Kapaszkodj meg!!!Adót kell fizetni a nászajándékok után

Ha ön házasság előtt áll, és eddig nem gondolt rá, ideje, hogy összeállítsa a nászajándéklistát. Fontos azonban, hogy az ajándékok összértéke 150 ezer forint alatt legyen, azon túl ugyanis illetéket kell fizetnie az adóhatóságnak,írja a Blikk

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint bármely mástól megszerzett vagyoni érték bevételnek minősül, ám az ingyen kapott ingóságok mentesülnek az adókötelezettség alól.

Ugyanakkor az illetéktörvény kimondja, hogy 150 ezer forintot meghaladó ingó ajándékozás esetén ajándékozási illeték megfizetése kötelezi azt, aki az ajándékot kapja. Így az újdonsült házaspárok az anyakönyvvezető elől egyenesen a Nemzeti Adó- és Vámhivatalba sétálhatnak, ha a kapott nászajándékok értéke meghaladja ezt az összeget.

Mi több, a vőlegénynek is érdemes 150 ezer forint alatti jegygyűrűt vásárolnia, hacsak nem szeretné, hogy leendő nejének gyarapodjon az adója. Kibúvóként azonban a párok külföldi esküvőt is válaszhatnak, így mentesülhetnek az ajándékok utáni illeték, külföldi lánykérés esetén pedig a drága jegygyűrű után fizetendő többletköltség alól.

Fontos figyelmeztetést adott ki a NAV-Minden dolgozót érint!

A magyarok mintegy 15 százalékának van privát egészségbiztosítása. Az egészségügyi magánszolgáltatások speciális terepét jelentik a szűrővizsgálatok. A NAV egy frissen kiadott tájékoztatójában arra hívja fel a figyelmet, hogy amennyiben a biztosítási díj – eltekintve a közreműködők adminisztrációs költségétől és hasznától – valójában csak a jelentős értékű szűrővizsgálatokat ellentételezi, akkor a betegségbiztosítási szerződés “színlelt biztosítási jogviszony létrehozására irányul” – szúrta ki a portál.

Ha a munkáltató olyan szerződés alapján fizeti ki a díjat, amelyben nem vagy csak alig van kockázati elem, akkor a kifizetett összeget az adóhatóság nem tekinti adómentes juttatásnak. A díj adókötelezettségét a kifizető és a magánszemély között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján kell megállapítani. Munkaviszony esetén tehát a díj munkaviszonyból származó jövedelemnek minősülhet – olvasható a tájékoztatóban.

A NAV ezúttal kifejezetten nevesítette azokat a biztosítási konstrukciókat, amelyek az úgynevezett menedzserszűrések finanszírozására nyújtanak “adókímélő” lehetőséget. Az ilyen biztosítási megoldás lényege az, hogy a biztosító elhanyagolhatónak tekinthető kockázat vállalása mellett lehetővé teszi a teljes körű szűrővizsgálatot. Így a szerződő, azaz a kifizető a szűrővizsgálat árát (amely vagy a szűrővizsgálaton résztvevő munkavállalónál vagy a kifizetőnél adóköteles) biztosítási díjként fizeti meg, amely a hatályos szabályok szerint adómentes. Az ilyen konstrukció célja egyértelműen a jogszerűtlen adóelőny elérése – fogalmaz az adóhivatal.

Azt azonban az adóhatóság is elismeri, hogy a betegségbiztosításhoz szervesen hozzátartoznak a szűrővizsgálatok – ezek mintegy kármegelőzési vagy kárenyhítési funkciónak tekinthetőek. Egy betegségbiztosításnál szűrővizsgálat formájában a biztosított magánszemély nem kap semmilyen “ingyenes juttatást” a biztosítótól, mivel a kalkulált biztosítási díj e vizsgálatokra is fedezetet nyújt. Ha a biztosítás – tartalma szerint – betegségbiztosítás, akkor annak díja abban az esetben is adómentes, ha a biztosító, illetve az egészségügyi szolgáltató a rá vonatkozó protokollok alapján időszakonként elvégzi a biztosítottak említett szűrővizsgálatát – írta az Azénpénzem.hu.

Fotó forrása: Pixabay.

HIHETETLEN, DE EZ MEGTÖRTÉNT APUKÁMMAL NEM SZERETNÉK SEMMI MÁST, CSAK AZT, HOGY TERJESSZÉTEK ÉS TUDJA MEG AZ ORSZÁG – VILÁG..!

Apum Vasárnap délután defektet kapott az M0-on, a Csömöri lehajtó után. Édesapám 65 évesen állt neki a kerékcserének. Megállt mögötte egy rendőrautó, melyből két rendőr szállt ki és kérdezték tőle:
– Defektet kapott?
Apum igennel válaszolt.
A rendőrök látták, ahogy szenved a kerékcserével.

Félreállították, majd helyette kicserélték a defektes kereket.
Amikor apum megköszönte nekik a rendőrök annyit mondtak: “nem kell megköszönnie, mert azért fizeti az adót, hogy ők segítsenek!” – Ritka mint a fehér holló, de ilyen is van…
Szeretném, ha ezt megosztanátok!
Apum szeretné ha a köszönete eljutna hozzájuk!

Tisztelettel,
Nagy László

83 ezer forint jár januártól az allergiások százezreinek!Mutatjuk hogyan tudod az összeget igényelni!

Közel 83 ezret bukhatsz évente: sok beteg nem ismeri a kedvezményt! Sajnos sokan nem tudják, hogy bizonyos allergiák után adókedvezmény illeti meg őket, ezek közé tartozik az ételallergia egyik típusa , a gluténérzékenység. (továbbiakban személyi adókedvezmény).

Kinek jár adókedvezmény az allergia után?
Nagyon sok allergiás betegségre jár adókedvezmény – és nagyon sokra nem! Első lépésként nézd meg az orvosi papírjaidban, hogy a te betegségedet melyik BNO-kód szerint állapította meg az orvosod.A személyi adókedvezményt az veheti igénybe, aki a 335/2009. (XII. 29) Kormányrendeletbenrészletezett betegségek valamelyikében szenved.

Külön orvosi igazolást is kell kérned az allergia utáni adókedvezmény igénybe vételéhez!Az allergiás betegség adókedvezményének igényléséhez nem elég az ambuláns lap! Külön orvosi igazolást kell kérned. Az igazolást Neked kell kérni, automatikusan általában nem fogják kiadni.

Dönthetsz úgy is, hogy évközben nem kéred a betegséged adókedvezményét, hanem majd az adóbevallásodban egyösszegben visszaigényled. Milyen jól esik tavasszal egyben megkapni

Ennek összege:

 ÉvMinimálbér (Ft)Személyi kedvezmény havi összege (Ft)
200869 0003 450
200971 5003 575
201073 5003 675
201178 0003 900
201293 0004 650
201398 0004 900
 2014101 500 5 075
2015105 0005 250
2016111 0005 550
2017127 0006 350
2018138 0006 900

Fontos tisztázni, hogy nem támogatásról, segélyről van szó, hanem a megszerzett jövedelmet terhelő adó csökkenthető ezzel az adókedvezménnyel.
Így, aki jövedelemmel nem, vagy kizárólag adómentes jövedelemmel rendelkezik, személyi adókedvezményt nem tud igénybe venni.
Továbbá ez a személyi adókedvezmény családtaggal/házastárssal nem osztható meg, kizárólag a jogosult veheti igénybe.
Így például: a jogosultsággal rendelkező fogyatékos gyermek személyi adókedvezményét a szülő nem veheti igénybe.

A személyi adókedvezmény alanyi jogon jár, attól függően, hogy megfelel-e a betegsége, rokkantsága a jogosultságot megállapító szabályzóknak.

——————-

A gluténhez kapcsolt betegség – mint amilyen a gluténérzékenység – a vékonybél krónikus, felszívódási zavarokkal járó megbetegedése, amelyet bizonyos gabonafélékben található növényi fehérje, a glutén vált ki az erre érzékeny embereknél. A cöliákia (gluténszenzitív enteropathia) hosszú időn át lappanghat, kései felismerése súlyos felszívódási zavarokhoz és tápanyaghiányhoz vezethet.

A gluténérzékenység klasszikus tünetei:
– (hosszú ideig tartó) hasmenés, haspuffadás
– zsírfényű széklet
– étvágytalanság, fogyás (gyermekeknél fejlődésben való elmaradás)
– tejcukorérzékenység (laktózintolerancia)
– fogzománc hibák, korai fogromlás
– rendszeresen visszatérő afták a szájban

Ezek a tünetek nem mindig erőteljesek, azonban amennyiben cöliákiáról van szó, annak csendes lefolyása pontosan olyan veszélyes, mintha intenzívebben érzékelhetőek volnának a tünetek.-írj az allergiakozpont.hu.

Kiakadtak a családok:Külön adó miatt drágulhat a karácsonyfa idén?

Aminek szezonja van,vagy minden család megvásárol azonnal plusz adóval terhelik meg a terméket!Komoly áremelkedés vár a vásárlókra, és van egy új adóra is terv, ami egekbe emelheti a fenyő árát. Sportra és bevándorlásra költené a kormány a befolyt pénzt.

Már vágják a karácsonyfának való fenyőket a Dél-Dunántúlon, a hazai fenyő fővárosának számító Zala megyei Surdon szinte mindenki fenyőzik.

Az RTL Klub riportja szerint ilyenkor kivágják, csőbe húzzák, hálózzák, majd kupacba rakják a fenyőket, így készítik elő őket a szállításra. Az árusok december 10-e körül jelennek meg a piacokon. Alegkeresettebb lucfenyő ára mintegy 20 százalékkal lesz magasabb, mert egyre kevesebb van belőle.

Tovább drágulhat a fenyő karácsonyra- Ez az ördögi terv

Sőt egy a kormány asztalán fekvő tervezet szerint egy hamarosan elfogadható törvénymódosítás miatt, fenyőkénti adót vetnének ki, amely elérhetné a méterenkénti 3000 Ft-ot.

A befolyt adót a Kormány tervei szerint sportkomplexumok építésére és kommunikációs feladatok folytatására fordítaná.

Fotó.MTI

Győzike háborút indít mert lelkileg tönkretették!Videó

Ki ne halott volna Győzike Navos ügyéről az országban.Hatalmas adótartózás miatt végrehajtást rendelt el elenne a Nav.Győzik nevén semmilyen vagyon, ingatlan sincs,családi házuk is lánya nevén van.A hatóság közel 200 millió forintot vett bűnügyi zár alá,ami  Győzike állítása szerint Evelin lánya öröksége.December 7-én, egy nyilvános árverés keretében,elárverezik bútoraikat,és nagy értékű luxuscikkeiket is. Győzike: Háborút fogok indítani, mert lelkileg tönkretettek,celebünk állítása szerint az ítélet nem jogerős,így jogtalanul foglalta le a hatalmas vagyont az adóhatóság,ezt a hozzá messze álló kereskedelmi csatornán jelentette be.Az üggyel kapcsolatban megszólal Győzike szóvivője,aki pontosan elmondja mi a helyzet az üggyel kapcsolatban.

Január 1-től nagy változás jön az adózásban,lesz olyan, aki jól jár, és olyan is, aki nem.

Jó lesz résen lenni, hiszen jövő január 1-től változik az adóigazgatás eljárási rendje. Lesz olyan, aki jól jár, és olyan is, aki nem. Ugyanakkor a cél az egyszerűsítés és a kockázatok csökkentése. Például az újonnan alakuló vállalkozások közül azok, amelyek cégvezetésében, tulajdonosi körében olyan személyt találnak, aki korábban olyan cégben volt képviseletre jogosult, vagy tulajdonos, amely egymillió forintot meghaladó adótartozással szűnt meg, adófizetési biztosíték fizetésére lesznek kötelesek.

Most már szinte biztos, hogy jövő év elejétől változik – a rendszerváltást követően kialakult – adóigazgatás eljárási rendje. Legalább is, ami az egyes eljárási előírások szabályozási rendjét illeti – emeli ki Fekete Zoltán Titusz, az RSM Hungary adómenedzsere. Kifejtette: a vállalkozások adminisztrációs terhének csökkentése, az adóhatóságok szolgáltató jellegének erősítése, a több évtizedes tapasztalatok, a társadalmi-jogszabályi környezet átalakulása mind-mind azt vetítette előre, hogy a gyakorlatilag 1991-től alkalmazott, többször átalakított, kiegészített, az újabb és újabb kihívásokhoz igazított eljárási rend megérett a modernizálásra. Leginkább pedig az egyszerűsítésre, mivel ma az adóigazgatási előírások betartása komoly szakmai felkészülést igényel, és gyakran maguk az adózással foglalkozó szakemberek is elvesznek a részletszabályok rengetegében.

Már a tavalyi évre ígért új eljárási törvény első szövegtervezetére sokat kellett várni. Most, hogy ismertté vált a szabályozás új koncepciója, látszik, hogy az év végig rengeteg munka vár ránk annak érdekében, hogy 2018. január 1-től ne csak új, hanem valóban egyszerűbb, legalább is átláthatóbb szabályok lépjenek életbe.

Adóigazgatási eljárás – egyszerűbb is lesz, meg nem is

A megismert koncepció alapján – fejtette ki Fekete Zoltán Titusz – az adóigazgatás általános eljárási szabályai két törvényben fognak megjelenni. Az Adóigazgatási rendtartás című törvénytervezet az általános eljárási szabályokat foglalja magában, melyek az adóhatósági eljárások egészére, különösen az ellenőrzésekre jellemzőek, míg az adózás rendjéről szóló új törvénytervezet az egyes adókötelezettségekhez, az egyes adóigazgatási eljárásokhoz kapcsolódó speciális részletszabályokat összegzi.

Az elképzelések szerint 2018. január 1-től a Ket (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény) helyébe lépő általános közigazgatási rendtartást az adóigazgatási eljárásokban már nem kell majd alkalmazni. Ez vitathatatlanul üdvözítő és az egyszerűsítést szolgáló lépés. Ezt a pozitív hatást lerontja, és az egyszerűsítési törekvésekkel teljesen ellentétesen hat, hogy ezzel párhuzamosan az adóigazgatási szabályok két törvénybe lesznek szétszedve.Mivel az egyes adóigazgatási eljárások, jogintézmények részletszabályai továbbra is az adózás rendjéről szóló törvényben maradnak, az egységes kódex koncepciója nem tud megvalósulni. Ahhoz ugyanis, hogy az egyes eljárási kérdések miértjére az alapvető válaszokat megkaphassuk, legalább két törvényt biztosan lapozgatni kell majd. Ez feleslegesen bonyolítja a helyzetet. Könnyen belátható: egy helyen keresni valamire a választ mégis csak könnyebb, mint több törvény rendelkezései között eligazodni.

Két törvény lesz, de vajon melyiké lesz az elsőbbség?

Az általános problémán túl a helyzetet tovább nehezíti, hogy jelenleg nem lehet eldönteni, hogy egymáshoz viszonyítva vajon az adóigazgatási rendtartás (Art) vagy az adóigazgatás rendje élvez elsőbbséget, jogi értelemben melyik az általános, illetve melyik a különös szabály. A két törvény egymáshoz való viszonya most még rendezetlen.

Íme, néhány részlet

Újonnan alakuló vállalkozások közül azok, amelyek cégvezetésében, tulajdonosi körében olyan személy található, aki korábban olyan cégben volt cégképviseletre jogosult, vagy tulajdonos, amely 1 millió forintot meghaladó adótartozással szűnt meg, adófizetési biztosíték fizetésére lesznek kötelesek. Az adóbiztosíték összege 12 hónapon keresztül fogja biztosítani, hogy amennyiben az érintett vállalkozás fizetési nehézségbe ütközne, az adóhatóság az adóbiztosítékból a hiányzó adókat automatikusan a megfelelő adószámlára átvezethesse. Természetesen a vállalkozásnak a 12 hónap alatt felhasznált adóbiztosíték összegét vissza kell majd fizetnie.Írja a Hiradó.hu

Komoly változások várhatóak a dohánytermékekkel kapcsolatban,brutális áremelés jön!

Komoly változások várhatóak a dohánytermékekkel kapcsolatban,brutális áremelés jön!

Idén az év elején – 2016 végéhez hasonlóan – is kevesebbet költöttek a magyarok dohánytermékekre reálértéken. A trafikok a régi zárjegyes cigarettákat “szórták ki”, ami miatt csökkent az adóbevétel, az árak pedig hónapról hónapra emelkednek.

Bár az idei első három hónapban 2,7 százalékkal több pénzt költöttek a magyarok dohánytermékekre, mint egy évvel korábban, a cigaretta, a dohány és a szivarka ennél nagyobb mértékben, átlagosan 4,2 százalékkal drágult. A KSH adatai alapján ez a fogyasztás csökkenését jelentené, azonban ezt sem lehet biztosan állítani.

Az ugyanis nem derül ki az adatokból, hogy az elköltött 133 milliárd forint mekkora részét tette ki a cigaretta, mekkorát a vágott dohány, valamint az olcsó alternatívaként szívott szivarka. Vagyis az emberek vagy többet költöttek, de kevesebbet szívtak vagy áttértek az olcsóbb termékekre.

A hivatalos adatok szerint a teljes magyar kiskereskedelmi költésből a dohány most 6,16 százalékot hasított ki. Ez az arány egy éve 6,4, két éve 6,21 százalék volt, vagyis a több rendelkezésre álló pénz nem jelenti azt, hogy még többet füstölnek az emberek.

A trafikokban mindenesetre nem telt eseménytelenül a 2017-es esztendő. A jövedékiadó-emelések – amelyek az uniós szabályoknak való megfelelés jegyében történtek – folyamatosan drágították a termékeket. Közben megszűntek azok a zárjegyek, amelyeken az árakat is feltüntették, helyette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) határozza meg hetente kétszer, hogy a különböző termékeknek mennyi lesz az ára.

Az új jövedéki adó emelési hullám tavaly szeptemberben indult, mivel Magyarországnak is meg kell felelnie annak az európai uniós irányelvnek, amely a dohánytermékek minimális jövedékiadó-tartalmát határozza meg. Ez úgy szól, hogy ezer szál cigarettára minimum 90 euró jövedéki adónak kell jutnia, de ez el kell érje legalább az eladási ár 60 százalékát. A felső határ 115 euró, amelynél már nem kell tartani a hatvanszázalékos szabályt. A finomra vágott dohánynál a minimális adó az ár 46 százaléka, de legalább 54 euró.

Ennek megfelelően cigaretta adója többször is emelkedett, legközelebb pedig 2017. júliustól kell magasabb közteherrel számolni. Akkortól a cigaretta adója 16 200 forint lesz, plusz az eladási ár 25 százaléka, de legalább 29 200 forint ezer darabonként. A vágott dohány kilója után 17 300 forintot kell fizetni az év második felétől, a szivar és szivarka adója az eladási ár 14 százaléka, de legalább 4180 forint lesz ezer szálanként.

Decemberhez képest májusra a dohánytermékek kiskerára 3 százalékkal emelkedett és ebből áprilisban, illetve májusban volt a legerősebb a drágulás. Hogy erre hogyan reagáltak az emberek, azt majd akkor tudjuk meg, mikor a KSH a második negyedéves – termékcsoportokra bontott – kiskereskedelmi statisztikáját is közreadja.

Zuhanó adóbevételek

A jövedékiadó-emelések ellenére az államháztartás bevételei visszaestek év/év alapon. Ez azonban nem meglepő, mivel 2017. április 1-től már csak olyan cigarettát adhattak el a trafikok, amelynek zárjegyén nem volt ár, kiszerelés és adómértékre utaló kód sem. Vagyis a kiskereskedők nem tehettek mást, mint hogy korábbi készleteiket “szórták ki”.

Ennek megfelelően az év elején ezért alig került ki új dohánytermék az adóraktárakból. Cigarettából például csak 76 millió szálra volt szükség, szemben a tavaly januári 450 millióval. Vágott dohányból 64 millió kilogramm után fizettek adót, holott tavaly az első hónapban még több mint 450 ezer kilogrammra volt igény. A visszaesés, kisebb mértékben, de a további hónapokra is jellemző volt. Mindez csak átmeneti csökkenés, amelyet – ahogy az NGM fogalmaz – a jogszabályváltozásra adott piaci reakciók eredményeztek.

A legfrissebb államháztartási jelentés szerint az idei első 5 hónapban 95 milliárd forint folyt be a dohánytermékek jövedéki adójából, amely 2016 hasonló időszaki 140 milliárdhoz képest 33 százalékos visszaesés.

Hogy a kormány “leszoktatási” törekvései mennyire hatékonyak, azt nehéz megbecsülni, már csak azért is, mert a feketekereskedelem mértékét csak megtippelni lehet.

Az biztos, hogy a magyaroknak a korábbinál több pénzük van, ez egyértelműen látszik a kiskerforgalom emelkedésén. A cigaretta viszont az átlagos inflációnál nagyobb mértékben drágul, így az a kérdés, hogy az immár bruttó 1000 eurós átlagbérelég lesz-e arra, hogy a dobozonként masszívan 1000 forintba – sőt inkább többe – kerülő cigarettát meg tudják-e venni az emberek.

Írta: Szász Péter

Forrás: www.napi.hu

Hamarosan adót vethet ki a kormány a kutyatartókra!

Nagyon nagy felháborodást váltott ki a kutyatartók körében a hír.Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke által jegyzett törvénymódosító javaslat többek közt új adóval sújtaná a kutyatartókat – írja az Állatportál.

Április 26-án került benyújtásra az állatvédelmi törvény módosítása. Erről szóló cikkében a portál részletesen kitér az ebrendészeti feladatok költségtérítésének módosításaira, melyek szerint a kutyatartás helye szerinti illetékes önkormányzat

évente ebrendészeti hozzájárulást szedhet be az állattartóktól.

Ennek összegét az állat tartási helyének típusa, mérete, a tartott ebek száma és az ebtartó szociális helyzetének figyelembe vételével állapítják meg.

Összege ebenként maximum hatezer, veszélyes eb esetében a húszezer forint lehet.

A javaslatot benyújtó Semjén Zsolt figyelt rá, hogy kivételt képezzenek az Országos Magyar Vadászkamara által kiállított vadászkutya alkalmassági vizsgaigazolvánnyal rendelkező kutyák.

A nagy vadász hírében álló Semjén Zsolt egyébként az Országos Magyar Vadászat Védegylet elnöke.

Portálunk elérte Egyed Zsoltot, aki a Jobbik országgyűlési képviselőjeként részt vett az állatvédelmi kerekasztal megszervezésében is. A képviselő az Alfahír kérdésére elmondta: a Jobbik ellenzi az újabb sarcot, ami ellen a törvénymódosításról szóló vita során is felszólalt. Egyed Zsolt rávilágított: a kormány ezzel a módosítással csak azt érné el, hogy az 50-80 ezer forintból élő magyar emberek nem tudnák megtartani állataikat, ami által ráadásul még több kóbor kutya kerülne az utcára.


forrás:alfahir.hu

Új adót vethet ki a kormány a kutyatartókra!

Semjén Zsolt miniszterelnök – helyettes törvénymódosító javaslata többek közt új adóval sújtaná a kutyatartókat.A törvényjavaslatot benyújtó Semjén Zsolt figyelt rá, hogy kivételnek számítsanak az “Országos Magyar Vadászkamara által kiállított vadászkutya alkalmassági vizsgaigazolvánnyal rendelkező,” kutyák. Bár nem teljesen egyértelmű, hogy a kedvtelési vadászathoz tartott állatok miért részesülnek előnyben az egyéb kedvtelési sportokhoz tartott állatokkal, mint például szánhúzás, továbbá a mentő és segítő kutyák, a rend és honvédelmi szervek kötelékében szolgáló ebek, és a “veszélyes” kutyafajták kivételével minden ivartalanított kutyával szemben – írja az Állatportál.hu.

A törvénytervezetben ez olvasható:

(2) Az ebtartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat az adott év első napjáig négy hónapos kort betöltött eb után az eb tulajdonosától évente ebrendészeti hozzájárulást szedhet be.”

(4) Az éves ebrendészeti hozzájárulás mértékét a tartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat

a) az eb tartási céljának,

b) az eb tartásának állatjóléti és ebrendészeti jellemzőinek (tartási hely típusa, mérete, tartott ebek száma),

c) az ebtartó szociális helyzetének figyelembe vételével állapítja meg, azonban az ebrendészeti hozzájárulás ebenként nem haladhatja meg a hatezer, veszélyes eb esetében a húszezer forintot” 

Vagyis az új törvény hatálybalépésével hatezer és vagy húszezer forint adót, azaz “ebrendészeti hozzájárulást” vethet ki kutyánként az illetékes önkormányzat.

(Forrás:Állatportál.hu)