszel-ellenes, idegengyűlölő platformról vívta meg, beleértve a Soros Györgyöt és a képzeletbeli Soros-tervet célzó plakátok kódolt antiszemitizmusát – írta a The Guardian publicistája.

Kommerszant: Nem várható változás
Moszkva és Budapest viszonyában aligha érdemes gyökeres változásokra számtani az új magyar kormány megalakulását követően: szakértők szerint Magyarország továbbra is arra törekszik majd, hogy mind Oroszországgal, mind a nyugati államokkal fenntartsa a párbeszédet – írta az Orbán Viktort megkérték, hogy maradjon című írásában a Kommerszant című orosz gazdasági napilap.

Az újság emlékeztetett, hogy a magyar miniszterelnök nem egyszer bírálta az EU Oroszország-politikáját, Vlagyimir Putyin pedig a legutóbbi elnöki ciklusa alatt háromszor járt Magyarországon. Magyarország ugyanakkor egyszer sem akadályozta az Oroszország elleni szankciók kiszélesítését és azok hatályának meghosszabbítását, noha joga lenne rá.

A Kommerszant felhívta a figyelmet, hogy Budapest a Szkripal-ügy miatt, Bécstől eltérően, kiutasított egy orosz diplomatát, amit Moszkva “barátságtalan és megalapozatlan lépésnek” minősített, és a kölcsönösség alapján szintén kiutasított egy magyar diplomatát.Forrás:24.hu

Hamarosan levelet kap Orbán Viktortól,mutatjuk mi áll benne

Orbán Viktor miniszterelnök levélben mond köszönetet azoknak, akik éltek demokratikus jogukkal, és részt vettek az április 8-i választáson, írja a Kormányzati Tájékoztatási Központ vasárnapi közleményében.

A küldeményt a külhoni magyarok és azok a Magyarországon élő állampolgárok kapják meg, akik korábban hozzájárultak ahhoz, hogy a kormány kapcsolatot tartson velük.

A miniszterelnök levelében a választással kapcsolatban úgy fogalmaz: Magyarország úgy határozott, hogy nem akar bevándorlóországgá válni, és minden eszközzel fenn akarja tartani biztonságát és kultúráját. Orbán Viktor azt is kijelenti, hogy minden lehetséges eszközzel érvényt fog szerezni a magyarok akaratának.

Orbán Viktor: Ha még tízszer jönnek tüntetni, akkor sem mond le a kormány. A többség minket akar, ezért…

Kellemetlen kérdést tettek fel Orbán Viktornak a második gigantikus tüntetés kapcsán, amire így reagált a kormányfő. A tegnapi tüntetéssel…

Kellemetlen kérdést tettek fel Orbán Viktornak a második gigantikus tüntetés kapcsán, amire így reagált a kormányfő. “A tegnapi tüntetéssel kapcsolatban szeretnék reagálni Tisztelt Hölgyeim és Uraim a Nép döntött, a Nép egyértelműen, vitathatatlanul letette a voksát április 8.-án a Fidesz KDNP mellett. Mindenki, aki minket akart a kormányon látni, ránk szavazott. Ez megtörtént, Magyaroszág szavazóinak döntő többsége minket szeretett volna az ország élére.

Egy tisztességes, és becsületes, tiszta szavazás során eldőlt újabb 4 évre a kormányzó erő sorsa. Ha még tízszer jönnek tüntetni, akkor semm ond le a kormány. A többség minket akart, ezért újabb 4 évre előre tervezve fogjuk a lehető legtöbbet tenni, ezért a gyönyörű országért. A lakosokat megóvjuk a migránsoktól, ahogy ígértük. Köszönöm szépen.”

Ezen írás mindenféle igazságtól távol esik és egyben egy fikció.A cikkben szereplő név és pozíció csak a véletlen egybeesése lehet és nem tükrözi a valóságot.

A magyarok 53 százaléka számít arra, hogy a következő négy évben tovább javulhat az ország általános és gazdasági helyzete

A magyarok 53 százaléka számít arra, hogy a következő négy évben tovább javulhat az ország általános és gazdasági helyzete is – közölte a Nézőpont Intézet kedden az MTI-vel.

A közleményben azt írták, a kutatásból kiderült, hogy a pesszimisták arányánál több mint másfélszer nagyobb az optimisták aránya. Az általános helyzetet illetően 32, a gazdasági helyzetet illetően 31 százalék gondolja úgy, hogy inkább rosszabb lesz a helyzet a következő négy évben.
Hangsúlyozták, a kormánypárti táboron belül mindkét kérdésben 90 százalék körül van az optimisták aránya, a Jobbik-tábor 20 és 29 százaléka, a baloldaliak 24 és 28 százaléka bízik a sikerességben.
A felmérés arra is rámutat, hogy a megkérdezettek négyötöde a bevándorlási kvóta elleni fellépésben vár további előrelépést a következő négy év kormányzása során. A családtámogatások bővítése terén 75, a nemzeti szuverenitás megvédésében 72, a kormányzati stabilitásban 71, a pénzügyi-gazdasági stabilitás terén pedig 64 százalék remél előrelépést – áll a közleményben.
A Nézőpont Intézet a közvélemény-kutatást április 14. és 23. között ezer ember telefonos megkérdezésével készítette. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. A maximális mintavételi hiba 3,2 százalék.

 

Friss Hír!!! Nyolcvanezer migráns torlódott fel a magyar határtól délre

Már csaknem nyolcvanezer bevándorló torlódott fel a magyar határtól délre a Balkánon, és a számuk folyamatosan emelkedik – közölte az M1 Híradója vasárnap. Egyelőre nincs egyértelmű magyarázat arra, hogy miért nem működik olyan jól a török határvédelem, mint az elmúlt két évben, de az biztos, hogy észrevehetően megnőtt a Görögországba érkezők száma. Közben a magyar kormány szerint a liberális és baloldali európai politikusok továbbra sem a külső határok megerősítésével foglalkoznak, hanem azon „mesterkednek”, hogy rákényszerítsék Magyarországot a bevándorlók befogadására.

A török partiőrség 24 óra alatt több mint 200 illegális bevándorlót fogott el és vittek vissza a török partokra az Égei-tengeren. Ankara egyelőre még tartja magát az Európai Unióval kötött egyezményhez, amely szerint nem enged át illegális migránsokat Görögországba a tengeren, másrészt visszafogad kiutasított migránsokat a görög szigetekről. Csakhogy Szíriából – a háború erősödésével – ismét egyre több migráns indul el Törökország felé, onnan pedig Európa irányába. A török partoknál pedig egyre több migránsnak sikerül átcsúszni a blokádon, és eljutni Görögországba. Ezt a változást már érzékelik a görög szigeteken élők is

Bakondi: Az unió nem tanult 2015-ből

Egyre több migráns érkezik Görögországba Törökország felől a zöldhatáron – ezt erősítette meg a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója is az M1-en. Bakondi György hozzátette: Törökország már nem teljesíti olyan magabiztossággal az illegális bevándorlással kapcsolatos kötelezettségeit, mint korábban. Úgy fogalmazott: az unió nem tanult a 2015-ös eseményekből, és ahelyett, hogy megerősítette volna a külső határait, továbbra is a befogadást erőlteti.

„Mind a mai napig (…) azon mesterkedik, azon töpreng és azon dolgozik, hogy egyrészt hogyan tudná rákényszeríteni például Magyarországot arra, hogy álljon be a sorba és fogadjon bevándorlókat, másrészről pedig arra, hogy hogyan lehetne még ebben a parlamenti ciklusban egy visszafordíthatatlan folyamatot elindítva az új migrációs rendszert elfogadni” – fogalmazott.

Szájer: Az ítéletet előre megírták az EP-ben

Az Európai Parlamentben eközben továbbra is napirenden van az eljárás Magyarországgal szemben. A Judith Sargentini által készített jelentés szerint ugyanis hazánkban sérülnek az alapvető jogok. A dokumentumot jegyző holland zöldpárti politikus többször is említette már az úgynevezett hetes cikkely alkalmazásának lehetőségét Magyarországgal szemben; vagyis azt az eljárást, amellyel legvégső esetben megfoszthatják az országot uniós szavazati jogától.A Fidesz európai parlamenti képviselője vádiratnak nevezte a jelentést. Szájer József a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában úgy fogalmazott: az Európai Parlamentben már előre megírták az ítéletet is, mint a Tanú című filmben.

„Nem számít, hogy mi mit mondunk, hogy milyen érvek vannak. A magyar nagykövetség például – de mi, európai parlamenti képviselők is – egy részletes listát bocsátottunk a LIBE-bizottságnak a rendelkezésére, amelyben tételesen, mondatról-mondatra cáfoljuk mindazokat az állításokat, amelyek ebben szerepelnek” – mondta. Hozzátette: az Európai Parlament az ENSZ migrációs csomagjáról is elfogadott egy határozatot, azonban Magyarország világossá tette ott és az Európai Tanácsban is, hogy nem kíván csatlakozni ehhez az állásponthoz és semmilyen jogkövetkezményt nem fog elfogadni,írja a Hiradó.hu

Vajon mit tesz Orbán Viktor, ha az EU megvonja a pénzt Magyarországtól?

Nem lesz túl nagy dilemma a Fidesznek, hogy mit tegyen a kormány, ha az Európai Unió tényleg bekeményít.

Van némi bája a véletlen egybeesés mellett annak, hogy egy napon látott napvilágot a hír, miszerint a Fidesz az újabb országgyűlési kétharmaddal kész bedarálni a hazai igazságszolgáltatás még meglévő függetlenségét, és hogy megszellőztették: az Európai Unió a jövőben a kifizetések feltételéül szabná, hogy a tagállamok bírósága független legyen a kormánytól.

444.hu pénteken azt írta, információik szerint az igazságszolgáltatás átszervezésére készülhet a magyar kormány. Egy lehetséges forgatókönyv szerint a Handó Tünde által vezetett Országos Bírósági Hivatal (OBH) megszűnhet, és az Igazságügyi Minisztérium irányítása alá kerülhetnek a bíróságok. Mivel az OBH dönt egyebek közt a bírói kinevezésekről, vagy például a bíróságok ügyelosztási rendjéről is, a minisztérium alá szervezés nyilvánvalóan növekedő kormánybefolyást jelentene az igazságszolgáltatásban.

Orbán magyaráz, Trócsányi (balra) sasolOrbán magyaráz, Trócsányi (balra) sasol

Fotó: MTI

Éppen ez az, ami ellen harcolni szeretne az Európai Unió. Vélhetően nem a magyar tervek, hanem a lengyel átalakítás miatt, de ez számunkra teljesen mindegy, ha az EU tényleg politikai feltételekhez köti a 2020 utáni uniós források folyósítását. A Bruxinfo szerint az Európai Bizottság már dolgozik egy olyan javaslaton, amelynek lényege: a jogállami elvek tiszteletben tartása az uniós költségvetési források felhasználásának elengedhetetlen feltétele lesz. Ennek fontos eleme a független igazságszolgáltatás, hiszen az EU-nak egyre fontosabb, hogy az uniós pénzek felhasználásának szabálytalanságait az adott tagállam igazságszolgáltatási rendszere képes legyen kezelni.

A még erősen kérdőjeles szigorítás tehát az Orbán-kormányt is kellemetlenül érintheti, elég csak arra gondolni, hogy Magyarország nem volt hajlandó csatlakozni azokhoz az EU-tagállamokhoz, amelyek támogatták az Európai Ügyészség létrehozását. Trócsányi László igazságügyi miniszter ezt akkor azzal magyarázta: szerinte elegendőek a jelenlegi uniós bűnüldözési intézmények, így az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF is megfelelő és eredményes munkát tud végezni. Az nem meglepetés, hogy az OLAF tevékenysége a Fidesz-kormány számára éppen elegendő, hiszen a hivatal csak ajánlásokat tehet, nem indíthat büntetőeljárást a vizsgálataik végén, így gyakorlatilag alig van következménye a munkájuknak Magyarországra nézve.

Ha az EU történetében először politikai feltételeket is szabnának a kifizetéseknek, abban biztosak lehetünk, hogy Orbán Viktor és csatlósai hörögni kezdenének: ez megint egy aljas támadás a csodás és becsületes magyar kormány ellen, amelynek csak egy bűne van, hogy Soros arcátlan hadjáratai ellenére sem hajlandó bevándorlóországgá változtatni Magxyarországot. Pedig komoly dilemma elé állhatna: egy független igazságszolgáltatásban, netán Polt Péter legfőbb ügyész nélkül aligha lehetne eltussolni az Elios-ügyhöz hasonló eseteket, de még talán azt sem, hogy az Orbán család nagyon jól jár az uniós beruházásokon. Ha a miniszterelnöknek választania kellene, előbb mondana le a gazdaság bővüléséhez elengedhetetlen EU-s forrásokról, mint hogy beismerje, nálunk nem független az igazságszolgáltatás.

De legalább ott lesz az újabb orosz vagy kínai hitel, és elmondhatjuk magunkról, hogy továbbra is utáljuk Brüsszelt, Sorost és a határkerítést nem is „ostromló” menekülteket.

Egy mandátum átcsúszott a Fidesztől a Jobbikhoz, épp megvan a kétharmad – ilyen lesz az Országgyűlés

Diadalmámor és totális összeomlás – ez maradt a 2018-as parlamenti választás után, középút nem maradt senkinek. Magyarország tehát egyrészt olyan maradt, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.

Szombat éjjelre – épp az új választásokat követelő gigantikus kormányellenes tüntetéssel egyidőben – összeszámolták az összes szavazatot, így véglegessé vált az Országgyűlés összetétele. Legalábbis egyelőre, az újabb kör csak most indul: mostantól lehet benyújtani jogorvoslati kérelmeket az egyéni választókerületekkel kapcsolatban. Az ellenzék csalás után nyomoz, kikérték a jegyzőkönyveket, több furcsaságot találtak, de a munkának még nincs vége.

De nézzük, most hogy állunk. Ilyen lesz az Országgyűlés összetétele:

  • 133 Fidesz-KDNP (épphogy kétharmad)
  • 26 Jobbik
  • 20 MSZP-P
  • 9 DK
  • 8 LMP
  • 1 Együtt
  • 1 független
  • 1 Magyarországi németek országos önkormányzata
© valasztas.hu

Miután a német nemzetiségi önkormányzati képviselő fideszes politikus, nyugodtan hozzá lehet adni a Fidesz-KDNP számaihoz, így eleve 134 képviselőt vehetünk alapul többségként. A szavazatok összesítése után a listás mandátumok közül egy – hajszállal – átkerült a Jobbikhoz a Fidesztől, az egyéni választókerületi eredmények viszont nem fordultak. A külföldön leadott voksokkal együtt a Momentum 3 százalék fölötti eredményt ért el.

© valasztas.hu

Hatalmas a Fidesz tábor, pofán verték a baloldalt

Török Gábor politikai elemző megnézte, mit mutatnak a számok:

  • A levélszavazatokat nem nézve 2002 után most volt a második legmagasabb részvétel a választáson
  • A legnagyobb mértékben a Fidesz növelte szavazóinak számát, 2014-hez képest 466 ezer új szavazójuk lett. Ez nagyobb bővülés, mint amire 2006 és 2010 között a párt képes volt.
  • A Jobbik eddigi történetének legjobb eredményét érte el a leadott szavazatok számát tekintve, a párt 73 ezerrel növelte a szavazótáborát.
  • Az LMP is eddigi legjobbját nyújtotta, 2014-hez képest 134 ezerrelkapott több szavazatot, de még a 2010-es számokat is felülmúlták 20 ezerrel. A pártnak több szavazója volt most, mint az SZDSZ-nek 1998 és 2006 között.
  • A leadott szavazatok számát tekintve a legnagyobb vesztes a baloldal, az MSZP, a DK és az Együtt a radikálisan növekvő részvétel mellett összesen 263 ezerrel kevesebb szavazatot kapott, mint négy éve.

“E három párt mostani eredménye (1 millió 26 ezer szavazat) alig jobb, mint az MSZP 2010-es eredménye (990 ezer szavazat). A szocialista párt történetének második legrosszabb eredménye a mostani: ennél kevesebb szavazatot parlamenti választáson csak 1990-ben szereztek.”

  • A baloldal veszteségéhez hozzájárult, hogy a Momentum 174 ezer szavazattal startolt, a Kutyapárt pedig 99 ezerrel. A Momentum jobban szerepelt, mint az MDF 2010-ben, mikor kiesett a parlamentből.
  • A taktikai szavazás a vártnál is nagyobb mértékben működött a választáson, ha ez nincs, a Fidesznek nem 133, hanem 145 mandátuma is lehetett volna.
Forrás:HVG.HU