Ha Brüsszelből kevesebb pénz érkezik, akkor többet fogunk Kínával, és más Európai Unión kívüli hatalmakkal kereskedni

Ismét a magyar jogállamisági helyzet volt a téma a héten ez Európai Parlament belügyi-állampolgárjogi és igazságügyi bizottságának ülésén, amelyen ezúttal a külgazdasági- és külügyminiszter is részt vett. Szijjártó Péter leszögezte: a LIBE-bizottság jelentése hemzseg a tévedésektől és valótlanságoktól, egyúttal visszautasította Brüsszel beavatkozását hazánk belügyeibe.

Egyértelmű, hogy a migránsok befogadására irányuló politikai nyomásgyakorlásról van szó – mondta Kiszelly Zoltán a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában. A politológus szerint hasonló célokat szolgálhat a fejletlenebb régiók és országok felzárkóztatására szánt uniós támogatások tervezett csökkentése is, ami Magyarországot is hátrányosan érintené, nem is szólva arról, hogy ezek folyósítását feltételekhez kötnék.

„Ha van rajtunk sapka, az a baj, ha nincs rajtunk sapka, akkor az”

„Korábban a migránsok befogadásához akarták kötni a kohéziós és strukturális támogatásokat a 2021-ben kezdődő új költségvetési ciklusban, most éppen az úgymond jogállamisági szempontokat vetik fel, és ha ez sem sikerül, akkor mindenképpen el akarják majd vonni a pénzt és az európai értékek tiszteletben tartását fogják feltételként megszabni. Ha van rajtunk sapka, az a baj, ha nincs rajtunk sapka, akkor az” – emelte ki a szakértő.

Kiszelly Zoltán arról is beszélt, hogy az előbb említett elvonás Csehországot, és több, nemrégiben csatlakozott országot is érintene. Hozzátette, más országok esetében Brüsszel nem hangoztat semmilyen kritikát. Megjegyezte, ebből könnyen lehet arra következtetni, hogy az eurózóna bajban levő déli perifériájának stabilizálására és megmentésére vonnak el fejlesztési forrásokat.

Csökken Magyarország zsarolhatósága

A politológus kiemelte, az új kormány egyik prioritása a családok támogatása mellett a brexit miatt kieső uniós fejlesztési források kompenzálása, illetve a három százalék feletti gazdasági növekedés szinten tartása. Úgy vélekedett, ha ezt sikerül teljesíteni, könnyebben lehet kompenzálni a kieső forrásokat. Ez pedig csökkenti Magyarország zsarolhatóságát is.

Hozzátette, a kormány a következő ciklusban arra készül, hogy a brexit miatt kieső pénzeket valahogyan kompenzálja, továbbá példaként hozta a keleti és déli nyitást is.

„Hogyha Brüsszelből kevesebb pénzt kapunk, az azt is jelentheti, hogy már nem feltétlenül kell mondjuk német mentőautókat venni, vagy német vasútberendezéseket. Könnyen lehet, hogyha Brüsszelből kevesebb pénz érkezik, akkor ahogy más tagországok, mi is többet fogunk Kínával, és más Európai Unión kívüli hatalmakkal kereskedni, ha ott kedvező konstrukciókat kapunk” – fejtette ki.

Egyre többen utasítják el a bevándorlást

A politológus ezen a ponton arról beszélt, hogy ma már nem csak a visegrádi országok lakosságának 70-80 százaléka utasítja el az idegen közösségek befogadását és elosztását, hanem megállapítható, hogy Nyugat-Európa egyre több országában fordul a hangulat. A politológus példának hozta, hogy Berlin és Brüsszel sem teljesíti az általa vállalt kvótákat. „A 160 ezer emberből, akiket 2015-ben szét akartak osztani, Franciaország a rá eső kvóta 23 százalékát fogadta csak be, míg Berlin 30 százalékot fogadott be, tehát azt látjuk, hogy a nyugat-európai országok sem teljesítik a saját maguk által elfogadott kvótát” – világított rá a politológus.

Kiszelly Zoltán úgy látja, sokkal becsületesebb az, amit Magyarország, Lengyelország, Szlovákia képvisel. Konkrétan, hogy inkább a külső határok védelmére fordítanak több erőforrást, akár rendőrt, katonát, pénzt, hogy a schengeni övezet külső határát védve biztosítsák az övezeten belül a szabad mozgást.

„A magyar emberek többsége, a visegrádi országok polgárainak a többsége, de szerintem a német, osztrák svéd polgárok többsége is azt mondja, amit egyébként a dúsgazdag olajsejkek. Ők azért nem fogadnak be menekülteket, a saját hittársaikat, mert azt mondják, hogy ott nagyon drága az ellátásuk, inkább pénzt adnak nekik, hogy Európába jöjjenek, vagy hogy Libanonban, Jordániában, Törökországban, ellássák őket” – magyarázta Kiszelly Zoltán.

Magyarország is segít

Hozzátette, ez egy racionális magatartás, hiszen abból a pénzből, amiből Európában csupán nagyon kevés embert tudnánk segíteni, Libanonban, Törökországban, Jordániában biztonságos menekülttáborokban, az ENSZ felügyelete mellett jóval többeket tudnak ellátni. A Hungary Helps program keretében Magyarország sokat fordít a biztonságos menekülttáborokban élő valódi menekültekre, emlékeztetett.Forrás:Hiradó.hu

Ismét Magyarország gyalázása volt a porondon az Európai Parlamentben Brüsszelben-Videó

Köszönjük hogy képviselik a magyar emberek és az európai nemzetek érdekét minden támadás ellenére, hogy nem állnak be a nyilvánvalóan korrupt, multinacionális vállalatok értékeit közvetítő nyugateurópai politikusok sorába. Szomorú látni, hogy elvileg szimplán gazdasági társaságok mára propaganda szócsövekké váltak.

A legújabb mobiltelefon szolgáltató reklám pl. nyíltan a határok nélküli modell agymosásával áll elő(de persze van még bőven ilyen ha az ember elkezdi figyelni hányszor és hol jelenik meg a “határtalan” szó látszólag ok nélkül reklámokban). Ilyen társaságokat ki kellene tiltani az országból vagy legalább felhívni az emberek figyelmét, hogy milyen cégek és hogy próbálják befolyásolni a közvéleményt a nálunk beszedett díjakból ráadásul.

Nem jut más az eszembe,csak az mikor bizonygatod az igazad tényekkel,élsz,lélegzel,gondolkozol de ők már el temettek,viszik a virágot!
Nagyon-nagy erő kitartás kell ki állni,mert mikor tudja az ember hogy hiába küzd az nagyon fáj!
Köszönjük a kitartást mindenkinek aki értünk ki áll!

Brüsszel valóra válthatja Orbánék rémálmát

Az EU történetében először politikai feltételekhez akarják kötni a 2020 utáni uniós pénzek kifizetését. Az Európai Bizottság egy olyan javaslaton dolgozik, aminek értelmében a jogállami elvek tiszteletben tartása az uniós költségvetési források felhasználásának elengedhetetlen feltétele lesz – nyilatkozta a Bruxinfobeszámolója szerint csütörtökön Berlinben Günther Oettinger, a testület költségvetésért felelős tagja, aláhúzva azt, hogy nincs szó egy lex Lengyelországról.

Günther Oettinger ugyan nem fejtette ki részleteiben a küszöbön álló javaslatot, de világossá tette, hogya bíróságok kormányoktól való függetlensége a Bizottság elképzelése szerint „elengedhetetlen feltétele” lenne a kifizetések folyósításának. 

Hangsúlyozta, hogy nem egy „Lex Lengyelországról” (vagyis a speciális lengyel helyzetre való reagálásról) van szó, hanem arról, hogy az uniós költségvetés felhasználása során számos jogi vita merülhet fel, amelyek elbírálásában főszerep juthat a bíróságoknak. Márpedig az EU-nak képesnek kell lennie a szabálytalanul vagy csalás lévén elköltött pénzek visszakövetelésére, ami pártatlan és független bíróság (ahogy ő fogalmazott, független harmadik hatalom) meglétét feltételezi.

Mint a Portfolio emlékeztetett, egy ilyen elképzelést korábban már sokszor belengettek, aztán kihátráltak belőle, mert nem igazán lehet objektíven megcsinálni, és az EU egységét is veszélybe sodorja. Ha mégis átvinnék a tervet, az azt jelentené, hogy ha nem független a tagállami kormányoktól az igazságszolgáltatási (bírósági) rendszer, akkor Brüsszel nem fizetné ki az uniós támogatásokat.Ez első hallásra kifejezetten rossz hír főként Lengyelország és Magyarország számára, hiszen brüsszeli nézőpontból bajok vannak a független igazságszolgáltatással, a jogállami működéssel, és erről elsősorban a lengyelekkel komoly vitákat folytat évek óta az Európai Bizottság. 

A MIGRÁNSOK SEGÍTÉSÉRE SZAVAZTAK A FIDESZESEK BRÜSSZELBEN

Itthon közpénz tízmilliárdokat költ a kormány és a Fidesz-holdudvar arra, hogy mindenki a migrációval foglalkozzon. Eközben a valóság az, hogy 2300 menedékkérőt telepítettek be, március 15-én pedig Brüsszelben megszavazták, hogy segíteni kell az Európába érkező migránsokon.

A Magyar Nemzet azt írja, a Fidesz brüsszeli képviselői csütörtökön megszavazták, hogy az Európai Unióban jövőre is elég pénz jusson a menekültek és a migránsok segítésére. Ezt azt jelenti, hogy elég pénzt kap a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMIA), ami a menekültek méltóságteljes befogását segíti az uniós tagállamokban.

Eszerint a Fidesz képviselői megszavazták, hogy az uniós költségvetésnek finanszíroznia kell

a migránsok megélhetését,
munkaszerzését,
oktatását,
beilleszkedését.
De a Fidesz képviselői megszavazták azt is, hogy

támogatni kell az áttelepítési programokat, és a harmadik országból érkező migránsok integrációját.

A lap emlékeztet rá, hogy ez az MMIA-s uniós keret az, amiből 2016 augusztusa óta (tehát már bőven a kormányzati riogatás kezdete óta) Budapesten albérlettámogatást kapnak a menedékkérők.

És ha a kedves olvasó még mindig nem érzi, hogy a magyar kormány mennyire nézi ostobának a saját népét, mindezt vesse össze azzal, hogy Deutsch Tamás brüsszeli fideszes EP-képviselő a szavazás után kiment az utcára, és ő is forgatott egy Lázár János-féle riogatós videót arról, hogy milyen rosszak azok, akiket nem sokkal korábban ő is támogatott.

Nyomtatóbarát változatSend by emailPDF version

“Magyarországnak is ki kell lépnie az Unióból!” Váratlan ország állt ki Orbán mellett!

„Orbán úr! Ön egy értelmes ember, hogy bírja ki, hogy nem veri folyamatosan a fejét a falba azt hallva, ami itt történik?” – kérdezte Nigel Farage.

Az euroszkeptikusok brit fenegyereke szerint Orbán mindig bűnös lesz az EP szemében, „nemcsak azért mert védi a nemzetét, hanem mert nem fizeti meg Merkel asszony butaságának árát, és nem akar befogadni menekülteket”. Farage  Orbánt idézve elmondta, hogy meg kell szabadulni a nemzetek feletti Európa ábrándjától.

“Orbán Úr! Nem először ülsz itt egy nagy nemzet demokratikusan megválasztott vezetőjeként. Felállsz, és indokolt érvekkel alátámasztod azt, hogy a magyarok mit miért tesznek. Újra és újra támadnak, akik itt ülnek. Ők azt akarják, hogy Magyarország fejet hajtson akaratuk előtt.”

“Nyilvánvalóvá vált, hogy az Európai Unió tagállamai már nem önálló nemzetek” – tette hozzá.

Farage szerint Magyarország bátor volt, hogy a migránskvótáról népszavazást tartott. Ha az EU-ról tartanának népszavazást, lehet, hogy „csatlakozhatnának a brexit-klubhoz, és közösen csinálhatnánk valami jót” – mondta UKIP korábbi vezetője, aki sokat tett azért, hogy az Egyesült Királyságban győzzön a brexit a népszavazáson.

“Magyarországnak is ki kell lépnie az Európai Unióból, hogy megmaradjon demokratikus nemzetnek!”

forrás: express.co.uk / index.hu

Brüsszel miatt jelentősen drágább lehet az áram!

Brüsszel miatt emelkedhet az áram ára – továbbra is így látják a kormánypártok. Olyan tervezetet készít ugyanis elő az Európai Bizottság, amely kivenné a tagállamok kezéből, hogy meghatározhassák a rezsidíjakat. A kormány szerint, ha közös európai szabályozás lesz, azzal a keleti tagállamok járhatnak a legrosszabbul, mert itt alacsonyabbak a fizetések, vagyis arányaiban jóval többet kellene fizetni az energiáért.

A magyar háztartások kiadásainak legalább egyharmadát az energiaköltségek teszik ki. Amíg korábban a magyar családok fizették Európában a legmagasabb energiaárakat, addig a rezsicsökkentések után nálunk lett az egyik legalacsonyabb az áram, a gáz, illetve a távhő díja.

2013-tól évente átlagosan 170 ezer forintot takarítottak meg a családok. Összesen több mint 800 milliárd forint maradt a lakosságnál.

Rosszul járnánk

A kormány szerint ezeket az eredményeket veszélyezteti az a brüsszeli elképzelés, amely megszüntetné az Európai Unióban a hatósági árakat. Ez elsőként a villamosenergiát érinti, ami azt jelentené, hogy drágább lenne az áram Magyarországon.

Hollik István, A KDNP országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: Brüsszel veszélybe akarja sodorni a magyar rezsicsökkentést, ugyanis ha a hatósági ármegállapítás megszűnik, az egyet jelent a rezsicsökkentés megszüntetésével.

Ismét egyértelművé vált, hogy Brüsszel megtámadta a rezsicsökkentést. Nekünk meg kell állítanunk Brüsszelt, meg kell védenünk a rezsicsökkentést, és meg kell akadályoznunk a magyar családokra veszélyes energiauniót is, amiről ez a javaslat szól – mondta.

Hollik István hozzátette: arra kéri a magyar embereket, hogy töltsék ki a nemzeti konzultáció kérdőívét és így támogassák a kormányt abban, hogy ellen tudjon állni a brüsszeli szándéknak.

Az, amit a bizottság előkészít, vagyis hogy a villamosenergiával kapcsolatos ármeghatározást nemzetiről uniós szintre emelné, Magyarország számára súlyosan hátrányos – tette egyértelművé.

Kósa Lajos napirend előtti felszólalásában az uniós javaslattal kapcsolatban szintén azt mondta: Magyarország számára súlyos hátrányt jelentene, ha az unió kivenné az ármeghatározás jogát a tagországok kezéből. Brüsszel terve ugyanis veszélyezteti az ország versenyképességét is.

Komoly válságot okozna

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára válaszában azt mondta: az uniós elképzelés egyik legnagyobb problémája, hogy nem veszi figyelembe: a kelet-európai tagállamok lakosainak jövedelme 70 százaléka az uniós átlagnak. Aradszki András úgy fogalmazott: a kormány mindent megtesz azért, hogy megvédje a rezsicsökkentés eredményeit.

Az a siker, amit 2012 óta Magyarország elért, vagyis hogy csökkent az energia, a kikapcsolt háztartások, a tartozások, a késedelembe esett háztartások száma, egyik pillanatról a másikra megszűnne. Ez pedig komoly politikai és szociológiai válságot okozna Magyarországon – vélte.

Aradszki András hozzátette: vizsgálatot kezdeményeznek annak érdekében, hogy kiderüljön, megfelel-e a javaslat annak az uniós elvnek, amely szerint a döntéseket mindig a lehető legalacsonyabb szinten, vagyis ebben az esetben a tagállamok szintjén kell meghozni.

Forrás:Hiradó.hu

 

Szó szerint megnevettette Orbán Viktor brüsszeli sajtó munkatársait.Nézd meg a videót te is!

Szó szerint megnevette Orbán Viktor brüsszeli sajtó munkatársait. Juncker által összehívott válságtanácskozás előtt, megfigyelője a krízisnek Magyarország mondta a brüsszeli sajtónak Orbán Viktor ,erre hangos nevetésbe kezdtek többen.Erre el is hagyta a termet a miniszter.Az eset ég 2005-ben történt…Így két év elteltével mi a véleményed?

Szó szerint megnevette Orbán Viktor brüsszeli sajtó munkatársait.Nézd meg a videót te is!

Szó szerint megnevette Orbán Viktor brüsszeli sajtó munkatársait. Juncker által összehívott válságtanácskozás előtt, megfigyelője a krízisnek Magyarország mondta a brüsszeli sajtónak Orbán Viktor ,erre hangos nevetésbe kezdtek többen.Erre el is hagyta a termet a miniszter.Az eset ég 2005-ben történt…Így két év elteltével mi a véleményed?