Te is félsz a villámoktól?Akkor ezt olvasd el mindenképp!

Hirdetés

Az Isten nyila messzire elér. A villám a zivatarfelhőtől akár 40 kilométeres távolságban is lecsap. Hatalmas energia, elképesztő égi jelenség. A világon több száz ember életét oltja ki.

Derült égből villámcsapás. Bár ritkán fordul elő, nem elképzelhetetlen. A villámok akár 40 kilométerre is képesek lecsapni a zivatarfelhőkből. Ez az égi jelenség évente több száz ember életét oltja ki, de korántsem végez mindenkivel, akit elér. A statisztikák szerint a sérültek 25 százaléka hal bele a villámcsapásba.

– A villámok kisebb hányada lecsapó, illetve ezeken belül is megkülönböztethetünk negatív és pozitív lecsapó villámot. A negatív a gyakoribb, a pozitív pedig a veszélyesebb, jóval nagyobb energiákat hordoz, illetve nagyon messzire, akár 40 kilométerre is ki tud csapni a zivatarfelhőből. Ha ott valakit éppen egy ilyen villámcsapás sújt, akkor meglepődhet – mondta az M1 Minden tudás című műsorában Molnár “Storman” Ákos, a Viharvadászok Egyesületének alelnöke.

Teljesen kiszámíthatatlan

A villámlás tulajdonképpen egyfajta elektromos kisülést jelent, amelyet a zivatarfelhőkben lezajló töltésszétválasztás idéz elő. Szerencsére a viharok során keletkező villámok nem mindig érnek földet, akad közülük jó néhány, amelyik már a felhőben kisül. A villámlás útja és működése azonban sokszor kiszámíthatatlan. Még a képzett viharvadászok sem tudhatják pontosan, hogy egy vihar során összesen hány villám csap le és azt sem, hogy hol.

Molnár Ákos hivatásos viharvadászként többször került közvetlen életveszélybe. Legutóbb Amerikában hívta ki maga ellen a sorsot. Júniusban, a kansasi Greensburg mellett csak a szerencsének és a szakértelmének köszönhette, hogy megmenekült. De mit tehetünk mi magunk, ha viharzónába kerülünk?

Tudunk védekezni

– A villám a tér legmagasabb pontjába szeret becsapni, ahol feszültségkülönbség keletkezik a felhőréteg és a talaj között. Ha mi vagyunk a legmagasabb pont, akkor érdemes leguggolni, beszállni az autóba, mert az körbevezeti a villámban keletkező energiákat – magyarázta Dr. Kőnig Róbert, a Szent János Korház Gyermeksebészeti és Traumatológiai osztályának gyermeksebésze.

Forrás:Hiradó.hu